Innen kezdve már csak védőcsővel tudsz tovább haladni, különben oldalról mindig befolyik a homok. Gyorsan leiszapolsz, és pár centit lejjebb nyomod a védőcsövet. Babra játék, de megéri :) Ha elérted a kívánt mélységet, leengedsz a védőcsőbe egy megfelelő helyen perforált kisebb átmérőjű csövet, amin szűrő szövet van, vagy a két cső közé kell szűrőkavics, és kihúzod a védőcsövet. A "gyári" verzió kisebb, egymásba csavarható szakaszokból áll, ezeket szakaszonként lebontod. A másik cső meg lent marad (jó esetben. Nekem csak többszöri próbálkozásra sikerült, de amatőr vagyok)
Sok 125-ös csővel bélelt kutunkban (majd' mindegyikben) ruszki búvár üzemel. Ha olyan a talaj, nem zavaros a víz, akármennyit megy is a szivattyú.Ha meg zavaros, akkor minden hiába (2-4%).
Értem.
A csőszivattyú 60000.-nél kezdődik, a normál 15-19000.-körül. Mondjuk úgy, hogy gazdaságtalan ilyen sekély ásott kútba 40-60 m mély fúrott kútba szánt szivattyút tenni.
Csak az szól mellette, hogy esetleg tisztítás/csere végett ki tudom húzni fentről, a kútba lemenetel nélkül.
Alapvetően itt nézelődtem eddig, nem tudom, mennyire reálisak az árak:
Ha ilyen nagy a nyomásesés, nem a szivattyúval van baj. Ha a felső nyomás 2.5, a nyomáskapcsolónak nagyjából 2 az alsó pontja. A hiszterézis szűkítésével esetleg kicsit feljebb lehet vinni, de nem biztos.
Évek óta (~8 éve biztos) üzemel a jelenlegi önfelszívó, eddig semmiféle karbantartáson nem esett át. Szerintem ez nem szerencsés. Emellett úgy gondolom, a vízhozama sem lehet túl erős. Mivel nem mai darab, az is megfordult a fejemben, lehet, hogy a konstrukció sem túl fejlett a mostani szivattyúkhoz képest - bár nem ismerem a 10 évvel ezelőttieket.
Nyomáskapcsoló a jelenlegi rendszerben úgymond "nem játszik". Saját kialakítású van. Ház vásárlásakor egy eléggé lelakott, membrános nyomáskapcsoló volt, rendszeres volt a kapcsolási hiba. Cseréltük újra, kb. 3 évet bírt, aztán megint csere újra (membrán mindkettőben lett cserélve időközben), kapcsolási gondok voltak velük. Addigra (kb. 1 évvel ezelőttre) már komoly gondok voltak az eredeti hydrofor tartállyal is, átrohadt több tenyérnyi helyen is, akkor cseréltük a mostani 120 literes ex-villanyboyler tartályra.
Mivel szakmám/hobbim leginkább az elektromossághoz áll közel, így úgy éreztem, itt az ideje szakítani a membrános nyomáskapcsolókkal is. Sikerült hozzájutnom két darab kapcsolós manométerhez. Szép darabok, kb. 20 cm átmérőjűek, két piros "mutatóval", illetve egy feketével. A két piros kézzel állítható alsó és felső kapcsolási határ, a fekete a maonméter saját mutatója, amely mozog, ez is egyben érintkező. Ha fa fekete az alsó piros mutatót éri el, bekapcsol, ha a felsőt, kikapcsol.
Nyilván nem ilyen egyszerű a dolog, direktben nem tudná elegendő árammal ellátni ez a fajta kapcsoló, készítettem hozzá egy öntartó teljesítmény végfokot, szilárdtest relével. Nagy áramú kapcsolási ívek nem keletkeztek kapcsoláskor, valamint megoldott az ún. nullátmenet vezérlés is a szivattyú felé, azaz mikor az 50 Hz-es váltakozó feszültség görbéje éppen a "0 Volt'-ot éri el, akkor adja csak rá a tápot a szivattyúra, kímélve ezzel mind a szivattyút, mind a betápláló hálózatot. Így mind hiszterézissel, mind a két végső nyomás (alsó, felső) értékével szabadon rendelkezem.
Ezen a téren még lehet, fejlesztgetek kicsit, bár nem lesz olcsó mutatvány: elektronikus nyomáskapcsoló a mostani manométeres helyett. Ez teljesen félvezetős, 100 millió kapcsolási ciklus garantált, ipari környezetben használják elsősorban, ez garantálja a magas árat is :(
Helyzet az, hogy néhány ismerősöm szerint is, aki üzemeltet hydrofor rendszert, a rendszer két gyenge pontja közül a nyomáskapcsoló az egyik (a másik a vízhiány).
Nem akarok kicsit sem idegeskedni amiatt, hogy el kell mennünk otthonról, merjük-e bekapcsolva hagyni a mosógépet, háttérben azzal az érzéssel, hogy "mi van, hogy ha nem kapcsol be a hydrofor"?
Át kell nézni a rendszert, nincs e valahol "szűk keresztmetszet". Félig zárt csap, 1/2"-os szűkítés az 5/4-es csővel szerelt rendszerben, nincs e eltömődve a lábszelep szűrője?
Erre gondoltam, a fő ágban nincsen. Lábszelepre passz, de a leendő szivattyú csere alkalmával biztos, hogy erre is sor kerül.
11 m-es kútba 2 összekötözött létrával is le lehet menni.
Igen, de nekem inkább bátorság kellene ehhez, semmint létra :)
Van még egy bennem motoszkáló gondolat. A kialakítás olyan, hogy a ház mellett, kb. másfél méterre van a kút. A kúthoz legközelebb eső rész alá van pincézve, ez egy kazánház, kicsi műhely egyben, itt van és volt is mindig a hydrofor tartály, szivattyú vezérlés, fő víz és csatorna elosztás.
A kútban 11 méter mélyen van a víz színe. A pince alja 1,6 méterrel van lentebb, mint a talajszint. Ha a pince egyik, kúthoz közel eső sarkában ásnék egy mondjuk másfél méter mély gödröt, tehetném-e ide az önfelszívó szivattyút? Elviekben a szívó mélység olyan 7-8 méter körül lenne így is, hiszen nem a víz felszínéről kellene a vizet szívni, mennyire lenne kiélezett helyzetben való járatása ez az önfelszívó szivattyúknak? Felejtős? Van erről tapasztalat? Az a helyzet, hogy barkácsolós affinitásom van, elszerelgetem még a vizet is otthon, csak a kútba ne kelljen lemenni... :(
Sok 125-ös csővel bélelt kutunkban (majd' mindegyikben) ruszki búvár üzemel. Ha olyan a talaj, nem zavaros a víz, akármennyit megy is a szivattyú.Ha meg zavaros, akkor minden hiába (2-4%). A csőszivattyú 60000.-nél kezdődik, a normál 15-19000.-körül. Mondjuk úgy, hogy gazdaságtalan ilyen sekély ásott kútba 40-60 m mély fúrott kútba szánt szivattyút tenni. Ha ilyen nagy a nyomásesés, nem a szivattyúval van baj. Ha a felső nyomás 2.5, a nyomáskapcsolónak nagyjából 2 az alsó pontja. A hiszterézis szűkítésével esetleg kicsit feljebb lehet vinni, de nem biztos. Át kell nézni a rendszert, nincs e valahol "szűk keresztmetszet". Félig zárt csap, 1/2"-os szűkítés az 5/4-es csővel szerelt rendszerben, nincs e eltömődve a lábszelep szűrője? 11 m-es kútba 2 összekötözött létrával is le lehet menni.
A vezetékes vízrendszer nyomása nem illik, hogy több legyen 4-nél, mivel a mai bojlerek általában 4 atm-ra vannak hitelesítve. Néhány régebbin még 7-es cimke volt. Mikor nálunk bevezették a vizet, több, korábban hidroforról működő lengyel bojler kirepedt. A 2,5 bőven elegendő. Felesleges kicserélned a jelenlegi szivattyút. Akármilyen "kacsáid" vannak, azt ellátja. Háztartásban nem tudsz annyit fogyasztani, amit nem győzne.
A gond szerintem leginkább a mostaninak a vízszállításával lesz. Sajna ha egy csap is, nem ökör módjára, nyitva van, 2 bar fölé sosem tud menni a nyomás. Plusz egy lakás esetében ez már nem túl szerencsés. Főleg, ha figyelembe veszem azt is, hogy plusz néhány méterrel magasabbra is kell majd tornásznia a vizet.
A ruszki búvár túl mélyre van eresztve, ha felzavarja. A homokot az sem tudja felkavarni, legfeljebb az iszapot. Tisztítani csak akkor szükséges, ha nem volt fedett a kút és túl sok avar esett bele, illetve gyanítható, hogy állat (vakond, egér, madár) pottyanhatott bele.
Erről nem nagyon van szó, búvárban igazságod lehet, azért gondoltam csak a berezgetésre, mert itt régebbi hozzászólásokban olvastam ilyet, azaz inkább, hogy fúrt kútban búvárszivattyúval nem nagyon illdomos dolgozni. Mindegy, nem használjuk, csak a csőbúvár szivattyú miatt kérdeztem, hogy ennek analógiájára felejtsem el, legyen-e inkább önfelszívó a szivattyú?
Az említett kimosódás, üregesedés csak sok család által folyamatosan, hosszan használt kutaknál alakul ki. Egy család egyszerűen nem tudja annyit használni, hogy ez előfordulhasson, kivéve, ha uszodát üzemeltetnek sűrű vízcserével. 40 m mély 1,5 m átmérőjű 60-100 éves kutaknál találkoztam ilyennel.
Megnyugtattál akkor, emiatt kicsit kezdtem aggódni, mi lesz a házzal, ami a kúttól kb. másfél méterre van.
Csináltass magadnak egy olyan fúródobot, ami a 150-es rajzon szerepel. A szőlőfúró nem jó ilyen célra, mert a kifúrt anyag szétterül és nekifeszül a falnak, beleszakadsz, mire felhúzod. Még közepesen folyós iszapot is felhozza.
A vezetékes vízrendszer nyomása nem illik, hogy több legyen 4-nél, mivel a mai bojlerek általában 4 atm-ra vannak hitelesítve. Néhány régebbin még 7-es cimke volt. Mikor nálunk bevezették a vizet, több, korábban hidroforról működő lengyel bojler kirepedt. A 2,5 bőven elegendő. Felesleges kicserélned a jelenlegi szivattyút. Akármilyen "kacsáid" vannak, azt ellátja. Háztartásban nem tudsz annyit fogyasztani, amit nem győzne. A ruszki búvár túl mélyre van eresztve, ha felzavarja. A homokot az sem tudja felkavarni, legfeljebb az iszapot. Tisztítani csak akkor szükséges, ha nem volt fedett a kút és túl sok avar esett bele, illetve gyanítható, hogy állat (vakond, egér, madár) pottyanhatott bele. Az említett kimosódás, üregesedés csak sok család által folyamatosan, hosszan használt kutaknál alakul ki. Egy család egyszerűen nem tudja annyit használni, hogy ez előfordulhasson, kivéve, ha uszodát üzemeltetnek sűrű vízcserével. 40 m mély 1,5 m átmérőjű 60-100 éves kutaknál találkoztam ilyennel.
Én is tanácsot szeretnék kérni, ha tudtok segíteni.
Lelkes amatőrként kölcsönkértem egy kézi kútfúró szerszámot (az a "szőlőkarós" típus 17 cm átmérővel - 1. kép), a hozzá tartozó egyebekkel. Közvetve kaptam a szerszámot, tehát a tulajdonos nem tud nekem közvetlenűl segíteni, ezért bízom a ti tapasztalataitokban.
Szóval 5,5 m mélységig simán lementem, homokos talaj. Majd ebben a mélységben egy világosszürke agyagréteg következett, amit szintén átfúrtam. Ezután az első vizes, világosszürke homok 6,4 m-nél jelent meg ( 2. kép ). Itt a homok egész vizesen, majdnem folyósan jön fel és nagyon nehéz kiemelni akár 2-3 fordulat fúrás után is és hiába szedtünk ki jópár adagot, a mélység gyakorlatilag nem változott. A kozisztenciára azt mondanám, hogy iszapnak száraz, homoknak nedves. Van 2 "cupákoló" is a készletben (olyasmi, mint amit erbe a 150-es hozzászólásban lerajzolt, csak van benne egy fel-le mozgó belső rész is - 3., 4. kép), de nem tudom, hogyan kell használni őket. Próbáltam leengedni és a belső részt emelgetve pumpálni, de szinte semmi sem jött fel.
Szóval a kérdés lényege, hogy hogyan tovább ha már idáig eljutottam?
Nemrégiben akadtam erre a topikra, végig is olvastam, úgy vélem, a legjobb helyen tenném fel a kérdésemet.
Családi házban lakom, kb. 25 éve épült, a ház mellett, kb. másfél méterre 80 cm-es ásott kút van. Vízszint mélysége 11 méter, víz magassága 2,8 méter. A ház kezdetek óta hydrofor házivízművel kapja a vizet, 120 literes ex-villanyboyler tartály, önfelszívó, ismeretlen típusú, teljesítményű, futásidejű szivattyú a kút belső falán, vízszint felett kb. egy méterre szerelve.
A ház tetőterét most készüljük beépíteni, teljesen különálló lakást kialakítani benne. Így kicsit a vízellátás reformjára is gondolnom kell. Napokban kezdtem kicsit körbejárni, milyen féle-fajta szivattyúk vannak, vélhetően amúgy is, de a leendő "plusz" lakás miatt amúgyis erősebb, nagyobb vízhozamúra lenne szükség. A mostani szivattyúval a 2,5 bar-os nyomást könnyedén, maximálisan a 2,8 bar nyomást tudjuk elérni. Bár pontosan nem tudom, mekkora a vezetékes vízhálózat névleges nyomása, olyan 4...6 bar körülire saccolnám.
Mivel kutas topik, kérdésem most leginkább erre irányulna. A kút tehát folyamatosan használva van, nem igazán homokos az önfelszívóval használva. Lóg mellette egy jó régen, még lengyel piacon vásárolt orosz búvárszivattyú is, ez hozza a homokot, fel is kavarja rendesen a vizet a kútban. Hallottam olyanról, hogy időközönként célszerű lehet tisztíttatni a kutat. Kérdésem erre irányulna leginkább. Ásott kutat is kell, vagy csak fúrt kutat? Mit is jelent gyakorlatban a tisztítás? Az alján esetlegesen felgyülemlett iszap kitermelését, kikotrását? Ha igen, van erre valami trükk, vagy ki kell lapátolni?
Hallottam olyat is, hogy egy ásott kút, rendszeresen használva oly módon alakul ki, hogy azon a mélységen, ahol a vízhozam van, akkora átmérőjű tér is ki tud alakulni, hogy akár egy autóval meg lehetne fordulni benne, ez igaz lehet?
Eléggé félős vagyok az ilyen "kútba meneteltől", emiatt az önfelszívó helyett talán előnyben részesíteném a csőbúvár szivattyút, mint leendő új szivattyút. Az "orosz búrávokhoz" képest egy PEDROLLO csőbúvár szivattyú mennyire rezgetné meg a környéken a homokot? Felkavarná ez is nagyon, szemben az önfelszívóval?
Hydrofor-os topikot nem nagyon találtam errefelé, ti jártasak vagytok ebben valamelyest, vagy tudtok esetleg ajánlani valami linket, ahol ilyesmi témában folyik az eszmecsere?
Hát a vékony átlátszó gumicsőről lebeszéltek a boltban. Kár volt. Így vettem egy borszívót. Sajna kiderült ez erre nem lesz jó. Valószínű mert túl vastag, így szerintem túl nehéz ahhoz a felszívandó víz hogy működjön.
Így 2 dolog maradt. Vagy a nagyon vékony cső, vagy ide szivattyú kell. Az utóbbinál az a bajom, hogy kicsit azért saras a víz, illetve a szivattyú túl gyorsan szívná a vizet, így állandóan valahogy ki be kellene kapcsolgatni.
Itt a hétvége. Elkezdtem folytatni a kis kutam. Jelenlegi mélység 1.65m. A vizet folyamatosan kis vödörrel mernem kell már. Legalább 4-5m lenne a cél. Így lenne egy kb. 0.5-1m iszapzsák. Arra gondoltam, hogy egy kis vékony átlátszó csővel ha megszívnám a vizet, akkor szép lassan talán ki tudnám emelni a vizet az ásás közben.
Ezzel csak az a bolyom, hogy nem szeretem a talajvizet.
Mintha láttam volna régebben valami szerkezetet amivel ugyanazt lehetne elérni mintha megszívnám a csövet. Sajna nem tudom mi a neve.
A másik:
Ha nem tudja az ember, hogy mennyi lesz a kút vízhozama, akkor hogyan érdemes szivattyút választani?
Ha agyagos a talajod akkor ott ne számíts komoly vízhozamra. Csőkút majdnem teljesen kizárt, ásottba össze tud annyi folyni, de annyi sose lesz, hogy folyamatosan tudj locsolni. Én szoktam kutakat fúrni, de ahol tisztán agyag van azt elkerülöm. Az agyag olyan apró szemcséjű, hogy alig ereszti át a vizet. Ha van egy homokos vagy kavicsos réteg a vízszint alatt, abból jöhet a víz.
Mi is nekiálltunk vizet keresni, kézi géppel 40-es spirállal.
Agyagos talaj, 4 méteren volt is egy kis talajvíz.
A gond ott történt, hogy 5,5 méteren a spirál beszakadt. Mivel egy ilyen spirál 60-70e, ezért most ki kell szedni. A döntés végül is az lett, hogy kiásatjuk 80-as kútgyűrűvel, 8 m mélyre.
Nekem 2 m3 kellene óránként. (hőszivattyú, kb 15 m-re vissza is engedem a vizet)
Még annyi ötletem volt, hogy a tetőről lejövő csapadékvizet a kút mellé vezetem, hogy ott szivárogjon le, ott gyűljön.
Ha omlik a homok, akkor jól ki kell öblíteni, jó sokáig, hogy átázzon a lyuk és kiöblösödjön. Lassabban kell fúrni, nem úgy ahogy kívánja, mert ráomlik a csőre és lehet, hogy nem bírod kihúzni. Ha kihúzod a csövet, hogy beszűrőzd, akkor is nyomni kell bele a vizet rendesen mert a víz is tartja a falat addig amíg a szűrőt bedugod.
Sziasztok. Látom vannak itt kútfúró szakik. A kérdésem a következő:Kutat szeretnék fúrni házilag( így talán jóval olcsobb). A legegyszerübb módja érdekel a mi jó is(ásni nemigazán akarok). Azt mondják a házunk területén régen homokbánya volt (1978 elött). Előre is köszönöm a segítséget!
Az egyik szomszédnak le van csövezve,öneki szakember csinálta,ennek ellenére semmivel nem tisztább a vize mint az enyém.Elég lenne a 400-500-as furat?Mivel lehet ekkora lyukat fúrni?Rajz érdekelne.
A szürke színt nagyon finom eloszlású agyag adja. Előfordul, hogy soha nem lehet megszüntetni, még hosszú mosással sem. Ilyen talajban csak nagyátmérójű ásott kút ad elfogadható eredményt, ahol hosszú ideig zavartalanul tartózkodik a víz és van ideje kiülepedni.
béléscsövezést nem csak a beomlás miatt, hanem a szennyeződések miatt is használnak, és csak a kút alsó részén van perforált cső, szűrő, háló, vagy hasonló. ha rámész a kutfuras.lap.hu-ra, akkor találhatsz hasznos infót bőven....
Sziasztok lenne egy kérdésem!Van egy ásott kutam ( 6m mély),ez valószinüleg talajvíz volt ,de kiszáradt.Fúrtunk az aljára egy 130-as lyukat végig szürke agyagba(úljabb 9m).Itt már van viz rendesen,de homokos (szürke a színe).A fúrt részt nem csöveztük le,mert az agyag úgy sem omlik be.A víz a talajszinttöl 5 m-re jött fel .Eddig csak öntözésre és kocsi mosásra használtuk(a kocsi tiszta foltos maradt ha ezzel mostuk),most viszont szeretném bevinni a házba is(wc, mosógép).Arra gondoltam ha a fúrt részt 130-ról felbővitem 400-500-asra el is tünhet a viz homok tartalma.Jól gondolom?Adjatok tanácsot! Köszönöm.
Köszi, jól hangzik csak kicsit drága. Nekem most ugy van megoldva, hogy egy időkapcsoló be van programozva és mondjuk 2óránként inditja a szivattyút pár percre, ha tartályban lévő sima szintkapcsoló olyan állásban van.
Száraz fúrásnál a problémát a vízzel együtt benyomuló talaj okozza. Ilyen folyós homok, amit vízsugárral ilyen könnyen meg lehet bontani, omlik, folyik (fosóhomok). Lehetséges megoldás: 160-as vagy vastagabb csővel lebélelni a kemény vízzáró rétegig, mint írtad 5 m körül, addig 1 db 6 m-es szál elég is. Innen a cső belsejében vékonyabb fúróval továbbmenni.
Nekem egy elektronikus szinterzekelo van benne. Van 3 vezetek, mindnek a vegen van egy 2cm hosszu rozsdamentes rud anyag. Az elso vezetek vege a szivofej ala van rogzitve, ez mindig vizben all. A masodik a szivofej fole kb 30cm-re van szerelve, idaig szivom le a vizet a kutban, ez allitja le a szivattyut. A harmadik a szivofejtol kb 1.5m-re van, ez erzekeli, hogy mar toltodott eleg viz a kutba, es ujra bekapcsolja a szivattyut.
Ez egy AGFA vegyipari tartaly szintszabalyozo. (kaptam ajandekba)
De lehet ontozestechnikai boltokban is kapni ilyet. Egy ismeros, emlekeim szerint 20....30 ezer forintert vette.
A mukodesi elve egyszeru: az also elektroda valtoaramot vezet a vizbe(hogy ne legyen vizbontas), a masik ket elektroda meg ezt erzekeli.
Viz mar van 6m-en. Nekem van egy 11m-es kutam, de sajnos keves a viz benne. 20....24m-ig szeretnek lefurni. Ott mar boven van viz. (Szomszedoktol tudom) Szarazon akkor is lehet furni 24m-ig, ha mar 6m-en jon be a viz? Nem okoz problemat a bearamlo viz?
Unatkoztam hétvégén, ezért gondoltam ásogatok kicsit.
Úgy gondoltam az első métert akár ki is áshatom. Talán könnyebb lesz a csövet ledugni. Csináltam oldalra egy kis segédárkot, hogy közelebb kerüljek én is a vízhez.
Az ötlet az volt, hogy csinálok egy nagyobbacska gödröt. Beleteszek egy 160x5m-es csövet (lent kiluggatva). A maradék gödröt pedig telinyomom kaviccsal. Így kicsit kifordítva lenne megcsinálva a lenti vízgyűjtő terület.
Vettem pár vékonyabb 2 méteres csövet. Hiába tettem gumit a végére. Mivel túl vizes a sár, így minden kifolyik belőle. Kis kapával hozom fel a sarat, de ez már sokáig nem fog menni.
Ez a vízöblítés nem az a vízöblítés! Ahhoz fúrófej is tartozik. A forgatószárban vezetik a fúrófejbe a vizet, a feldarált talajt nagyrészt iszap formában hordja ki. Hogy ne omoljon be és a nehezebb anyagokat is kihordja, adalékokat is szoktak az öblítővízhez keverni. Agyag, bentonit, metilcellulóz (tapétaragasztó!). Tudni kellene, hol várható a víz. Ha elég stabil a talaj, szárazon át lehet jutni a vízzáró rétegen. Ha omlik a homok, akkor célszerű az öblítéses. Ha elég magasan várható a vízszint, akár vert kút is elegendő. Lásd lejjebb.
