Az utak ma is ugyanazok, a fedőképre ráírva: a Palotába vezető út. Az előváros és a külső várfal részeit pontosan megtaláltuk. Kút és lejárat, fal és egykori épületek alapjai... A Pilisben ahol most kőbányák vannak ott eltüntettek valami komoly objektumot. Tehát NEM kőbányák! A műholdas térinformatikával még a metszetek háttéri képe is pontosan megtalálható!
Javaslom jól elmenteni a GOOGLE-EARTH eddig leszedett anyagait, mivel nemrégiben a GOOGLE állítása szerint jelentős mértékben frissítette / esetenként még élesítette is/ a magyar műholdas anyagot.
Számos ellenőrző "kukkolás" azonban nem élesebb képet produkált, hanem éppen az ellenkezőjét.... Tehát célszerű óvatosnak lenni.
A ma ismert Székesfehérváron a domborzat esélyt sem ad rá, hogy odategyem.Különben is ezt már megtette helyettem Siklósi Gyula tévesen, sajnos. A valóság sokszor fájdalmas lehet, ezért hívhatjuk Pilisi Székes-Fejérvárnak is akár. A képeken mindenki láthatja az igazságot, hogyan illeszkedik a műholdas kép és a katonai felmérési rajz a domborzattal közösen.(nem metszet) ! Fejérvár a castrummal a Királyi Fehér-nek csak egy része. Szinte felfoghatatlan mekkora hatalmas város létezett itt egykor...
A minap érdekes dolgot láttam az egyik adón. Afrikában régen úgy bányásztak aranyat, (de még ma is bányásznak így) hogy lyukat fúrtak a talajba, és a lyukból kiszedett kőzettörmeléket mosták át tálakban. A riporter is kipróbálta, és a tál alján, az átmosás után ott csillogott neki egy darab miniatűr aranyrög. A lyukak pontosan úgy néznek ki, mint a mi ismeretlen rendeltetésű kürtőink, van, amelyik tíz méternél is mélyebb. Pontosan olyan, mint amilyen a Holdvilág-árokban van, és a Bükkben is van ilyen mesterséges kürtő, a neve: Léleklyuk. Ez még nem indította volna meg a fantáziámat annyira, de mivel olvastam Vajna György beszámolóját a Bátori-barlang feltárásáról, szöget ütött a fejemben, hogy ott a Hárs-hegyen is találtak kőmedencét az erdőben, és találtak egy homorú, kőből faragott aranymosó tálat is törött állapotban. Mivel a Holdvilág-ároktól nem messze egy vízmosásban is van ilyen kőmedence, arra gondoltam, hogy talán itt is ugyanazt csinálták, mint a Hárs-hegyen, aranyrögöket mostak ki a kőzetből. Hogy van-e arany abban a kőzetben? Meg kellene vizsgálni jobban. Mátyás Corvinájában van egy kép, ahol egy Pálos atya áll egy kőmedence mellett, amelybe belefolyik a víz. A Bátori-barlang feltárásán egyértelműen kiderült, hogy a Pálos atyák mit csináltak a Pilis hegyeiben. Érceket bányásztak. Azt tartja a legenda, hogy a pálosok felkutatták az ősi utakat, barlangokat. Azaz ebben annnyi az igazság, hogy felkutatták a régi bányákat, és kitermelték az érceket a királyi udvar számára. Nincs itt semmi misztikum, szerintem a Holdvilág-árok szerepét is itt kell keresni. Hogy mi lehet a szerepe a nagy sziklafal tövében lévő medencéknek? Erre talán egy bányászati szakember tudna válaszolni, aki ismeri a régi technikákat, folyamatokat. Alapjában véve olyasmi az, mint valami ülepítő medence. Vagy bőr-cserző medence? Só-lepárló nak kevés az esélye. Nem tudom, de valamilyen munkafolyamatot végezhettek benne.
Ha ezt elolvassátok, másként fogjátok értékelni az eddig titokzatosnak vélt, a misztikum ködébe burkolózott pilisi rejtélyes leleteket, helyeket. Kicsit hosszú, de annyira izgalmas, hogy nem lehet abbahagyni.
Ebből következően, reménytelen, hogy valaha is kutatható lesz a fejéregyházi Árpád-sírja. Nesze neked, magyar virtus! --------------------------- Ez nem a magyarok hibája, én úgy mondanám: Nesze neked hitvány, kalmár habsburg virtus. Így jobban hangzik nem?
A kutatás eredményeit ma már sajnos csak a leírásokból, rajzokból ismerjük, mert a leletek nagy része s maga a terület áldozatul esett a téglagyár egyre újabb agyagkitermelésének (a romokat, csontvázakat kocsiszám szállították el a Filatori gát feltöltéséhez.
Ebből következően, reménytelen, hogy valaha is kutatható lesz a fejéregyházi Árpád-sírja. Nesze neked, magyar virtus!
