Na de Kisharsàny! Hàt nem tudod, hogy Götz csak egy orvos volt ? Milyen alapon kontàrkodik bele a történettudomànyokba? Bàr irta itt lejjebb az olvtàrs, hogy a nyelvészdiploma sem elég, természetesen csak ha nem finnugrista véleményû az illetô (làsd pl. Maràcz). :)
Marácz pont annyira eszement, mint az összes többi délibábos.
Az, hogy valaki komolyan vehető nyelvész-e, nem csak diploma kérdése. Publikálni is kell peer-reviewed folyóiratokban, sokat. Hülyeségeket cáfolni meg nem tudományos kötelesség, csak hobbiból művelik egyesek, ha nagyon tele lesz a hócipőjük.
Azért vannak, akiknek sikerült kimutatni némely tévedést. De soha nem tudtàk megcàfolni pl. Maràcz iràsait (aki ugyebàr nyelvész, nem mûkedvelô); ilyenkor hallgatnak, elmennek a dolgok mellett. En is föltettem màr annyi bizonyitékot ide, amelyet észre sem vesznek. Csak azt keresik, amibe bele lehet kötni.
"„Még egyetemi szinten is sokat kell tennünk azért, hogy ezeket a téves elképzeléseket felszámoljuk."
Egy egyetemi tanártól az ember cáfolatot, illetve bizonyítást vár, nem pedig felszámolást. Valami itt nagyon gyengelábakon áll, ha más elméleteket felszámolni akar, és nem a sajátsát bizonyítani...
Abbòl a "felindulàsombòl" talàltam ezt a cikket, hogy "jò lenne màr utànajàrni mi az igazsàg Finnorszàgban a fu. rokonsàg kérdésében". Ugyanis terjeng olyan hir is, hogy a finnek màr nem tanitanàk ezt.
Jò, ez csak egy cikk, s sajnos tele elôitélettel, (mint a hazaiak is àltalàban, ha az alternativ elméletekrôl van szò), a szokàsos szöveget szajkòzza ez is: "halzsiros atyafisàg elvetése, dicsô mùlt keresése", mint ha minden kutatòt csak ez vezérelne, nem pedig az igazsàg kideritése. :(
Igazad van, de ez nem "hivatalos" vizsgalat volt. Egy amator tesztelt egy relativ uj genosszehasonlitasi modszert europai nepessegeken es az jott ki nala. Valahol mar belinkeltem a forumon.
Ami az elemzesedet illeti, a legtobb genetikai vizsgalat ami beleszol a tortenelembe tele van ilyesfele logikai csavarokkal mint amit emlitesz.
Ezekkel a genetikai vizsgálatokkal is nagyon csínján kell ám bánni, nagyon sok sumákolásra alkalmalmasak, főként ha egy elvárt történelemszemlélet tükrében történik meg a kiértékelésük. Eleve a legfőbb gond, hogy nagyon kis számú mintából indulnak ki, amelyeknek a reprezentatív volta több mint kétséges. Az emberek esetében folytatott genetikai összehasonlításoknál ez már talán nem olyan nagy gond, köszönhetően az egyre gyarapodó számú mintának, bár itt is előfordul, hogy kevesebb mint egy tucat egy helyről származó mintára hivatkozva alkotnak messzemenő következtetéseket hatalmas régiók sok tízezres populációjára vonatkozólag... ámde: Sokkal érdekesebb a háziállatok genetikai állományának vizsgálata, amelyeket egy vándorló népcsoport feltehetőleg magával vitt. Példának okáért itt vannak ugye a lovak. Itt meg egy tanulmány a lovak genetikai vizsgálatáról az avar-magyar kontinuitás vizsgálatának tükrében. http://doktori.bibl.u-szeged.hu/911/2/priskinkatalin.PDF A szerző kiértékelése szerint nincs kimutatva az avar-magyar kontinuitás, mert ahhoz az avaroknak teljesen le kellett volna cserélni a lóállományukat. Hivatalos berkekből nem is vártunk mást. Csakhogy: 1. a minták lovas temetkezésekből származnak, az meg úri huncutság volt, a köznép tömegeiről nem ad képet. 2. kevés, összesen 17 darab avar kori minta és 14 darab honfoglaló magyar minta lett vizsgálva, és míg az avar minták délnyugat-Mo, addig a honfoglalásiak zömében az ország ellenkező csücskéből, északkelet-Mo területről származnak. Azaz nem csupán időbeni, de a földrajzi távolság is jelentős. 3. a kiértékelésben kevés hangsúly van azon a tényen, hogy maga a lovas temetkezés ténye önmagában is egy kulturális rokonság. Azaz kissé el van hanyagolva az a tény, hogy az itteni urak másokkal szemben nagyon szerették a sportkocsikat, ehelyett arra koncentrálunk, Ferrari volt-e a divat vagy a Lamborghini. 4. lehet, hogy csak nekem tünik úgy ebből a tanulmányból, ha az avarok nem is cserélték le a lóállományukat, a honfoglaló magyarok úgy tünik megtették. A kicsi ötven köbcentis robogóikat szinte azonnal európai méretű lovakra cserélték. 5. egy, a Pompei ásatásokból előkerült ábrázolás kétségkívül alátámasztja, hogy Európában jóval korábban ismerték a lovas harcmodort, és nem kellett azt keletről importálni. Az egy más kérdés, hogy a Római Birodalom idején, amikor nem nyargalászni kellett, hanem kiépített pozíciókat őrizni, ez a harcmodor esetleg háttérbe szorult.
Ok, Safi, a cikk ugyanezt irja: (s ott van az eredeti könyv is)
The Magyar language stands afar off and alone. The study of other tongues will be found of exceedingly little use towards its right understanding. It is moulded in a form essentially its own, and its construction and composition may be safely referred to an epoch when most of the living tongues of Europe either had no existence, or no influence on the Hungarian region. A magyar nyelv magában áll, a messzeségben. Más nyelvek tanulmányozása vajmi kevés haszonnal jár, ha ezt a nyelvet próbáljuk igazában megérteni. Lényegében egyedülálló nyelvi öntőformája van, szerkezete és felépítése oly múltba vesző időkre mutat, amikor Európa legtöbb nyelve még nem is létezett, vagy nem volt hatással a magyar vidékre. "After a long period of inertness and almost of oblivion, the language and literature of Hungary seem starting into a new and vigorous existence. A band of distinguished writers have appeared with the present generation, whose privilege it has been at once to will and to effect the regeneration of their native idiom, which had been sinking under the indifference of some and the attacks of others. Its history has been marked by many vicissitudes. Originating in an age too remote to be defined or even discovered, and receiving from time to time infusions from the various tribes and tongues who have visited or been visited by the Magyar race, it has yet retained all its essential peculiarities, and offers to the inquirer some of the most curious topics of research. Az ernyedtség és csaknem teljes feledés hosszú időszaka után Magyarország nyelve és irodalma új, erőteljes életre kel. A mostani nemzedékkel seregnyi kiemelkedő író tűnt föl, akiknek előjoga lett anyanyelvük megújításának akarása és végrehajtása egyaránt, mely nyelv egyesek közönye és mások támadásai miatt régóta süllyedésre volt kárhoztatva. E nyelv történelmét megpróbáltatások és gyötrelmek kísérték. Eredete olyan derengő korba nyúlik vissza, amely ma már körül sem írható, s időről időre frissítést nyert törzsektől és nyelvektől, amelyek a magyar fajt meglátogatták, illetve amelyeket az meglátogatott, lényeges egyediségét a nyelv mégis megőrizte, s a megfigyelő számára a legérdekesebb kutatási témát szolgáltatja.
(A magyar fordítás Bánhegyi Zsolt munkája.)
DE: miért kell hazudozàsròl beszélni ? Irt valamit Bowring a magyar nyelvvel kapcsolatban ? IGEN! Legfeljebb a késôbbi idézôk kiszinezték, sajàt szavaikra ültették mondanivalòjàt. Természetesen ez nem helyes akkor, ha idézünk valakitôl, de nem ez a lényeg! Hanem az, amit Te is irtàl:
"A magyar nyelv távoli és magányos. Pontos megértéséhez más nyelvek tanulmányozása rendkívül csekély haszonnal jár. Lényegében saját öntoformájából került ki, kialakulása és felépítése bízvást oly korszakra teheto, amikor a mai európai nyelvek többsége vagy nem is létezett, vagy nem hatott a magyarlakta térségre."
A kimmerektol a szkitakon, szarmatakon at a kozepkori jaszokig volt itt eleg (feltetelezett)irani nep aki kolcsonszavakat adhatott at. A korai torok jovevenyszavak az mas kerdes.. kizarolagosak e ezek a torokre es a magyarra? tenyleg a torokbol vettuk e at?
Ami a genetikai vizsgalatokat illeti, mar lattam olyat amin a magyarok ugyanolyan kozel altak a finnekhez mint a szomszed svedek es kozelebb mint a lengyelek es a nemetek. Az enyhen szolva meglepo volt. Azt sem tudjuk hogy peldaul a 3-4000 evvel ezelotti finnugoroknak milyen genetikai sajatossagaik voltak.
„Az óiráni nyelvek (i. e. II. évezred 2. fele (?) –3. sz.) két legismertebb, terjedelmes szövegemlékekkel képviselt tagja az Aveszta szövegeinek nyelve és a délnyugati óperzsa. Nyelvi rekonstrukció alapján feltételezett [!!!] óriáni nyelvek az észak-nyugati méd és a szkíta. Az avesztai nyelv (pontosabban az Aveszta szövegeinek nyelve) elnevezés nem népcsoporthoz vagy földrajzi környezethez kapcsolódik. Az Aveszta [feltételezett etimológiája ‘dicséret’ (Kellens) v. ‘parancs, utasítás’(Boyce)] a zoroasztriánusok legrégebbi, különböző időben és helyen keletkezett szent könyveinek összefoglaló neve. Az Aveszta nyelvileg erősen heterogén gyűjtemény, legrégibb része a prófétának tulajdonított gáthák (himnuszok) gyűjteménye, melyek az iráni nyelvek legősibb nyelvemlékei, az óind Rigvéda himnuszaival egyidős szövegek. Kormeghatározása a próféta személyének datálásától függ. A mai konszenzus ezt az i. e. 2. évezred második felére teszi (más hipotézisek szerint i. e. 1000 k. vagy a 7–6. sz. ban keletkezett szövegek). Bár az avesztai szövegek nagy része korábbi és terjedelmesebb is az óperzsa nyelvemlékeknél, nyelvi értelmezésük igen nehéz a hagyományozás bizonytalansága miatt. A szövegeket – minden bizonnyal – csak az i. sz. 5–6 sz.-ban, a Szaszanidák korában jegyezték le (tehát keletkezésük után jóval több mint ezer évvel), egy akkor alkotott írással. A legkorábbi fennmaradt kéziratok azonban ennél is sokkal újabbak, a 13. sz. utáni időkből származnak.”
5. Similar to those, there are other regions, such as Kangdez, the land of Sikistan, the plain of the Tajis {Arabia}, the [255] plain of Peshyansi, ... [besenyők]
.........
8. As regards Sam they say, “He was immortal. At the time when he scorned the Revelation of Mazda worship, a Turk who was named Nain slew him with an arrow when he was asleep.
..........
CHAPTER XXXIII
9....and ruled over Iranshahr, carried off many men from Iranshahr, settled them in Turkastan...
Ha i.e. 1000 körüli, kik voltak a "Turkok"? A Peshyansi?
-----------
T.i.
A chorezmiek, ahogy Birúní értekezésében elmondja, időszámításukat országuk benépesítésének kezdetétől számítják,
„a Nagy Sándor előtti 980. évtől” (vagyis a Szeleukida-éra, az i. e. 312. év kezdete előtt még 980 évvel korábbi időponttól), tehát az i. e. 1292. évtől. Ezután más érára tértek át: az i. e. 1200. évtől, amikor országukba érkezett az Avesztá és a régi, belsőázsiai-íráni eposz mitikus hőse, Szijávus ibn-Kej-Káúsz, aki uralma alá hajtotta a „török királyságot”, s amikor Szijávus fia, Kej-Choszrov megalapította a chorezmsáhok dinasztiáját, amely Bírúni. szerint az i. u. X. századig uralkodott.
