Mi napégés ellen elsősorban nagy lombot nevelünk, ami szinte teljesen takarja a dinnyét, ehhez szerves-trágya csepegő tenzió-méter és ec-mérő +ammonitát van a segítségünkre. Mivel minden másnap szedünk a placcra így ki tudjuk válogatni a 100-as dinnyéket, ugyanis csak az lesz napsütött ami teljesen érett, ráadásul a vevőink meg nem is foglalkoznak különösebben hogy milyen kívülről, ha egyszer belül jóízű. Én a "szalmatakarást" csak felesleges pótcselekvésnek gondolom, amibe az kerül akkor inkább egy zsák ammonitát+locsolás többet ér. Napégés csak a vízzel gyengén feltöltött talajú dinnyén jelenik meg tömegesen, amíg a tő bír honnan könnyen vizet szerezni, addig bírja hűteni a termését, mikor az beérik elérte a célját és csíraképes magot hozott, akkor tovább nem szállít annak a termésnek semmit és megég, apadni kezd, szerintem ez a napégés folyamata.
Elkezdtem jelölgetni a kötéseket így elsőre lesz kb 30-35 db,lelkes amatőrként számítok 1-2 hónap dinnyeszezonra ha jó idő lesz talán a második kötést is kineveli .
Abban az esetben nyár végéig el leszünk látva édes lédús dinnyével akárcsak tavaly .
Mi zki nosztalgia fajtát, és a top gun-t termesztjük, mind a kettő jó ízű marad a titán alanyra oltva. Így gond nélkül lékelhető és kóstoltatható, kikilózzuk majdnem mindet.
Tavaly nyáron láttam Héken hasonló vízágyút, de azt fűszerpaprikában csinálták. Dinnyében itt a térségben nem láttam. Gondolom, nem véletlenül nem használják már.
Vízágyúhoz nagynyomású szivattyú meg nagy kút kell (ja meg vízágyú is :) ). Dinnyéhez nem sokan használták ezt. Minirot-tal nyomta 1-2 ember, de mostmár nem látok ilyet. Viszont a sumisansui öntözőcső az nagyon király volt. Most akartam megint venni, de borzalmasan drága.
Köszönöm hogy válaszoltál, akkor majd megpróbálok slaggal locsolni, talán a reggeli öntözés után gyorsan felszárad és nem lesz a levelén gomba.........a csepegtető kialakítására nincs lehetőségem.
20-25 éve, amikor még nem nagyon volt csepegtető, akkor mi is úgy locsoltunk, ahogy tudtunk. Slaggal tőre, szórófejjel, sumisansui öntözőcsővel stb... Szóval amilyen lehetőségek voltak. A csepegtetőnek az az előnye, hogy nem áztatja a lombot, kevesebb a gomba, meg egyenletesebben lehet locsolni, műtrágyát adagolni. Meg kényelmesebb, kisebb munkaigényű, bár relatív drága megoldás.
Biztos bugyuta a kérdés, de a dinnyét hogy lehet öntözni ? Árasztani, slaggal locsolni, vagy a csepegtetés lenne a jó ? Az idén először én is raktam el görög és sárgadinnye palántákat amik elég szépen megindultak, de az öntözéssel gondban vagyok. Az öreg néni, akitől a palántát vettem, azt mondta hogy aranyoskám , nem kell ezt locsolni :) Én persze kannából azért öntöttem a vizet a tányérjába, de most már mindenhol futnak a szárak , nem tudom hogy viselnék ha felülről slaggal öntözném.
Ha beledumálhatok, éréshez a 35 nap csak erősen kb., mert a növények hő ősszeg igénye határozza meg az érés idejét, ez egy hűvösebb tavasz-nyárelőn akár 40-42 nap is lehet (volt is már rá példa) de lehet 35 nap is, a görögdinnye a 100%-os érettségben éri el a legnagyobb súlyát és addig veszi is fel a vizet mint a kisangyal, utána nem véletlenül mondják hogy apad. Persze ez alól jó kivétel pl. a topgun mivel jól tövön tartható, és az igen sok vizet föl képes venni addig míg a tövén "áll"éretten.
Nő még valamennyit, meg ha locsolod közben, vagy kap egy nagy esőt, akkor még szed fel elég sok vizet. Ilyenkor szokott szétdurranni akár kopogtatásra is a dinnye, vagy ha beleszúrod a kést.
A fogyatékosabbja hozzáfogott kamionozni, (árat nem tudok, és azt se menyit dobnak vissza) érett és lékelhető görögdinnye SZERINTEM 7-10 nap, de jelentősebb szedések csak 15.-e után lesznek.
Sziasztok! sárgadinnyével kapcsolatban kérdeznék (ananász, tétényi csereshéjú) szépen nőnek már a kis dinnyék, de látszólag nagyon fut sok.sok virággal, egy tőről kb 4-5 inda. Ezeket le kell vágni valamilyen hossz után, hogyne teremje túl magát, ill egy ilyen száron hány dinnyét hagyjak meg?
Igen az éjszaka, az apácainak a csabafelöli széle, a nagyobb dinnyékkel nincs gond de a kicsiket majd selejtezni kell, meg a lombot fújni csak kéne lánctalpas.
Őszintén, szerintem nem sok mindent. Lehet permetezni akámilyen terméskötővel, tápoldatozni akármivel, itt most nem sokat fog érni. A dinnye gyökere is arányos a lombjával, hiába tápoldatozok neki akármit, a gyökere 2 méteren túlra is elért már, és onnan szippantja be a rengeteg vizet. Valamelyik szárazabb napon kistraki kombinátorral gyomtalanítottam az utakat, és 2 méterre a sortól szedte össze a rugóskapa a fehér dinnyegyökeret.
Nálam is már-már nevetséges indamennyiség van. Ránézek, és elröhögöm magam, mert nem látni ilyet minden évben. Egyik utam "csak" 5 méter széles lett a helyhiány miatt, nos ott majd talicskával szedjük össze a dinnyét, mert pótkocsi teherautó nem fog beférni. :) Nem tudom már hová pakolni az indát, már fél méter magasra van halmozva az inda a szélső soroknál. :))
Itt is kapja az esőt szinte minden nap 10-20mm-et, és legtöbbször akkor, amikor a nővirágok virágoznak. Végülis nálam is van kötés, öklömnyi + kislabda méretűek, de ott van fölötte vagy 40centi vastagságú inda. Bezzeg a sajátgyökerű bekötött szépen, csak abból minimális van idén.
A napokban még kapott 64 mm-t, az inda már nálam is már térdig ér, hajtás vége közel kisujjnyi vastagságú, kifut a világból is. A levelei helyenként másfél tenyeresek. Jelenleg is esik. Sok kis dinnyét számoltam már egy hete is, de a nagy lomb miatt azokat nem találom, pedig biztos ott vannak bekötve. Na majd ha 5-8 kilósak lesznek megemelve vagy kibújva az inda közül megtalálom őket. Az első Colosseo F1 már legalább 7 kilós, a kisebbiket is 6 kg-ra saccolom.
A szakirodalom szerint a műtrágyának az eső ellenére is ki kell mennie, csak nagyobb töménységben. Jobb nincs, mint a tő köré egyszerűen kiszórva a műtrágya, ha még kap esőt. Vagy pedig szikkadás után (de mikor nem esik már legalább 1 hétig?) kevés vízben nagyobb töménységben feloldva locsolni. Én már 2X szórtam a föld tetejére szemesen, már alig látszik, szinte el is tűnt. A tápanyagot - ha a vízzel bejuttatás szóba sem jöhet - jó hatásfokkal lombtrágyával is részben ki lehet juttatni.
Jó volna tudni hol van a dinnyefölded északon a hidegbe vagy délen a "melegbe". Sokunknál fennáll ez a probléma, jun. eleji hideg éjszakák miatt elmentek az első kötések, (ahol megmaradt majd szedéskor kisül mi lett belőle) Így megszaladt a dinnye lombja, bosszantó de nem égbekiáltó hiba. Szerintem van azon kötés csak nem nézted meg alaposan, mert a nagy lombot nem mered alulról megnézni-felfordítani. Ha nagyon virágzik azt a sok esőtől feloldódott nitrogén is okozhatja, de a gyökér vesztett is produkál ilyet. Műtrágyázni ilyenkor öntöző műtrágya használatával lehet 1/1000 literes töménységben minden kockázat nélkül. De a problémádra az idő és a napsütéses forró napok hoznak megoldást, ne légy türelmetlen, úgyse lehet az összes dinnyét egyszerre megenni-eladni. A kötéskori 10 nap csúszás éréskor már csak max 5 nap késést okoz.Esetleg "ha" közé lehet menni lazítsd a sorközt, hogy levegősebb legyen a talaj. Egyébként pedig az a dinnyeföld ahol a kicsi lomb miatt látszik milyen sok a dinnye, abból nem sokat kell költeni karácsonykor.
Elsősorban a termelőktől kérdezném (pl. Cross, Szerző laci, Grumi Maci stb..)
Mit lehet tenni annak érdekében, hogy lelassítsuk az indák túlzott növekedését és generatív irányba fordítsuk a dinnye töveket ?
Nálam nagyon elszabadult az oltványaim lombja valószínű a nagy esőktől (műtrágyát csak kisebb korukban kaptak, nem öntözöm annyi vizet kap amennyi eső esik).
Habár nagyon virágzik de kevés közte a termős virág, kötés már van de kevesek, inda meg iszonyat sok.
Ha jól tudom akkor ilyenkor foszfor meg kálium túlsúlyos műtrágyával kell kezelni.
van 8-14-26 komplex műtrágyám meg NPK 0 10 24 műtrágya (nem komplex)
Ezeket hogyan kellene kijuttatni töményebb oldatban kis adagokban vagy inkább lombtrágya formájában ?
