Tapivara, igen, kivéve ha a kezdő akvarista nem maga találja ki, hogy milyen akváriumot akar, hanem úgy válik akvaristává, hogy „örököl” egy kész akit, megoldandó problémákkal együtt, így kicsit nehezebb a helyzet… :-)
Amúgy tényleg érdekes volt a beszélgetés, szerintem mindkét álláspont OK. Fontos felvetés, hogy mi az ideális állapot az akiban lévő élőlényeknek (mármint az algákat kivéve… ;-)), és ha vannak eszközök, hogy ezt az állapotot el is érjük, akkor nyilván használjuk őket, ugyanakkor – pláne kezdőként - fontos az „egyszerűség” is, ill. az ideális állapot eléréséhez szükséges erőforrásigény (beleértve a tudást, időt, pénzt). És igen, nyilván minden aki, és minden helyzet különböző, ennek a két faktornak a függvényében (is) változik. Ha jól értem.
De a legjobban lelkesedésetek fogott meg a beszélgetésben, illetve hogy mindannyiótoknak mekkora tapasztalata van, amit meg is osztotok – és ezért nagyon hálás vagyok. Egyáltalán nem magától értetődő, hogy egy ilyen fórumon a kezdőt nem kiutálják, hanem érdemben segítik, mint ti.
És vissza is élek vele még egy kicsit (aztán csapjatok le, ha untok :-))… még a növényekről akartam kérdezni.
Küldök egy képet, ahogy ígértem (ma sem sikerült fotóznom, mikor égett a lámpa... ez még az eredeti állapot, mielőtt lukat ásott az aljzatba az anci, a bújó alá ;-)).
Crypto nincs túl jól, szerintetek mit csináljak vele?
Növényeket hogy lehet tisztítani? Azt látom, hogy sokszor fennakad rajtuk a piszok (leszakadt alga darabok, kajamaradék, lehullott levelek, stb.), de - különösen a ludwigia - túl sűrű ahhoz, hogy rendesen le tudjam tisztogatni.
Az aki előző gazdája azt mondta, hogy kb. fél évente adott a növényeknek tápot, ebből adott is át maradékot, Aquaplant (Neptun) tabletták, a talajba kell tenni.
A teszteknek van annyi jelentősége még, hogy később is használhatja, akár komolyabb probléma esetén. Én azt mondom, hogy nem kell a teszteket túlzásba vinni, nem kell mindenféle teszt. De azért biztonság kedvéért, egy nitrát, foszfát és GH teszt, jó ha van kéznél. Még egy alap kezdő akváriumnál is. Aztán később ha, más irányba is akar az illető akvarisztikázni, például akvakertészkedni szeretne, ott már kelleni fog egy CO2-teszt, PH-teszt is. És így tovább..... de az majd akkor adja magát úgy is.
Nyilván nem kell mindennap méricskélni, még én sem méricskélek napi szinten, a tengerimnél. Pedig az azért már - a te szavaiddal élve - "vegyészkedős" akvarisztikai irányzat. A klór-tesztet mondjuk fölöslegesnek tartom én is. Minek? Belerakod a csapvízbe a vízkezelőt vagy hagyod szellőzni, úgy sem lesz klóros a víz.
"Ha valakinek örömöt okoz és van felesleges pénze akkor vaklóban vehet egy víztesztet (egészen csudálatos, kis laborokat lehet már ehhez kapni az akvarista webáruházakban vagy boltokban) és teszttel is megállapíthatja azt amit teszt nélkül is azonnal látni lehet, ha tudja az illető hogy mit kell nézni!"
Sajnos nem mindig mutatkoznak a gondok egyértelműen a víz színéből, szagából adódóan, ugyanakkor a gond jelen lehet, és akkor bizony a teszt segíthet. Én már jártam úgy, hogy konkrétan minden addigi általam aktuálisan ismert módszert kipróbálva, próbáltam az adott gondra megoldást találni, de semmi sem vált be. Böngészgettem mi lehet a gond, még 2 dolog volt olyan ami azt az adott problémát okozhatta. És láss csodát pont egy fránya Fe(vas)-teszt mutatta ki a problémát, ott is az aktuális vas-szinthez mérten kellett ellenlépéseket tenni. És így sikerült! (Pedig előtte a büdös életbe nem használtam vas-tesztet!)
Másik példa, havernak van hardcore ragadozó halas, dél-amerikai lágyvizes akváriuma. Nem tudtuk, hogy miért betegszenek a halai, hiába a jó szűrőanyagok, hiába tapasztalt akvarista ő is, nem értettük a gondot. Nitrit, nitrát, foszfát, PH, kH, GH-t mindent mértünk. Minden érték jó volt. A víz sem volt büdös. Aztán kiderült a gond, nem jött létre a nitrogén-körforgás, ugyanis az ammónia-teszt kimutatta nem lett az ammóniából sem nitrit, sem nitrát, hanem csak ammónium. Aztán erre építettem neki egy "élőnövény-szűrőt", ugyanis sem a méregdrága Matrix szűrőanyag, sem az ilyen-olyan bacikultúra, sem a nagy vízcsere, sem az akváriumban lévő élőnövények, nem tudta az ammónium szintet csökkenteni. Azért nem tudta, mert nyers hússal etette a halakat, amik sokat ettek és sokat ürítettek. Viszont az élőnövény-szűrő használatával, folyamatosan tudtuk tesztelni az ammónium-szintet, ezáltal pedig magát az élőnövény-szűrő hatékonyságát is. A probléma megoldódott, de ehhez kellett a teszt, a kimutatáshoz is, és az ellenőrzésekhez is.
Volt egy guppis akváriuma az unokahúgomnak, ott is erősen algásodott minden, szintén minden mérve lett, a teszt mindenből jól mutatott. Alacsony volt a foszfát, mégis algásodott erősen. Aztán kiderült egy szilikát-tesztből, hogy a Si-érték a magas. Tettünk bele szilikáteltávolítót, probléma megoldódott. Ebből is látszik, hogy egy egyszerű guppis akvárium problémája is tud komplikáltabb lenni. Ugyanis, ha nem derítem ki a szilikát tartalmat, akkor szilikátmegkötő anyagot sem vettem volna. Ok-okozat.
De még tudnék mesélni sok olyan esetet, ami a tesztnek köszönhetően sikerült az adott probléma megoldása. Amúgy pedig én már azelőtt is akvarisztikáztam, mielőtt ÁNTSZ laborfőnök lettem. :D
Ne gondold, hogy én kapásból kőkorallos tengerivel kezdtem, nekem is volt 100 literes akváriumom, mollyval, guppival, almacsigával...stb. Nekem is volt légpumpás szivacsszűrőm. Én sem Seachem Matrix-al, Purigen-nel és Eheim/Tetra/Hydor csodamasinával és komplex vízvizsgáló minilaborral kezdtem. Évekig egyféle növényem volt, valiznéria aztán csókolom. :) Na ja, de akkor még az más világ volt. Ma már egy kezdő akvaristának számos olyan lehetőség a rendelkezésére áll, ami anno nekem/nekünk nem volt. De ez már történelem és nosztalgia. :) Persze ja, annak is megvolt a maga szépsége. :)
Nem lehet általánosítani minden akvárium más és más . Éppen ezért mindenkinek meg kell találnia a saját útját, ahogy azt az első hozzászólásom végén leírtam, de azt gondolom jobb ha egy problémát minél egyszerűbben közelít meg az ember. A kezdő nyelvtanuló sem a felsőfokú tananyaggal kezdi a nyelvtanulást mert lehet hogy elmenne az egésztől a kedve, hiszen ha az alap összefüggéseket nem érti, ha nincs meg a kellő alapfokú jártasság akkor nagyon nehéz lesz a nyelvtanulás.
Valóban igazad van nem biztos hogy beválik az általam javasolt és igazad van lehet hogy a Te általad javasolt módszer sem válik be. Ebben az esetben jön Tapivara javaslata aki a teljes fertőzött növényzet kiselejtezését javasolta.
Magas a foszfáttartalom ebben is teljesen igazad van ezért írtam az első hozzászólásomban hogy magas a tápanyagtartalom a vízben és mivel kezdő a társunk ezért nem akartam a foszfát, nitrát egyensúllyal és társaival terhelni most őt.
Azt mondod vegyen foszfát tesztet. Én azt kérdezem könyörgöm minek????!!!???? Minek a vízteszt?!!? Mi a teszt célja és értelme ??? Az akváriumára ránézve is látszik a növények és az algafertőzés alapján hogy magas a foszfát és nitrát tartalom. Teljesen felesleges tesztekre költeni a pénzt hiszen az ecset algánál és annak megjelenésénél nincs jobb teszt. Az alga megjelenése egyértelműen mutatja hogy magas a foszfáttartalom. Természetesen az alga megjelenése már sokkal korábban jelezte hogy gond van, csak az előző tulaj nem foglakozott vele, vagy nem tudta mit lát a növényeken és nem reagált megfelelően, sőt sehogy sem reagált egy olyan jelre ami minden tapasztalt akvarista fejében bekapcsolja a vészcsengőt. Persze lehet ehhez egy tesztet is vásárolni és utána megállapítani, hogy hát igen magas a foszfát tartalom, igaz ezt már korábban is tudtuk tesztek nélkül is hiszen vastagon algásodik az aksi.
Az általam korábban leírt elvek alapján pont erre próbáltam rámutatni, hogy teljesen felesleges vegyészkedni akkor, amikor amúgy is egyértelműen látni a tünetekből hogy mi a gond. Ahogy írtad az akvárium egy zárt élő rendszer és ha valaki látja amit látni kell, akkor tesztek nélkül is azonnal meg lehet állapítani, hogy egy aksi vize egyensúlyban van-e vagy nincs. Csak meg kell nézni a víz színét, a növények állapotát habitusát, tartását, a halak viselkedését, meg kell szagolni a vizet és meg kell nézni esetleg mennyire opálos, milyen a tükröződése és ehhez nem kell teszt csupán be kell kapcsolni reggel a világítást és rá kell nézni az akváriumra, kb. 10 másodperc alatt minden egyértelműen látható. Ha valakinek örömöt okoz és van felesleges pénze akkor vaklóban vehet egy víztesztet (egészen csudálatos, kis laborokat lehet már ehhez kapni az akvarista webáruházakban vagy boltokban) és teszttel is megállapíthatja azt amit teszt nélkül is azonnal látni lehet, ha tudja az illető hogy mit kell nézni!
Újra hangsúlyozom édesvízi aksikról beszélgetünk most nem tengeri vagy nano akváriumokról!
A kezelést is leírtam az első hozzászólásomban. ott már KELL a vegyészet, főleg ilyen fokú fertőzés esetén. Persze erre is rámozdultak a kereskedők és a gyártók rendesen, hiszen egy kezdő akvaristának liter számra lehet eladni csudás dobozokba csomagolt színes löttyöket ha meg nem használt esetleg a növények és a halak is elpusztultak az algával együtt, de sőt minden kidöglött az alga viszont virul :-) továbbra is akkor persze az akvarista a hibás. Ezért írtam meg azt a két szert melyek ahogy hangsúlyoztam helyes és ELŐÍRÁS szerinti adagolásával az ecset alga probléma kezelhető.
(és ha most olvasol a sorok között akkor láthatod, hogy én is voltam kezdő és amit írok azt néhány nagyon szomorú tapasztalat alapján írom)
Valóban két úton járunk, de szerencsére mindketten ugyanazért a csodás hobbyért rajongunk. Én nem vegyészkedek túl sokat ahogy leírtam egyszerű elvek szerint gondozom az aksit és azt gondlom az aksim, a növényeim és a halaim állapota önmagáért beszél. Te egy lényegesen bonyolultabb úton jársz ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy a Te utad jobb vagy rosszabb mint az enyém csupán bonyolultabb, pénz és idő igényesebb illetve egyszerűen más, és ez nem baj. Halkan megjegyzem, hogy jó hogy megírtad hogy korábban ÁNTSZ laborvezető voltál, hiszen ez azért sok mindent megmagyaráz :-)
Kezdő tárunk majd eldönti melyik út tetszik neki, a lényeg, hogy olyan akvárium üzemeltetője gondozója legyen amiben örömét leli!
Adott a gabka30 nicknevű fórumózónak egy kisméretű, még nem beállt akváriuma, kissé túltelepített is, és ecsetalga problémával is küzd. Meg szeretné a problémát oldani.
Ecsetalga a kemény vízben szépen fejlődik, na meg az erős áramlásban. Mit kell tenni? Áramlást valamelyest csökkenteni és a vizet lágyítani. Miért? Mert az ő akváriumában ez a lokális probléma, most függetlenül attól, hogy guppy vagy dánió úszkál az akváriumában. Tehát az ő vízparamétere nem olyan mint Tacsigazdáé vagy én akváriumomé. Az ő problémájához más megoldás kell. Ezért nem lehet olyan elvekkel dobálózni, csak mert másnál egy merőben más paraméterű akváriumban az az adott elv éppen működőképes. Hiába irkáljuk, hogy nálam/nálunk 30-40 éve, ez és ez.... ÉS???? Az NÁLAD vagy NÁLAM vagy MÁSNÁL működhet, ANNÁL az akváriumnál.
Tegyük fel, gabka30, csökkenti a vízkeménységet, de az a fránya ecsetalga, még mindig nem akar kellően eltűnni. Mi a másik komoly algásodást okozó tényező? Például a magas foszfáttartalom. Honnan tudja meg, hogy magas-e az akvárium vizének a foszfáttartalma? Foszfát-teszttel, például. Mivel az akvárium egy zárt rendszer, sokszor a problémák is egymásra épülnek, vagy egymásból következnek. Ezért van, hogy többlépcsős megoldás szükséges. Ez pedig nem mindig egyszerű, még akkor sem ha valaki egy totál alap standard elevenszülős akváriumot üzemeltet. Minden problémára más megoldás szükséges. Ha ez sem megy, akkor a végső megoldás, az akvárium újraindítása. A tapasztaltabb akvaristák is tapasztalták már ezt. Sajnos kezdőszinten is előfordulnak egy akvinál komolyabb problémák, még odafigyelés esetén is. Ilyenkor muszáj kicsit a probléma mélyére ásni, és annak megfelelően megoldani a dolgokat. Mondjuk pont ilyen esetekben szerzi meg a rutint, a tapasztalatot a "tűzkeresztséget" az akvarista. Ezért is önfejlesztő hobby.
Tacsigazda és Én más szempontból közelítettünk a téma felé, én gabka30 konkrét problémájára kívántam megoldást írni. Jelenleg azért szerencsére tart ott az akvarisztika tudománya, hogy sok problémára van már megoldás.
" Magyarország vízkeménység térképét ami a neten bárki számára elérhető és láss csudát Sopron és az én lakóhelyem ugyanolyan színnel és jellel van jelezve (milyen meglepő :D) és a jelmagyarázat szerint a hazai skálán a "nagyon kemény" vagy "legkeményebb" kategóriában vagyunk. A víz keménysége tehát ugyanolyan Nálad mint nálam "
Az, hogy ugyanolyan jellel van jelölve a te lakhelyed, és az enyém is a térképen, az csak egy általános érték, hogy pl: 21 nk-nál keményebb. Oké, csak nem mindegy, hogy 24 nk vagy 42 nk! Mert mindkettőt ugyanúgy jelöli a térkép, de az nem azt jelenti, hogy ugyanolyan kemény is a víz! Sőt a vízkeménység egy folyamatosan változó dolog. Ezt pedig már igenis befolyásolja az akvárium vízkémiáját! Pont ezért jó opció, ha vízteszttel mérjük az akvi vizét. Ugyanis így pontosan meg lehet határozni, hogy mi a helyzet, így pedig a problémát megoldani is könnyebb. Mert lehet, hogy egy adott hal, vígan el van 24-28 nk-ban és akkor lehet örülni, de 32 nk-ban pedig feldobja a bakkancsot. Pedig kemény víz a 28 nk is, és a 32 nk is. Még sem egyforma! Ezért nem ilyen egyszerű a dolog, és akkor még a vízkeménység mellett ott van a szilikátok is. Ez sem mindegy, mert ha két különböző egymástól távol eső városban mérsz ugyanolyan vízkeménységet, tegyük fel mindkét helyen 25 nk° a vízkeménység, az nem azt jelenti, hogy a szilikát is ugyanannyi, lehet egyiknél több, másiknál kevesebb. Ez pedig már a növényeknek sem mindegy, még az egyszerűbben tartható növényeknél sem!
" A korábban leírt "egyszerű" módon gyakorlatilag 15-20 akváriumot üzemeltettem egyszerre gond nélkül. A leírt módszer és az általam leírt elvek tehát NEM CSAK a jelenlegi 400 literes medencénél hanem bármilyen méretű akváriumnál MŰKÖDNEK!!!"
Ez már kapásból nem igaz! Még logikailag elméleti szinten sem működik, nem hogy gyakorlatban. Maximális kemény víz sincs nálad, mert egy-két helyen van max. kemény víz az országban. Ezt pedig nekem ne akard megmagyarázni, mert kettőnk között én voltam akkreditált vízügyi laboros, és nem Te. Másrészt, én pontosan ALAP haltartásról beszéltem, nem különleges halakról. A felsőfokú professzionális akvarisztikáról egy szót sem írtam. Olvasd már el figyelmesebben amit írok. Mert az a baj, hogy csak kiragadsz egy-egy részt az írásomból, az egészet pedig nem érted.
"Mi annak idején 5 literes befőttes üvegben, illetve 10 literes akkumlátor üvegben tartottuk a halakat és gyönyörűek voltak és örömünk volt benne."
Pont erről írtam korábban, de erre sem figyeltél oda. Amiről te írsz, az pont az a szituáció, mikor látszólagosan vannak el jól a halak. Aztán közben fele annyi ideig élnek, mind ameddig élhetnének. Hosszútávon nem egészséges így tartani őket. Csak az akkori világban, nem is volt annyi infó a jó haltartásról.
Ami a "kezdő szintet" illeti. A kezdő akváriumok sem egyformák, ahogyan a kezdő akváriumok vízparaméterei sem! Nincsen általános szabály. Ami a régi akvarista könyveket illeti, azok anno az akkori technikai szinten és vízkémiai és ichtiológiai ismereten alapulnak, sőt sok megoldás már nem is alkalmazható a mai akvarisztikában. Az a helyzet az akvarisztika annyit változott azóta, hogy ezek a régi módszerek már nagyobb részt nem sokat érnek. Ugyanis a díszhaltenyésztés is jelentősen változott. A vízinövény nemesítés is már másabb, mint anno.
Kezd ez a beszélgetés olyan irányba elmenni ami nem tetszik nekem. Nem kívánok veled "vérre menő" vitát folytatni csak azért mert mindenáron be akarod bizonyítani hogy amit én 40 év tapasztalata alapján leírtam az nem jó :-). nem is ez a célja ennek a fórumnak azt gondolom. Itt egyszerűen csak beszélgessünk azt javaslom egymással és mindenki írja le a tapasztalatait, teljesen felesleges a másik állításaiba belekötni.
De ha már Te ezt tetted akkor azért én is had írjak le pár gondolatot "magamról" és a vízkeménységről szerezett ismereteimről"
Egy nyilvános fórumon én nem fogom kiírni hol lakom. De azért az érdekes hogy most azzal akarod megmagyarázni, hogy az általam leírt akvarista módszerben nincs igazam, hogy nekem biztos szerencsém van és nem is olyan kemény itt a víz. :-)
Nos a végzettségről annyit, hogy én geológusmérnök vagyok és az egyik hazai legnagyobb bányavállaltnál dolgoztam, pontosan ismerem azoknak a karsztvízkutaknak a helyét és paramétereit melyekről a vizet kapjuk ugyanis a mi cégünk fúrta ezeket és üzemeltettük őket évtizedekig amíg a bányák bezárása során átadtuk őket a DRV-nek. A mai napig ezekről kapja a teljes régiónk a vizet. A vizet volt szerencsém illetve néha szerencsétlenségem megismerni 300 méterrel a föld alatt is ugyanis az egyik legnagyobb bányaveszélyünk a vízbetörés volt. Komplett vízmentesítő telepeket üzemeltettünk, rengeteg vízvédelmi előfúrást készítettünk több száz monitoring kutat fúrtunk és üzemeltettünk és mintáztunk illetve számtalan vízkémiát és labort csináltunk. Pontosan tudom, hogy milyen a vizünk!
Megnéztem most hirtelen Magyarország vízkeménység térképét ami a neten bárki számára elérhető és láss csudát Sopron és az én lakóhelyem ugyanolyan színnel és jellel van jelezve (milyen meglepő :D) és a jelmagyarázat szerint a hazai skálán a "nagyon kemény" vagy "legkeményebb" kategóriában vagyunk. A víz keménysége tehát ugyanolyan Nálad mint nálam, ahogy egyébként ezt már korábban leírtam csak nem gondoltam hogy ezt ezen a fórumon a végzettségünk és a munkahelyünk emlegetésével kellene alátámasztani vagy bizonyítani.
A hozzászólásaink kerülték egymást ezért a legfrissebb írásodra most reagálnék röviden.
Újra hangsúlyozom hogy itt most egy kezdő lelkes akvarista társunknak kellene segíteni és nem a felsőfokú akvarisztikával foglalkozni, az majd ráér akkor ha az alapokkal tisztában lesz és ha az alapokat megtanulja és belejön akkor majd eldönti Ő maga hogy milyen irányban akar fejlődni és mennyit szeretne ezzel a szép hobbyval foglalkozni, mennyi időt és főleg mennyi pénzt tud rá szánni.
Egyrészt amit a külső szűrőről írsz az teljesen korrekt, profi és egyetértünk.
DE!
A legelső hozzá szólásomban leírtam, hogy az elmúlt 40 év alatt rengeteg aksi megfordult a kezem alatt (némelyik le is esett :)) azt is leírtam hogy amikor még tenyésztettem és sokkal több időm volt erre a szép hobbyra akkor sok 10-20 és 50 literes akváriumom volt és ezekben tartottam tenyésztettem a halaimat és SOHA NEM foglalkoztam a víz keménységgel egy olyan környéken ahol max kemény a víz!!! A korábban leírt "egyszerű" módon gyakorlatilag 15-20 akváriumot üzemeltettem egyszerre gond nélkül. A leírt módszer és az általam leírt elvek tehát NEM CSAK a jelenlegi 400 literes medencénél hanem bármilyen méretű akváriumnál MŰKÖDNEK!!! Akkor még külső szűröm sem volt egy sem, sőt a belső motoros szűrő is luxusnak számított, egyszerű légpumpákról működtetett szivacs szűrőink voltak és persze mi magunk cseréltük a légpumpákban a gumiharangokat meg a membránt. Gumiharangot vettünk a "halasnál" a szelepekbe pedig a membránt gumi kesztyűből vágtuk ki és nem kellett internetes katalógusból keresgélni, hogy mi a cikkszáma annak az alkatrésznek ami kell a pumpába meg a szűrőbe, mert egyszerű szerkezetek voltak és tökéletesen működtek.
Igen, tudom. Rengeteg szakirodalom, és újdonság van az akvarisztikában és bizony régen írták már meg a "Horn Zsilinszky"-t. nekem még megvan az első kiadások egyike :-). Hidd el hogy az a rengeteg újítás, kütyű, berendezés és vegyszerek tömege nagyrészt azért van mert a kereskedelem és az ipar rájött arra hogy az akvaristákból nagyon jól meg lehet élni. Mi annak idején 5 literes befőttes üvegben, illetve 10 literes akkumlátor üvegben tartottuk a halakat és gyönyörűek voltak és örömünk volt benne.
Nem kell ezt az egészet túlbonyolítani, természetesen abban teljesen igazad van, hogy tengeri akvarisztika vagy kényes különleges fajok tartása esetén kell a technika és a vegyszer. Ám ha valaki megismeri a halak igényeit és a megfelelő fajokat választja ki, ahogy ezt Te is írtad, akkor gyönyörű akváriumot lehet berendezni és tartani egyszerű módszerekkel és néhány egyszerű szabály betartásával.
" Ugyanakkor ha megfelelően választja ki a tartott halakat akkor akár élete végig akvarisztikázhat anélkül hogy a vízkeménységgel foglalkoznia kéne!!! "
Feltéve, ha tetszenek neki azok a halak, valamint van akkora méretű akváriuma is hozzá. :D
Mert a például: a pangasius lehet bírja a brutál kemény vizet is, az is lehet, hogy tetszene az a hal egy kezdő akvaristának, ugyanakkor a pangasius-t nagyobb méretű akviban kell tartani. Mi van ha az adott, kezdő akvaristának csak annyi hely van a lakásában, hogy max egy 80 literes akvinak van hely? Kisebb akváriumba kisebb halak és növények kellenek, azok a kisebb növények, nem biztos, hogy szépen fejlődnének keményebb vízben.... és innentől kezdve, már nem is annyira egyszerű, mint amennyire el lett tervezve.
A vízkeménység pedig sokszor döntőtényező, nagyon is sok mindent befolyásol még az egyszerűbb halaknál és növényeknél is. 20-25 NK°-ig sok hal és növény kibírja. De mi van, ha valaki olyan régióban lakik, ahol ennél is keményebb. Ahol én lakok, ott az 35 nk° az alap (ennél csak magasabb van, volt már 42 nk is!), itt te sem tudnál még Anubiast sem tartani, ez 100%. Itt Calgon nélkül a mosógép tényleg megdöglik. Ahol te laksz, ott biztos lágyabb víz, mint nálunk. ÁNTSZ laborvezető voltam, pontosan tudom, a régióm vízparamétereit, ugyanis egész megyében én mértem, sokáig. Vízművekhez is jártam ki mérni. Magyarul neked mázlid van. Viszont vannak olyan régiók, ahol bizony magas a vízkeménység és mellette nagyon szilikátos is. Vagy "csak" közepesen magas a vízkeménység, de mellette nagyon szilikátos. Aztán sok akvarista csodálkozik, hogy "dehát jó a szűrőm, van vízcsere, nincs túltelepítés, a nitrát szint is jó....stb és döglenek a halak, vagy sorvadnak a növények"
Ilyenkor van az a gond, hogy az adott térség vize milyen. Egyébként nem csak a térség vize számít sokat, hanem az adott vízmű is. Mert van ahol van már előlágyítás is. Sopronnak két vízműve van, egy lakosságnak, ahol nagyon kemény a víz, és van egy a sörgyárnak is, de ott már lokálisan nekik lágyítják a vizet. Ausztriában is sok vízmű már helyben lágyít valamelyest vizet. Miskolcon, Balassagyarmaton is kemény a víz nagyon. Van vízkeménységi térképem, az országost is részben én készítettem. Pont ezért tudom, hogy mekkora nyűg tud lenni, egy akvaristának a vízkeménység. :)
A pelletet először be kell áztatni, ( pl egy petpalack levágott aljában) aztán amikor már szétnyomva nincs kemény magja, egy fecskendőbe felszívva, vagy csipesszel
lehet etetni, tápból azt a legkisebb méretűt kell adni, amit a halak még elfogadnak.
Ha a lemezesnél ez valami miatt nem válik be, akkor azt tedd félre. Amúgy van, hogy az egyik
fajta etetése mellett egy másikat nem fogadnak el, kevésbé szeretik, azzal le kell állni.
Igazából ugyanarról beszélünk mindketten és tulajdonképpen egyetértek Veled.
Az elmúlt 40 évben ugyanilyen körülmények között tartottam és eredményesen szaporítottam: (bocsi ha megnevezés nem lesz teljesen pontos) Corydorasok (jelenleg is van 3 faj a medencében) zebra dánió, neonhal, xipho, guppi, fekete tetra, márvány gurámi, törpe gurámi, gyöngy gurámi, kék gurámi, guppik, xhipok, zebra sügér, Ancistrus, Loricariidae, Pleco, Vitorlás halak és Sziámi ormányosmárna (repülö róka) ezüst - Crossocheilus oblongus jelenleg is vannak, hirtelen ennyi nem sorolom tovább.
Még egyszer mondom, hogy amit leírtam az egy kezdő akvarista kérdésre adott válasz volt aki most kezd ismerkedni ezzel a szép hobbyval. Teljesen igazad van, meg kell teremteni a halaknak kellő, optimális körülményeket az akváriumban, de véleményem szerint egy kezdő számára az egyszerűbb halakkal kell kezdeni és teljesen felesleges még az elején a vízkeménységgel foglalkoznia. Ha már ismeri majd társunk az akvarisztikát akkor áttérhet a nehezebb halak tartására ha akar.
Ugyanakkor ha megfelelően választja ki a tartott halakat akkor akár élete végig akvarisztikázhat anélkül hogy a vízkeménységgel foglalkoznia kéne!!!
Kedves Tapivara!
Az akváriumom jelenlegi állapotát alapvetően a 30 cm-es Pangasisus határozza meg. Ha tudok majd készítek képeket. Azért vannak az aksiban Fodros Vízikalászok, mert az ő leveleik a víz tetején terülnek el és a száraik között a pangasius még elfér. Minden más növényt kipusztított ez a dög :-) ,DE ebben a vízben a keménység kezelése nélkül tartottam gyönyörű Hertel vizikelyheket, 2 hatalmas tő Anubiuast (rendszeresen vissza kellett vágnom mert kinőttek az akváriumból , rengeteg Echinodorust, továbbá a fent felsorolt halakat de sajnos a növényeket a mozgásával összetörte, illetve kitúrta a kisebb halakat pedig eleségnek nézte a Pangasius, így most csak harcsák vitorlás halak, pár nagyobb kék gurámi és néhány Sziámi ormányosmárna (repülö róka) ezüst - Crossocheilus oblongus van a medencében mert minden mást eltüntet a Pangasius.
DE hangsúlyozom, hogy nem azért vannak ezek a halak és növények most mert a víz kemény, hanem mert a Pangasius elég keményen :-) bánik a környezetével.
" a crypto sincs túl jól, illetve sok az ecsetalga, mindkettőről azt olvastam, hogy a kemény víz is lehet (az egyik) ludas. Szóval ez még nem lefutott meccs, mindenesetre egyelőre kivárok, barátkozom az akival, tanulom a karbantartást, és hagyom, hogy a halacskák is megszokják az új helyüket, mielőtt nagy átállításokba és beruházásokba fognék…
Szóval heti 30% vízcsere, havi szűrőtisztítás"
A crypto ugyan bírja a kemény vizet, de a lágyabb vízben fejlődik jól. Ugyanis a növények tápanyag felszívódása keményebb vízben lassabb. Nézd, minden akvárium egy zárt tér, azaz ami az akváriumon belül van, az lokális dolog, lokális vízparaméterek, lokális gondok (ha vannak). Neked éppen van gond, az ecsetalga. Amit meg kell oldani, azaz lokálisan nálad kell kezelni. Neked kis akváriumod van, kemény vízzel, nagyobb áramlással, és másabb hal- és növényfajokkal, ecsetalga problémával, valamint a tiéd vízbiológiailag nem beállt akvárium még.
Tacsigazda akváriuma, teljesen más, mint a tiéd, neki 10+ éve működő biológiailag jól beállt, nagy méretű, optimális áramlású akváriuma van, keményvizet jól bíró halakkal, amik még a vízparaméterekre sem oly' érzékenyek, valamint nem küzd ecsetalga gondokkal. Ergo, ami nála úgy működik, az te nálad nem (biztos, hogy) fog.
Egy 400 literes akviban a vízbiológia stabilabb, mint a te 100 liter alatti akváriumodban. Kis akváriumban, a vízáramlás, a hőmérséklet változás, vízkémia, a halak viselkedése....stb minden másabb, ezek pedig befolyásolnak sok mindent.
Vannak ugyan az akvarisztikában általános ökölszabályok, de alapvetően ahány akvárium, annyi gond és annyi megoldás. Elmondom neked, ha van példásul 2 ember. Misike és Karcsika. Mindketten indítanak egy 80 literes akváriumot. Ugyanolyan csapvízzel, ugyanolyan vízkezelővel, ugyanolyan világítással, ugyanolyan szűrővel, ugyanolyan fűtővel, ugyanolyan növényekkel, ugyanannyi és ugyanolyan halakkal, ugyanolyan halkajával etetnek, ugyanolyan növénytápot használnak, akkor is más lesz a vízérték Karcsika akváriumában, mint Misikéjében. Kisebb vagy nagyobb eltérés, az most mindegy, de ugyanolyan nem lesz. Lehet egyiknél ilyen alga gond lesz, a másiknál amolyan típusú alga probléma. Nincs két egyforma akvárium.
Ami a külső szűrő takarítását illeti nem kell azt havonta takarítani, egy évben 2-szer 3-szor elég. Ugyanis - ebben Tacsigazdának igaza van - a külső szűrő az egy hasznos lebontó baktériumokat tartalmazó "reaktor". A mechanikai szűrés javarészt nagyobb akváriumokban egy belső szűrő végzi.
Külső szűrő takarítás:
Amikor a külső szűrőt takarítod a biológiai szűrőanyagokat és a szivacsot, az akvárium leszívott vízébe nyomkodd ki. Miért? Azért, a leszívott vízbe, mert a klóros csapvíz megölné a hasznos bacikat. Ez az egyik trükk. De van egy másik is.
Kimoshatod folyó csapvíz alatt is a külső szűrő összes szűrőanyagát, viszont akkorazon a napon ne csinálj vízcserét. Miért? Azért, hogy újra "visszafertőződjön" a biológiai szűrőanyag bacikkal. Vízcsereelőtt vagy után1-2 nappal takarítsd ki ilyenkor a külső szűrőt. Valamint egy kis bacikultúrát is érdemes csöpögtetni a vízbe. Ezzel is frissíteni a baciállományt. (Bár ezt a módszert, inkább csak beállt vízű akviknál érdemes csinálni).
Te sem figyeltél az írásomra, olvasd el még egyszer. Pont, hogy nem a kényes halakról írtam. Példaként ugyan volt említve, de azt is kihangsúlyoztam, hogy az egyszerűbb halaknak és növényeknek is árthat a kemény víz. Magyarán mondva, az "egyszerűen akvarisztikázz" elv a gyakorlatban nem mindig működik. A te akvidban lévő halak, a morgóharcsa ( nekem is volt!) és a pangasius kifejezetten bírja a kemény vizet, és a vízértékekkel szemben is igen toleráns. Viszont nagy akváriumban kell tartani őket. De például egy normál neonhal (ami nem diszkoszhal szint!), élete lerövidül keményebb vízben, de sok kisebb pontylazacnak is. Hiába van jól látszólag. Magyarul a te akváriumod (ugyan jól tartott) de pont nem jó példa. És nem támasztja alá az általad leírtakat, főleg általánosságban. Annyi, hogy a te akvidban ezek a halak, és ez a növény bírja jól azt a környezetet és azt a vízparamétereket. Attól, hogy te tudsz így akvarisztikázni, az nem azt jelenti, hogy másnál is így működik. Az akvarisztika arról szól, hogy ideális körülményeket teremtünk a halaknak és növényeknek, nem pedig a tűrőképességükkel játszunk.
Már nagyon este illetve hajnal vagy mifene van éjjel azt hiszem ezért most rövid leszek.
A kaját egyszerűen szórd be. A táp típusától függ hogyan viselkedik. Lehet víz tetején úszó és van ami lesüllyed. Víz alá nyomni nem kell egyiket sem.
A vízcserét soha ne csináld egyszerre a szűrő tisztítással. ha külső szűrőt tisztítasz azzal eleve cserélsz egy adag vizet, azt tanácsolom azt mindig külön rendezd és nem kell túl gyakran sem a szűrőt cserélni tisztítani mert azzal is megölöd a baktérium kultúrát. heti vízcsere és kb 1-2 havonta szűrő pucolás.
Mindkettőtöknek igaza van részben, de itt konkrétan egy teljesen kezdő és tapasztalattal nem rendelkező akvarista kérte a segítséget. Amiről ti írtok az már bőven az akvarisztika felsőfoka. kedves Őszinte Ököl! Te kifejezetten kényes halak tartásáról írsz melyek érzékenyek a keménységre. A kérdező most kezdi az akvarisztikát és kapott egy akváriumot benne a halakkal, nem tartom valószínűnek, hogy január elején elmegy egy akvarista boltba Csokoládé gurámikat venni azt pedig még jobban kétlem hogy nekiáll tengeri akváriumot berendezni. Ráadásul a hozzászólásomban külön hangsúlyoztam hogy pl. tengeri akváriumra nem vonatkozik amit írtam.
Azt írtad Sopron közelében laksz, nos én nem lakom tőled messze a víz nálunk is kemény itt a Dunántúli középhegységben, gyakorlatilag karsztvizet iszunk.
Kedves Tapivara!
Az akváriumom 400 literes.
Még sosem töltöttem fel képet ide de most megpróbálom remélem sikerül. A növények fejlődéséről a kemény vízben annyit, hogy kb kéthetente kell ritkítanom őket mert ha nem teszem teljesen elborítják a medencét.
Ez egy korábbi felvétel a legutóbbi átrendezés és vízcsere előtt készült (ezért vannak a széken a szerszámok).
A kép minősége nem tudom mennyire jó, telefonnal készült és a feltöltéshez alaposan le kellett tömöríteni.
A kép közepén a vasfa ágai között egy apró Pangasius nézeget, jelenleg már kinőtt minden kapható "búvóhelyet" ezért pvc csőben lakik :-) kb 30-35 cm hosszú és a kezemből eszik :-).
A bal oldalon egy "kisebb" csíkos morgó harcsa figyel kb. 15 cm-es, jelenleg már 6-7-en vannak. Ha időm lesz készítek majd felvételt a jelenlegi berendezésről. Mindannyian kb 10 éve élnek nálam ebben a szerintetek "elviselhetetlenül" kemény vízben :-).
Még egyszer és újra hangsúlyozom, nem tengeri akváriumról és nem kényes halakról beszélek!!!!
Remélem a fénykép nem túl elrettentő és meggyőzően alátámasztja a korábban általam írtakat. Egyébként abban teljesen egyet értek Őszinte Ököllel, hogy nem kell ezt bonyolítani egyszerűen csak jól kell csinálni :-), de azt továbbra is fenntartom hogy ehhez nem kell sok hókuszpókusz és vegyszerek tömkelege, az csak a kereskedőket gazdagítja de az akvaristákat nem.
Köszönöm mindenkinek a sok tanácsot, hozzászólást!
És Szép Karácsonyt!!!
A vízlágyításon egyelőre még gondolkodom, alapvetően szimpatikus Tacsigazda egyszerűségre törekvő javaslata, diszkoszaim, gurámiajim nincsenek, tenyészteni nyilvánvalóan nem akarok… viszont ami még elgondolkodtatott, az az, hogy a crypto sincs túl jól, illetve sok az ecsetalga, mindkettőről azt olvastam, hogy a kemény víz is lehet (az egyik) ludas. Szóval ez még nem lefutott meccs, mindenesetre egyelőre kivárok, barátkozom az akival, tanulom a karbantartást, és hagyom, hogy a halacskák is megszokják az új helyüket, mielőtt nagy átállításokba és beruházásokba fognék…
Szóval heti 30% vízcsere, havi szűrőtisztítás (Tacsigazda, ezt akkor jobb külön alkalommal csinálni, vagy ha csak 30% a vízcsere, akkor lehet egyszerre is?). A Happy Life Algin algairtót ki fogom próbálni az ünnepek után, mert a legutóbbi vízcsere alkalmával megpróbáltam lesikálni az ecsetalgákat, és rá kellett jöjjek, hogy tényleg elég reménytelen…
Küldök majd még fotót (most bent alszanak a halacskák és a gyerekeim a sötétben, nem tudok fotózni :-)), bár most éppen elég borzalmasan néz ki az aki, mert az anci még mindig nem találja a helyét, és rendszeresen széttúrja az egész aljzatot, leásott kb. az aki fenekéig.
Még egy nagyon buta kérdés, ti „technikailag” hogyan etettek? Csak beszórjátok a halkaját, vagy lenyomjátok a víz alá? Ha csak beszórom, a vízfelszín tetején marad a cucc, és a halacskák nem mennek fel érte, max. 1-2 neonhal nagy bátran, de a többiek csak néznek felfele, és csak akkor esznek, ha lesüllyed a kaja (most a neonhalakról, razbórákról és a ferdénúszó pontylazacról beszélek, nem az aljzat szinten lakókról)… Ez normális? Lehet, hogy az akit lefedő üvegen a tükröződés zavarja őket? Vagy csak nem éhesek? A pellet golyócskák egy idő után lesüllyednek és akkor elkapkodják őket, de a lemezes táp nem süllyed le, ott lebeg egy csomó ideig vagy fennakad a ludwigia tetején…
A telepítés után lepusztult Elodeákból megmaradt 2-3cm-nyi hajtáscsúcsokat áttettem egy kishalasba, és mostanra láthatóan teljesen kinőtték a rendelkezésre álló helyet.
De nem is ez a lényeg, hanem a világítás.
"Tungsram - Led - A 67 - 16W - 1600 Lumen - 6500 Kelvin". -Normálfoglalatos Led.-
Régebben ez az "öreg vizes" módszer, még módjával rendben volt, hiszen nem is volt ennyire fejlett az akvarisztika. De ma már, a Purigenek, ilyen-olyan motoros szűrők...stb. világában, azért meg van a lehetőség a hatékony és stabil akvarisztikához. Nem azt mondom, hogy sokkal könnyebb lett akvarisztikázni, de kényelmesebb és a lehetőségek jobban adódtak.
Emlékszem én is, mikor 15-20 évvel ezelőtt tengeriztem, csöpögtetőszűrős rendszerrel és parafaporlasztós+légpumpás fehérjelehabzóval és HQi fémhalogén lámpával, csak hogy egy kommersz anemóna + bohóchal életben maradjon. Akkor még nem volt RO-készülék, bambuszszén-és gyantaágyon lágyítottuk a vizet és úgy sóztuk be. Na az szívás volt, oda kellett még csak figyelmesség + gógyi. Ma már, ilyen-olyan tűrotoros, venturi-elvű.... bla-bla-bla.... lehabzók vannak, árapály-dagály hullámzásgenerátor ami párhuzamosan programozható a mindenféle spektrumú fénycsöveket tartalmazó lámpával, ami amúgy is napfelkelte-delelés-napnyugta programfunkcióval rendelkezik. De a növényes akvarisztikában is van már kismillió féle tápoldat, táptalaj, carbo-folyadék, széndioxidos rendszer, ilyen-olyan kelvinű fénycső, LED...stb.
Ma már egy kezdőakvaristának lényegesen - nem könnyebb! - de kényelmesebb. Ugye vannak interneten akvarista fórumok, facebook-csoportok, youtube-on videobloggerek....stb. Nekünk anno még személyesen egymástól vagy esetleg könyvekből kellett összeollózni a tudást, vagy ki kellett tapasztalnunk a pénztárcánkat nem kímélve. Ma már komfort-akvarisztika van. :)
Ami nem baj. A gond az, hogy sokan még így sem tudnak egy full alap elevenszülős akvit üzemeltetni. Még mindig sokan tartanak 80 literben 3 aranyhalat, 2 vitorláshallal. :(
Szépen hangzik ez a "Minél egyszerűbben" akvarisztikázzunk dolog, csakhogy a gyakorlatban sokszor nem így működik. Kétféleképpen lehet akvarisztikázni, jól és rosszul. :)
Jól akvarisztikázni, pedig nem mindig egyszerű. Az más kérdés, hogy a tapasztalt és rutinosabb akvaristának sok dolog már egyszerűbben megy. :) Viszont rutint és tapasztalatot szerezni sem könnyű, vannak buktatók és kudarcok, tanulópénzek ebben a rutinszerző időszakokban.
Arról nem is beszélve, hogy tönkreteheti az erősen kemény víz, a halak veséjét is.
Kisebb testű halak esetében lerakódások és elzáródások képződnek bizonyos szervekben. Kemény vízben tartott sima és vörös neonhalak boncolásakor vesesérülést találtak már, ichtiológusok. (A veseleállás tipikusan a "hasvízkór" című tünet egyik okozója).
Ha rákeresel extrémen lágy vizes halakra (pl. csokoládé gurámi), környezetekre, az derül ki, hogy a bacik kevésbé / egyáltalán nem élnek meg ilyen vízben. Ez érinti a nitrifikáló baktériumokat is (ilyen vízben az ammónia ammóniummá alakul, nem nitritté majd nitráttá), de a fertőzéseket okozó bacikat is. Ezért sokan tapasztalták azt, hogy a lágy vizes halakat kemény(ebb) vízben szinte attól is megbetegszenek, ha az ember rájuk néz, hullanak, mint ősszel a legyek: egyszerűen nem ehhez alkalmazkodott a szervezetük, immunrendszerük. Diszkoszhalat sem érdemes kemény vízben tartani, akkor sem ha nem akar az ember diszkoszokat tenyészteni. De lágyabb vizet szeret, amúgy sok afrikai, dél-amerikai és délkelet-ázsiai hal is.
A "beakvarizált", kemény vízhez szokott halakhoz annyit, hogy ma már a díszhalak szinte kivétel nélkül ázsiai importból származnak. Trópusi, eredendően lágyvizes helyeken tenyésztik őket, ipari körülmények között. Életükben először akkor látnak kemény vizet, amikor a magyar nagykerben beledobják őket. A néhány európai, kemény vízzel dolgozó tenyésztő halai ma már szinte jelen sincsenek a hazai boltokban. Maximum börzéken lehet velük találkozni. Egyes, eredendően lágy vízben élő hal tűrőképessége nagyobb, és nem lesz komoly baja a kemény víztől. Más fajok viszont rövid úton megpurcannak benne. Ez viszont alapvetően a faj természetes alkalmazkodóképességén múlik, és nem a beakvarizáláson.
Vannak díszhalak amik (jobban) bírják a keményebb csapvizet, látszólag szépen elúszkálnak, igen ám, de akkor is rövidebb ideig élnek + a betegségekre is hajlamosabbak. Ahol én élek (Sopron környéke), itt 30-40 NK° az ALAP vízkeménység, brutálisan kemény a víz. Az ország legkeményebb vize itt van, errefelé sok a veseköves ember is. Itt RO nélkül még sokszor az egyszerűbb vízinövények sem maradnak meg sokáig. Főleg, hogy a tetejében jó szilikátos is a víz.
Brakkvízi halakat lehet 30+-os keménységű vízben tartani, kutyabajuk nem lesz, pont ezért bírja a guppy és a molly is, a durván kemény csapvizet, hiszen ezek eredetileg brakkvízi halak. Anno mikor édesvízi akvarisztikáztam a gurámiknak, kongólazacoknak és a növényeknek, muszáj volt lágyítanom a vizet.
Én úgy tudom, hogy a túlságosan kemény víz gátolja a növényeket a szükséges mikroelemek felvételében. Pl szárazföldi növények meszes talajban klorotikusak lesznek.
Persze van abban ráció, hogy minél egyszerűbben érdemes jó akváriumot csinálni, főleg ha
valakinek ez nem jelent kenyérkérdést. :)
Mindenesetre pár kép az akváriumodról talán elejét vehetné a felesleges nézetütköztetéseknek,
a tények látványosan (-) többet érnek az elméleti vitáknál, amikből mostanság Dunát lehetne
