AOTD - Album of the day
EFB - Első felületes benyomás
NFR - Nice fucking refrén (azaz épp nem tudod kitörölni az adott refrént, dallamot a füledből)
MM - Most megy (azaz most épp ezt hallgatod)
Azt hiszem, erre még Freud is összekacsintott Junggal a föld alatt, de mentségemre szóljon, hogy a derék pina szóösszetételt még nem hallottam itt lent vidéken.
Egyáltalán nem öregedett rosszul. Kicsit talán hosszúnak tűnhet mai füllel, de akkoriban örültem a hosszú lemezeknek, hiszen kevés volt a birtokomban (Takt kazi, nyilván). A dupla UYI ilyen szempontból maga volt a mennyország. Manapság pont fordítva van, de hát nem ez az első dolog, amiről gyökeresen mást gondolok, mint 30 éve. Érdekes, hogy az olyan kvázi balladákra, mint az Edie nem is emlékeztem. Gondolom mindig átpörgettem (a Technics deck csodákra volt képes ezen a téren), mert túl nyálas volt. 100/87.
Azt azért ugye felfogod, hogy miért van itt szó 1989-es meg 1970-es lemezekről immár vagy három éve?
Jó, hát rájöttem, amire itt több nálam okosabb ember már rég rájött, ezért nem szólnak hozzád, hogy csak egy troll vagy, aki imád odaszarni az asztalra, és pont nem érdekli, ki mit gondol, a lényeg, hogy elbaszhassa a hangulatot. Akkor érzed magad a legjobban, ha mások kényelmetlenül érzik magukat. Tele van veletek a net, csak azt reméltem, legalább ebbe a legelhagyottabb sarokba nem találtok ide, de sajnos több is jut nekünk, ez van. Nagy ingerenciám lenne rá nekem is, de én nem megyek el innen, mert akkor valóban ti nyertek, és ezt az örömet nem kaphatjátok meg. Toszogasd csak a linkjeidet, egyszer úgyis megunod, és eltakarodsz.
Ha jól rémlik, már a The Cult elődzenekara is valami akármilyenCult nevű poszt-punk/new wave (?) formáció volt, de különösebben nem számít, mert sose hallottam, Asburyék világával a Ceremony volt az első találkozásom. A Sonic Temple viszont megint egy olyan lemez, amit párom hallgatott rommá, főként kocsiban, így elég sokszor hallottam ahhoz, hogy megkedveljem :) Jó, annyira azért nem volt nehéz, hiszen a Bob Rock felügyelete mellett összerakott és faszán megdörrenő anyag azért tényleg jó zene, van húzása, ugyanakkor emlékezetes dalok is. Az MTV-s sikereik hidegen hagytak, hiszen mindig is csak a Headbanger’s Ball érdekelt (oké, ott is tolták őket), harmincx évvel később viszont szégyenérzet nélkül kijelenthetem, hogy bár sose voltam rajongójuk, de ez a korong tetszik. 10/8
Mivel a The Cult valamiféle alternatív gothic-kal kezdte pályafutását és a második albumuk a Love, kvázi ezen korszakuk csúcsteljesítménye volt, nekem helyből roppant szimpatikussá váltak. Aztán fejükbe szállt a dicsőség vagy mi, de mindenesetre többre, nagyobb közönségre kezdtek hajtani és elmentek egy ilyen mainstream, rádióbarátabb stadion hardrock irányba. Viszont ez utóbbit sem csinálták épp rosszul. A Sonic Temple ezen roppant népszerű koszakuk ikonikus csúcspontja, akkoriban kb a csapból is ők folytak, nemcsak az MTV-ből. Az ilyen Fire Woman, Edie stb féle giga, mega slágereket az óvodától a nyugdíjas otthonokig dudolgatták. Így aztán én sem engedtem el teljesen a fonalat velük kapcsolatban, legfeljebb egy másik polcra kerültek át a zenei piramisban. Hozzátenném a Beyound Good and Evil-től kezdődő harmadik, immár leszálló ágba hajló korszakuk is kifejezetten markáns és szerethető lemezeket termett illetve terem ma is.
De most komolyan, mi a pöcsömnek teszed be ide egy húszéves lemez youtube-linkjét? Mit vársz, mit reagáljanak rá? És ha látod, hogy az előző 59 alkalommal mindig kaptál az ilyesmire 30 mínuszt, miért csinálod 60-szor is? Hogy álfelháborodhass, és lefaszozhasd a "mínuszolókat"? És pityereghess, hogy te csak beszélgetni akarsz, de hát ezek a régiek mekkora köcsögök? És egy anonim fórumon komolyan az a bajod, hogy anonim emberek az anonimitásban megmínuszolnak, és nem indokolják meg? Mit vársz, mutatkozzon be mindenki egyenként, hogy ő amúgy az életben XY, és írja be, hogy szar zenét tettél be, és dögölj meg? A lambós meg már ott tart, hogy felkérdezi a topikot, miért nem írt senki semmit fél nap után egy lemezről? Ki a büdös faszom kíváncsi rá, hogy ő mit akar? Miért nem ír be végre valami értelmeset több év után? Elég lenne egyetlen egy mondat, megtapsolnám, komolyan.
Kitaláltam nektek egy új rövidítést: KNFSZ, Kibaszott Nagy Faszok Vagytok.
Most kezdheted írni az újabb nagy ívű példabeszédet.
Közben megpróbálkoztam egy idei lemezzel, mert mondom hátha fejlődtek, 1991 óta volt idő. Hát, nem. Pedig tényleg megpróbáltam, de nekem a Burzum maradt annak a faékeccerű, érthetetlen zajnak, ami számomra mindig is volt. Az egész olyan, mintha nem tudnának gitárt hangolni, a ritmusozás végig ugyanolyannak hangzik, a dob egysíkú és fáradt. Biztosan vannak benne jó részek is, csak én nem hallom.
Aki elszánt, megpróbálhatja, csak 29 perc. Nem sok, de a Slayernek még ennyi idő sem kellett arra, hogy legendává váljanak - már az előző évezredben. Sok sikert.
Dehogynem:) Amit én beraktam, az kapott 18 rossz, és egy jó minősítést, pedig kifejezetten jó muzsika, míg a fáradt rockzenére már nem volt erő, mert elfáradtak a - gomb nyomogatásában. Ajánljál valamit.
Teljesen klasszikus gótikus-melodikus-folkos-deathos-szimfónikus muzsika, ami bár 20 éves idén, de tökéletesen megállja a helyét ma is. A Therion összevetés persze rögtön előkerül, mert a Theli 8 évvel korábbi, ám ez a zene mégsem csak egyszerű másolat. Sokkal hangsúlyosabbak a klasszikus hangszerek, a brácsa, cselló, hegedű, és a többször előkerülő hörgős ének is durvább, mint a vikingeknél. A zene pont kellően egyszerű a dallamok és riffek fülbemászós megmaradásához, mindazonáltal kellően rafinált/variált ahhoz, hogy többszöri meghallgatás után is találjon benne újdonságot az ember. Nekem a The Observer és a Herr Mannelig a kiemelkedő, de az egész album egységesen kiváló.
Nem csak erről van szó, nem csak miattuk (a tudjukkik, a gyíkemberek, vagy akárkik miatt) nem írok. Amúgy meg amit írsz, az úgy hangzik, mintha valami háború lenne, ahhoz meg végképp nincs kedvem.
Az külön vicces, hogy már minimum a második retard próbál meg Kátai mögé bújni / rajta keresztül védelmet nyerni. Komolyan, a legcsicskább 14-15 éves gyerekek stratégiái 50+-os emberektől.
Ránézni én is rá szoktam a topikra, de annak ellenére, hogy az egész rohadt interneten ez az egyetlen online közösség, amiben tényleg aktívan részt veszek (vagy vettem eddig), szóval indokom az volna ragaszkodni hozzá, nincs kedvem hozzászólni. Több oka is van, de ezeket kifejteni sincs kedvem.
Bocsánat, én szinte minden nap benézek ide lassan 25 éve, ami egy kicsit fura is, tekintve, hogy az aktív tagok közül ezalatt ha jól gondolom néggyel találkoztam élőben is, a többieknek még a valódi nevét sem tudom, mégis nagyon szeretem ezt a topikot, mert rengeteg zenéről, könyvről, filmről vagy bármi másról tanultam itt okos és művelt emberektől. És hát én sem a Metallica-koncertvideókra, bakfislányok feldolgozásaira meg a bebaszva buzizásra gondolok. A napi lemezeket sokszor meg is hallgatom, csak nincs energiám és időm összeszedni a gondolotaimat, de remélem még sokáig kihúzza a fórum, mielőtt lekapcsolják a villanyt itt is.
Jaja, remek párosítás volt. Amúgy én is csak szerdán vettem a fáradtságot az eseményhez belinkelt videókat megnézni, akkor döbbentem meg én is, hogy a The Keening simán átsiklott a radarom alatt...
