Ez igen! Mit lehet tudni a műszaki tartalomról? Egy feltöltéssel mennyi az üzemidő/hatótáv? Ólomsavas, vagy lítium? Visszatermel fékezéskor, lejtőkön? Honnan származik az elektromos hajtásrendszer? Mennyire tér el a teljesítmény a Csepel dízelekétől?
A minap éppen azon merengtem, hogy milyen lehetne egy éjszakai erdei vasutazás elektromos meghajtással, hullócsillag nézéssel, telihold fotózással, vadlessel, szépen lassan, csendben, csak a kerekek csattognak, csikorognak, a kocsiszekrény nyöszörög néha, de semmi dízelmorajlás.
2024. március 2-án, az alkalomhoz képest szerényen, csendben, a Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút 2024-es szezonkezdetével forgalomba állt hazánk első közforgalmú, korszerűsített, tisztán elektromos hajtású C50-es kismozdonya:
A sátor csak a téli üzemszünet alatt van felállítva. Akkor mindegy, hogy ronda-e, ugyanis az állomás és a skanzen területe be van kerítve, úgysem tudnak bemenni a látogatók, cserébe az ileltéktelen személyek sem, legfeljebb kerítést mászva. A szabad ég alatti tárolás és rongálások miatti állapotromlás elkerülése volt a fő indok a nagycenki kocsitárolás, illetve a sátor mellett. Nem nyitott oldalról, elég patent szerintem. A mozdonyokat továbbra is Fertőbozon tárolják a fűtőházban, bár úgy emlékszem, tényleg volt olyan év a felújítás után, hogy a Dmot is Nagycenken maradt a sátorban. A napi első menetrend szerinti vonat indulásától függetlenül papírforma szerint reggel-este van szerelvénymenet, valószínűleg nagyvasúti csatlakozás híján és a semmi közepén lévő fertőbozi állomás miatt nincs meghirdetve.
Kedves Topiktársak! Segítséget szeretnék kérni egy kisvasúttal kapcsolatban, amely 1946-1947 között szállította a Budai Várnegyed háborús törmelékeit le a Vérmezőre. A romeltakarítást a MAUT (Magyar Általános Útépítő Rt.) végezte dízelvontatással, ebben a filmhíradóban látható 0:58-tól, a másik végéről pedig beteszek ide egy képet. Milyen típusú mozdony és csillék lehettek ezek, és vajon milyen nyomtávú volt a pálya?
Ugyanez nyírta ki a börzsönyi hálózatot is, az önrakodó járművek nem rakodótól-állomásig (esetleg több átrakással, kisvasút->nagyvasút), hanem a kitermelés helyétől akár az üzemig vitték a fát. Nem számított, mennyit eszik a V8-as benzines ZIL, nem sejtették, hogy lesz olajválság!
Felsőtárkány jelentős bevétele volt még a felnémeti kőbánya termelvényének szállítása 1963-ig amikor az ásványbánya kötélpályás szállításra tért át. 30 év múlva a kötélpályát is lebontották, ismét vasútra tértek át de már normál nyomtávon, ez az Omya iparvágány.
Hát ezek több üzemanyagot megesznek, mint az elszállított áru értéke. Nem beszélve arról, ahogy a tehergépjárművek / fakitermelő gépek összebarmolják az utakat, aztán menjen el rajtuk bárki biciklivel vagy akár gyalog.
Vannak olyan erdészeti utak, amelyek földútból előbb makadámok lettek, aztán aszfaltozottak; ez a folyamat zajlik napjainkban visszafelé. Pár éve arra is rákaptak, hogy a feltáró utak 50-es, 60-as évekbeli fehér-fekete betonkorlátjait a hó-sár ledózerólásakor belökik az alattuk levő szakadékba.
Zalában nem épült jelentős ún. feltáró út hálózat.
A Bükk hegységben a 50 es évek végén a 60-as évek elején ezek megépültek. Volt rá elég földgyalu teherautó, markoló stb. E miatt már 1969-re szinte 0 ra csökkent a Szilvasvárad, Felsőtárkány, Gyöngyös vasútüzemek faanyag szállítása. Felsőtárkányban a dolomit bányászata szállítása volt jövedelmező a várhegyi banya tartotta el a vasutat 1969 től 1985-ig.
Ózd 85-től nem vette át a dolomitot, beruházási stop etc. Egertől Felsőtárkányig tartó új szakasz se épült meg ahogy tervezték....
Úgy tudom, a Zalaerdő faaprítékot is termel, ahhoz pedig nem kell megvárni, amíg öles fák nőnek, a ritkításból származó fiatalabb anyagot is kitermelhetik. A területük pedig jó nagy, van honnan vágni. Nyilván náluk is kijött a matek annak idején, hogy az acélon guruló acél jóval kevesebb üzemanyaggal szállít, mint a gumikerék, csak volt valaki, aki ragaszkodott ehhez és nem engedte, hogy szemet hunyjanak a nyilvánvaló felett (vagy meghamisítsák az adatokat) a közúti szállítás javára.
Csak ez nem annyira normál nyomtávú vonalak múzeumvasútja, hanem a GV-ké. Persze abban sem tud igazán pontos lenni, mert sok különböző hálózat jellegzetességeit lenne hivatott bemutatni, de azért ez a tiszavidéki csarnok erős túlzás lenne itt.
Értem, hát szomorú. Nyilvánvalóan nem vagyok erdészeti szakértő, de úgy tudtam, hogy manapság nem egy egész erdőrészt vágnak ki en bloc, hanem az adott vágásra érett fákat. Ebből azt gondolnám, hogy az adott területen mindig van kivágandó fa, vagy ez nem így működik?
Én úgy tudom, Nádtelep minden jelzője üzemel, és nemrég még Kastély gúlás védőjelzője is üzemképes volt, de nem vagyok benne biztos, hogy most is minden ki van építve benne.
A csak teherforgalmi vonalakat nem igazán tartják karban. Nagyjából üzembiztosak, de nem lehetne személyvonatozni rajtuk, egy részükön különvonatot sem hajlandóak elvinni (pl. Meretai vonal). Ha gond van, van hévér, megoldják.
Sajnos jelentős problémák vannak több vonalon is, főleg víz és hordalék miatt, így a bucsutai és márki szárnyvonalakat fölhagyták, kövecses környékét az elmúlt években kitermelték, így mivel 35-40 év múlva lesz újra erdő ott, azt is bezárják hamarosan, Pörköltön túl a szilvágyi vonal is problémás (hiába lett a szilvágyi rakodó és állomás pár éve teljesen újjáépítve). Kistolmács felé erdészeti forgalom eleve sosem volt, csak az olajfúróknak épült, az átkötésen sincs forgalom, mióta a lenti fatelep nem fogad, így reálisan Bánokszentgyörgy, Mereta, Kámaháza, Zajda és Pörkölt rakodókon marad meg a föladás, a többi megy a levesbe. Up to date hálózattérkép: https://www.benbe.hu/map/csomoderiaev.php
Gyöngyös akkor a legkorszerűbb erdei vasút volt, jellegében és színében illik is oda a tároló. Kemencén a múzeumi és az üzemi területen lévő kocsitároló is illik a környezetéhez és anyaghasználatában is erdei jellegű. Almamellék szintúgy. Kismaroson egyenesen historizáló a kocsitároló, Paphegyen pedig teljesen jól illik a hajdani paphegyi "ipari komplexum" esztétikájába (vagy annak hiányába, nézőpont kérdése). Majláth egy lakótelep szélén fekszik, mégis igényesebb a kocsitároló, mint Kastélynál. És Kastély nem egy névleg múzeumvasút, de jogilag simán kisvasút vonalán van, hanem konkrétan a Műszaki és Közlekedési Múzeum kiállítótere, száz méterre a Magyar Nemzeti Múzeum tagintézményétől. Ehhez képest ez a sátor, ami ráadásul nem tároló mellékvágányokon, hanem az állomás fővágányain csücsül, nagyon nem odaillő.
Lehet, hogy ez is közrejátszik. Viszont a hálózatot ugyanúgy fenn kell tartani, akkor is, ha az adott részen nincs szállítás.
A lényeg viszont az, hogy kivágás után a rakodókról teherautóra lehetne rakni a fát, ami átrakás nélkül elviszi a céljához. Persze egy erdészet esetében ez kivétel nélkül a fatelep, szóval ha ott a vasút, akkor viheti az. De ez az összes többi erdei vasútnál is igaz, szóval ott miért szüntették meg...? Nyilván sok a közlekedési koncepció áldozata lett, akkor pedig nem feltétlenül ütköztették az érveket... Más vasutakon viszont (pl. LÁEV) egészen a 90-es évekig megmaradt a teherszállítás és csak utána szüntették meg. Érdekes.
Ronda nem ronda, a kocsik is fedél alatt vannak és ez a lényeg! (Én ősszel még közlekedési időszakon belül jártam Sopronban, és a vonatból kinézve nekem is feltűnt, hogy hová tűntek a kocsik Fertőbozról...)
Tegnap este Gyöngyösön jártam, ott is örömmel láttam, hogy a kocsik tető alá kerültek, még ha oldalról nyitott, az is csak véd sokat.
Nekem logikusnak tűnik, hogy nagy hálózaton van értelme teherszállításnak: itt nem az van, hogy van egy vonal, ami X évente érint egy kivágásra érett részt, a köztes több éves időszakban meg nincs munka, hanem szinte folyamatosan van szállítási igény, amire már van értelme gépállományt, személyzetet fenntartani.
Értem. A "vegetációs időszakon kívül" nagyjából mikor van?
Érdekesnek tartom, hogy azt írják, hogy Csömödéren rájöttek, hogy a kisvasút olcsóbb szállítási mód ezen a vidéken, mint a teherautó. Pedig ilyen nagy pályahálózattal, ami ugye magasabb pályafenntartási költségekkel jár, és sok más megszüntetett kisvasútnál kevesebb szállítandó fa mennyiséggel ez meglepő. Érdekelne ennek a háttere.
