Nem (bár valami kis edényre már hallottam, hogy azt mondják "kotli", de az nálunk "pitli")
A kotla az a háromlábú, sárral kitapasztott bádog szerkezet, amibe a bográcsot rakják disznóvágáskor, vagy amikor még sok disznó volt, és zsákszámra főzték nekik a krumplit.
Aztán középiskolában hallottam (ott már más környékről valók is voltak), hogy ezt üstháznak hívják, a nagy (50-60 literes) bográcsot meg üstnek, és csak a kisbogrács a bogrács...
A neten ezt találtam, eszerint aki cucurál, az másnak a haját, fülét húzza, cibálja. Ezt a szót anyámtól hallottam, ő valamiért pisil jelentéssel használta, mikor még kicsik voltunk. Hogy honnan vette ezt a szót, és azt hogy pisilést jelent?
Ennek a nagyfandli méretű "cserpák"-nak az eredeti funkciója az volt, hogy a malterkeverő ládából a maltert vödrökbe szedjék (mikor még nem voltak elektromos motorral hajtott keverőgépek)
Jósika Miklós: Abafi c. regényében az "ideges" szó azt jelenti, hogy szálkás izomzatú. Néhány egyéb kifejezés is van benne, aminek a jelentése csak később világosodik meg.
Igen, így volt írva, cz-vel, ez és a busaszökető (ámrás cet)is arra utal, hogy régi fordítás.
De nemrég olvastam még pár Verne könyvet (e-book), ezek is régi fordítások, vannak bennük érdekes szavak, kifejezések. Olyan nyelvújítási szavak, amik aztán nem kerültek használatba:
A zöld sugár című könyvből: légeny (nitrogén), köneny (hidrogén), éleny (oxigén).
Egy érdekes mondat a Kétévi vakáció című regényből: Értékesíteni akarom a készüléket!
Nem, nem valami kütyüt akar eladni. Hanem használni akarja azt a sárkányt, ami nemrég készült el.
Az Öt hét léghajón című regényben végig azon aggódnak, hogy megsérül a boríték. Nem amiben levél van, hanem az, ami a léggömbot borítja.
Stimmel is, sajtár a fehér zománcos, de van egy másik is, csak fotó nincs róla. A teteje fedő helyett egy szűrő a közepén egy bögrényi lyuk, de az is szűrős. Ez már nem volt zománcos, olyan bádogszerű mint a vödrök(rég volt).
