Csak a Nyelvhelyességre tudok egy félválaszt adni: Eszközök->Beállítások->Nyelvi beállítások->Írástámogatás. Itt nézz szét. Én Linux alól nyomom, és még nem tettem fel az újat, ezért lehet, hogy a 2.0.2-ben már megtalálod. (Jó esély van rá, mert egy csomó spéci magyar patch belekerült). Bővebben itt.
-dokumentumok nyelvének megadása? zavaró, hogy nyomom angolul, és piros minden, de csak az alapét. átállítását találtam meg. Az 1.x verzióm felismerte. Most telepítem az angol szótárat, hátha... -van nyelvhelyesség ellenörző, mind a wordben a zöld aláhúzás? hol kapcsolom be?
Hogy lehetnek egy Writerben lévő táblázatban egy cellának különböző szegélyei. Például fent vastag fekete, oldalt meg vékony kék. Így sajnos nem tudom megcsinálni, hogy egy táblázatban a függőleges vonalak eltérőek legyenek a vízszintesektől. Arrggghh! Alapvető!....
Köszi! Ez jó ötlet volt, csak most nem tudom visszacsomagolni. Ha simán visszazipelem, visszanevezem, akkor megkérdi, milyen szűrőt használjon, ott meg a gyanús jelöltekre összeomlik...
Közben egyébként nagy nehezen rájöttem, hogy kell használni az api-t, úgyhogy történt egy lépés, de egyrészt a folyamatot még inkrementálni is kéne, és a Te megoldásod még mindig sokkal egyszerűbb, csak egy színkódot kell átírni, úgyhogy maradnék annál.
Szóval a visszacsomagolást még ha leírnád, az jó lenne.
sssss: Ha máshogy nem megy, akkor javaslom, hogy nézz bele az elmentett OOo fájlba (ami tulajdonképpen egy ZIP-elt fájlcsomag, közötte egy XML, ami a dokumentum). Ebben az XML-ben vélhetőleg meg lehet csinálni a cserét.
Biztos van más megoldás is, de ha nem találsz, ezt javaslom.
Makró segítség kéne. Hogy tudom lekérdezni az aktuális kijelölés fontcolor-ját??
Egy doksiban minden türkiz színű betűt vörösre kéne cserélnem, mert kiderült, hogy nyomtatásnál nem jól látszik. A manuális csere nagyon pepecs lenne, mert syntax highlight-os kódszerkesztőből emeltem át sok kódrészletet, elszórva. Ezért kéne egy makró, ami egy dokumentumban az összes x színű karaktert y színűre változtatja.
Makrórögzítővel próbálkoztam, de a lekérdezésnél (milyen színű az adott kijelölés) megakadtam.
A doksi oldalaszamat alul, az allapotsorban lehet latni, vagy a gorditosav huzkodasanal is kiir erre utalo jeleket. Ezzel kapcsolatban az is erdekes, hogy az (tenyleg) elso oldalnal ezt irja ki: Oldal 1 / 1203. A harmadik oldalnal (ami valojaban a doksi masodik oldalank kell lennie, de harmadikkent jeloli) viszont a kiiras: Oldal 1 3 / 1203. Majd igy tovabb, Oldal 1 5 / 1203, stb. Ez alapjan azt is hihetne az ember, hogy a doksi ugy all ossze, az egyes rekordokhoz tartozo dokumentumok kulon (2 oldalas) egysegkent kerulnek beagyazasra a teljes dokumentumba. Nyomtatasban pedig - ahogy a generalt pdf-ben is - minden masodik oldal ures.
Nem értem teljesen a dolgot: ha a páratlan oldalak egyáltalán nem látszanak, akkor honnan látod a doksi oldalszámát, csak alul a tulajdonságoknál? Mert akkor nem olyan gáz. Nyomtatásnál mit csinál, minden második lap üres lesz?
Segitsegre lenne szuksegem open office-os korlevelezessel kapcsolatban.
Az a problemam, hogy van egy 1 oldalas alapdokumentumom, es egy N darabszamu adatbazisom. Legeneralom a korlevelet, es ha egyetlen dokumentumba akarom elmenteni az egesz doksit, akkor kapok egy 2N-1 oldalszamu dokumentumot, ahelyett, hogy egy N oldalszamut kapnek. Raadasul csak paratlan oldalak latszanak, az (egyebkent ures) paros oldalak nem. PDF-ben mentve viszont latszanak az ures paros oldalak. Az egesz olyannak tunik, mintha duplexben "gondolkodna"... Neztem a beallitasokat, doksikat, helpet, de nem talaltam semmi erre utalo jelet.
Pont olyan 1xuen mukodik mint a wordben:) A wordben is csak akkor rakja ki minden oldalra az oldalszamot, ha a elofejbe, vagy a elolabba rakod:) es pont ezek a beallitasok vannak ott is. azaz:
Elo oldal eltero paros paratlan oldal (margok, fejlecek lablecek tukrozese) ...
Mashogy nemigen lehet.
Mas kerdes hogy mik az alapbeallitasok a normal sablonon, de normal sablont tudsz magadnak csinalni, ill. megvaltoztatni azt amit adtak a programhoz.
Mert ez nem Word, szerencsére. Meg már mihez képest egyszerűbben. Én teljesen megszoktam ezt a módszert, és emiatt elég egyszerű is. Meg azt is megszoktam, hogy ez viszont ott is marad, ahova teszed, meg olyan marad, amilyennek szeretnéd, és úgy változtatod, ahogy akarod, attól nem borul föl esetlegesen a dokumentum egész szerkezete. És ha átviszed egy másik gépre, ott is ugyanúgy fog kinézni. Most ennyi jutott az eszembe.
Nem nyelvészek kérdése, bölcsész- (sôt, kifejezetten levéltári) körökben divat ragaszkodni ahhoz a régi, téves képzethez, hogy a papírnak levele van, és annak két lapja. Amúgy a papírnak lapja van és annak két oldala mindenki más számára, a nyomdászatban is.
Ez attol fugg hova teszed. Ha az elofejbe, vagy az elolabba teszed, es be van allitva hogy minden oldal feje, vagy laba 1forma legyen, vagy a paros ill paratlan oldalankent egyformák legyen akkor eleg az elso oldalon beszurni, vagy a masodikon, ha az elso oldal eltero (az elso oldalon neincs elolab, es elofej) van beallitava.
