Nyugalom! Kb. 2 évig. Azalatt a levelekből finom lombföld lesz, ültetéshez való. A gombák megjelenése meg természetes: a gombáknak az dolguk, hogy a korhadó szerves anyagokat egyék, bontsák.
Szóval a lombföld nem azonos a komposzttal. (Az olyan "mindent bele").
Sziasztok,
idén ért az ösz elöször új lakhelyemen, amióta hullanak a levelek szorgalmasan rakom egy lécekböl tákolt komposztálóba. Most beleturtam, hogy megnézzem mi történt pár hét alatt és elszomoritott a látvány: fehér, sárga gombásodás terjedt el az egész belsejében :-( Mit csináljak vele? Igy ebböl nem lesz komposzt, csak terjeszti a gombásodást :-(((
Felénk is hasonloan száraz minden.
Hogy ment az idén a paprika?
Felénk nagyon megvannak elégedve a paprikatermelők!
Szép a termés , aki locsolta annak meg különösen .
Üdv talajforgatók :) Igyekszem visszatérni, most már otthonról is, így 1szerűbb. Kapitális méretű már a koposzt-dombom, sőt lassan hegyem. A talaj mályrétege nálunk továbbra is száraz, hiába potyog az eső (most is).
> sok növényhez javasolnak tápoldatot. Ezt szeretném kiváltani.
- a tápoldat az tápoldat :)
A műtrágya meg trágya, meg a zöldtrágya is trágya, meg a disznótrágya is, meg stb. Biztosan van tudományos magyarázata a tápoldat és a trágya közötti különbség leirásának, de aztat én nem ismerem, csak a különbséget érzem :)
> bár a saláta, káposzta, és a retek nem jött be
- salátánál (meg másnál is :) sok függ a magtól (mi salátát saját magról vetünk), a többi idén kicsit gyenge volt felénk is. Reteknél fontosnak tartom a talajfertőtlenítést (basudin), káposztaféléknek tudtommal fontos a gyakori rezes permetezés (sima bordói lé).
> és ez szeretném lehetőség szerint növényi anyaggal helyettesíteni.
- helyettesítés: 2-3 évente szerves trágyázás + öntözés. Komposzttal nincs tapasztalatom (ezért nem írtam), de azt lehetne minden évben használni. A műtrágyát ezzel szerintem ki lehet váltani, a többire (foszfor, stb.) növényes helyettesítést nem ismerek.
Ja, és állítólag a gyomok virágzás előtti beforgatása is nagyon jó, de biztos van különbség az egyes gyomok között. Ilyen infót sem találtam még eddig.
Elég jó a talaj, de sok növényhez javasolnak tápoldatot.
Ezt szeretném kiváltani.
Tehát pl. nitrogén műtrágya helyett lucerna.
Csak a többit nem tudom. :-)
Köszi!
Elég erős és tömött a talaj a kertemben.
Különösebb gond nincs, bár a saláta, káposzta, és a retek nem jött be. Gyümölcsfák (sok barack), szőlő, paradicsom, paprika, tök jól működnek.
A kérdésem arra irányult, hogy sok helyütt lehet olvasni arról, hogy melyik növényt milyen műtrágyával kell időnként megkínálni, hogy többet produkáljon, és ez szeretném lehetőség szerint növényi anyaggal helyettesíteni.
Volt aki azt ajánlott, hogy olvassak el minden idevágó könyvet. Ezt sajnos nem tudom megtenni, párat elolvastam, de nem adják meg a választ.
Annyit sikerült könnyen megtudni, hogy vannak nitrogént megkötő növények, gondolom, hogy ezeket adott esetben érdemes felhasználni.
Olvastam, hogy más az összetétele a zöld és a száraz növényi hulladéknak, és talán a hamu is jó valamire.
Ha valaki ezek közül bármelyikre tud valamit, annak örülnék.
Tehát, pl. ha olyan adalék van előírva, ahol az arányok, pl. 40/10/10, akkor mit csináljak, ill. ha pl. 10/25/10, akkor milyen komposztot adjak a növénynek.
A kert viszonylag nagy, meg tudom csinálni, hogy egy évben legyen pl. 1 m3 több száraz anyagot tartalmazó, 1 m3 csak füvet, 1 m3 lucernát. Ezeket persze csak példaként írtam.
Ha nem tudtok ilyen adatokat, akkor persze keresgélek tovább a könyvekben, de így nem találtam összeszedve, sőt elszórva is keveset.
Köszi minden infót.
Üdv,
q.
> a rájössz, hogy mi hiányzik, akkor mit csinálsz
- eddig 2-3 féle földdel találkoztam:
1-2. homok illetve homokos: itt minden megtermett, csak legyen elég víz (csapadék). Ennek hiányában bokrok, fák (szőlő) gyümölcsére lehetett hajtani, ezek gyökérzete lement annyira mélyre, hogy legyen elegendő nedvessége a növénynek.
3. erősen (sárga) agyagos föld: minden bőven terem, baracknak kissé mészhiányos (tavasszal kap a töve egy vödör meszet, vagy döglött meszet szórok a tövébe).
- eddigi tapasztalatom szerint a "májusi eső aranyat ér" kitételt megtoldanám annyival, hogy a növények fejlődő időszakában kijuttatott csapadék (öntözés) szerintem igen erősen meghatározza a várható termést, nálam ezért eléggé előkelő helyet foglal el (van lehetőségem kútból öntözni).
- "ami nem rossz, azt ne javítsd meg" alapon elsőre tégy egy próbát (környéken azért illik körülnézni, hogy más mit vetett), ha valami nem sikerült, már rá lehet jönni, hogy mi a baj (szerintem ez a nehezebb), arra pedig lehetnek bio, vagy nem bio megoldásokat találni
Ez jo mondás :
""A komposzt mindenre jó, csak sosem elég. ""
Igy aztán én is használok mütrágyát is .
Bár szervestrágyázni is szoktam.
Nyomatom a voldüngert , különösen a paprikába,
paradicsomba.
Még a permetszerbe is szoktam rakni lombtrágyának.
Szia!
Attól függ: mekkora területet akarsz javítani, csak 1-1 növény talaját, füvesítés előtt/után, mi van a földben most, mik a jellemző, uralkodó gyomnövények, milyen eleve a talaj, milyen a fekvése, a csapadék, napos/árnyas, és nem utolsó sorban mit akarsz ott nevelni.
Azt javaslom, menj el 1 könyvtárba, kutakodj a bio könyvek között (nagyon sok van) és a felmerülő konkrét kérdést tedd itt fel, mert a felsoroltakra az összes ilyen könyv anyagát be lehetne ide pötyögni. Javaslom a jó ötleteket külön kis füzetbe magadnak kiírni, mint 1 szakácskönyvbe. Mit mire, mi ellen, mikor és hogyan kell elkészíteni, mert én pl. elfelejtem, de már nagyon jó kis anyagot gyűjtöttem össze. Nagyon jó a "Biofőzetek" sorozat.
Ha műtrágyákkal akarsz nyomulni, akkor a gazda- vagy más kertesboltban elmondod a tüneteket, aztán adnak mindenfélét.
A komposzt mindenre jó, csak sosem elég.
Olvasgasd a "Biokert" topicot is.
Jó kertészkedést!
Pont az lenne a kérdés lényege, hogy ha rájössz, hogy mi hiányzik, akkor mit csinálsz, milyen növénnyel pótolod?
Pl. foszfor utánpótlás kell. Mi a teendő?
Vagy tudod, hogy állandó vegyes tápanyag kell, tehát nitrogén is, foszfor is, kálium is, ...
Ekkor jó a sima vegyes komposzt, vagy az kevés?
Bocs, ha túl laikus vagyok. Azért igyexem... :-)
- szerintem alap esetben trágyázás nélkül is megterem minden, csak kevesebb, esetleg gyengébb minőségben. Én 3 évente használok szerves disznótrágyát, műtrágyát meg nem.
- ha nem alapeset van, akkor rá lehet jönni, hogy miből van hiány; bár trágyázás +víz sokat segít, kivéve mészhiányt, de a kettő együtt sem üti egymást :)
Van kedvetek összegyűjteni, hogy milyen növényekkel lehet trágyázni, különböző anyagokat pótolni? Érdekelne, hogy mennyire lehet csökkenteni a műtrágya felhasználást.
Ilyenekre gondolok, mint a lucerna a nitrogénre, növényi hamu, szokták emlegetni a csalánlével belocsolást, de nem tudom mire, zöld és száraz nyesedék, van ami savanyítja a talajt, stb.
Előre is köszi minden infót.
Üdv,
q.
Bár nálunk nem zúdult olyan hirtelen sok egyszerre,pár nap eloszlásban kaptuk.Előtte itt is aszály volt,jó nagy repedésekkel,most a legtöbb repedés eltünt.Ennek ellenére a talaj teteje már száraz,cserepes,alatta még nedves.
Pontosítsunk: ahol a csapvíz lágy, vagyis a benne oldott ásványi só mennyiségének német kenénységi fokban kifejezett értéke alacsony, ott vélhetően a fúrott/ásott kút vize is az lesz. Nagy különbség van persze az egyes víznyerő rétegek vize között, lehet, hogy mélyebbről oldott sóban gazdagabb gazdagabb víz jön, de biztosan tisztább, akár iható víz. A helyi Vízműveknél bővebb információt kaphatsz, a kutad vizét a Növényegészségügyi Állomáson bemérik.
Remélem...bár a teljes komposztálódási idő 2 év. A tűleveles ág kb. 2 köbméternyi...amire áthordom a szomszédból elmegy tőle a kedvem :)
Lehet a fúrott kutak vizét "szelidíteni" méghozzá salétromsavval, ami kalciumnitrátot hoz létre a mészsóból, ez utóbbit műtrágyaként fel tudják venni a növények. Egy nagybani fóliásnál már láttam ilyen rendszert működni lehet, hogy 1x én is megpróbálom. A szűrés nem ügy, lábszelepszűrőm van, de fent is lehet tovább szűrni, ha mikrofúvókákat használunk. Frint
Az előző fóliasátorban még nem figyeltem ennyire ezekre a folyamatokra, de ha jól emlékszem, az illat ott is folyamatosan alakult ki. Próbálok azzal is segíteni a talajnak, hogy esővízzel locsolok és nem a magas sótartalmú fúrott kútból jövő rétegvízzel.
A hétvégén a szomszédom kivág két hatalmas lucfenyőt, a kis ágakból hozok át a komposzttárolómba,(nejem lehet, hogy kivág vele együtt...)mert a fenyőtűlevél komposzt csodálatos gyógyszere a szikesedésre hajló alföldi talajoknak. Egy év alatt egész jól összeérik, és a fóliasátor alá is jutna belőle.
Érdekes ez a "másfajta élet". Ha jól tudom eddig is fóliáztál. Korábban nem tapasztaltál ilyen átalakulást? Vagy itt eleve más volt a talaj - vagy másképp készítetted elő? Miután nem "szagról", hanem "illatról" írsz, úgy képzelem a talajlakó mikroorganizmusok és gombák szaporodnak szorgalmasan, (ők adják a föld kellemes illatát eső után is).
