Én recsegtetni szoktam... No, nem úgy. Hanem amikor laposra taposom az üres sörösdobozokat. Majd egyszer megkérdezem az alsó szomszédot, mi a véleménye a szelektív hulladékgyűjtésről. :-)
Mielőtt elhomályosulna a múlt, BNSfoto kartács keresett egy tankot. Te erre elkezdtél a szokott módon károgni, és előjönni a mérési eredményekkel, amit senki sem kérdezett.
Van ebben némi gonoszság, és kekeckedés, persze celofánba csomagolva, ami átlátszik, és kellemetlen a tapintása.
Most pedig nyomatod a kocogtatást. Szerintem kevés embert érint, azok ott sorakoznak szombaton a Reflex klub bejáratánál.
Egyébként a kérdés ugyanolyan okoskodás, mint az összes többi.
Ha te ötperces előfürdőt alkalmazol, hívás közben pedig kippelős technikával fogatod a tankod, akkor esélye sincs a buboréknak. Mi meg elvagyunk egy páran a Jobo hívógéppel, oszt úgy hívunk, ahogy akarunk, majd ha lesz valami kérdésünk szólunk előtte, hogy ki tudd gyűjteni a nem oda vonatkozó irodalmat.
Egyébként meg írjál csak nyugodtan ide is meg máshová is, engem szórakoztat.
Szia! Nem értem amit írsz, elkezdtek ismételten kóstolgatni a kocogtatás miatt, erre betettem néhány idézetet, merthogy a kocogtatás gondolata sem az én fejemben született meg, (Minthogy rengeteg más dolog sem…) mi ezzel a gond? De még beírhattam volna néhány idézetet Hevesy Iván: A fényképezés technikája c. könyvből is, hasonló témakörben. ;-))))
Kocogtatásról pl. az alábbi könyvekben is olvastam.
Sevcsik Jenő DR: A Fotos Labor
Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1973
61. oldal Jobb oszlop 2. bekezdés:
„Mindkét esetben ügyelnünk kell arra, hogy ne képződjenek légbuborékok, mert ezek a réteghez tapadva előhívási hibákat okoznak. Ezért a doboz alját óvatosan ütögetjük, majd az orsót a tengelyhez illesztett pálcával néhányszor megforgatjuk.”
Sárközi Zoltán, DR. Sevcsik Jenő, Kun Miklós : Fotósok könyve
Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1977
481. oldal 1. bekezdés:
„Felül szabad beöntőnyílású tankokat az előhívóoldat beöntése után függőlegesen a tál aljához ütögetjük”
Sárközi zoltán – Sevcsik Jenő DR: Fotoamatőr zsebkönyv
Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1968
349. oldal 2. bekezdés után
„Mindkét esetben ügyelnünk kell arra, hogy ne képződjenek légbuborékok, ezért töltés közben a doboz alját óvatosan ütögetjük, majd az orsót a tengelyhez illesztett pálcával vagy a kiálló forgatógombbal néhányszor megforgatjuk.”
Lassan nagyon kezdem tisztelni Nándi profizmusát. Az , hogy 11 óra leforgása alatt megint sikerül neki szétzilálni egy topikot, és a végén még befenyíteni - ez valódi gátlástalan profizmus, mivel ezt nem először csinálja, de most már nagyon gyorsan tud eredményt elérni.
ebben a topikban sosem volt topikleirasod, ide csak azert jartal hogy a sajat topikodba teritsd az embereket. de ugy tudom a regi topikod, megvan abba nyugodtan nyomhatod a kocogtatast es a tobbit. amugy a topikleirasodhoz semmi kozunk plane nem ebben a topikban, nyugodtan kerdezd meg a moderakat.
Ha függőleges a tengely, akkor a hívóban marad a vegyszer akkor is ha nem forgatod. A nyugalomban ki tud valamelyest egyenlítődni. De ha ebben a helyzetben is folyamatosan mozgatod a szitú ugyanaz.
Ha vízszintes a tengely, csak akkor állíthatod meg a hívást, ha mindig ellepi a vegyszer, mert ha a fele kilóg az a rész már nem úgy fog hívódni mint ami beleér, remélem így már érthető. ;-))))
Ezt is ki lehet próbálni, egy tekercs film kell hozzá mindössze, lefényképezel valamit az első kockára, majd a 18. –ra és a 36. –ra. És nagyítasz mindháromról egyet, aztán egymás mellé teszed a papírokat és eldöntöd, neked ez a különbség belefér vagy nem. De ha te függőleges tengellyel hívsz, és hagyod állni a forgatások között, korán sem lesz akkora különbség mintha egyfolytában mozgatnád az orsót, mint a képen látható tank esetén célszerű.
Nem tudom hány száz vagy ezer tekercset hívtam elő, amióta fotózom. Sosem volt gond az egyenetlen hívással...Továbbra is állítom: elméleti a kérdés. Akár mérhető, akár nem.
Szia! Sajnos nem elmélet, mérhető. Még ha mindkét irányba is forgatod, az sem tökéletes mert „nyitóirányban” jobban áramlik a vegyszer mint ellentétes irányban.
