Már most jobban néz ki :-) Már szépen áll a lábán, úgy szunyókál, van tartása, nem olyan mint akit ledobtak. Nemsokára jön a nap utolsó etetése. Lórika áll a kalitja tetején és bámulja. Egyszer megmozdult a kis cinke, mire a Lóri úgy megijedt hogy elkezdett összevissza repkedni meg sivítani, jót nevettem rajta :-)
fog ez menni,tudod,én is neveltem fel így kékcinegét:) életem legédesebb kismadara volt,halálosan szelíd,de nem lehetett kalitkában tartani,fenn lakott a karnison,mindig a fejünkre szállt,csipedett a bőrünkön minden pici foltot.)
Sikerült otthon szépen visszaszoktatni a természetbe és hozta az új "családját/ismerőseit" bemutatni,sokáig visszajött ha szólítottuk.
Judit,
gond nélkül utazhatsz a madarakkal ,én rendre mentem velük szabira,cseppet sem viselte meg az utazás,ott is ki voltak engedve,már első nap otthon érezték magukat,Egyszer jöttem vissza velük hőségben,s bár korán indultam miattuk,tettünk a ketrecek tetejére leveles gallyakat,hogy ha útközben besüt a nap,ne tűzze őket.Semmi bajuk nem lett.
Én is fiókázom újra, ám ezúttal én lettem az anyuka.
Apukám talált ma az utcán a tűző napon a betonon 2 kocsi közt egy pici széncinegét, elhozta nekem hogy tudok e vele valamit kezdeni. Mondtam persze hogy. Szegény nagyon kivolt a melegtől és a tűző naptól, csak lógatta a fejét. Olyan 2 hetesre saccolom kb. Hazahoztam, megitattam, aztán kínáltam lisztkukaccal, persze csak nézett ki a fejéből úgyhogy nekem kellett megtömni. Először csak 3-4-et mertem neki adni, darabokban, aztán 3 óra múlva adtam a következőt, 5-öt. Legközelebb megint 3 óra múlva kap, és maradok az 5 darabnál. Most el is aludt, eldugta a kis fejét, miután megetettem. Bár nem csodálom, borzalmas napja lehetett. Remélem megmarad és szép nagy madár lesz belőle.
Ő az:
Kicsit összemaszatoltam a fejét a vízzel meg a kajával, nem olyan egyszerű a tömés :-)
Jutkám ez nagyon izgi én is újra átélem veled az élményt!:)
Hát most nem a legjobbkor jön majd a nyaralástok, bár egy hónap múlva ezek már szépen felnőnek ám:)...hogy mennyire viselné meg őket az utazás fogalmam sincs, ha nem lenne főleg túl nagy a hőség!...ha lenne valaki megbízható gondos hozzáértő emberke, aki valóban szépen el tudná őket látni, akkor persze, hogy az lenne a legjobb nekik, szerintem! Akinek valamilyen állata van, annak bizony nehéz az utazgatás, mert ilyen gondok is vannak!...nekünk is mindig ez volt a gondunk, még most sem szeretem fél napra sem magára hagyni a Tücsit sem, bár mi már hosszabb időre nem is megyünk sehova.
További jó megfigyelést, most jobb is bent a hűvösben, mint kint a hőségben!:)
Ma van az a bizonyos 14. nap. Reggel 9 kor pillantást vetettem a 3 tojáskánkra, majd játszótérre mentünk a kicsimmel. 3/4 11 kor jöttünk haza, tarka épp az etetőben habzsolt (ritka dolog 2 hete) ezért gyorsan fölpattantam a székre és bepillantottam a tojásokra. Nagy meglepetésemre 2 csőr tátogott felém imbolygó nyakakkal. Kis vörös pelyhesek. Aztán tarka vissza ült rájuk, kicsit megilyedtem, hogy ott csipognak alatta, kérik a kaját, ő meg ráül. Egyszercsak a gondos apuka bezabált a pépből és ment a fészekhez. Annyira édesek!!!! Anya ugyan olyan kis verdeső szárnnyal mint a kicsik szokták kérte a csörébe a kaját apától, majd átadta a 2 kicsinek. Próbáltam videózni, de szemmel láthatóan nem tetszik nekik. Zavarom őket. :(
Most ülök itt lent a fotelban és figyelem minden rezzenésüket :) Nagyon izgi, és nagyon cuckik :)
Tényleg nagyon jó szülők!!
Abban adjatok nekem tanácsot ha tudtok, hogy mikortól és hogyan kezdhetem majd a kicsiket kézhez szoktatni? Etetni?
És mi a véleményetek, ha majd elmegyünk nyaralni (még nem mostanában), akkor elvigyük magunkkal, vagy inkább próbáljam valakinek odaadni addig őket? Mennyire viseli meg őket az autózás, kisebb kalitka?
Most is hallom ahogy csiporásznak anya meleg tolla alatt:)
Sziasztok, még egyszer is köszönöm mindkettőtöknek!
Tegnap elvoltunk kicsit a Balcsihoz, Füreden sétálgattunk az árnyas fák alatt, de nagyon meleg volt és ma még melegebb tán:(..ma ki sem bújok a lakásból! Tücsim is kint volt eddig az erkélyen, szépen énekelgetett, most még kicsit idebent kiengedtem ebédig, aztán majd délután folytathatja, hisz odakint már úgyis kemence lesz, majd jól besötétítek és bezárkózunk:)
Nektek is legyen kellemes elviselhető napotok, talán hét végére jön egy kis enyhülés ismét!:)
Ha megfulladnak,megszűnik minden gondom:)Semmi bajuk,annyira fürdenek,hogy már a második friss fürdőt készítettem számukra:)
Annyira röhejesek. a papamamák mind a ketten!! ülnek a fészekben,pedig már a kamu tojások sincsenek náluk.Időnként megágyaznak,rendezgetnek,hogy kényelmesen üldögéljenek,átrámolják a szénaszálakat,aztán beülnek és teljesen ellapulnak,egy hangjuk sincs!
Elzikém te tudod, mindenkinél mások a körülmények:)...Csak meg ne fulladjanak a melegben a sok fóliázás miatt!:)...ilyenkor én is kevesebb helyre rakok egy keveset, hogy jobban kapjon levegőt, meg este a takarót is alig rakom rá nyáron, de anélkül nem alszik el:)
Legyen szép hétvégétek, kellemes Pünkösdi Ünnepeket, jó pihenést!
Katica,mélységes,őszinte részvétem azért,hogy most vagy fiatal.semmi pénzért nem cserélnék a mostani ifjúsággal.Nekem még olyan nyugodt,boldog!! békés és könnyű ifjú korom volt,nem voltak félelmeim,a munkahelyeimen,nem volt sok,de szerettek mindig az idősebbek,nem kellett harcolni,könyökölni,nyugalom és semmi utálkozás,harcok,szépen egyszerre érkeztünk,távoztunk:)Nem volt gond senkinél,ha gyereke van,hisz volt bőven bölcsi,óvoda,nem volt gond,ha otthon kellett maradni a kisgyerekkel,stb,stb.Nem voltak milliós fizetések az igaz,de mindenkinek volt rendes otthona és nem éheztek a gyerekek,mint állítólag most.No nem akarlak tovább keseríteni,de az utóbbi idő legboldogabb eseménye az életemben,hogy megszabadultam a munkahelyemtől,s még soha ennyien nem írigyeltek,mint most ezért,olyanok lettek ott a viszonyok.
De még fiatal vagy nagyon,remény pedig mindig van,s a te életedben még jöhetnek kedvező változások.
Lányok nálam sajnos az újságpapírozás nem megoldható,könnyebb takarítani,mint amilyen hercehurcával a papírcsere járna:(
A takarításhoz is szét kell rámolnom,különben reménytelen lenne hozzáférnem a ketrechez....,marad a porszívó és a veszekedés
Katicám egyáltalán nem nevetlek ki, sőőőt!!!!...teljesen egyetértek veled!
Jó hallani, hogy a fiatal értelmes emberkék is így látják a dolgokat, ha nem is tölt el jó érzéssel, hogy nekem is ez az igazság!....már úgysem nagyon meri az ember felemlegetni a régi időket, nehogy azt mondják a fiatalok, hogy persze minden idős ember, az ő fiatalságát érzi jónak, de bizony így igaz!...valahogy minden más volt, még ha sok nehézség is akadt, mégis biztonságosabbnak éreztük a jövőnket, tudtuk, hogy előbb utóbb ötről, hatra jutunk majd, ha dolgozunk, nem úgy mint most!...na de abba is hagyom, mielőtt valaki idegentől még kikapnék érte!:(
További kellemes estét!...majd kárpótol kicsit az öcsikéd, ha tényleg úgy érzed majd, hogy nem tudnál (mernél) vállalni egy sajátot!...de azért reménykedjünk, hogy hátha lesz még jobb is!
Hát, a babával sajnos nem csak az idő a gond.... sokkal inkább úgy érzem, hogy sosem lesz annyi pénzem, hogy képes legyek egy gyereket tisztességesen eltartani. Áruházban dolgozom így nap mint nap szembesülök az árakkal... sokat kell járnom a babaosztályra is. Már egy csomag pelenkának vagy egy egyszerű fürdetőnek, sőőt cumisüvegnek is aránytalanul magas irreális ára van... bizony elképedek és arra gondolok, hogy mások hogy bírják, és nem is egy gyerekük van... Arról nem is beszélve hogy manapság nem szeretik ha egy nő szülni akar (a munkahelyre értem) akkor már ki vele, nem jó semmire, ne is adjanak neki munkát... ma az egyedülálló munkamániás önző exhibicionistákat szeretik csak, a régi "klasszikus" értékek már a semmibe vesztek, lenézendők. Lehet nevetni fogtok, de mit nem adnék érte ha a 70-es 80-as években lehettem volna fiatal... sokat olvasgatok erről az időről, ha akár képeket, akár cikkeket találok, csak annyira bele tudok merülni, hogy aztán szomorú visszazökkenni a valóságba. Szóval sokszor összeszorul a szívem ha boldog családokat látok, mert az jár a fejemben hogy lehet nekem sosem adatik meg. Ilyenkor kárpótolnak a madárkák.
Bocsánat a kilengésért.
Öcsike jól van. már egész szépen beszél, múlt héten ünnepeltük a 2. születésnapját. Nagyon életvidám kissrác, jókat mosolyog az ember rajta.
Elzikém mivel nekem fel van függesztve a kalitkám, egyszerű a dolgom...csak leveszem alul a tálcát és összefogom a papírt és ki a szemétbe, letörlöm a tálcát egy vizes ronggyal, amivel a Tücsi kalitkáját törölgetem a kakis rudat és rácsokat stb...utána bele az újság, van amelyik pont belepasszol, de ha nem, hát úgy hajtom be a széleit:) ...közben a Tücsi nagyban lakmározik, eszébe sincs kirepülni alulról:)
Persze ha nem függeszted, akkor meg tegyél alá egy újságot, ahol ki akarod takarítani, amíg leemeled róla a kalitkát...gondolom valahol meg tudod ezt oldani, ahova oda tudod rakni addig, amíg kicseréled a papírt.
Remélem kitalálod, hogy lesz jobb, hisz ügyes vagy te!:) Sok sikert, meglátod legalább ebben az egyben, kevesebb dolgod lesz velük!:)
Katica jól elvagy te a kis papik tanulmányozásával és a többi madárral is, neked már egy igazi baba bele sem férne a napodba!:)...rá is érsz még arra, van időd bőven!:)
Tényleg, az öcsikédről már rég írtál, hozhatnál egy képet is róla, már biztos nagy fiúcska!:)
Legyen szép napotok, mától talán elmentek már az esőfelhők máshova!:)
Legyetek kedvesek elmesélni,hogy cserélitek ki az újságpapírt könnyen és gyorsan,mert én a takarításkor szétszedem a kalitkát,no most ha nem emelem le a felsőrészét a tálcáról,aligha tudom szépen ,nem ! nem is tudom bele símitani a papírt.Minden nap szétszedni??nem is tudom ott ahol vannak..Tanácstalan vagyok:)
A homokot én se bírtam sokáig alomként..... állandóan a fél szobám tiszta homok volt, ropogott a talpam alatt ahogy járkáltam aztán elegem lett belőle. Elég volt egy erősebb szárnycsapás és már szóródott is szét az egész, pedig akkor még csak 2 kanári volt. Én is idegenkedtem az újságpapírtól, de aztán rájöttem hogy sokkal praktikusabb. Bele se gondolok milyen lenne, ha az összes kalitkában amink van, homok lenne, azt hiszem bokáig járnánk a homokban abban a szobában....
Tegnap kitettem a papik anyját is már a többihez, látni kellett volna mit művelt mikor betettem. Még szinte földet sem ért, már bepucsított és tartotta magát a hímeknek, de Csurika most a fehér lányáért rajong (ki kell ábrándítsam majd jövőre) a kis zöld meg még nem tudja mit is kéne csinálni egy tojóval, csak mondja neki bőszen a magáét és ennyi. Pedig most a kis zölddel állt össze a tojó, utána már csak neki kínálta magát, vagy 5 percig, aztán megunta hogy nincs eredmény és abbahagyta. Azóta is egyfolytában ugyanazon a rúdon ülnek.
Na még bekukkantok kicsit ebéd előtt....látom Elzi, hogy te is be tudsz pörögni rájuk néha, nem vagy ám egyedül!:)...én is nagyon tudok néha haragudni a Tücsire, rá is kiabálok, amiért minden magot kiszór és várja az újabb adagot....meg amikor folyton vicsorog rám, tiszta dilis lett, néha az ujjamba is belekap, mert még ahogy becsukom az ajtót, odaugrik utánam:(....már mondtam neki, ha nem adok semmit, majd leshetsz, ha ilyen undok is tudsz lenni!:)
Nekem nincs semmi bajom az újságpapírral, azt minden nap kicserélem és készen van!...nem bántja, nem csipkedi sosem, akkor meg miért lenne rossz?...néha szórok rá egy kis kanár homokot, de nem sűrűn...elhiszem, hogy nálad a szobában mit művelhetnek, azt nem is bírnám elviselni, hisz a konyhában is állandóan söprök utána, meg a leragadt paprikamaszatokat kaparászom a járólapról, csempéről is, pedig ez csak egyedül van!...én sem emlékszem régebben ennyi rosszaságukra, amikor még 3-an voltak sem!
Lassan ebédidő, megyek én is, jó étvágyat nektek is!
Bocsánat,vagyok, minden nap benézek,de olyan ellenséges hangulatban vagyok,hogy félek leírni:(Nem csináltam róla fotót,de még megtehetem,mert a Tejske Tarkinca páros olyan mérhetetlen szemétkiszórást csinál állandóan,hogy szó szerint pokolba kívánom őket!Nem tudom mit csinálnak,lehet megvonom tőlük az alom,homok kombinációt,kb 40-50 cm-res körzetben vastagon kiszórják.Fürdenek a tálcában??Soha senki,annó a rengeteg madár nem piszkolt így!
Nem vagyok híve az újságpapíros megoldásnak,de lehet áttérek arra,ha nem akarom agyonütni őket:)
A másik Csőri,tegnap délután megint megvadult,kis híján odáig fajult a dolog,hogy megpofozom:)persze nem tudom hogy akarom ezt megvalósítani....Ezt nem volt nagy kedvem leírni.
Különben minden rendben,legalább a szőrmókok imádni valóak!csak nehogy estére elrosszuljanak:)
Kellemes napnak nézünk elébe,mindenki élvezze ki alaposan,most még jól esik!
Jó volt megszidnom a Tücsit, most már jó ideje szépen pianóban énekelget a konyhában, míg én itt gépezek:)...végre nincs a nyomomban!:)...naaa megérezte, hogy róla írok, már itt is van!:)
Elzikém merre jársz, hol madár sem jár?:)...még ebben a hónapban nem is tetted itt tiszteleted!:)
Végre alakul az idő, remélem a nagy esőfelhők egy időre eltávoztak tőlünk, itt most pár napig biztos nem kellene az eső, aztán majd mindig lehetne időnként egy kevés öntöző:)
Tücsi is megvan, a szokásos módon, hol fürdik, hol nem, de énekelni nem nagyon igyekszik, inkább jön-megy utánam...most már nagyon kell vigyáznom majd az ablak tárogatásokkal is!:)
Nálunk sajnos egy kispapival kevesebb lett. Egyik reggelre szegény kis Madártej jobblétre szenderült. Nagyon sovány volt és ment a hasa, fogalmam sincs mitől, olyan könnyű volt mint egy kis pihe. Pedig egy héttel ezelőtt még vígan ücsörgött meg mászkált a botokon...
A többiek jól (és jó súlyban) vannak, jó az étvágyuk is, szép nagyok lesznek.
Kiszedtem őket dobozba takarításkor:
Itt azért már látszik a Madártejen, hogy nem teljesen oké ha jobban megnézem...
A legkisebb kis szépség:
Jól áll neki a trópusi háttér :-) Ő lett az egyetlen égszínkék (kedvenc papiszínem). Nagyon kis simulékony és szelíd, minden nap kézbe veszem kicsit, ma el is szundikált a tenyeremben, nagyon aranyos volt. Őt ma vettem külön az anyjától, mert észrevettem hogy az meg közben megint letojt, és nehogy bántsa emiatt. Úgysem lesz belőle semmi mert Csurika külön van, meg negyediket már nem is engedek neki. Talán megvárom hogy letojja az összeset aztán kiteszem őt is a többi közé ha már nincs benne tojás, jön a pihenés neki. Mindenesetre büszke lehetek Csurikáékra, gyönyörű kicsikkel ajándékoztak meg :-) Csurika ahogy öregszik egyre szebb, olyan szép nagy és jó kiállású madár, a színeiről nem is beszélve. Igazi vezérhím :-)
Judit jó kis szülőnek néznek ki mindketten, reméljük megéri a Tarka fáradozását és örülhetnek a fiókáiknak, veletek együtt!:)..ilyenkor ez a dolguk a kotlósoknak és az apuka türelemmel vár!:)...azért néha vihetne a tojónak pár falatot a fészekbe, a nagy unalmában!:)
Talán kezd lassan az idő is alakulni!:)...Tücsi megint rohangászik, de közben kuncsorog is, ő sosem ér rá énekelni, mert mindig mással van elfoglalva!:(
Elzi nekem is kinyílt már két büdikém is, de megint a hangyákkal van a bajom, úgy járok majd , mint tavaly, hogy kirágják a dögök...nem tudom mit kéne tenni ellenük?..ha forró vízet öntenék oda, akkor a virágok gyökerét is leforráznám, ezért azt nem tehetem, megpróbálom valami tetűírtó sprével befújni ott a földet, ahol felszántják és ott sétafikálnak, de nem biztos, hogy ér valamit...
Múlt hét szombaton lett meg az első tojás, majd vasárnap a második. Hétfőn semmi, kedden jött a harmadik, és másnapra vártuk a negyediket mikor is vissza akartuk tenni az igazi tojásokat, de nem jött negyedik. Így vártunk még egy napot, de akkor sem jött. Így szerdán reggel visszatettem a 3 tojást. Szegény tarkám már a 9. napja nagyon szorgalmasan ül a tojásokon. Néha már aggódom érte. Óránként kijön 40-50 másodpercre, kapkodva eszik pár magot, közben idegesen figyeli a fészket, majd iszik gyorsan és repül vissza a fészekbe. Mind eközben Barna odamegy a fészekhez és benéz, ellenőrzi, hogy minden rendben van-e, majd leül elé és vigyáz a házra :) Este 7 és 8 között 5-6 x is kijön tarka, eszik röpköd, aztán reggelig nyugi. Barnabás sokat unatkozik, Tarka lapul egész nap. Ezért a nagy unalomba énekelni kezdett 3-4 napja. Néha kiül a "kapuba" mint a vidéki nénikék a kapú előtti kispadon, és nézelődik kifelé és énekelget. Repülni nen nagyon akar. Egyszer ment egy kört a szobába, meg is lepődött Ő maga is, aztán felült a kalit tetejére és egy órát ott pihent. Mostanában kirakom az almáját a tetőre, hogy többször kijöjjön. ki is jön, de csak mászik fölfele, nem repül :)
Izgatottan várjuk van-e valaki a tojásokba. Majd pünkösd után fog kiderülni.
