Ördögöd van!
Előszó 12. old.
"a Historia Augusta a maga egészében valójában egy olyan szerző irodalmi hamisítványa, aki legkorábban a Kr.u. 4. század végén alkotott, vagy még később, de igyekezett úgy beállítani, mintha műve Diocletianus, illetve Constantinus idejében élő -de egyébként más forrásból nem ismert -mesterek írásaiból állt volna össze."
Az előszó nyitvahagyja a lehetséges végső időpontot, hiszen 1588. év a mű feltűnésének szakszerű dátuma!
"quem esse in Africa dicit Orosius in sua mundi descriptione sic: «ultimus autem finis eius est mons Atlas et insulae, quas Fortunatas vocant» «eius» id est Africae, quia de ipsa loquebatur."
Egyszerű a válaszom:
Nem létezett IV. Bonifác pápa a hagy. kron. 608-625. éve között.
Ha ezen magadban jókat derülsz, nyomtasd ki, és 2 (két) év múlva merengj el magadban...
Szóval a régi Pantheont lebontották, annak ellenére, hogy abban nem tartottak zsibvásárt, és elektromos kábeltűz sem fenyegetett! Ráadásul a vasbetont sem ismerték, amely tartós 800 celsiusfok után mondja be az unalmast...
IV. Bonifác pápa 609-ben szentelte keresztény templommá s ez alkalommal 28 szekérrakomány csontot szállitott oda és ásott el az oltár alatt egy porfirmedencében.
Orosius: "Róma Pantheonja villámcsapástól leégett."
megfogtalak: "Elég vicces hír nem?
Az valami Fapantheon lehetett."
Mintha nem a szemed láttára égett volna le a Sportcsarnok, pedig nem fábó volt. Bár a falak állva maradtak, úgy döntöttek, hogy újat építenek, mert a régi amúgy is elavult volt.
Szerinted Hadrianus nem dönthetett ugyanígy?
Akkor már 150 éves volt Agrippa épülete.
"Róma Pantheonja villámcsapástól leégett."
Elég vicces hír nem?
Az valami Fapantheon lehetett.
És Petrarca, ő még későbbi, és nagyon érdeklődött a római antikvitás iránt.
capta illa tantae quaestionis victrice regina, dissectum, ut esset in utrisque Veneris auribus Romae in Pantheo dimidia eorum cena.
Ugyanerről Macrobius:
"Ipse autem unio cuius fuerit magnitudinis inde colligi poterat, quod qui superfuit postea victa regina et capta Aegypto Romam delatus dissectusque est, et factae ex una margarita duae, inpositaeque simulachro Veneris, ut monstruosae magnitudinis, in templo quod Pantheum dicitur."
Plinius:
"similiter Palatinas domos Caesarum replevere probatissimis signis Craterus cum Pythodoro, Polydeuces cum Hermolao, Pythorodus alias cum Artemone, at singularis Aphrodisius Trallianus. Agrippae Pantheum decoravit Diogenes Atheniensis; in columnis templi eius Caryatides probantur inter pauca operum, sicut in fastigio posita signa, sed propter altitudinem loci minus celebrata.
Plinius:
"Syracusana sunt in Pantheo capita columnarum a M. Agrippa posita."
Historia Augusta: Hadrianus:
"10 Romae instauravit Pantheum"
Historia Augusta: Antoninus Pius:
"instauratum amphitheatrum, sepulchrum Hadriani, templum Agrippae,"
