Vegyük komolyan magunkat, és nézzük meg, milyen formában és tartalommal alkalmazzák másutt a kettős állampolgárságot. Milyen jogokat kapnak a nem az adott államban élő polgárok. Talán kiderül. hogy nem lehetetlen és végtelenségig terhes intézményről van szó, és megspórolhatunk egy csomó felesleges belpolitikai vitát.
Errol az 1990 evi nemtudom hanyas torveny letrehozoit kellene megkerdezni. Az meg bloff, hogy usa viszonylatban. Az evente uj magyar allampolgarok 94%-a az szerb, ukran, roman bevandorlo, csak a roman 65%. Es mivel romania is elismeri a kettos allampolgarsagot, ezert minden uj magyar allampolgar egyben roman allampolgar is marad.
Nem is mondtam, hogy a kettős állampolgárságot utasitja el. Már beszéltünk róla, hogy Magyarország elismeri a kettős állampolgárságot pl. az USA viszonylatában. Arról viszont szól a kérdés, hogy vajon miért tagadja meg az ország azt az állampolgárságot egy erdélyi magyartól, amit egy kanadai magyarnak megad.
De van kettos allampolgarsag, van vagy felmillio kettos allampolgar tobbseguk amerikaban es a szabalyzas mukodik jelenleg is. Tehat egyaltalan nem a kettos allampolgarsagot utasitja el az aki nem szavaz, vagy nem-mel szavaz.
De itt egy kis gyujtemeny az eu tagorszagok es azok eu hataron kivuli kisebbsegeivel kapcsolatban.
Nézd, ha hatástanulmányokat hiányolsz, azokat talán a kormánynak kellett volna elkészittetnie, ha nem tévedek. Ehhez képest tömeges bevándorlásról beszélnek mindenféle alap nélkül, ahogy a státusztörvény ürügyén 23 millió román bevándorlásával riogattak. Amiből persze nem lett semmi.
"Az hogy eloszor kidobalunk egy csomo allampolgarsagot, oszt majd ha valami baj van majd akkor megprobaljuk torvenyekkel leszabalyozni"
Persze, hogy igen, hogyan másképp? Ha nincs kettős állampolgárság, akkor nincs mit szabályozni. Arról szólna ez a beszélgetésünk - némileg pótolva azt az információhiányt, amit a korménynak esze ágában sincs enyhiteni - hogy milyen ismert és kipróbált módszerek vannak a szabályozásra. Szólna, ha egyáltalán hajlandóak lennének a tartalmi kérdésekkel foglalkozni azok a T. vitatársak, akik tartalom hiján is élből elutasitandónak tartják a kettős állampolgárságot.
Már bocsánat, miért is nem menne át? Tudsz olyan alkotmányos aláirásról, amitől nem menne át? Én úgy tudom, és a példák is azt igazolják, hogy a világon mindenütt eltérő jogokat élveznek azok az állampolgárok, akik nem az adott ország területén élnek, hanem máshol. A magyar alkotmányban létezne egy unikális passzus, ami a világon máshol nincs? Trükkös egy alkotmány ez akkor.
Ezzel csak egy-ket apro baj van. Az hogy eloszor kidobalunk egy csomo allampolgarsagot, oszt majd ha valami baj van majd akkor megprobaljuk torvenyekkel leszabalyozni. Anno a statusztorveny elott 190 oldalas felmeres keszult.
A bevezetobol:
Elemzésünk célja, hogy feltárjuk a kedvezménytörvény hatására várható migrációs szándék
és rövid távú munkavállalás szociológiai és demográfiai hátterét.
Namarmost a kedvezmenytorveny nem konnyitette meg a bevandorlast, megis volt ilyen felkeszules. Most meg bele a vakvilagba.
Ha az állampolgársági törvényt módositják, akkor muszáj lesz a többi kapcsolódó jogszabályt is, mert részletes rendelkezések nélkül az állampolgárásgi törvény se tud életbe lépni. Mellesleg nem tudok olyan egyéb az üggyel kapcsolatos jogszabályról, ami kétharmados volna, úgyhogy a kormány kezében lészen a megoldás. Egyébként a népszavazás határidőt se jelöl meg.
A december 5-i nepszavazason azonban a jelelnlegi allampolgarsag megadasarol szavazunk. A IGEN ugyanis azt a nepakaratot fejezi ki, hogy a jelen feltetelek melletti allampolgarsagot kapjanak a hataron tuliak, igy a nepszavazasi dontessel ellentetes lenne, ha az OGY ugy modositana egyes torvenyeket, hogy bizonyos allampollgarsaghoz kotott jogositvanyokkal csak sokkal nehezebben/korlatozottabban tudjanak elni a hataron tuliak. Nem menne at az AB-n egy ilyen jogszabaly.
hiszen a magyarigazolványok kiadását be lehetne szüntetni, vagyis az igazolványt ki nem váltottaknak az új feltétlek szerint kellene igazolniuk magyarságukat.
Alkotmanyossagi problemak vetodhetnek fel. Nevezetesen a december 5-i IGEN-bol kovetkezik, hogy az allampolgarok azt kivanjak, hogy magyar allampolgarsagot kapjon - keresere - az osszes olyan szemely, aki megfelel a magyarigazolvany jelenlegi kiadasi felteteleinek. Ha az OGY megvaltoztatja a magyarigazolvany jogosultsagi felteteleit, akkor a nepszavazason meghozott dontes ellen tesz, igy az AB elmeszelhet minden ilyen - korlatozo - jogszabalyt.
Félretéve a tréfát, többek közt ezért is érdemes a külföldi példák vizsgálata.
Egy kettős állampolgár jogi státusza nyilvánvalóan nem változik meg attól a pillanattól fogva, hogy átlépi a határt. Ha viszont letelepszik, adót és tb-t fizet stb, akkor valóban nem marad oka annak, hogy az eleve ott élőktől eltérő szabályok vonatkozzanak rá a jogok és kötelességek tekintetében. Épp ezért ennek az átmenetnek a szabályozására a kettős állampolgárság intézményét alkalmazó országokban többfajta modellt dolgoztak ki. Érdemes ezeket tanulmányozni.
Erre mondottam, hogy a nepszavazas esetleges igenje az allampolgarsagi torveny modositasara meg csak-csak kenyszerito erovel hat-hat. De barmi mas torveny kozosen elfogadasat nem latom biztositottnak, foleg jogok csorbitasat okozo torvenymodositasokat.
Talan azt kellett volna kovacs lacanak is mondania mint amit az 2000-es rmdsz+mvsz alairasgyujtesnel nemeth zsolt mondott:
Az Orbán-kormánynem szolgáltatott alapot arra, hogy az RMDSZ nyomásgyakorlásként aláírás-gyûjtési akcióba kezdjen a külhoni magyar állampolgárság támogatására vonatkozóan
Vagy ecceruen:
A külhoni állampolgárság státusza: Budapest távolságtartó az RMDSZ-pressziókkal szemben.
illetve:
a magyar kormány nem hatalmazta fel az RMDSZ-t a külhoni állampolgársággal kapcsolatos aláírásgyûjtésre
A népszavazási kérdés nem szól az állampolgársággal járó jogokról és kötelezettségekről. Ezekről egy csomó különböző jogszabály rendelkezik, amelyeket később alkot meg a parlament, és akkortól lesznek érvényesek, amikor életbe léptetik őket. A népszavazási kérdésben semmilyen kikötés nincsen arról, hogy a szociális és egyéb ellátásokat, vagy pl. a szavazati jogot milyen feltételekhez kössék, úgyhogy ebben szabad keze van a törvényalkotóknak.
Amiket eddig felsoroltal tulajdonkeppen ugyanazt a mai magyar jogrendben mukodo modellt kovetik, abban a pillanatban mikor egy tobbes allampolgar az allampolgarsaga orszagaba kerul az osszes tobbi az adott orszag egyes allampolgarsagu allampolgarara vonatkozo jog birtokaba kerul.
Erre válaszoltuk neked nagyon sokan, hogy nagyon értelmes dolog lett volna a népszavazás (kiírása) előtt. Ez a hajó azonban már elment: a néopszavazás (ha sikeres) a december 5-i magyar állampolgársággal járó jogokat adja meg.
Nincsenek elsőrendű meg nem elsőrendű állampolgárok, egész egyszerűen lakóhely (residence) szerint más-más jogok illetik meg az állampolgárokat mindenhol a világon. Egy egész sor modell létezik arra a világban, hogy az állampolgárok milyen jogokat kapnak és milyen jogokat nem, aszerint, hogy az adott országban élnek, vagy máshol. Többek közt azért bátorkodtam elinditani ezt a beszélgetést, hogy netán nézegessük meg, milyen modellek vannak a világon, s válasszuk ki a nékünk legjobban tetszőt.
Ok. de a kiadott tudod most jon a szam 800000 magyarigazolvanynal csak a magyarigazolvany odaitelesehez elegendo es nem a magyar allampolgarsag odaitelesehez elegendo szempont volt figyelembeveve.
Azaz:
tud magyar nyelven, vagy
a lakóhelye szerinti állam
ba) magát magyar nemzetiségűnek valló személyként tartja nyilván, vagy
bb) területén működő, magyar nemzetiségű személyeket tömörítő szervezet nyilvántartott tagja, vagy
bc) területén működő egyház nyilvántartásában magyar nemzetiségűként tartják számon
Szemben a:
Magyarorszagi tartozkodas
Buntetlen eloelet
Biztositott megelhetes es lakohely
A magyar erdekek sertetlensege
Allampolgari vizsga
Az a vagy meg eleg rafinalt ahhoz hogy visitas legyen ha nem megengedonek, hanem kizaronak lesz utolag ertelmezve... Ergo hulyen lett megengedve a kerdes.
Nem ez az egyetlen értelmezési lehetőség, és szerintem nem is ez a helyes. Az a "vagy" ottan nem egy megengedő, hanem kizáró vagy. Tehát a kedvezményes honosítás feltételei megegyeznének a magyarigazolványéval (az sem automatikus ám) vagy más feltételeket dolgoznának ki helyettük.
Ha az alkalmazásban a te értelmezésed érvényesülne, akkor sincs különösebb baj, hiszen a magyarigazolványok kiadását be lehetne szüntetni, vagyis az igazolványt ki nem váltottaknak az új feltétlek szerint kellene igazolniuk magyarságukat.
Varj akkor most megis masodrendu allampolgarokat akarsz gyartani. Es mi lesz a kulombseg egy hajlektalan elsorendu allampolgar es egy eloallitott masodrendu allampolgar kozott? Mer a lakas mar ugye nem mux. A munka sem mux egy munkanelkuli es egy eloallitott kozott. Sok van mi csodalatos, de valahogy az alkotmanyos jogok csokkentese nem ezek koze tartozik...
Természetesen kötelező. Az állampolgárságról szóló törvényben kell majd lefektetni az új jogcimeket, ami alapján állampolgárságot lehet kapni, a többi kapcsolódó törvényben pedig specifikálni a jogokat és kötelességeket.
P/c kartács, nem is az elkövetkező 2-3 évről van szó. Az egy dolog, hogy kevés a munkahelyek száma, a másik hogy az eltartó/eltartottak aránya már ma ís borotvaélen balanszírozik. Ny-E szociális egyensúlya elképzelhetetlen gastarbeiterek nélkül, sőt lassan már azokkal sem.
Nem olyan könnyű munkaerőt importálni. Ahhoz meg kellene oldani például, hogy legyen némi lakáspiaci mobilitás, meg némileg magasabb bérek se ártanának. Még az ország keleti és nyugati fele közt sincs mobilitás, nemhogy A kettős állampolgárság intézménye ebben nem segit egy jottányit se, és pont ugyanebből az okból nem is "veszélyes" a hazai munkavállalók számára.
Milyen alapjogok alapján? Összekevered a sorrendet. Nem a népszavazással kapják meg a határon túliak az állampolgárságot, hanem a kétharmados állampolgársági törvény módositásával, aminek a szabályai pedig akkor lépnek életbe, amikor az új tipusú állampolgárság tartalmát a többi jogszabályban már definiálták. Amig a Parlament nem hozza meg a szükséges jogszabályokat, addig semmi se változik.
OFF A Dunántúl számos régiójában pedig már most is munkaerőhiány van, és ott addig nem tudnak további beruházásokat vonzani, amig ezt meg nem oldják. Márpedig Kelet-Magyarországról nem tudnak odaköltözni az emberek, még keletebbről meg még kevésbé, mert egyszerűen nem engedhetik meg maguknak. Ami a teljes foglalkoztatottságot illeti: azért nem árt emlékezni rá, hogy az sem 0 százalék munkanélkülisőget jelent. Mindig lesz egy csomó ember, aki nem akar, vagy nem tud elhelyezkedni, mások meg épp átmeneti állapotban vannak. A magyar munkaerőpiaci gond mindenesetre tény. Van ahol túl nagy a munkanélküliség, van ahol túl kicsi, és a kettő közt nincs mobilitás.
Egyebek között ezért van az, hogy az EU egyik deklarált célja a teljes foglalkoztatottság. Ez számunkra, magyaroxámára éppen ellenkező előjellel kínos: piszkosul nehéz lesz olyan ütemben növelnünk a foglalkoztatottságot, ahogy azt az EU nekünk előírta. Ha nagyon akarod, megkeresem a tényleges számokat, ha nem, akkor hagyatkozhatunk legendásan pocséxámmemóriámra: kis hazánkban a munkaképes korú lakosság 61 %-ának van munkája. Ezt az arányt kéne 2007-ig 75 %-ra növelni... Szóval, sok mindenre van/lehet szükségünk, de éppen munkaerő importjára aligha.
A magyar választójog e szempontból eléggé eurokonform: az önkorm választáson részt vehet bárki, aki tartósan itt lakik.
En pesszimista vagyok. Ez a parlament nem lesz kepes normalis 2/3-os modositasokra, addig meg ugye az alapjogok menten egy magyar allampolgar barmikor "hazajohet", es barmikor ujra tavozhat magyarorszagrol. Akar a valasztas elotti nap es a valasztas utani nap...
Akkor ott van az állandó lakhelye (választások) és TB-t fizet (szoc. ellátás).
Amúgy már ma is rajzolódik ki az a probléma, ami már NY.-Európát erősen súlytja. A nyugdíjasokhoz képest kevés az aktív kereső, Európa munkaerőimportra szorul. Szvsz Magyarországnak jobb lenne a jövőben magyar identitású, magyarul anyanyelvi szinten beszélő munkaerőt importálni, mint mondjuk kínait, vagy etiópot.
A választási törvény előbb-utóbb úgyis reformálásra szorul. Az EU-elképzelés ugyanis az, hogy parlamenti választások állandó lakhelytől függetlenül az állampolgárság országában, helyhatóságiak pedig az állampolgárságtól függetlenül az állandó lakhely szerint.
