A fénysorompó elhelyezéséből adódóan a vasúti átjáró területe mind a három vágányt magában foglalja. Mit is mond a 39. paragrafus (kiemelések tőlem):
"(2) A vasúti átjárón csak folyamatosan megállás nélkül legalább 5 km/óra átlagsebességgel szabad áthaladni."
Tegyük fel, hogy meghibásodik a fénysorompó:
"(6) A vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés üzemzavara esetén járművel a vasúti átjáróra a (3) bekezdésben említett megállást követően abban az esetben szabad ráhajtani, ha
a) a vasúti átjáró olyan kialakítású, hogy a megállás helyéről a vasúti pálya mindkét irányban kellő távolságra belátható és a jármű vezetője meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű nem közeledik, vagy
b) a vasúti átjáró forgalmát vasúti jelzőőr irányítja és a jelzőőr Megállj jelzést nem ad,
feltéve mindkét esetben hogy a (2) bekezdésben említett folyamatos áthaladás lehetséges."
Namármost. Ha sötét a fénysorompó, akkor megállsz előtte, ez eddig tiszta. De nem haladhatsz tovább! Hiszen a megállás helyéről balra a bakterház, jobbra a dús növényzet miatt nem látod, nem láthatod, hogy jön-e vonat bármelyik irányból vagy sem! Az sem járható út, hogy megállsz, kiszállsz az autóból, odasétálsz a pálya mellé körülnézni, majd visszaülsz és áthajtasz, mert az a) pontban a két feltétel között (beláthatóság ill. körülnézés) és kapcsolat van, nem pedig vagylagos.
Ezen mi nem belátható, biztosított is, mindkét irányból látható menetirány szerinti jobb oldalon. Szélső vágányon meg talán szökőévente van egy gyökketővel közlekedő kiszolgálómenet a trafóállomásra
Az előbbi rendeltetésszerű, az utóbbi pedig a pályakarbantartás hiánya miatt áll elő.
És?
Eredeti kérdés:
Önműködő térközös pályán lehetséges-e olyan sorompó meghibásodás, ahol a vonatot a behatási pontra érve, a berendezés nem érzékeli?
Válaszod:
Igen. 6000 kg-nál könnyebb jármű esetén.
A csatolt doksi bizonyítja, hogy a válaszod téves, mert 6000 kg-nál nehezebb jármű esetén is lehetséges olyan eset, amikor a berendezés nem érzékeli a vonatot.
Az előbbi rendeltetésszerű, az utóbbi pedig a pályakarbantartás hiánya miatt áll elő. Ki nem végezte el a pályakarbantartást, hogy ne legyen szennyezett a sín? Azt ne mondd, hogy az én "nagy mellényes, utasítást kontextusba helyezni nem tudó" agyamnak kellene a pályakarbantartást elvégezni.
_Nyuszi: "Nem. Vonatbefolyásolás csak a vasúti jelzőkhöz van, útátjáró-berendezésekhez nincs. Útátjáróhiba esetén csak akkor vesz fel "vöröset", ha jelzővel fedezett a sorompó, ami Magyarországon csak az emelt (120 km/h-nál nagyobb sebességre kiépített) sebességű vasútvonalakon kötelező. (a megvalósításhoz kapcsolódó jelzőkitűzésről inkább nem mondanám el a véleményemet...)"
Az, hogy hol kötelező, meg hogy hol épült ki, az két külön dolog. Több helyen van, mint ahol kötelező lenne.
Nem arról írtam, hogy hol épült ki, hanem hogy hol kötelező. De visszatérve a baleset helyére, a 80-as vonalon Hatvan és Füzesabony között nincs a nyíltvonali sorompók és a térközjelzők között függés.
Az, hogy hol épült ki az NEM JELENTI AZT, hogy mindenhol kiépült.
r1232:A másik, hogy egy rakás olyan max 120 km/h vagy annál kisebb sebességű vonal van, ahol kialakítottâk a függést a főjelzők és a sorompók között. Itt megint olvashattál erről valamit és azt hiszed, csak az a valóság. És mindezt nagy mellénnyel.
Attól tartok Safranek, hogy maga gúnyolódik velem...
De akkor visszakérdezek, hogy ezeken a 120 km/h vagy annál kisebb sebességű vonalon, például állomástávolságú közlekedésre kiépített, de nyíltvonalon a sorompókat jelzővel fedező jelzős vonalon JELFELADÁS van-e? Mert jelfeladás is csak 100 km/h felett kötelező.
Azért - szerintem - ha egy vasúti biztber (mert egy útátjáró biztosítása tulajdonképpen ennek megfelelő kell legyen) nem "vesz észre" egy komplett, több száz tonnás vasúti szerelvényt*, akkor miért is várjuk el, hogy ugyanezen alapon egy térközes közlekedésnél, ellenmenet biztosítással "észrevegyen" egy egyvágányú pályán egy teljes vasúti szerelvényt, és kizárja a szembemenesztést? Ez nem "biztonságspecifikus hiányosság" valahol?
Nyilván nem kell az itt írogatóknak a vasúti biztosítóberendezések működési elvét ismerniük.
De:
Néhányszor le lett írva, hogy nem a kamrában levő világítással azonos módon működik, azaz ott, ha bekapcsolom, 50 % eséllyel világít, vagy nem.
100 %-os biztonság nincs, ezért az emberi tényező valamilyen mértékig mindig jelen van.A forradalmi ötletelések alapján sem érhető 100 % el, a Dárius kincsével sem.
Amikor közúton egy egyszerű menetadat rögzítő ellen is berzenkednek és a sebességhatárok betartása gyakorlatilag 0 %, ez azért vasúton évszázados múlttal sokkal szigorúbb akár fél évtizedre visszanézhetően az eltárolt adatok alapján.
Tehát nyugodtan ülhetsz a vonat elejébe, vagy a végébe, a "komplett, több száz tonnás vasúti szerelvényt" a biztosítóberendezések igen magas, akár 99,99999 % (gyengébbek kedvéért akár egy a tízmillióhoz) eséllyel érzékelik és érzékelni fogják. Van néhány ezer különféle szigeteltsín szakasz és kicsit kisebb nagyságrendben tengelyszámlálós szakasz üzemben és évek telnek el vonatérzékelési hiba nélkül.
Hát, azért egy ellenmenetkizárás esetén van a szekvencia figyelve, hogy a vonat haladjon végig az összes foglaltságérzékelési szakaszon.
Illetve az állomásköz csak akkor tud feloldódni ha a vonat meghaladta a bejárati jelzőt.
(Persze van kényszervisszablokk.)
Egy térközös pályán is csak akkor fog az előző térközjelző felszabadulni ha a következő átvette a vonat végének a fedezését (azaz megálljba esett).
(Itt pedig térközzavaroldás van amivel el lehet tüntetni a vonatot.)
Amúgy sorompó esetén is ha az indító szakasz nem működött, és "beesik" egy vonat a középső szakaszra, akkor elmegy zavarba, szóval ott is van "fail-safe" működés a maga módján.
Azért - szerintem - ha egy vasúti biztber (mert egy útátjáró biztosítása tulajdonképpen ennek megfelelő kell legyen) nem "vesz észre" egy komplett, több száz tonnás vasúti szerelvényt*, akkor miért is várjuk el, hogy ugyanezen alapon egy térközes közlekedésnél, ellenmenet biztosítással "észrevegyen" egy egyvágányú pályán egy teljes vasúti szerelvényt, és kizárja a szembemenesztést? Ez nem "biztonságspecifikus hiányosság" valahol?
* Nem érdekel, hogy ez "szennyezett vágány", vagy egyéb"fizikai hiányosság" - de ha a biztber akármiért nem "lát" egy szerelvényt, akkor bármi(!!!) is előfordulhat a vasúti közlekedés során...
Kezdtek belebonyolódni a jogászkodásba, mint majom a házicérnába.:-)
A közlekedési bűncselekmény, és a közlekedési szabálysértés egyaránt törvénysértés. Az egyiket a 2012. év C. tv. (Btk.), a másikat a 2012. évi II. tv. (Szabs.tv.) alapján szankcionálják. Tehát a KRESZ (ami rendelet), megsértésével elkövetett szabálysértéseket is törvény alapján kell elbírálni.
Rendelettel 2012 óta, már nem állapítható meg semmilyen szabálysértés.
"Nem. Vonatbefolyásolás csak a vasúti jelzőkhöz van, útátjáró-berendezésekhez nincs. Útátjáróhiba esetén csak akkor vesz fel "vöröset", ha jelzővel fedezett a sorompó, ami Magyarországon csak az emelt (120 km/h-nál nagyobb sebességre kiépített) sebességű vasútvonalakon kötelező. (a megvalósításhoz kapcsolódó jelzőkitűzésről inkább nem mondanám el a véleményemet...)"
Az, hogy hol kötelező, meg hogy hol épült ki, az két külön dolog. Több helyen van, mint ahol kötelező lenne.
Csak pár hozzászólást kellett volna visszavasnod (write only mód), hogy lásd, amit írsz nem valós, nem csak 6000 kg-nál könnyebb jârművel fordulhat ez elő. Nyilván olvastad az utasítást, onnan jött ez a tömeg érték, persze kontextusba már nem sikerült helyezni.
A másik, hogy egy rakás olyan max 120 km/h vagy annál kisebb sebességű vonal van, ahol kialakítottâk a függést a főjelzők és a sorompók között. Itt megint olvashattál erről valamit és azt hiszed, csak az a valóság. És mindezt nagy mellénnyel.
Melyik átjáró volt ez? Zuglói vagyok és egyik átjáró sem ilyen. Még a régi bakterháznál lévő ( Szolnoki út) gyalogos sem, labirintkorláton átmenve hallható/látható ha jön a vonat. A többi pedig ami nem illegális biztosított.
Rákosszentmihálynál is szokás illegálban átmászkálni a felüljáró alatt, de egyenes a pálya és belátható
Ne vezessen még biciklit sem, akinek bármelyik körvasúti átjárót Angyalföld elág-Rákos között gondot okoz belátni.
A napokban jöttem át Zuglóban, a körvasúton olyan átjárón, ahol a sínek előtt 1 cm-re megállva sem lehet belátni semmit.
Teljesen irreleváns, hogy "honnan nézve vizsgálják a rálátási háromszög meglétét", ha a gyakorlatban ez úgy működik, hogy a MÁV kipipálja magának, hogy minden fasza, de a közútról érkezve még megállva sincs esélyem észrevenni egy érkező vonatot.
Nem fogok vitatkozni olyannal, aki csak ennyinek az odaböfögésére képes: "Már megint olyanról írsz, amit nem tudsz. Egyik állításod sem állja meg a helyét."
Mennyit kapsz a MÁV-tól azért, hogy minden, általam írt komment alá ezt betedd, vagy ugyanezt máshogy megfogalmazva?
A MÁV nem azt szajkózza, hogy fehéren maradt fénysorompó miatti baleset nem történt, hanem azt, hogy a vasúttársaság hibájából nem történt baleset vasúti átjáróban.
Utóbbi mantra viszont nem állja meg a helyét. Leírtam, hogy miért nem.
A kettő baleset okozására alkalmas dolog nem ugyanaz, az egyik részhalmaza a másiknak.
Egyébként pedig nem tudjuk, hogy az adácsi fénysorompó miért nem működött. Biztosan nem azért ment zavarba, mert 10 percnél tovább volt zárva. De várjuk meg inkább a KBSZ zárójelentését, türelem. Kb. 1-2 év és elolvashatjuk. :)
beláthatóságot sem biztosítják és ezt is következmények nélkül megteheti a MÁV...
Szerinted, pedig inkább arról van szó, hogy nem tudod, hogyan, honnan nézve vizsgálják a rálátási háromszög meglétét, arra milyen előírások vonatkoznak.
De annyit segítek, hogy nem mozgó járműből kell vizsgálni.
