A történelmi Nyitrai Fejedelemség nem köthető a jelenlegi Nyitra városához, hanem a Délvidék történelmének volt szerves része a 9. századtól kezdve egészen a 11. század legvégéig. Ez a felismerés alapjaiban írhatja át a magyar államiság kezdeteiről alkotott képünket is.
Keressük meg ezen történelmi fejedelemség pontos földrajzi elhelyezkedését, a mai Nyitra városával való téves azonosítás okait, történelmi körülményeit.
Ennek a feltevésnek, miszerint létezett Hungária mint királyság Árpádék előtt, sőt ő alattuk is, semmi köze az időbuheráláshoz. Ennek a fantom Nyitrai fejedelemséghez van köze, miszerint a honfoglaló "magyarok" a déli területeket foglalták el, nem pedig az egész KM-et. Ezek a területek ma zömmel Horvátország, Szerbia, Románia részei. Pontosan ahogy a DAI írja.
VII.Konstantin Hungária területére besenyőket rak, legalábbis hivatalosan annak fordítják.
Szent István szerepe kétséges, hiszen nehéz megmondani, ő az őslakosok táborából, avagy a honfoglalók táborából származott, mindenesetre úgy tünik ez utóbbiak fölött aratott győzelmet, így alakult meg hivatalosan is a Magyar Királyság, egyesítve az északi "besenyő" területeket a déli "honfoglaló" területekkel.
A Magyar Királyságon belül nem létezett fejedelemség.
készséggel elhiszem, de kérdés, hogy mikortól létezett Hungária mint királyság. Persze, ismerjük a hivatalos verziót, miszerint Szent István óta. Ennek ellenére jó okunk van feltételezni, hogy ez így talán mégsem ez a teljes igazság. (pl. a már említett Metód élete 885 tájáról)
Mindenesetre Szent Istvánig ismerünk fejedelmeket, ugye Árpád és Géza is ezt a címet viselte. Na de hol? Mert hogy Nyitrán nem, az hétszentség :)
Anonymus elárulja, hol volt Árpád központja: Bodrog vára. Pribina pedig a Duna másik oldalán lakhatott előtte egy kőhajításnyira. Ő esetleg lehetett fejedelem, bár erre nincs forrás.
Na itt viszont meglehet az a kontinuitás Álmosig. Nagyon helyesen jelölted meg Bihart, Nyitra viszont nem lehetett a képben. Teljesen abszurd ilyen Berlin-Tokió tengelyt feltételezni. Bizonyos "Nitrava" régiója (Szerémség, Bodrogvár) viszont annál inkább.
Szeretik úgy látni, hogy a dukátus a korábbi nyitrai fejedelemség folytatása, autonóm terület a Magyar Királyságon belül.
Ezzel a nézőponttal további gond, hogy ahhoz, hogy valaminek folytatása legyen, annak értelemszerűen előzményének is kell lennie. Ha viszont nem mutatható ki az előzmény, akkor kapaszkodni kell a folytatásba, hiszen ez lenne a bizonyíték az előzményre. Szép körkörös érvelés.
A dukátus nyitrai fejedelemségként való beállítása erősen szlovák nemzeti látószög. Szeretik úgy látni, hogy a dukátus a korábbi nyitrai fejedelemség folytatása, autonóm terület a Magyar Királyságon belül.
Igen, elismerem, hogy még a fuldai évkönyvekre is hivatkoztál, de ez a lényegen nem változtat: állításaid és feltevéseid roppant ingatag alapokon állnak
Azt pedig ne gondold, hogy a nyitrai fejedelemséggel szemben szemernyi fenntartásom sincs. Van. Csakhogy a topikban már jó ideje nem ez van terítéken, hanem a merészebbnél merészebb kombinációid.
Az állításod nem felel meg a valóságnak, lásd a 404-est
Mindenesetre érdekes, hogy a nyitrai fejedelemséggel szemben, amire végképp semmilyen forrás nincsen, még a Conversio sem, nincsenek ilyen fenntartásaid.
Nem érdekes, hogy a 16. században, amikor egyesek szerint a gót bibliát hamisították, a gótikus jelzőt a barbárság képzetével társították? Vagy hamisítóknak nem szóltak róla, hogy a gótika milyen jelentéstartalommal van forgalomban a korabeli Európában?
Egyébként ez a Szent Tehén? Igenis, súlyosan esik a latba minden hamisítás-gyanús okmány, vagy bármi.
És ha egyszer latinnyelvű befolyásra utalgatsz, az nemigen volt a Fekete-tengernél, márpedig egy sosem látott írás, ha úgymond háromszáz év múlva kerül lemásolásra (észak-itáliai gótra nem hajazó szavakkal), majd kb. ezer év múlva kerül elő, az több mint gyanús....
Persze, ismert a történet, de nyilvánvaló ostobaság a gótikát barbárnak nevezni, bárkinek is volt ez a véleménye. (Irígysége?)
Viszont hogy a fogalom elterjedt (miért?), úgy tetszik a dolog, mintha szándékosság lenne mögötte. Nyilván később (pláne a németek) nemigen bánták, főleg a Wulfila féle bibliával (is) párhuzamba állítva.
Én megalapozottan nem hiszek neked. Nem először másolsz ide csaló és hamisító konfabulátorok által legitim kutatóknak tulajdonított idézeteket. Ebben a formában ilyet kompetens germanista nem irhatott le egy egyetemi tankönyvnek is ajánlott kézikönyvben. Mert monográfiáról/kézikönyvről van szó, nem pedig Wulfila fordításának fordításáról, ami egyébként is tök fölösleges lenne, hiszen a Biblia szövege ismert.
A 'hasonló' rosszul operacionalizált fogalom, sokan mondanák azt, hogy a glagolita és a gót ábécé - ahhoz képest. hogy a görög ábécé a közös forrásuk - föltűnően nem hasonlít egymásra. De a dolognak nincs semmi jelentősége. Értem én, hogy azt próbálod mondani, hogy a nem is létezett szlávok mesterségesen összebuherált nyelvének lejegyzésére Ciril és Metód lenyúlta a szintén csak mesterségesen összebuherált és senki által nem értett gót nyelv lejegyzésére kitalált ábécét, de lásd be, hogy ez messzemenően idiotisztikus állítás.
Ne kombinálj feleslegesen, főleg ne egyél időbuherálos ködöt... :)
1. Az én hozzászólásom arról szólt, hogy miért lehet az, hogy egyes kutatók arról írnak, hogy nem találják a ló gót nevét...
2. ennek semmi köze sincs Wulfilához és az ő munkásságához, végkép az időbuheráláshoz. Ettől még cavallus az cheval és equus az equestre, Wulfila meg Wulfila.
3. Az időbuherálós mókusvakítást hagyd meg Hunnivári sokadik reinkarnációjának. (basszus, majdnem azt írtam, hogy tudathasadásának...)
A nagy wikipédia tanulmányozás közben egy kulcsfontosságú részletet megint kihagytál, mégpedig Álmos herceget, aki a wiki szerint is állítólag "nyitrai fejedelem" volt, ehhez képest Mojgrad, azaz Mojmir (Anonymus Ménmarótja, Kézai Marótja) eredeti székhelyének határában alapított kolostort.
Nyilván nyitrai fejedelmi népszokás lehetett mindefelé idegen tájakon kolostorokat emelni, miközben a nagy buzgalomban "otthon" Nyitrán ezt el is felejtették, de legalábbis régészeti nyoma nincs se kolostornak, még kevésbé templomnak ebből a korból.
"The word "Gothic" for art was initially used as a synonym for "Barbaric", and was therefore used pejoratively. Its critics saw this type of Medieval art as unrefined and too remote from the aesthetic proportions and shapes of Classical art. Renaissance authors believed that the Sack of Rome by the Gothic tribes in 410 had triggered the demise of the Classical world and all the values they held dear. In the 15th century, various Italian architects and writers complained that the new 'barbarian' styles filtering down from north of the Alps posed a similar threat to the classical revival promoted by the early Renaissance. The "Gothic" qualifier for this art was first used in Raphael's letter to Pope Leo X c. 1518 and was subsequently popularised by the Italian artist and writer Giorgio Vasari, who used it as early as 1530, calling Gothic art a "monstrous and barbarous" "disorder". Raphael claimed that the pointed arches of northern architecture were an echo of the primitive huts the Germanic forest dwellers formed by bending trees together - a myth which would resurface much later in a more positive sense in the writings of the German Romantic movement. "Gothic art" was strongly criticized by French authors such as Boileau, La Bruyère, Rousseau, before becoming a recognized form of art, and the wording becoming fixed.
Molière would famously comment on Gothic:
The besotted taste of Gothic monuments, These odious monsters of ignorant centuries, Which the torrents of barbary spewed forth.—Molière.
In its beginning, Gothic art was initially called "French work" (Opus Francigenum), thus attesting the priority of France in the creation of this style."
Inkább Nyirsid. Első említése 1385-ből Nyrsydként.
meg Mojmir székhelye, a közeli Mojgrad
Mojgrád nevét az oklevelek 1423-ban említették először villa olachalis Maÿgrad néven, mint a Kusalyi Jakcs család birtokát. 1450-ben Maygrad, 1609-ben Majgrad, 1808-ban Majgrád, Mayroth, 1888-ban Mojgrád (Moigradu), 1913-ban Mojgrád néven írták. Azaz még az 19. század első felében is Majgrádként ismerik. Bár ez nyilván nem nehezíti meg számodra, hogy a települést Mojmír székhelyeként azonosítsd. :-)
