Őshaza témában szerintem az a fő kérdés, hogy hol és mennyire korán vehettünk fel alán, és egyéb indo iráni jövevényszavainkat, valamint az ótörök alapszavainkat. Nálam ezért van kilőve a kárpát medence és attól északra eső térség, ez a mix ami ma a magyar nyelv inkább a kaukázus-kaszpi tó-urál háromszögben jöhetett létre. Minden északabbi őshaza ellen szól a genetika többek közt. A többi finnugor nép sokkal jobban hasonlít egymásra kulturálisan és genetikailag is. Annyira eltérünk tőlük, hogy valószinübbnek tartom, hogy a magyarság őse egy északon élő szkíta népcsoport aki felvette a nyelvüket ki tudja hány ezer év alatt minthogy mindig is finnugor népség lettünk volna.
ezzel a lassú beáramlással is vannak gondok. Mindenki előszeretettel hivatkozik a székelyekre, mint különálló népcsoportra, akik gyakorlatilag saját etnikai tudattal, saját törvényekkel, szokásokkal rendelkeztek, olyannyira, hogy rejtélyszámba megy, ki tanította meg őket magyarul. Igen ám, de nem csupán a székelyek voltak ilyen különálló népek, hanem például a jászok, palócok is, meg még sokan mások. Legfeljebb a székelyekhez képest korábban voltak kénytelenek feladni a függetlenségüket. Namármost ha adott egy csomó, egymástól markánsan elkülönülő népcsoport, hogy a fenébe beszélnek mégis mind azonos nyelvet - a magyart? Azok is, akik a honfoglalókkal nem is kerültek közvetlen kapcsolatba, sőt ők annál inkább.
Épp az alapnépességről írtam, akiket szlávnak tartottak. Egyébként szerintem lassú beáramlásról van szó, a magyar nyelv elterjedését illetően. Véleményem szerint a magyar őshaza nem az Urál mellett volt, hogy onnan tekeregjenek ide 400 év alatt törökök és irániak kozött cselezve, mindent átvéve és csak a nyelvet megtartva. Az őshaza a szomszédban volt. Egyébként a nyelvjárások megléte nem támogatja a többszöri migrációt, csak azt, hogy elkülönülve másként fejlődtek tovább?
Az avarkori alapnépesség arányaiban nagyságrendekkel több mint a griffes indás, majd Safi megmondja ha nem így van.
Ha így van akkor viszont nem terjeszhettek el megintcsak egy nyelvet mindenhol úgy, hogy nem maradt mellette más, pláne ha nem is a teljes néphullámuk beszélte a nyelvünk ősét csak egy alávetett része.
Bocs, hogy egész màssal megzavarom az eszmecseréteket. Talàltam egy cikket (persze lehet ti màr ismeritek), mely végre vilàgos vàlaszt ad a "Bowring - Browning - a név sem mindig stimmel)" idézettel kapcsolatos polémiàra:
Ettôl függetlenül szvsz azt àllitani sem teljesen becsületes, hogy hamisitvàny ez az idézet, mert mint làthattuk, egyik része valoban megvan a Poetry of the Magyars c. müvében Bowringnak, egy màsik pedig személyes beszélgetés folyamàn hangzott el, melyet a hallgatò fél sajàt szavaival, emlékezetbôl (bizonyàra kiszinezve) irt le. S e kettô egyvelege adta ki a vilàghàlòn és iràsokban àllandòan idézett szöveget (ujabb és ujabb vàltozatokban).
------------------
Az igazság a Bowring témáról.
Nem egyszer tisztázam de, a hazudozást úgy látom nem elég csak egyszer tisztázni.
Azért írok erről, mert én voltam az akinek jóvoltából megjelenhetett a Bowring mű a saját másolatomról.
A vonal a szöveg mellett.
A szóbanforgó idézet forrása az Előszó (Preface) 6. oldalán (eredeti lapszámozás szerint: vi) található. Angol szövege:
The Magyar language stands afar off and alone. The study of other tongues will be found of exceedingly little use towards its right understanding. It is moulded in a form essentially its own, and its construction and composition may be safely referred to an epoch when most of the living tongues of Europe either had no existence, or no influence on the Hungarian region.
Magyar fordításban: A magyar nyelv távoli és magányos. Pontos megértéséhez más nyelvek tanulmányozása rendkívül csekély haszonnal jár. Lényegében saját öntoformájából került ki, kialakulása és felépítése bízvást oly korszakra teheto, amikor a mai európai nyelvek többsége vagy nem is létezett, vagy nem hatott a magyarlakta térségre.
Kis cseles. Ne adj szavakat a számba. Egyébként a griffes-indás sírok számával kapcsolaban annyit, hogy pl. Makkay szerint ők az onogurok voltak és velük érkezhettek a nyelvünket beszélő őseink. Tehát nem onogurok voltak, hanem azok társult, alávetett (egyik) népe, vagy már az avaroké. László Gyula említi, hogy Árpád honfoglalói sokkal kevesebben voltak, mint a griffes-indások, illetve a magyarok által belakott Kárpát-medencében szétszórva találhatók meg, a peremterületeken hiányoznak ott, ahol későavar tömegek sokszor szlávnak tartott sírjai találhatók. Azok megvannak... csak a honfoglalók vannak mindenütt utak, mezőgazdasági területek alatt.
Azért van egy két olyan ótörökkel rokon alapszavunk amit nehéz lenne a kárpát medencébe legkorábban a hun időkre datálni. Arról nem beszélve, hogy itt török nyelven huzamosabb ideig legkorábban az avarok éltek, már ha egyáltalán török nyelvet beszéltek.
Egyébként griffes indás és honfoglaló sír együtt sincs annyi, hogy ilyen kérdés nélkül elterjeszthették volna nyelvünket ekkora területen, ezt adom. A székelyek viszont ha a hun korszak óta békében sokasodtak a kárpát medencében már esélyesebbek a honfoglalók többségével együtt.
Annyira gyors és problémamentes a magyar nyelv elterjedése párszáz évre a honfoglalásra, hogy a legvalószinübb, hogy az érkezők ugyanazt a nyelvet beszélték nagyrészt mint az itt élő székelyek.
Egyébként ha azt gondoljátok, hogy a római kori pannonia nyelve is már a magyar volt kizártnak tartom, hogy semmi nyoma nem maradt volna, annyi földrajzi név maradt ránk, emellett jópár forrás van,valaminek csak kéne lennie.
Én ilyet nem írtam. A lényeg az, hogy nem a 895-896-es honfoglaláskor jöttek be a magyarul beszélő tömegek. Árpáddal kapcsolatos véleményem persze nekem változatlan marad ettől.
Bocs, hogy egész màssal megzavarom az eszmecseréteket. Talàltam egy cikket (persze lehet ti màr ismeritek), mely végre vilàgos vàlaszt ad a "Bowring - Browning - a név sem mindig stimmel)" idézettel kapcsolatos polémiàra:
Ettôl függetlenül szvsz azt àllitani sem teljesen becsületes, hogy hamisitvàny ez az idézet, mert mint làthattuk, egyik része valoban megvan a Poetry of the Magyars c. müvében Bowringnak, egy màsik pedig személyes beszélgetés folyamàn hangzott el, melyet a hallgatò fél sajàt szavaival, emlékezetbôl (bizonyàra kiszinezve) irt le. S e kettô egyvelege adta ki a vilàghàlòn és iràsokban àllandòan idézett szöveget (ujabb és ujabb vàltozatokban).
Szàmomra ez csak egy vélemény volt. En föltettem az egészet, anélkül hogy véleményt nyilvànitottam volna. Nem értek egyet ezzel az utolsò bekezdéssel. Nem kellene sajnàlni rà a pénzt; a finnugrizmusra sokkal többet elköltöttek màr szàz év alatt és költenek még ma is. :(
Picit megmosolyogtató, hogy az általad linkelt bejegyzésbe szó szerint bemásolták a Nyest "iszfaháni kódex"-szel kapcsolatos cikkét, mely - és így az általad linkelt írás is! - a következő szavakkal zárul.
"Összefoglalva elmondhatjuk: az állítólagos hun nyelvemlékek körül folyó hisztéria teljesen komolytalan. A felbukkanó információk csöppet sem hitelesek, éppen ezért az akadémia részéről pontosan az lenne a pénzkidobás és pazarlás, ha foglalkozna az üggyel."
Baj van a kodexekkel ? Az iszfahàni körül is még mindig nagy a polémia. Kinek jò ez ? Miért nem lehet odaküldeni egy szakértô tàrsasàgot és tisztàzni az ügyet egyszer s mindenkorra ? Aztàn közzétenni... :(
...de azért képzeljük bele magunkat a korba... Julianus barát még útra kel.. micsoda nagy tettnek tünik.. pedig még sehol a mongol hadak..
..majd alig pár évre rá, hogy a tatárok felégetik Európát, frank hittérítők mennek mongolországba a Krím félszigetre téríteni és sosemvolt latin himnuszokat kun nyelvre fordítani... nagyon életszerű, mit mondjak.
Inkább arról van szó, hogy László Gyula elméletét egyesek nem akarják megérteni. László Gyula egyértelműen kétszeri és nem kettős honfoglalásról beszél. Először jött a nyelvi (amit ugyan -állítólag- tévesen az onogurokhoz köt... bár szerintem azok az onogurok, mikor ide értek, javarészt magyar nyelvűek lehettek), utána pedig a hatalmi, Árpád katonai népe által.
Na igen sokmindent összehordanak erről a kódexről. Ahány helyen olvasod, annyifélét. Pláne, hogy több részre osztható. Ha igaz a mese, hogy a Codex Cumanicus frank hittérítők alkották a Krím félszigeten, akkor még az sem biztos, hogy kun nyelven van, illetve csak valami mongoltatár törökös zagyvalék lehetne, lévén ott akkor már aligha beszélték a kun nyelvet.
A másik verzió, hogy Magyarországi keletkezésű, pl az angol wikipédia is ezt írja.
Mindenesetre nem sok korabeli hely lehetett a világon, ahol keresztény tartalmú szövegek török nyelven várták volna, hogy latin betűkkel lejegyezzék. Még akkor se, ha a jegyző történetesen frankföldről érkezett és saját magának készítette.
Mióta írnak a törökök latin betűkkel? Tudja esetleg valaki?
És tudod mi ebben az etimologizálásban a legnagyobb poén?
...az, hogy a Codex Cumanicus-ra alapoz, ami gyakorlatilag "magyar" illetőségű kun nyelvű kódex
Török etimológiát levezetni a török is csak egy "magyar" kódexből tud, majd ez alapján a magyar kezdi bizonygatni kétséget kizáróan, hogy valamely magyar szó a törökből származik? Nem semmi akadémiai módszer
