Szia!
Attól függ: mekkora területet akarsz javítani, csak 1-1 növény talaját, füvesítés előtt/után, mi van a földben most, mik a jellemző, uralkodó gyomnövények, milyen eleve a talaj, milyen a fekvése, a csapadék, napos/árnyas, és nem utolsó sorban mit akarsz ott nevelni.
Azt javaslom, menj el 1 könyvtárba, kutakodj a bio könyvek között (nagyon sok van) és a felmerülő konkrét kérdést tedd itt fel, mert a felsoroltakra az összes ilyen könyv anyagát be lehetne ide pötyögni. Javaslom a jó ötleteket külön kis füzetbe magadnak kiírni, mint 1 szakácskönyvbe. Mit mire, mi ellen, mikor és hogyan kell elkészíteni, mert én pl. elfelejtem, de már nagyon jó kis anyagot gyűjtöttem össze. Nagyon jó a "Biofőzetek" sorozat.
Ha műtrágyákkal akarsz nyomulni, akkor a gazda- vagy más kertesboltban elmondod a tüneteket, aztán adnak mindenfélét.
A komposzt mindenre jó, csak sosem elég.
Olvasgasd a "Biokert" topicot is.
Jó kertészkedést!
Pont az lenne a kérdés lényege, hogy ha rájössz, hogy mi hiányzik, akkor mit csinálsz, milyen növénnyel pótolod?
Pl. foszfor utánpótlás kell. Mi a teendő?
Vagy tudod, hogy állandó vegyes tápanyag kell, tehát nitrogén is, foszfor is, kálium is, ...
Ekkor jó a sima vegyes komposzt, vagy az kevés?
Bocs, ha túl laikus vagyok. Azért igyexem... :-)
- szerintem alap esetben trágyázás nélkül is megterem minden, csak kevesebb, esetleg gyengébb minőségben. Én 3 évente használok szerves disznótrágyát, műtrágyát meg nem.
- ha nem alapeset van, akkor rá lehet jönni, hogy miből van hiány; bár trágyázás +víz sokat segít, kivéve mészhiányt, de a kettő együtt sem üti egymást :)
Van kedvetek összegyűjteni, hogy milyen növényekkel lehet trágyázni, különböző anyagokat pótolni? Érdekelne, hogy mennyire lehet csökkenteni a műtrágya felhasználást.
Ilyenekre gondolok, mint a lucerna a nitrogénre, növényi hamu, szokták emlegetni a csalánlével belocsolást, de nem tudom mire, zöld és száraz nyesedék, van ami savanyítja a talajt, stb.
Előre is köszi minden infót.
Üdv,
q.
Bár nálunk nem zúdult olyan hirtelen sok egyszerre,pár nap eloszlásban kaptuk.Előtte itt is aszály volt,jó nagy repedésekkel,most a legtöbb repedés eltünt.Ennek ellenére a talaj teteje már száraz,cserepes,alatta még nedves.
Pontosítsunk: ahol a csapvíz lágy, vagyis a benne oldott ásványi só mennyiségének német kenénységi fokban kifejezett értéke alacsony, ott vélhetően a fúrott/ásott kút vize is az lesz. Nagy különbség van persze az egyes víznyerő rétegek vize között, lehet, hogy mélyebbről oldott sóban gazdagabb gazdagabb víz jön, de biztosan tisztább, akár iható víz. A helyi Vízműveknél bővebb információt kaphatsz, a kutad vizét a Növényegészségügyi Állomáson bemérik.
Remélem...bár a teljes komposztálódási idő 2 év. A tűleveles ág kb. 2 köbméternyi...amire áthordom a szomszédból elmegy tőle a kedvem :)
Lehet a fúrott kutak vizét "szelidíteni" méghozzá salétromsavval, ami kalciumnitrátot hoz létre a mészsóból, ez utóbbit műtrágyaként fel tudják venni a növények. Egy nagybani fóliásnál már láttam ilyen rendszert működni lehet, hogy 1x én is megpróbálom. A szűrés nem ügy, lábszelepszűrőm van, de fent is lehet tovább szűrni, ha mikrofúvókákat használunk. Frint
Az előző fóliasátorban még nem figyeltem ennyire ezekre a folyamatokra, de ha jól emlékszem, az illat ott is folyamatosan alakult ki. Próbálok azzal is segíteni a talajnak, hogy esővízzel locsolok és nem a magas sótartalmú fúrott kútból jövő rétegvízzel.
A hétvégén a szomszédom kivág két hatalmas lucfenyőt, a kis ágakból hozok át a komposzttárolómba,(nejem lehet, hogy kivág vele együtt...)mert a fenyőtűlevél komposzt csodálatos gyógyszere a szikesedésre hajló alföldi talajoknak. Egy év alatt egész jól összeérik, és a fóliasátor alá is jutna belőle.
Érdekes ez a "másfajta élet". Ha jól tudom eddig is fóliáztál. Korábban nem tapasztaltál ilyen átalakulást? Vagy itt eleve más volt a talaj - vagy másképp készítetted elő? Miután nem "szagról", hanem "illatról" írsz, úgy képzelem a talajlakó mikroorganizmusok és gombák szaporodnak szorgalmasan, (ők adják a föld kellemes illatát eső után is).
Bizony, a TERMÉSZET időnként csodákat tud művelni...a tarlóégetés - bár nem EU kompatibilis - bevált és elterjedt eljárás a földtulajdonosok körében. A hamu remek kálium utánpótlás a talajnak.
Érdekes jelenségnek vagyok tanúja, az új helyen felállított fóliasátramban az állandó magas páratartalom és hőmérséklet hatására egy "másfajta élet" alakul ki, jobban nem tudom megfogalmazni ezt, de a talaj állaga, illata(!) folyamatosan változik, alakul. Frint
Láttam egyszer egy műsort Ausztráliáról - ott gyakori a bozóttűz természetes okokból is - a növényzet annyira alkalmazkodott hozzá, hogy állítólag direkt jót tesz.
A tűz olyan gyorsan végigszalad, hogy annak, ami a felszín alatt bújik, nem tesz kárt, a hamu trágyázza a talajt, a felszabadult helyen az új növények élettérhez jutnak. Mifelénk a vasutat kísérő gaz- és kosztenger megregulázásának ez az egyetlen módja.
Képzeljétek, tegnap továbbképzést kaptam "filozófiából". Azt láttam, hogy a korábban leégetett szörnyű szürke hamurengeteg egyszercsak kizöldült. A sok eső kiajavította a sebet. Nagyon erős a természetben az élni-akarás, életben-maradni tudás, az elkövetett tettek nem biztos, hogy végleges következményekkel járnak, ha csak kis területre korlátozódnak. Lehet, hogy direkt jó is volt a tűz??
Nekem meg magas sok minden.A nagyobbik fiam most tanulja a suliban ezeket,igyekszik mindent átvariálni a gépen,hiába kérem,hogy legyen tekintettel maradi ősére.
Ququcs! Amit kérdezel, nem hülyeség, hanem zöldtrágya. Valami pillangós-féle volna jó - talán lucerna? Nitrogéngyűjtő, és jó mélyen gyökerezik. Olvastam olyanról, hogy zab-bükköny keverék, de nem próbáltam. Persze ezzel egy életre nem oldja meg a talaj tápanyagellátását, de ott, ahol később füvet akar, talán elég lesz. Veteményesben - ha elég nagy a terület - negyedét vagy harmadát mindig hagyja meg zöldtrágyának (Minden évben másik darabot.) Ezt manapság vetésforgónak nevezik. Régen ugar néven hagyták a földet pihenni, elgazosodni. A gazok pedig tulajdonképpen gyógynövények, a talajnak is jót tesznek. (Csak nem kell megvárni, míg magot érlelnek.) Tehát egy darabka vadvirágos rét is lehetne.
Egyik barátomnak van homokos terület a kertjében, és szeretne oda növényeket, de túl sok földet nem lenne jó ráhordani a magasság miatt.
Az meg, hogy elvitetni+hozatni nem olcsó dolog.
Valamiféle növényekkel nem lehet feltöretni, hogy utána már gyep vagy zöldség is jól teremjen benne?
Olyasmire gondolok, hogy valami igénytelen, gyorsan növő növényt ültetni, amikor kell, kaszálni, és rajta hagyni, vagy bekapálni.
Bocs, ha hülyeséget kérdeztem. :-)
Bummm!! Én jól félreértettelek akkor. Bocs! Biztos azért gondoltam a tűz szó olvasásakor rögtön az egybefüggő nagyobb terület leégetésére - még csak nem is tarló -, mert pont előtte láttam meg egy a szomszédom művét.
Én meg nem tarlóégetésre gondoltam, hanem egy helyre összehordott szemét égetésére (amit tudtommal hivatalosan egy arra kialakított edényben (hordó) lenne szabad csak elvégezni)
Én arra gondoltam, hogy mindent kiírt, vagyis nem csak az általunk gyomnövénynek tartott növényeket, hanem minden növényt, minden állatkát és a talaj felső rétegében minden hasznos talajlakót. A füst az nem igazán veszedelmes környezetszennyezés szerintem, de a tűz talán sokkal többet árt, mint használ.
Nálunk az egyik szomszédom is leégetett mindent, kb 6000 m2 teljesen szürke-fekete hamu. Szerintem elég borzasztóan néz ki. Ha belegondolok, hogy nálam közben szépen növögetnek a kosborok, a százszorszépek, az ibolya, a vadszeder, meg mindenféle, általam még nem pontosan ismert növény!?!
> A tűz nem károsít többet, mint amit segít?
1. A tűzben jó eséllyel minden elég, tehát a károsítással segít :)
2. Az égetés évente max. 3-4 alkalom. Nem olyan régen még iszapszénnel fűtöttünk (most már csak fával rásegítésként a gázra), szerintem az nagyobb környezetszennyezés, mint a gaz égetése (ha erre gondoltál)
3. Szárazságban szabadban gyakran tilos az égetés, de ezt a környék felgyújtása miatti félelem, nem a k.szennyezés miatti aggódás teszi.
(Ha most cinikus lennék, akkor azt mondanám: "Hogy jövünk mi ahhoz, hogy ártani tudjunk a természetnek? Legfeljebb a magunk (gyermekeink) számára tesszük lakhatatlanná a környezetünket." :( )
A tyúkhúr és a csalán köszöni érdeklődésed, OutdownS, mindketten jól vannak, szépen fejlődnek a tavaszi napsütésben, a telek ugyanis full napsütést kap reggeltől estig, minden irányból. Igen, tudok a jelzőnövényekről, épp ezért azonosítom a gyomokat. Egyébként azt már kikutattam, hogy a Gödöllői dombság futóhomokja enyhén savanyú. Évi napfénytartam 2000 ó. Csapadék évi 557 mm, ami főleg ápr-máj.-ban esik utána nyáron általában szomjazik a táj. (Locsolni fogok tudni, de lehet, hogy nem fúrt kútból, mert min. 20 méter lefele, az mind homok.) Bocs, de annyira belemélyedtem ezek tanulmányozásába, hogy szinte az evésről is elfeledkezem. De visszatérve az én kis dudváimhoz, vígan tenyészik nálam a ligetszépe, a laboda, a cickafark, a vérehulló fecskefű, a lándzsás útifű, a tarack, a perje. Azt is tudom, hogy a Matricum (Ősmátra) flóravidékhez tartozunk. Nálunk találkozik az Alföld és a Mátra, ezért gazdag a terület flórája (magyarul: innen is, onnan is jön a gaz, hehe)))). Arra emlékszem, hogy a hasonló nyírségi talajon Nagyapám pétisózott (ezt nekem talán eleinte nem nagyon kell a sok nitrogén miatt) és meszet locsolt.
MOst egyfolytában azt tervezem egyábként, hogy hova milyen növény fogok ültetni, hogy szép is, jó is legyen. Lesznek szárazon rakott kőfalak, mert az északi oldalról szomszédos telek kb. 1,5-2 méterrel magasabban van + a telek keleti vége is ennyivel magasabban van mint a közepe, ill. a nyugati vége. (jó kis hosszú-keskeny homokozó). A kerítésnél meredek lejtő, a kerten belül pedig teraszos szintkialakítást tervezek (az emberem még nem sejti a rá váró lapátolás-talicskázás mennyiségét). A lejtők aljába tervezem a vízigényesebbeket (azt olvastam valahol, hogy ezzel a módszerrel az évi csapadék mennyiségnél akár 40-50%-kal(???) több nedvességet biztosítunk a növényeknek). A brutálszáraz, nehezen öntözhető részekre pedig majd a félsivatagi körülményeket is jól tűrő növényeket tervezem. Ha van ezekre javaslatotok, igazán örömmel fogadnám őket. (Ja, kutyatűrő növények előnyben. A kert ura egy csodaszép, kicsit dagi angol szetter lesz.) Köszönöm, és most készülök a Nagy Hétvégi Dudvapusztító Akcióra. Ha utána bevetem napraforgóval, az kinyírja a gazokat, vagy nem? Jó hétvégét mindenkinek, zizzz
