Csak a teljesség kedvéért: igazam lett. Megsúgták, hogy igazából az a baj, hogy nincsen látható ún. "gördülô féknyom". Úgyhogy bizonyítási kísérletet hajtottunk végre, adott helyen 10m/sec^2 (!) lassulás mellett sem lehetett értékelhetô gördülô féknyomot produkálni. A jegyzôkönyvet beadtuk a tárgyaláson, én képviseltem a védelmet. A bírónô az 1. tárgyaláson roppant g... volt: iratismertetéskor közölte, hogy a kifogásra adott 1. fokú válasz szerint az nem volt megalapozott, mire én jegyzôkönyvbe vetettem - a tényekkel egyezôen - hogy az 1. fokú válasz szerint az 1. fokú határozat volt nem megalapozott (vö. idd ki vagy vidd ki...). Szakértô lett kirendelve, csatoltattam az iratokhoz a biz. kísérlet jegyzôkönyvét, a szakértô mindenben nekünk adott igazat, az ítélethirdetéskor a bírónô majdhogy el nem csöppent, úgyhogy szuper. Úgyhogy ha igazatok van, érdemes végigcsinálni.
Akkor meg az nem világos, hogy mikor mozgássérült rokonom már tízedszer nem tudott beállni a TESCO mozgássérülteknek kijelölt parkolóhelyeire, mert mindenhol mercik álltak, és kihívta a rendőrséget, azok miért mondták, hogy a parkoló a TESCO területe, ezért ott nem bírságolhatnak.
Meg tudná valaki mondani, hogy megbüntethet-e a rendőr, ha bemegy az ember szemben a többieknek a benzinkútra? Van behajtani tilos tábla a kút egyik végén, de erős a gyanúm, hogy az a terület már erősen MOL tulajdon, nem pedig utca, ott meg azt tesz ki egy vállalat, amit akar, nem közterület vagy ilyesmi.
Bennem már felvetődött, hogy ha az intézkedés kétes, nyugodtan fel lehet hívni a rendőrségi segélyhívót, hogy veled szemben így és így intézkednek, ez a jelvényszámúuk, ez és ez van, az ügyeletes tisztnek is az-e a véleménye, hogy ez jogszerű. Általában az ő eszük a helyén szokott lenni, lévén kicsit nagyobb a tapasztalatuk és a felelősségük, ráadásul a hívást rögzítik, tehát innentől annyira ők se ugrálhatnak.
Szerintem mindenképpen érdemes írnod egy levelet a területileg illetékes rendőrkapitánynak, tértivevényesen persze, szépen szabatosan megfogalmazva, mi történt Veled. Persze az intézkedők nevével, jelvényszámával.
Vagy ugyanezt akár lehet vinni az ügyészségre is. Vagy akár párhuzamosan is.
Mert a bűncselekmény 5 éven belül évül el. Szerintem próbálkozz, ez azért felháborító.
Én úgy tudom, csak úgy, minden különösebb ok nélkül nem kutathatja át a táskádat, vagy a ruházatod, csak ha alapos a gyanú (tettenérés, vagy stimmel a személyleírás, stb.). Például ha megállítanak és kocsival vagy, nincs joga belenyúlni a kocsiba sem, igaz, megkérhet, hogy mutasd meg, mi van a csomagtartóban, de a RENDŐR rutinellenőrzésnél nem nyúlhat bele.
Ja, és természetesen nőt, nő motozhat meg. Olyanról meg még a világ nem látott, hogy csak úgy bevigyenek valakit az utcáról minden különösebb ok nélkül, és megmotozzák a rendőrségen, meg testüregvizsgálatot csináljanak. Ha jól gyanítom, utóbbi rendőrorvosi feladat, azok pedig úgy az ezredesi rangnál kezdődnek, sejthető, hogy éjjel kettőkor nem hívják fel a Pesten szolgálatban levő orvost, hogy jöjjön már ki...
Éjjel kettő körül indulok hazafelé a laza 18 órás munkanap után, baktatok a kihalt Fehérvári úton, hogy kicsit kiszellőzzön a fejem, BKV híján a Skála elé kértem egy taxit, gondoltam, mire én odaérek, addigra lesz ott a taxi is, és még sétáltam is egy jót. Naná hogy nem így lett, a következő sarkon beleütköztem egy nagy fehér autóba és két rendőrbe. Fel se figyeltem rájuk addig, örültem, hogy az álmosságtól még valamennyire kilátok a fejemből. - Jó’stét kívánok, szemé’gazolvány lesszives - előkotrom a dokumentet, enyhén morgolódva odaadom, egyik rendőr el, autóban egyeztet. Innentől indul az érdekes rész. - Hol volt? – néz szúrósan szemem közé a másik. Álmosságom lassan oszlik, próbálom kitalálni, mi köze ennek a figurának ahhoz, hogy honnét jövök. Úgy döntök, nincs köze. - Nem mondom meg. - Nem? – emelkedik meg két szemöldök. - Nem. Magánügy. - Magánügy – ropogtatja a szokatlan, idegen csengésű szót vallatóm. – Szóval nem-mondja-meg. No, és hová tart? Legyünk konzekvensek, ha már belevágtunk ebbe a civil öntudatos – nem megijedős stílusgyakorlatba: - Azt sem mondom meg. Az is magánügy. - Lakcíme?? – valami azt súgja, ezt be kell vallanom, egyébként is, kipuskázhatja a személyimből, ha akarja. Ezúttal az együttműködés mellett döntök, folyékonyan vallok a lakcímemről, szerencsére eltalálom, hogy hol lakom. A helyzet nem egyszerű, nem irigylem rendőröm, sehogy sem akaródzik hibázni ennek a gyanús járókelőnek. - Mi van a táskájában? – próbál fogást találni a kis Petrocelli. - Személyes holmi – megy ez nekem. - Például micsoda? - Miért kell azt magának tudni, hogy mi van az én táskámban? – az álmosság elmúlt, gyanakszom, mi lesz ebből. - Mert lophatta is azt a táskát. Nem tudhatom – néz hamiskásan rendőröm. Most aztán besétáltam a kelepcéjébe jól. - Ha meg tudja mondani, mi van a táskájában, bizonyára nem lopta. Szóval, mi van a táskában? - Iratok – vetem oda foghegyről. Ebben a pillanatban megérkezik az erősítés, újabb rendőrautó áll amúgy amerikaiasan mögém keresztbe, immár négy rendőr vesz körül. Mindig is tudtam, hogy rejtekezik bennem egy Tulipános Fanfanba ojtott James Bond, érthető, hogy paráznak itt ezek, mikor járok túl az eszükön valami jó kis csellel. Csak a túlerőben bízhatnak. - Kérem ürítse táskáját – szólít fel a közeg, az erősítéstől láthatóan magabiztosabbá vált. Valami azt súgja nekem, hogy ez a fakabát nem pakoltathat itt engem az utca közepén éjjel kettőkor, csak azért, mert neki úgy tartja úri kedve. Másrészt érezhető a hangulatból, hogy ha nem ismerkedhet meg kis táskám tartalmával, képes ez a géniusz és bevisz valami kapitányságra, ahonnét hajnalig sem fogok kiszabadulni. Kénytelen-kelletlen engedek a nyomásnak, kipakolom nekik a táskában lapuló néhány doksit és kézikönyvet. Rendőröm kicsit turkál a papírok között, elégedetlen. - Más nincs? - Nézze meg – vonok vállat, orra alá dugom a táskát. Nem rest turkálni benne egy kicsit, de az az érzésem, hogy rendőröm a Rendőregyetem A modern táskatúrás elmélete és gyakorlata szigorlaton csak kegyelemkettessel csúszhatott át, mert a nagyrekesz és a külső zseb között meglapuló rekeszt nem veszi észre, pedig ott az esernyőm, a Labello ajakírem, meg a 48-as Magnumom, mert anélkül ki se merek manapság lépni az utcára, de ezt a zaftos felfedezést kihagyja, visszapakolhatok. - Megkérhetem, hogy közölje a nevét? – nincs még kidolgozva a tervem, igazából csak a kölcsönösségi elv miatt gondolom, hogy ha ő fölír engem, hát én is fölírom őt. Megmutatódik a badge, gondosan felírom a nevet. Némi bizonytalanság érződik a hangulaton, úgy látszik, ez jó irány, továbbmegyek. - Azonosítási számuk is van, ugye? – van neki, megmutatja, felírom szépen. - Kifogásol valamit az eljáráson? – kérdi a lágymányosi Kojak, már egyáltalán nem olyan magabiztos. - Ühüm. Nem értem, miért tételezi fel, hogy nem az enyém a táskám. Nem értem, miért kell kipakolnom a holmimat. – Erre homályos történet következik egy a közelben történt autófeltörésről. - Én törtem föl, ugye? És most a táskámba rejtve a lopott holmit, itt menekülök? – próbálom tisztázni a szerepemet. Kiderül, hogy az autófeltörő 180 cm magas, sötét ruházatú egyénnek írták le. A személyleírás közben úgy fixíroz a figura, hogy biztos vagyok benne, ha ma este történetesen a piros flitteres fűszoknyámat veszem fel, akkor a kocsifeltörőn is fűszoknyát láttak volna. Hirtelen visszakapom a személyimet, sőt megtudhatom, hogy bizony akár be is vihetnének a kapitányságra, ahol akár motozhatnának is, ami jobb, ha tudom, a testüregek ellenőrzésével is jár, és eddig minden teljesen szabályosan történt, higgyem el. És további jóéjszakát.
Szóval, örüljek, hogy megúsztam ennyivel? Ez tényleg egy szabályos eljárás volt így?
ha ismeritek az indexfórum :)"kék bolygó" : )topicját és átjárókkal is rendelkeztek, akkor tanítsatok, tanuljatok onnan is :
ma a traktorokkal összefüggésben hallottam a szipuzó házakról, ahol semmi jó nem terem
nekem ma még csak egy javaslatom van az előbbi témára:
olyan whiskys vagy boros stb. szép üvegek kellenének mondjuk a pvc-flakonok helyett, amikre ráírnak egy két vagy később, több utcáról hívható telefonszámot vészhelyzetben, mivel, hogy sajna tönkrementek már az ingyenes és nyilvános telefonkönyvek a pénzbedobós fülkékben.l
Először is elnézést hogy ebbe a rovatba írom a problémámat, de úgy gondolom itt akadhatok segítségre! Régóta tervezem egy fegyvermester tanfolyam elvégzését de rengeteg utánaérdeklődés ellenére sem találtam Magyarországon ilyet. A másik dolog, hogy rendőr szerettem volna lenni, de az RTF-re nem vettek fel. Szintén probléma, hogy rengetegen próbálnak lebeszélni erről a szakmáról. Őszintén szólva én is félek néha egy kicsit attól hogyha egyszer elkezdem, sehogy se lehet majd abbahagyni és életem végéig ottragadok, mert pl. a Rendészetin is két évet előre alá kell írni. De ugye ebben az országban ki tudja mi lesz két év múlva és ahhoz se lenne túl sok kedvem, hogy lerakjanak vidékre többhónapos szolgálatra. Ha valaki esetleg tudna nekem segíteni akár csak egy bíztató emillel, akkor kérem tegye meg! Nagyon szívesen várok ötleteket és jótanácsokat a következő címen: trollyka@freemail.hu Előre is köszönöm!
Felesleges a rendorseghez fordulni, mert nem segitenek. Arrol nem is beszelve, hogy en most eloben tapasztalom, hogy mit jelent szembekerulni egy olyan biztonsagi szolgalattal, aminek a tagjai kozott rendorok is vannak.
A hugom es az en holmijaimat (a bugyimtol a szamitogepig) ugy loptak el (mezei szohasznalatban ertendo, nem mint jogi kifejezes) , hogy a biztonsagi szolgalat biztositotta a terepet, hogy gond nelkul elszallithassanak mindent. A legutobbi poen (bar en mar nem tudok rajta nevetni) az volt, hogy megerkezett a biztonsagi szolgalat, majd miutan nem adtuk be a derekunkat, visszasetaltak a kocsijukhoz, atoltoztek (masik kabatot vettek fel) majd innentol kozoltek, hogy ok rendorok. es tenyleg rendorok.
Helló.
Figyi, gondolom azért van a kezedben, mivel a helyszínen elvették, de te másnap (harmadnap) visszamentél érte, mivel a határozatig visszakaphatod. Azt javaslom, hogy elöször próbáld jogi úton elintézni. Ha nem volt az utóbbi 2 évben szabálysértési ügyed, akkor az jó. (helyszíni bírság nem számít). Szóval...kell írni az illetékes kapitányságnak egy levelet, (gyorsan), amiben részletezed a történteket. Jó lenne tudni, hogy hol történt, hányan voltatok, stb. Arra lehet hivatkozni, hogy a munkádhoz kell a jogsi, nagyon rosszak az otthoni körülmények, törvénytisztelő állampolgár vagy, sohasem iszol, ha vezetsz, de most annyira összejött minden, hogy ez miatt történt, megbántad, számodra ez jó lecke volt, sohasem fox ittasan vezetni, s kéred, hogy a jogsi megmaradjon, csak a pénbüntetést szeretnéd.
Haverom is volt ilyen helyzetben, 1évre akarták elvenni a jogsiát, + 150Ezer forint bünti; addíg sírt a szab.sértési előadónak, míg 30ezer forintot kellett csak befizetnie. és maradt a jogsi. Neki 0,9-volt a szonda, de asszem neked kicsit több. Érdemes megpróbálni, nem veszíthetsz semmit, a határozat elött befognak hívni, ahol részletesen elmeséled, amiket leírtál, s ha látod az elöadón, hogy csak ugrani fog a jogsi, akkor is ráérsz keríteni valakit pénzért, aki elintézi, de szinte biztos, hogy nem fog menni.
Nagyon magas összeget adnék annak, aki segit elintézni, hogy ne vegyék el napokon belül a jogositványomat. Ittas vezetésem volt, közepes alkoholszinttel.
Vérvétel nem volt, csak SERES METER. Még friss a dolog, a jogsim a kezemben (meddig....?)
Talán tudtok segíteni. Egyik ismerősömet tanúnak idézték be egy nagyobb lopás ügyében (nagyáruház, biztonsági őr volt, a másik műszakban a "kollégái" újítottak, ha jól értettem a sztorit). A lényeg az, hogy az egykori főnöke azt "tanácsolta", ha kedves az élete, ne nagyon tanúskodjon. Ilyenkor mi van? Meg lehet tagadni a tanúskodást? A "menjen a rendőrségre" tanácsra nem annyira vágyunk, mert ... csak.
