Mit jelent, hogy jó? Én nem vagyok szakember, abban biztos vagyok, hogy nem huzatos a lakás, míg panelban az volt. Tehát egy (mondjuk) káposztásmegyeri panelnál jobb itt nálam a szigetelés. Csak azért írtam le a tapasztalatomat, mert sokszol találkoztam erre vonatkozó kérdésekkel. Én is tudni szerettem volna, hogy ki mit tapasztalt, de sajnos ilyen válaszokat sosem kaptam. Nálam így vált be, és én megosztottam veletek. :) Dupla ablak van, de nem tudom leírni, hogy milyen, én ehhez nem értek. Sem az ablakok, sem a bejárati ajtó nem tartozik a legdrágábbak közé, tehát ennél jobbak is vannak, de kétlem, hogy mindenki szuper szigeteléssel rendelkezik. Vegyük úgy, hogy a lakásom szigetelése átlagos. Így 30 000 Ft volt a fűtésem a múlt hónapra (kb. 27nm-en), ami nem is volt még nagyon hideg.
Sziasztok! Én a múlthónapban már NOBO-val fűtöttem. Mikor kint még 17-20 fok volt, addig simán be tudtam pillanatok alatt fűteni a lakást 22 fokra is akár. Egy kb. 27 nm-es helységrôl van szó, belmagassága kb. 3m (max). Az elmúlt két héten már 20 fölé nem igazán ment. Nappal le volt ugyan véve 15-17 fokra, de a nap besüt egész nap (de. egyik oldalról, du másik oldalról). Nyáron az áramfogyasztásom 4-5 Ezer volt. A múlthavi 36 000!!!!!!!!!!!!! Rengeteg! És még nincs tél! Két panellel már jól be tudnám fűteni, de kétlem, hogy kevesebbet kéne fizetnem. Bár kevesebb ideig kapcsol be, de akkor már kettô. Lehet, hogy olcsóbb lenne, viszont akkor kéne vennem még egyet, az pedig plusz költség, ami nem tudom, hogy megtérül-e, illetve mennyi idő alatt. A hôszigetelése a lakásnak nem rossz.
Leginkább te tudnád kiszámolni, egy jó klíma COP értéke éves átlagban kb. 2.5-3, vagyis kb. harmadannyi energiát fogyaszt, viszont ugyanolyan teljesítményre 3-4 szer annyiba kerül, és évente 10e Ft körüli karbantartási költsége van, valamint mínusz 20 fok alatt már nem működik . Ellenben ilyen finom időben van egy nagy előnye a NOBO-val szemben.
Szeretném megtudni, hétvégi ház fűtésére melyik megoldást találjátok költséghatékonyabbnak, a Nobo rendszert vagy a hűtő-fűtő klimát? Attól tartok, hogy a klima folyamatos tisztítása elég sok plusz költséget jelent, mig a Nobohoz nem kell karbantartás a szerelés után. Ez utóbbi valóban igy van?
Nálunk is nagy dilemma volt, hogy mi is legyen. A mi esetünkben egy 12 éve üresen álló 3 szobás 68nmes, az 1950 években épült örökség-lakás felújítása folyik. Mi a Nobo rendszer mellett döntöttünk, nagyon sok oknál fogva: 1.) a távhôszolgáltaló (Tatabánya) kiállása ott van az ajtó elött, igy elôször logikusnak tünt, hogy távhô lesz. Be is mentünk, érdeklôdtünk, egy kicsit naívan úgy gondoltam, hogy ha már egy életre szerzôdést kötünk velük, akkor valami anyagi hozzájárulást (ingyen radiátorok, hômennyiségmérô óra, ... stb) kapunk. Ennek ellenére kaptunk egy 93eFt-os csekket (höm.óra) és egy 75eFt-os csekket (rákötési díj), és hogyha ezt befizetjük, akkor mehetnek a munkálatok, amiknek a költsége a következô: vizes munkadíj: 400eFt, anyagköltség (csövek, radiátorok) 450eFt. ez így durván 1 mill. 2.) hát akkor marad az egész f?tünk fával, lerakok egy kazánt az alaksorba.. nem lehet, mert a rég nem használt kémény beomlott, és mivel csak nekünk kellene, nekünk kell kifizetni a kémény újra rakását. (1,5 mill) 3.) gáz az utca végén, nekünk kell eljuttatni saját költségen az egészet, árakról ne is beszéljünk. 4.) a Nobo teljes rendszerkiépítés, és akkor ha lúd, legyen kövér vezérlôcomp.rel együtt, villanyszereléssel 400eFt, ebben van 2db 1250W (konyha/elôszoba, nappali), 1 db 1000W (dolgozó), 1db 750W (háló), 1db 500W (fürdô), a computer, az áramcucc kiépítése, és a plussz energiabekötés díja az E-ONtól.
A lakás vastag téglafalú házban van, most cseréljuk a nyílászárókat. Elmondták, ahol vesszük (MANI Kft.), hogy télen számolhatunk kb. 40-45 eFt-s villanyszámlára. Megkérdeztük a szomszédot, ugyanekkora lakásra télen fizet 36eFt-ot a távhônek. Ha a legrosszabb esetet vesszük, akkor 10eFt-tal drágább télen a f?tés. DE! Van ugyebár készenléti díj, ami havi 4eFt f?tésszezonon kív?l, ami 6 hónap, tehát a difi már csak 6eFt/hó. ... és abból a fennmaradó kb. 600eFt különbözet, éves 6 hónapnyi f?tésszezonnal számolva... nos, lehet számolgatni. De igy van! Drágább önmagában a villanyf?tés, ha csak a havi díjakat nézzük, de ha így folytatódik a gázár-emelés, távhô-emelés, akkor nem sokáig :)
Visszaolvastam elég sokat, főként a NOBO-ról, és szimpatikus ez a rendszer.
Nálam mondjuk van gáz, de sajnos már kiöregedőben a kazán -ami egyébként még csak 9éves, de már a gatyám ráment-, ezért csereérett. Viszont most kitalálták, hogy cserénél ismét ezerféle szakhatósági borzalmat kéne végigszenvednem.
Ráadásul, ha továbbra is szeretnék kandallóval is fűteni, akkor nem elég kazánt cserélnem, mert az még nyílt égésterű, és az új szabály miatt egyetlen épületen belül már nem lehet nyílt égésterű és fatüzelésű berendezés, ezért cseréljek komplett kéményt is. Na én ebben nem veszek részt.
Szóval igaza van Jamie25-nek. Nem csak a havidíjat kell nézni.
Én tehát a következő mellett döntöttem. Mivel a kazán cseréjénél válaszút elé állítottak, én a kettő közül toronymagasan a kandalló mellett maradok.
Alternatív fűtésként pedig kiépítek egy NOBO rendszert. A különbözetből átalakítom a jelenlegi kandallót vízteressé, hogy télen a teljes házat kifűthessem vele, ha már úgyis megy. Illetve kiegészítem egy puffer tárolóval, hogy melegvizet is elő lehessen vele állítani. Sacc/kb. ez az egész még így is fele annyiba lesz, mint egy komplett gázrendszerű csere lenne. A maradék összegből évtizedekig pótolom a drágább havidíjat, és még ez sem biztos, mert a gáz ára is bőven fel fog menni.
A gáz nálam már csak addig marad, amíg teljesen ki nem leheli a lelkét a jelenlegi kazán. Vagy vésztartaléknak, harmadik verziónak.
Amikor tehát gázrendszer mellett dönt valaki, számolja bele, hogy a rendszere cseréjekor iszonyat pénzt kell fizetni ismét, és jönnek megint a bürokraták, a lehetetlen szabályozásokkal. Ezt is érdemes figyelembe venni.
Önmagában nem is fogod látni, mivel ez baromira ház és főleg szigetelés függő. Az hoyg az én házam X szigetelésű és XX ablakok vannak benne pl., attól a Te házad értékei még nem fogják ugyanazt produkálni mivel nagy valószínűséggel eltér. A fűtési igény ismert, hogy átlagosan mennyi energia kell ahhoz hogy kifűts egy légköbmétert, abból tudsz következtetni hogy neked mennyi lenne. Minden ember annyira más életet él, hogy nagyon nem jó 2 különböző lakást összehasonlítani...
A program kiszámolja mennyi energiába kerül fenntartani a belső hőmérsékletet a falszerkezet illetve ablakok hőszigetelési értékéből. Persze a külső hőmérséklet lesz mindig a döntő paraméter, ami ugye közel sem állandó. Épp ezért nem lehet erre konkrét választ adni...
A paraméter még mindíg kevés, mi újság a külső hőmérséklettel? Mert ugye Bp.n pl. melegebb van pár fokkal mint a Mátrában..:) Sztem egyszerűbb kiszámolni a házad/lakásod energiaigényét, pl. winwatt progival. Ha már tudod mennyi a hőveszteség, fogod tudni hány kW-ot kell naponta elfogyasztanod.
amúgy beszéltem a forgalmazóval és azt mondta,hogy kb. 6-8 órát megy egy nap alatt a jobbik termosztáttal.ha jó a szigetelés. a rosszabbik termosztáttal 8-10 órát zakatol halkan:))) bár nem értem mi köze van a termonak a idő hosszához. ha csak nappali árammal megy akkor nem olcsó dolog. de van hozzá egy relé ami átkapcsol vezérelt áramra akkor olcsóbb valamivel.
igen mert én egy vicces ember vagyok:)))) de a kérdés arra irányult,hogy ha valaki ezzel fűt akkor azt megtudja mondani,hogy pl. 60nm-es lakásban van X kw. Nobo,ami 21 fokra van beállítva,és így X forint a költség. szóval így értettem.
hallottam egy fűtési megoldásról. egy 50-60 literes villanybojler kell amiben ki kell cserélni a fűtőszálat nagyobbra. erre van rákötve egy keringető szivattyú.és a radiátorok minden helyiségben. egy 38 nm-es lakásról lenne szó. hallottatok-e már erről? vagy esetleg van egyéb ötletetek? olvastam vissza a Nobo panelről. az sem tűnik rossznak,de a költségek tekintetében nem vagyok felvilágosulva. a bojleres kiépítése kb. 180-200.000.- pénz. előre is köszi a válaszokat
Ne felejtsük el, hogy amikor a legdurvább a hőmérséklet-különbség (éjszaka), akkor viszont éjszakai áram árban megy az inverteres klíma, tehát még akkor sem igazán (vagy jelentősen) drágább, mint a gázos direkt fűtés.
Én úgy számoltam (sok hozzászólással ezelőtt), hogy egy korszerű inverteres klímás technológia (ami megy -20 fokban is) idéntől már versenyképes a gázos megoldással. (és ugye a gázzal fűtés hatásfoka nem 1, csak 0.9 körül, mert a kéményen is megy ki energia). Maximum néhány hideg téli éjszakán lesz 20-30%-kal drágább, viszont ősszel/tavasszal olcsóbb; kiépítése sem drágább egy cirkós rendszernél, és nyáron hűteni is tud. Meg pollenszűr. Viszont karbantartásigényesebb egy kicsit.
Köszönöm válaszod. Mivel nálam igen kicsi laksáról van szó (30nm), adataifdat olvasva biztos vagyok benne, hogy nem fogok belerokkanni a fűtésszámlába. Elképzelhető, hogy szezonban 3-4000 Ft-tal drágább lesz a villanyfűtés, mint a gáz lenne, de ha a fűtési módok bekerülési költségeivel hasonlítom össze ezt a pluszköltséget, arra jutok, hogy több tíz év alatt jönne be a többletráfordítás ára. Nálam a NOBO rendszer úgy fest, kijön 70e Ft-ból, a gáz pedig minimum 250-300 lenne.
A jobb klímák -15 fokon is tudják a 2-es COP értéket, ha vezérelt árammal hajtod még ott is jobb mint a gáz, magasabb hőmérsékleten meg sokkal olcsóbb.
Vannak az úgynevezett hőszivattyús rendszerek. Ezek azt csinálják, hogy egy hidegebb közeget hűtenek, majd az onnan elszívott energiát leadják egy melegebb oldal felé. Természetesen az energia ilyen módon való szivattyúzása is energiába kerül. A két energia hányadosát (átszivattyúzott energia/szivattyúzásra fordított energia) nevezik COP (Coefficient of performance) értéknek, értéke függ a két oldal hőmérsékletkülönbségétől meg a készüléktől, és 2-5 között szokott lenni (leginkább 3 körül).
Ilyen készülék tipikusan a hűtőszekrény (a belső, hideg oldalról elszivja az energiát - hűti azt -, a másik oldalon ugyanezt (plusz a szivattyúzásra fordított energiát) leadja, tehát fűti a lakást). Érdemes megfigyelni, hogy a meleg oldalt többet fűti, mint amennyit a hideg oldalt hűti. Ilyen készülék a klíma, és a fűtésre kitalált különböző hőszivattyúk. Itt például lehet olvasni részletesebben a működésükről.
A hűtőszekrények COP-ja 2-2,5 körül van (kb. 5°-ról szivattyúznak 22°-ra), a klímáké valamivel jobb nyáron 3-4 (25°-ról szivattyúznak 30-35°-ra). A klímával fűteni is lehet télen, csak ekkor 0°-ról kellene 22°-ra szivattyúzniuk, így hatásfokuk nagyon leromlik, 2-körülire csökken. (Sőt, minél hidegebb van odakint, annál rosszabb a hatásfokuk, holott annál jobban szeretnénk bent fűteni, mert az elszökő energia mennyisége is a hőmérsékletkülönbséggel arányos.)
Hőszivattyúval úgy lehet gazdaságosan fűteni, ha van valami olyan hideg oldali közegünk, aminek a hőmérséklete állandó, és nem túl alacsony. Ilyen lehet a talajszonda (leásott csövek a talajban, melyek a föld hőjét hasznosátják - érdemes megfigyelni, hogy egy pincében télen sincs fagy, nagyjából 11-13°a hőmérséklet), vagy például egy kút (itt inkánn két kútról kell beszélni, az egyikból szívják a vizet, a másikba visszaeresztik).
A fűtésre tervezett hőszivattyúk COP-ja már jobb a klímákénál, sajnos a berendezések magas ára, illetve a kiépítés költsége (földszonda, kút) még így is csak hosszú távon (15 év) versenyképes a gáz árával.
Vannak (a net-en is találni) olyanok, akik olyan fűtési rendszereket ajánlanak, ahol a hőszivattyú hideg oldalán a kinti levegő áll, nem pedig a jóval magasabb hőmérsékletű kútvíz vagy talajhőmérséklet. Itt ugye sokat lehet spórolni a kiépítésen, csak a berendezés árával kell számolni. Nem árt viszont figyelembe venni azt, hogy az ilyen készülékek hatásfoka a nagy hőmérsékletkülönbség miatt igen alacsony (nagy hidegben COP 2 alatt van), így az ezekkel való fűtés jóvál drágább, mint pl. a gázzal történő (inkább az átmeneti időszakban, tavasszal és ősszel kifizetődő).
