SZiasztok!
Ha valaki tud segítsen! Utolsó éves fosikolás vagyok, és állítólag nem engednek legalább alapfokú C típusú nyelvvizsga nélkül államvizsgázni. A félévi vizsgákat még megcsinálhatjuk, viszont csak akkor védhetjük meg a szakdolgozatunkat, ha van nyelvvizsgánk. Egyes forrásaink szerint a tavalyi közlönyben megjelent, hogy akik idén végeznek, még mehetnek államvizsgázni, viszont a diplomájukat nem adják ki csak akkor, ha bemutatták a nyelvvizsga papírjukat, viszont az iskola ezt nem ismeri el, vagyis hol ezt mondják, hol azt.
A másik probléma pedig az, hogy én ugyan rendelkezem egy nemzetközi nyelvvizsgával sajnos nem Pitman meg ehhez hasonló szép hangzatos nevuek, csak úgy egyszeruen ULEAC (University of London Examinations and Assessment Council) hármas szintu. Viszont az iskola úgy néz ki, hogy ezt a nyelvvizsgámat nem fogadja el, pedig szerintem ez egyenértéku az államilag elismert nyelvvizsgákkal.
Elore is köszi:
Orsi
Szakfordítóin nincs szóbeli, és hogy milyen témák vannak még... hát a fene tudja, meg kell tőlük kérdezni. Megpróbáltam megkeresni a telefonszámukat, de nem sikerült, talán a www.elte.hu-n találsz infót.
Én is azt vettem észre - külsősként, azaz nem az ELTE tanfolyamáról bejelentkezettként -, hogy elég szemét módon osztályoznak, és több ismerősömnek is ez a tapasztalata.
Az európai uniós szervezetek (angol) nevét (Európa Tanács meg a franc tudja még, mi nem) és rövidítését nézzétek át, azzal is szopatnak (és ha csak egy of-ot kihagysz, máris levonnak egy jegyet).
Szerintem a rigóuccai nyelvvizsga megléte vagy meg nem léte nem minősíti a nyelvtudást. Sokszor olyan ismeretekre van szükség, ami nem nyelvi, hanem általános lexikális ismeret - történelem, földrajz stb. Ezek hiánya pedig nem az jelenti, hogy valaki nem beszél jól egy nyelvet. Diákokkal szemben általános kérdés az aktuális tananyag adaptációja...
Nem hiszem, hogy ne lehetne megkövetelni azt, hogy valaki a diplomája mellé még nyelvet is ismerjen, mert bármikor előfordulhat, hogy külföldiekkel kell kommunikálnia munkája során. Tragikus, hogy erre a középkorú nemzedék pl. mennyire nem képes. Nem is beszélve a szakirodalomról, amit tudni kell eredetiben olvasni. Megint más kérdés, hogy sok helyen nem nyelvvizsgát, hanem nyelv ismeretet várnak el, papírtól függetlenül.
Mivel a közoktatás oktatás nem képes arra, hogy olyan nyelvi alapokat biztosítson, hogy az elegendő legyen egy nyelvvizsga letételére, akár 8 év nyelvtanulás után is, és a magánoktatást pedig a jelen körülmények között sokan nem tudják megfinanszírozni, nem látom jogosultságát a kötelezően előírt nyelvvizsgának. És akkor ott tartunk, mint az előző bekezdésben írtam. :(
Tehát, ha jól értem 2x2 ide-oda fordítás, 1 tömörítés, vagyis 5 szöveg.
Milyen választott témák lehetnek még?
Szóbeli hány perces és milyen feladatok vannak?
Azt hallottam, h nehezen adják meg "külsősnek" a papírt. Igaz ez?
Amióta minden vizsgaengedélyért fizetniük kell (elég sokat) a vizsgázatató helyeknek, lehet, hogy a kis nyelveket nem veszik fel a listára, mert nem éri meg. Ebben az állam is ludas.
Elizabeth és andry:
Az ELTE Szakfordító- és Tolmácsképző Központjában (helyileg azt hiszem Amerikai út, a sárga metró - kisföldalatti - Mexikói úti végállomásánál van), tavalyelőtt 16 000 Ft volt a vizsgadíj, kétnapos vizsga, egyik nap általános szöveg - többnyire politikai újságcikk, hiába, nyakunkon az EU-csatlakozás - fordítása angolról magyarra és viszont, valamint magyar egy szöveg összefoglalása rövidítve angolul, másik nap szakmai szöveg fordítása oda és vissza az általad választott szakmában (én számítástechnikában nyomultam, elég húzós szöveg volt mindkettő).
Azt hiszem, 3 vagy 4 havonta van vizsga.
Ja, tolmácsvizsgán állítólag olyanért is lehet bukni, hogy rád nézve megkérdezik, mennyi az idő, és te megmondod. Mert hogy le kell azt is fordítani, a tolmács - hivatalosan - nem tud semmire válaszolni, nem más, mint egy fordítógép (és az a baj, hogy egyesek ezt komolyan is veszik, dolgoztam olyannál, egy évig naponta találkoztam egy ipsével a tárgyalásokon - saját szakterületemen tolmácsoltam -, a tárgyalás szüneteiben beszélgettünk is, aztán mikor eljöttem onnan, fél év múlva nem ismert meg).
Jocelyn Beaumont:
Nem cikizni akartalak, csak azt szerettem volna jelezni, hogy nem akkora dolog ezt tudni, mert alapfokú tesztben is kérdezhetik.
Ja, mi az a CPE? Minek a rövidítése?
Az valo igaz, hogy az uj nyelvtorveny eletbelepese ELOTT lehetett a rigo utcaban talan az osszes europai nyelvbol es meg sok mas kis es egzotikus nyelvbbol is vizsgazni.
Az uj nyelvtorveny pedig sok szempontbol egerositette a rigo utca helyzetet nem pedig nyengitette. Most mar megengedhetik maguknak, hogy ngy iveben sz@rjanak a kis nyelvekre. Ugyis csak a vilagnyevebol van konkurencia es most mar a nem penzes kisnyelveket nem kotelezseguk vizsgaztatni hisz nem ok "Az allami nyelvizsgakozpont" igy mar ugy vannak vele, hogy miert vallalnak ep ok fel azokat a nyelveket amelyikben nincs haszon.
A kovetkezo mondat idezet a rigo utca weblapjarol:
"Jelenleg az alábbi nyelvekből lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni:
angol, bolgár, eszperantó, francia, horvát, latin, lengyel, német, olasz, orosz, spanyol, szerb, szlovák (kétnyelvű vizsga)
magyar mint idegen nyelv (egynyelvű vizsga)
"
Tehat finnbol svedbol, norvegbol , portugalbol NEM LEHET MA magyarorszagon nyelvizsgat csinalni!!!! Pontositok lehet, hogy egyes eus nyelvizsgak leteznek ezekbol a nyelvekbo es talan meg Mo- is le lehet tenni, de ugye legtobb egyetem a mai napig csak a rigo utcat fogadja el.
Hiaba nem egy egzotikus nyelv egyik sem, hanem rengeteg magyar dolgozik/tanul ezekben az orszagokban es igy konnyen megtanulna a nyelvuket.
Most mar nem tudom biztosan miota, ugyanis a baratnom tavaly evvegen, vagy iden ev elejen nyelvvizsgazott finnbol, de ugy, hogy mar akkor sem lehetett jelentkezni ra csak o joval koraban jelentkezett ( az uj szabalyok eletbelepese elott) igy muszaly volt levizsgaztatni.
Szoval az eleg naiv elkepzeles ma Mo-n , hogy ahova kijutok dolgozni vagy tanulni es meg tudnam tanulni a nyelvet abbol nekem valaha is nyelvvizsgam lesz a diplomahaz. A kisnyelvekre nem szabad alapozni, hisz egy nyelv megtanulasa par ev(legalabbis az en tempomban) es addig a rigo utca barmikor eltorolheti az abbol valo zselvizsgazas lehetoseget. A biztos csak az "nagy" nyelv, ha nem akar az ember tobb ev hotentotta tanulas utan diploma elott 1 evvel pofara esni, hogy basszus en perfekt vagyok szuahelibol, dehat nincs olyan hely ahol errol papirt adnanak ma magyarorszagon.
Pancho, engem nagyon erdekelnenek a reszletek is...Egy masik topicban epp az elobb hangsulyoztam, hogy van meg mit tanulnom toled.
Frodo, ugy gndolom, hogy a Rigo utcaban feltetlenul kell lennie svednek, mar megbocsass , annyira nem egzotikus nyelv. Ha pedig elerheto arn szeretnel anyanyelvi tanart, fordulj bizalommal a Soros-fele Kozep-europai Egyetem (CEU) titkarsagahoz, az ott tanulo kulfoldiek kozott talaltam en is olyan , magyarul tanulo amerikai hazaspart, akik cseretanulas fejeben felejenlottak a segitseguket.
"...tanulj barmilyen olyan nyelvet, amely nyelvet beszelok irant erdeklodsz, amelyik orszag vagy kultura kozel all a szivedhez."
Hát igen. Vegyük például a svédet. Ez igen közel áll a szívemhez. Tanultam is már egy kissé külföldön. Itthoni helyzet: kezdő csoportok elvétve indulnak, haladó szintű kurzusról, esetleg anyanyelvi tanárról ne is álmodjon a földi halandó. Ha mégis sikerülne önerőből megoldani (gatyám is rámenne a magántanárra), vajon hol is vizsgázhatnék le idehaza? Ugyanis legjobb tudomásom szerint egyetlen vizsgáztatásra jogosult intézmény sem pályázta meg a skandináv nyelveket.
Persze én vagyok a hülye, miért nem kezdtem el hamarabb az egészet, akkor elmehettem volna a Rigóba és (talán) már rég meglenne a papírom. Így viszont kénytelen vagyok kissé megkésve átállni egy másik nyelvre és rohamléptekkel behozni a lemaradást. A svéd meg hobbi marad, feltéve, hogy lesz még rá időm, pénzem, energiám.
Ezzel azért nem vagyok teljesen kibékülve még.
Ha tudna arról valaki, hogy mégis lehet svédből vizsgázni, és azt is tudja, hogy hol, ne fogja vissza magát!
"tolem ugyan meg sehol nem kertek tolmacsolas elott nyelvvizsgarol szolo okiratokat"
Valószínűleg azért, mert a cégek többsége sem tudja, hogy szakfordítói vagy tolmácsigazolvány (ezt a megfelelő vizsga után lehet megcsinálni) nélkül nem adhatna megbízást. Én is sokáig dolgoztam enélkül, aztán egyszer csak volt egy cég, amelyik azt mondta, amíg nem mutatok ilyen igazolványt, addig nem fizet, bár munka lenne dögivel, hát a legközelebbi vizsgára elmentem. A kerületben az én igazolványom száma a 001-es, tehát nem lehet valami nagy hemzsegés ezen a téren :-), mikor mutattam a vizsgáról az oklevelet az önkormányzati előadónak, csak nézett, mint vidéki lány a Keletiben...
Hadd szalljak be egy kicsit erositeni a nyelvtanari oldalt 8-))) nos, en hiszek a nyelverzek letezeseben, mert valoban vannak emberek, akik jatszi konnyedseggel tanulnak nyelveket, azonban ez nem mindenhato tenyezo, pl. a ferjem is az ot ev kinttartozkodas alatt tanult meg ororszul, de erdekes, habar Lettorszagban vegzett, a lettbol legfeljebb par szora emlekszik, bar ez betudhato annak is, hogy az egyetemen, ahol tanult, szinte tisztan orosz volt az oktatoi garda.
Hogy ki milyen nyelvet tanuljon? Ne azt a nyelvet tanulfd, ami konnyu predanak igerkezik, hanem tanulj barmilyen olyan nyelvet, amely nyelvet beszelok irant erdeklodsz, amelyik orszag vagy kultura kozel all a szivedhez. Mert a belso indittatas es az igazi erdeklodes hianya miatt keletkezo urt a legjobb nyelvtanar sem lesz kepes betolteni.
Persze vannak muszajok, nyelvvizsgazni kell, unod, besokalltal, mit tegy, ilyenkor a legjobb az a hozzaallas, mint egy gyulladt foggal: irany a doki, nincs mese, nincs filozasi vagy varakozasi lehetoseg es minel elobb tulesel rajta, annal kevesbe fog fajni.
Mas. Nem felek a Rigo utcaiaktol, mert aki tud, az tud. Ez nem csak a nyelvtanulasra es az autovezetesre meg nehany, masoknak esetleg ennel a kettonel hamarabb beugro tevekenysegre igaz. Ha valamit tenyleg alaposan atragtal es alapjaiben veve jol latod es erzed az osszefuggeseket, akkor a kutya se bir megketyerinteni a nyelvvizsgan.
Mondanek egy peldat, igaz, ez nem nyelvvizsgan tortent, hanem az egyetemi felvetelin, ahol negytagu bizottsag vizsgaztatott es felvaltva kaptam egy orosz, majd egy nemet nyelvu kerdest (kozben omlott rolam a veritek)...
Eloszor arrol kellett meselnem, hogy (videkrol mentem fel felvetelizni) milyen kozlekedesi eszkozokkel jutottam el a helyszinre, elovetelben vettem-e a jegyet, hol ultem, mit lattam, milyen volt a helyem, mit csinalt a kalauz, at kellett-e szallni valahol, stb, milyen tomegkozlekedesi eszkozokon utaztam az epuletig. Ez O.K., jon a nemet, kozbeszolva, hogy van e berletem? Es hogy a szulovarosom melyik idegenforgalmi nevezetesseget mutatnam meg egy odaerkezo kulfoldinek?
A vegen, teljes zavaromban, a jo eg tudja, milyen kontextusban azt talaltam mondani, hogy grosse Freskos von Franz-A Anton-A Maulbertsch-A, vagyis a nemet mondatba szepen kitettem a von utan az orosz birtokos esetet jelzo a-t. Ezt mar a sziklakemeny bizottsag sem birta ki nevetes nelkul, de felvettek.
Azert a Rigo utcaban is emberek dolgoznak.
Es nagyon jo lenne tolmacsvizsgat is tenni, bar a gyakorlat azt mutatja, hogy egy-egy jobb forditast megcsipni kizarolag ismeretseg kerdese, mert tolem ugyan meg sehol nem kertek tolmacsolas elott nyelvvizsgarol szolo okiratokat. Ha van egy kor, ahova sikerul beverekedni magad es elkezdenek hivogatni, akkor bejott.A papirra tesznek magasrol, a lenyeg, hogy legyel gyors es preciz es mindig a megbizo szajize szerint kell forditani, akkor is, ha az elhangzo szoveggel nem ertesz egyet, ellenkezo esetben soha tobbe nem hivnak. Egyszer elkovettem ilyen hibat, azota felolem mondhat, amit akar, az anyazast is leforditom szemrebbenes nelkul. En csak a kiszolgalo szemelyzet resze vagyok, a lelki eletemre esnki nem kivancsi.
Azert a lettet szivbol ajanlom, a vallalkozasomra is gondolnom kell...es az orosz is felfutoban van.
A made fromot inkább akkor használják, ha az anyag közben átalakul (wine is made from grapes). A made ofot inkább akkor, ha nem alakul át (the table is made of wood - a made ofnak emellett van pár egyéb jelentése is).
De a beszélt mai angolban nem igazán számít hibának, ha a másikat használod.
Kutya3: Amikor kommunikációról beszéltem, az volt előttem, amit az oktatóm mondott, amikor vezetni tanultam, nevezetesen, hogy a KRESZ-vizsgát úgy tudja letenni az ember, ha nyelvileg elemez minden kérdést. Nyelvész létemre egyébként épp egy félreolvasáson csúsztam el első alkalommal, elkerülte a figyelmemet az „egyenesen” szó. És ez négy pontot ért. Tehát nem a speaker-szintű kommunikációra gondoltam csupán, hanem mezeire, hétköznapira, a használati utasítások szintjére is. Például a munkatársakkal való kapcsolatunkban is jó, ha árnyalni tudjuk a kijelentéseinket. Csak hát döglődik a Guttenberg-galaxis, átlagban keveset olvasunk, pedig ez javítja leginkább a stílust. Sajnos, az olvasás időigényes és nem közvetlenül megtérülő elfoglaltság.
Ami a Rigót illeti, nem ez az egyetlen nyelvvizsgaközpont. A monopólium a múlté. Létezik egy Nyelvvizsga Akkreditációs Központ, és az diktál, méghozzá izmosan. A Rigó utca egy a végrehajtók közül. Ha valaha lett volna is méregfoga, ami meglehetős képzavar egy madár esetében, már évek óta ki lenne húzva. Rendelkezik viszont infrastruktúrával és működő vizsgáztatói gárdával. Mi a könnyebb, módosítani vagy újat létrehozni? Ami egyébként a rossz minőségű felvételeket illeti, teljesen egyetértek, ha a feltételek nem megfelelőek, reklamálni kell.
Elgondolkoztatott a „nyelvvizsga eredeti célja” gondolat is. Mi a nyelvvizsga eredeti célja, amitől eltért volna? Az, hogy objektív képet alkosson valakinek a nyelvtudásáról? Vagy valamiféle szelektálás? És hogyan tért el ettől?
És itt belefolynék egy kicsit a nyelvérzékről folytatott vitába. Túl általánosnak érzem a fogalmat, és így nehéz róla megmondani, van-e, vagy nincs. Van, aki könnyen beszél, de hibásan, van, aki helyesen beszél, de nehezen fog hozzá, és így lassú a közlése. Az első beszéd típusú, a második nyelvtan típusú. És ez még csak két szempont. A nyelvtanon belül is differenciálhatnánk. Van, aki az időket tudja jól használni, van, aki a névmások kezelését érti. És a nyelvek is különbözőek. Az angolnak szinte nincs ragozása (alaktana), a franciának egyszerűbb a mondattana, mint a germán nyelveké. A szláv nyelvekben munkás dolog a főnévragozás, a magyarban nagyon termékeny a szóképzés.
És ez még csak a szabályok és szavak szintje. Az is számít, ki hogyan tudja látni az őt körülvevő világot. Amit közöl róla, az mennyire pontos (a helyzetnek megfelelő) és mennyire részletes, gazdag-e információban. Sajnos nem kerülhető meg a gyorsaság és a kiejtés érthetősége sem. Vajon miért beszéltetnénk a viccek szereplőit tájszólásban vagy tört magyarul, ha ennek nem lenne jelentősége?
A jelenlegi vizsgarendszer több szempontból méri a vizsgázó nyelvtudását, és ezzel esélyt ad arra, hogy ha bármelyikből jobbak a (szerzett vagy vele született) képességei, azzal ellensúlyozhassa egy másik oldal esetleges gyengeségeit.
Ami az „ónos esőt” illeti, tény, hogy egy közlés lehet egyszerű, túlélési szinten mozgó, és összetettebb is. Szomszédunk siket volt (köznyelven süketnéma), és mikor meghalt, szintén siket barátja talált rá. Mikor megkérdeztük, hogy kívánja eltemettetni, azt mondta: „por dobozba”. Tehát hamvasztást akart, de a siketek óriási mértékben egyszerűsítenek. Egy nyelvvizsgán vajon mit érne egy ilyen válasz? Érthető volt, amit mondott, de pláne hosszú távon nem zavaró, ha az ember nem nevez meg dolgokat?
Ha pedig magát a nyelvvizsga intézményét akarjuk megkérdőjelezni, és a magyar rendszert összevetjük más országokéival, nem szabad elfelejtenünk, hogy sok ország lakói anyanyelvként beszélnek egy külföldiek számára is érthető nyelvet. Ez rólunk nem mondható el. Nálunk tehát nagyobbnak kell lennie a késztetésnek a nyelvtanulásra, mint mondjuk Angliában. Lehet, hogy ez igazságtalan, de a tények mégiscsak tények.
Szerintem is létezik olyan, hogy nyelvérzék. Pl. ha nagyon jó a nyelvérzéked, akkor a külföldi beszédében ismeretlen szavakat, kifejezéseket simán megérted, megjegyzed, és aktív szókincsedbe építed, és azis megeshet, hogy te ezt észre sem vetted. Ugyanígy gyakorlott ember ráérezhet a szintén ismeretlen német szó névelőjére, esetleg hogy melléknévként használt főnév e. stb.
Akinek nincs nyelvérzéke, az ezt mind bemagolja, több kevesebb sikerrel.
kijavitalak: A nyelvizsga a rigóban " SZVSZ kizarolag jo memoriat (szavak) es logikat (nyelvtan) igenyel, semmi mast. ehhez meg csupan szorgalom kell. " meg jó kommunikációs, fogalmazási kézség, meg jó anyanyelvismert szükséges - és nem a jó idegen nyelvtudás.
Végülis a mondanivalóm lényege tömören:
AZT SZABAD CSAK TANULNOTOK, AMIBÖL KÉSÖBB PROFITÁLHATTOK, A RIGOT MEG PICSÁN KELLENE RUGATNI VÉGRE!!!
Én pl. kétszer voltam a Rigóban, egyszer középfokra (még a régi, osztályozós rendszerben), meg egyszer felsőfokra (az új, százalékos rendszer első vizsgáján), mindkettőt elsőre vettem, igaz, utóbbit nem sokkal a léc felett (60 helyett 68%). Az angol ez utóbbinál annyiból is szívatósabb volt (mondjuk), hogy míg minden nyelvnél csak 2-féle válasz volt a magnóhallgatásnál (igen-nem), az angolnál a "nem szerepelt a szövegben" is előfordult (50% helyett 33% esély, ha találgatsz), és olyan szar minőségű felvételt játszottak, hogy alig volt érthető.
Másrészt kicsit keményebbek is a vizsgáztató tanárok, mint mondjuk ha dél-bantuból vizsgázol, ahol örülnek, hogy valaki egyáltalán megy vizsgára.
Felsőfoknál pedig illik tudnod olyanokat, hogy "ónos eső - két szó! - miatt jég borítja az utakat", és hasonló nyelvi fordulatok. A nyelvtani szabályok _teljes_ (na jó, pl. az angol kiejtési szabályokat ne vegyük ide, hogy mikor i és mikor áj meg ilyenek) és a szókincs jelentős ismeretére már alapfokon is szükség van!
Ja, a felsőfok tolmácsnak és szakfordítónak kevés. Erre van külön szakfordítói és tolmácsvizsga (ELTE). Enélkül nem is vállalhatsz ilyen munkát.
Más kérdés, hogy egyesek (rokoni stb. kapcsolatok révén) mégis kapnak - lásd a legtöbb filmszinkron, azért is olyanok, amilyenek.
Nem tudom, hogy hány eszperantópárti vizsgázott saját maga a Rigóban, aki meg tudná mondani, hogy mitől is nehéz ott az angol vagy német nyelvvizsga? Legtöbben azért népszerűsítitek az eszperantót, hogy egyszerű a nyelvtana, így könnyen megtanulható. Nekem egy picit más a véleményem...
Szerintem teljesen nyilvánvaló, hogy a Rigó vizsga a kétnyelvűsége miatt szivatás. Ez azt jelenti, hogy hiába tudod a szavakat meg a nyelvtant, ha nincs jó stílusod magyarul, akkor szívsz. Hiába próbálod meg az eszperantót, pontlevonást kapsz, ha pl. a fordításnál a "megállapodni" helyett "megeggyezni" -t írsz.
A szóbelinél pedig tudnod kell ecsetelned például, hogy "enyhén szeles idő van, a felszakadozott felhők közül időnként kilátszik a nap, fagypont köruli hőmérséklet van, az ónoseső miatt jég borítja az utakat, emiatt fokozottan ügyelni kell a vezetésnél stb.". Ha csak annyit mondasz, hogy "fúj a szél, süt a nap, felhők vannak az égen, és kb. 0 fok van, jég van az utakon, az utósoknak vigyázniuk kell stb." , arra már kevés pontot kapsz, ha hibásan mondod, valószinüleg kivágnak.
rital:
Én nem vagyok azon, hogy a nyelvtanárok műszaki dolgokat tanuljanak. Sőt, nem is tartom őket ellenségnek. Érdemes a másik felet is mindig meghallhatni, most az enyém jön.
Tulajdonképpen igazad is van, meg nem is.
Maga az a tény, hogy a nyelvvizsga kell, hasznos dolog. Az sem vész kárba, hogy némileg szivatják az embereket. Viszont ez a nyelvvizsga állapot egyszerűen nevetséges. Az eredeti cél teljesen eltorzult, és ez mind azért történik, mert az alapötletről túl sok bőrt, szeretnének lehúzni (meg pénzt a kuncsaftoktól).
Az is jó észrevétel, hogy országunkban az anyanyelvi képességekkel is komoly gond van, elég csak beleolvasni bármelyik napilaba. Viszont itt is a cél a kérdéses. Kinek éri meg, hogy anyanyelvileg profinak képezze egy mérnök magát? Egyátalán miért van arra szüksége egy mérnöknek, hogy nyelvvi minőségben osztályon felüli esszéket állítson össze?
"a nyelv a kommunikáció eszköze." - ezt egy nyelvtanár ismerősöm magyarázta már nekem. A lényeg, hogy nyelv közvetíteni tudja az információt, ha kell, az egyik nyelvből a másikba.
Szép gondololat, csak nem értem, hogy miért ez kell ide ebbe az országba. Ha mindenkitől kikényszerítik a nyelvtudást (pl. takarítónőtöl is a multicégnél), akkor minek kell hogy közvetítőképes legyen (fordítani tudjon) minden ember?
Jó, jó, az ember beletörődik, hogy az anyanyelvét is csiszolja, annak tudatában, hogy biztosan nem lesz szüksége rá.
Na de a borzasztó dolog itt jön. Elmegy az ember moziba, elolvas egy újságot, vagy egy új kiadású műszaki szakkönyet, és az ember egyszerűen ELKÉPEDNI SEM TUD, attól a sok ökörségtől, amit a fordítók éppen összehordtak. És ez a nyelvtanári réteg magát piacképesnek mutató rétegének a műve.
Szóval hiába követelt évtizedek óta a Rigó utca, tény, hogy alig lehet találni napjainkban minőségi tolmácsokat, szakfordítókat.
szalka:
"Nyelverzek mint olyan marpedig letezik!"
Na és, hol írtam az ellenkezőjét? Szerintem is létezik.
rital:
Csak azért írtam ezt a bölcsészeknek fizikát, mert ugyanakkora hülyeség lenne. Van, akinek az egyikhez van érzéke, van, akinek a másikhoz, az egyetemes zseni, aki mindkettőben kiváló, kevés. De a saját szakterületén attól még lehet akár zseniális is.
Remélem, senki nem kapkod a kézifegyvere után, hogy az ellenség keze betette a lábát, ugyanis nyelvtanár vagyok. Szeretném kicsit reflektorfénybe helyezni a másik oldalát a nyelvvizsgához kötött diploma kérdésének. Tehát úgy vélem, az egyén valóban dönthet úgy, hogy ő kiváló mérnök, csak mondjuk nem tud nyelveket. Az ő baja, ha ezért egy-két munkától és jó állástól emiatt elesik. Máshol viszont esetleg nem lesz szüksége idegen nyelvek ismeretére.
Ez viszont csak az egyén oldala. Az ország érdeke az lenne, ha akár egyfajta kényszer hatására is, de olyan műszaki és egyéb értelmiségiekkel rendelkezhetne, és szinte csak olyanokkal, akik elfogadható, vagy ennél jobb szinten beszélnek idegen nyelveket. Könnyen belátható, hogy ez pozitív hatást gyakorolna a Magyarországról alkotott képre külföldön, és közvetve javíthatna az ország gazdasági helyzetén is. Akik ragaszkodnak a kötelező nyelvvizsgához, szerintem ezért teszik.
Ha jól számolom, a harmadik gondolat, hogy miért nem kérik számon a műszaki tudást a bölcsészeken. Erre is van magyarázat, több is. Az első, hogy mit használ az az országnak, ha egy nyelvtanár mellesleg ért az autószereléshez is! Neki magának jobb, ha ért hozzá, az órái is lehetnek ettől érdekesebbek, de azok akkor sem autószerelési órák kell, hogy legyenek, hanem nyelvórák. Abba pedig csak felületes ismeretek férnének bele.
Második, hogy a nyelv a kommunikáció eszköze. És minden szakmában, minden területen van kommunikáció. Itt természetesen az anyanyelvi képességek is számítanak, és sajnos az eredményeink abban sem rózsásak.
Harmadik nem is magyarázat, csak hozzáfűzés, hogy ha egy bölcsész túl jól ért valamilyen műszaki dologhoz és esze is van, pályaelhagyó lesz, és nem dolgozik bagóért. Biztosan mindenki ismeri a tanári fizetéseket. Fordításokért sem fizetnek többet általában. A jobban fizető fordítások és tolmácsolások általában a bejáratott embereknek jutnak, a többség nem jut ilyenekhez.
Elnézést, hogy hosszúra nyúlt, de gondoltam, hallgattassék meg a másik fél is.
