1509 Megjegyzések. = 5. évf. 1912. 22. sz. 395-396. a. Samassa. [Nekr.] Samassa József. b. -er.: Árpád sírja. Edvi Illés Aladár ásatása Deutschaltenburgban.
Fejéregyház a Bécsi út 166. alatti téglagyári telken állott. Legalábbis itt ásták ki az azzal azonosított alapfalakat. Itt miért nem keresi senki Árpád sírját azóta sem?"
Talán azért, mert egy Árpádnak egy méretes kurgán járna...
Mondjuk a képek alapján én azt látom, hogy a munkaterület teljes hosszában meg van a szonda, és keresztirányban is húztak kutatóárkokat, így elvileg ez az ásatás készen van. De csak is a képek alapján, nyilván az ásató jobban tudja.
Az biztos, hogy a helyszínen már láthatóan nincsenek kint a leletek, így amit fóliával akartak védeni, az valami falszerű jelenség, illetve talán még a metszeteket akarták. Nem mondom, hogy szívderítő látvány, de a baj szerintem közel sem akkora, vagy inkább úgy fogalmazok, hogy mindennapos, hogy a beruházás félbemarad, és így egy régészeti ásatás marad ott a telken.
"Makkay János: Árpád fejedelem. Budapest. 2007. Ennek a könyvnek ez a pontos címe, ugye? (Elolvasási célból kérdezem).
Azt viszont nem értem, hogy miért gondolja azt Makay, hogy a trinitárius templom építkezése elpusztította a fejéregyházi templomot (templomot? kolostort?). (Mondjuk az nem újdonság, hogy a történeti időkben a helyi lakosság sajnos kőbányának használta a régi épületeket).
Érdekes egyébként a felvetése, hogy az Anonymusnál szereplő Szűz Mária tiszteletére alapított templom, amit Árpád sírja fölé emeltek, nem azonos a fejéregyházi templommal,
Anonymus tudósítása Árpád sírjának a helyéről hamar feledésbe merült. Akkor, amikor Anonymus ösgestájának utolsó, ma ismert kézirata évszázadokra mindenki, talán még a 14. századi királyi krónikások szeme elöl is eltűnt, és egészen 1746-os első kiadásáig lényegében nem ismerte senki. A források így mindig csak a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére épített templomot emlegették, Álba Ecclesia vagy Álba Mária néven. Legelőször talán maga Szent István király - a nagy részében 1220 körül hamisított-átírt-szerkesztett - a pécsváradi bencés monostort alapító oklevelében.169 Ebben két királyi kápolnáról van szó, amelyeket a király a monostornak adományozott. Ezek Szent Péter, illetve Szűz Mária tiszteletére épültek volt, az utóbbit a nép - vulgo - Álba Ecclesia 170 néven emlegette. Ha elfogadjuk a hiteles kiadási dátumnak 1015-öt (ki tudja, hogy az oklevélnek éppen ez a része interpolatio-e, vagy az elveszett eredeti iratból van?), akkor a templom már 1015-ben állott. Régi kutatók szerint ez a két templom talán nem Baranyában, Pécsvárad közelében épült volna, hanem Óbudán. Györffy György szerint viszont ezt a Fehéregyházat ma egy dűlőnév őrzi Szebény határában a falutól délnyugatra. De a két név azonossága azt bizonyítja, hogy az óbudai Fejéregyháza is legalább István-kori név -és templom. 2 Legalább! Nem tudjuk tehát pontosan, hogy a Boldogasszony óbudai Fejértemploma mikor épült, de azt igen, hogy létezett, és akkor bontották le, amikor 1596 körül Óbuda polgárai elmenekültek a tö-
169 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza (ÁMTF) l, Budapest, 1963, 364. - A pécsváradi kápolnában a pillérbe másodlagosan beépített két lombard oszlop bizonyára jóval korábbi építkezésre utal, mint István király uralkodásának ideje, sőt véleményem szerint megelőz Géza fejedelem kori ottani építkezést is. 170 Diplomata Hungáriáé Antiquissima, volumen T, 1000-1131. Ed. G. Györffy. Budapest, 1992, 76: duas capellas regias, capellam videliceí Beati Petri, mqnaslerio connexam. ét altér ám, que vulgo Álba Ecclesia vocatur. 171 ÁMTF l, !963; 301. - Nincs tudomásom arról, hogy a meglehetősen kései források alapján azonosított Jielyét valamilyen régészeti ásatáson vagy terepjáráson ís megtalálták volna, így könnyen lehet, hogy a szebényi Fehértemplom csak egy szokásos Györffy-féle földrajzi találgatás.
71
rök elől.173 Egy régi cikk szerint részben a törökök vad csordái vitték a rémítö pusztítást végbe: a templomokat mindig gondosan ápolt lovaik számára megannyi istállóvá alakították át. Amikor 30 budai és óbudai templom vált áldozattá, és Fehéregyháza úgy eltűnt, mintha a föld nyelte volna el.174 Akár azt is írhatnám cinikusan, hogy Árpád sírja ismét lovas temetkezéssé lett. Az utolsó ismert döfést azonban mégis az adhatta meg, hogy 1745-ben özvegy gróf Zichy Péterné (szül. Székesi Bercsényi Zsuzsanna) trinitarius-szerzeteseket telepített a helyre, és számukra terjedelmes palotaszerű nagy épületet és 1760-ra templomot emeltetett. Az építkezések akár meg is találhatták és elpusztíthatták a templomot, és vele együtt Árpád sírját. Mi azonban régészek voltunk, és tudjuk, hogy egy hajdan épített templomocska helye is csak akkor tűnhetett el teljesen, ha az egész domboldalt mindenestől elhordták. Viszont honnan tudhatta volna Bercsényi Zsuzsanna azt, amit évszázadokig senki nem tudott és senki nem is sejthetett: van egy Anonymus-kézirat. Amit egyébként éppen a palota és a templom építésének éveiben tettek közzé, pontosan 1746-ban támadt fel halottaiból. Ezzel azonban csak a pusztítás-pusztulás hosszú évszázadai érhettek véget, nem pedig a buta okoskodásoké. Ahogyan Havas Sándor175 a fővárosi régészeti bizottság ülésén 1882 őszén 176 elmondta, Anonymus azt írta a templom építéséről, hogy a magyarok megtérése után történt (post conversionem Hungarorum}, és mi sem természetesebb, hogy ezt a megtérést egy egész évezred óta kizárólagosan Géza fejedelem, és főleg István király személyéhez kapcsolják: a magyarok megtérése után, tehát Szent István korában épült.177 Tehát 997 és 1015 között. Nos ez az az állítás, ami feltehetően nem igaz! Tételezzük ugyanis fel, hogy a magyarok nem Géza és István uralkodása idején tértek meg először. Hanem már jó másfél száz évvel korábban, amikor a hajdani Avaria türk urainak és magyar
szolganépének megtérése befejeződött. Mint azt a történetírók által mellőzött forrásadat: gens Hunorumfiunt christiani bizonyítja. Fennmaradt hiteles források a 14. század közepétől kezdik emlegetni az akkor még álló Fejértemplomot. Mivel sem a Képes Krónika (és társai), sem Kézai Simon nem jegyezte fel Árpád halálának idejét és temetésének helyét, Nagy Lajos király korában pedig nem tudtak már Anonymus kéziratáról, a király 1355. augusztus 17-én Visegrádon kiadott határjáró oklevele nem kapcsolhatta össze Árpád sírját és a Fejértemplomot. De nem kapcsolta össze már II. Endre király sem, amikor az óbudai káptalan birtokáról írt, és emlegette is az Anonymus által is említett Felhévizeket: aquas calidas superiores. A máig működő Árpád-forrást. Nagy Lajos határjárás-leírásában annyi áll (az óbudai királyi vár mellől Fehéregyházára felvezető, majd onnan az esztergomi nagy útra levezető útról), hogy a mons excelsus (a Kecskehegy vagy a Mátyás hegy) csúcsát elhagyva az újonnan megállapított határvonalnál (két birtoktest között) egy kő mellett két határhalom van. Ezek a király és az egyház birtokát választják el. Tovább haladva, újabb határhalmok következnek, majd a szőlők között a nagy úthoz érünk, amely a Boldogságos Szűzről nevezett Fehéregyházhoz vezet, ... majd az említett Fehéregyháza mellett az esztergomi nagy útra jut. ... Az Esztergomba vezető nagy úton haladva éri el a hegy alatt folyó víz medencéjét.^1 A latin eredetiben ad puíeum sub montefluentum. Roppant fontos itt a puteus jelentése: kút, víztartó, vízfogó. Azaz Víztározó medence', aminek jelentőségét rögtön látni fogjuk. Főleg amiatt, hogy a hajdani római kori vízvezeték építményei gyakorlatilag pontosan e medence felé vezettek, helyesebben ennek a tájáról - sőt talán ebből - indultak, meleg forrásvizet szállítva a katonai amfiteátrumba, valamint a Hajógyári Szigeten épült Hadri-anus-palotába. Maradványaikból csaknem mindent sikerült lerombolni az elmúlt századokban. A rombolás 1950-ben a Hadrianus-palota szétverésével folytatódott (amelyet Gerő Ernő a hídverő rendelt el). 1879-ben az óbudai német polgárok addig jutottak, hogy a
173 SRH 1:108, a 2. jegyzet. 174 Havas 1882, lix. 175 Havas Sándor (1822-1894) Gömör megyei születésű régész és politikus. 1848-as Önkéntes, aki megindította az aquincumi ásatásokat. A Budapesti Szemlében többször értekezett az avarok és a szlávok időszakáról. 176 Havas 1888,70. 177 Havas 1882, ív. 72
178 aquas calidas (superiores): Anon. cap. 46. 11. Endre oklevele: Havas 1882, IxÜ-lxiii. Árpád sirját nem említi II. Endre oklevele, tehát nem tudott az uralkodása idején íródott Anonymus-gestáról? De ez csak argumentum e silentio. 179 Havas 1882, Ixiii és Ixvii. A circa jelentése nemcsak körül, hanem mellett is. 73
római pillérek maradványait lőporral kezdték el robbantgatni. Az óbudai templom régi épületek és a római vízvezeték szétvert köveiből épült meg. Az 1850-es években pedig az Óbuda és Szentendre közötti országutat a vezeték köveiből javították. Most aztán keressük azt, hol volt Árpád sírja a talán már nem is létező romok között? Nagy Lajos oklevelét 1412-ben átírta Zsigmond király, majd 1468-ban a budai káptalan is,182 de semmit nem tettek hozzá. Perényi Imre nádor is 183 csak annyit árult el 1510. január 20-án kelt parancsában, hogy az Ó-Buda fölötti Fehéregyházán akkor eremita-szerzetesek - pálosok - laktak. A szűkös források, vagy inkább a felsorolt, folyamatos rombolási tények alapján egyesek jóindulatúan mondtak le a további kutatásról. Szalay László például ezekkel a szavakkal: Árpád hamvai rég elvegyüllek a haza földével. 184 Az egyébként kitűnő Salamon Ferencz viszont egy nagy szamársággal rukkolt ki, amelyben bedőlt a kiegyezés utáni időszak élesen magyarellenes, sőt magyar-gyűlölö történészeinek, Hunfalvy Pál és Budenz József ellenséges csapatainak. Annak a Hunfalvynak, aki - mint azt Cs. Szabó Lászlótól tudjuk - fiatal korában még nem is tudott tisztességesen magyarul. 185
180 Havas 1888, 67: a római katonai tábor területét - a Csigadombbal, tehát a katonai amphitheatrum helyével együtt - az óbudai hatóságok legelöknek osztották fel. Ekkor a polgárok a vízvezeték pilléreit rombolni kezdték. Ezt akarták tenni a Csigadombbal is, de végül Havas Sándor, Torma Károly és Hampel József ásatásai megakadályozták a végleges rombolást. 181 Havas 1882, Ixix. 182 Havas 1882, Ixv. 183 A szerzetes-barátok a pálosok, és nevüket máig őrzi a Remetehegy. Havas 1882, Ixviii és Ixxvii. 1484-től 1540-ie éltek Fejértemplom mellen. 184 Havas 1882, liii. 185 Cs. Szabó 2005, 37. - Uö: Kárpát kebelében. Budapest, 1994, 220. - 2006. decemberében tanácskozást rendeztek Budapesten Bálint Gábor (1844-1913) életútjáról. Kiderült, hogy a neves kutatót Hunfalvy és Budenz csapata kergette 13 évi száműzetésbe, azért, mén nézetei ellenkeztek a hazaárulók felfogásával. - Obrusánszky Borbála beszámolója szerint 'karrierjét az törte meg, hogy szakmai vitája támadt a "szobatudós" Budenz Józseffel, aki szintén török és mongol nyelvi elemzésekkel foglalkozott, bár tehetsége jócskán elmaradt Bálint mögött. Ezt akkori hatalmával kárpótolta. Az Akadémiai Könyvtár Kézirattári adatai szerint Budenz nem javasolta az egyetem vezetőinek Bálint alkalmazását, mert ahogyan levelében kifejtette, nincs olyan jelentős irodalma a mongol és mandzsu nyelveknek, hogy azt külön érdemes legyen tanítani. Érdekes módon. Bálint eltávolítása után változott a helyzet, és éppen Budenz lett 74
Nos, Kell-e még keresnünk Árpád sírját c. cikkében186 Salamon a következőket írta: a mi tudósítás van erről, úgymond, azt még hagyománynak, vagy nemzeti mondának sem lehet elfogadnunk. - Nem egyéb az egy együgyü régi író ferdítésénél. Ez pedig az Anonymus Belae regis nótárius, ki annyi vizet zavart már történelmünkben s Buda történetében is. Együgyű Anonymus, mert le méné írni, hogy Árpád (907-ben) meghalt, és azt is, hogy szerinte hol temették el! Azt kellett volna írnia, hogy Árpád nem is élt, meg sem halt, és így el sem temethették? Havas Sándor erre a következőket jegyezte meg: "A főváros törvényhatósága nem azért küldött ki bennünket, hogy Anonymus megbízhatóságát bírálgassuk, hanem hogy keressük Fehéregyházát, hová Anonymus Árpád sírját helyezi. A főváros közönsége hisz Anonymus szavainak és azt tartom, hisz a magyar nemzet nagy zöme. A tagadást - a nemzeti történelmünk nagyszerű eposa elleni harczot - bízzuk elleneinkre, a szláv írókra, kiknek élén már 1827-ben Dobrovszki cseh apát nyíltan hirdeté, hogy "nem fog névtelen jegyzőnkön egy hajszálnyi becsületet sem hagyni". Mert hát Anonymusunk, midőn halottaiból föltámadt, a szláv történetíró uraknak nagyon is a tyúkszemökre talált hágni. Ne tépjük szét mimagunk történelmünk legérdekesebb lapjait."
az ural-altaji tanszék vezetője. Történt ez annak ellenére, hogy hazatérte után beszámolóinak hallatán több akadémikus, közflik Vámbéry A*rmin, Hunfalvy Pál és Ballagi Mór az akadémia külső tagjának is ajánlotta Bálintot. Az 1870-es évek végén azonban elmérgesedett a "finn nyelvészek", vagyis Hunsdorfer (Hunfalvy) és Budenz valamint Bálint Gábor között a vita. Előbbiek az akadémiai pozíciójukat felhasználva, minden tudományos közegből kiszorították Bálintot, és nem engedték müveinek megjelentetését/ Vő. Bálint Gábor: A honfoglalás revíziója. Kolozsvár, 1901. 186 6 Megjelent a Nemzet c., lapban 1882. október 4-én. Én Havas 1882, Ixxii. után idézem. Dienes István Árpád sírja-kéziratai ezt az irományt is megvizsgálták. Havas 1882. Ixxii. - Salamon Ferencz az óbudai régészeti ásatások ügyében is csacskaságokat írt, ezekre a válasz Havas 1888, 66-73. Itt Havas megjegyezte (70): Salamon magyar történetíró létére nemcsak fölteszi, hanem állítja is, hogy a magyar király cancellariájában jegyzőnek együgyü embert alkalmazlak volna. Tényleg: miért lenne egy magyar krónikás feltétlenül együgyü, egy szlovák, román, szerb vagy osztrák meg nem? - A legújabb magyar irodalom J. Dobrovskyt úgy tartja számon, mint aki 1786-ban először ismerte fel a szláv régészeti anyagot. A Győr megyei törzsnévi Gyarmaton született 75
Meglepő, de tény: a legtöbbünk által szeretve tisztelt Dienes István egész - korán véget ért - életében hihetetlen szorgalommal kutatta Árpád síriának történetét. Hatalmas terjedelmű kézírásos jegyzetei alapján 188 hozzá is fogott megírásához, de ... valamiért feladta. Ennek az okát talán Bóna Istvántól tudhatjuk meg (aki feltehetően azok közé tartozott, akik nem fogadták el Dienes elgondolásait): Dienes István az "Árpád-sírja [tanulmány-terv]" kudarca nyomán rájött, hogy nem a régészek leletei bizonyíthatatlanok, hanem a történészek elméletei".189 Habsburg-barát történészek terrorját folytató szlávbarát egyeduralom? Itt tartunk? Árpád sírjáról még Dienes Istvánnak sem volt szabad írnia? De másoknak - zavaros elméknek - szabad volt arról, hogy az ősi avar várak körbástyásak voltak, nyolc varigával, és számúk azért nem kilenc volt (mint egy réges-régi térkép javasolta), hanem négy vagy nyolc, merthogy az avarok négyes vagy nyolcas számrendszert használtak. A palota vagy kastély között volt a kagáni kert, avar szóval perk, bereg, park, pert vagy párd, főleg négyszirmú virágokkal. A koncentrikus várfalak között voltak a vármegyék (a magyar ösnyelvben megye, mégy, mágy néven), és ott ólakban laktak a [bizonyára magyar] népek, akik főleg répát és retket termeltek. [Ügy éltek tehát, mint a disznók, ha meg is ették termeivényeiket.] Az ilyesféle avar répavárak hasonlatosak voltak abesszíniai erődökhöz Makellében, valamint a babiloni Bábel-tornyokhoz is.190 Itt tartunk! Szegő ets. kiadásában még ez az ostobasághalmaz is megjelenhetett, csak egy Szegő kellett hozzá (aki gondolom a szerkesztés közben jókat röhögött az ólakban lakó és ret-ket-répát zabáló ösmagyarokon: na, ezt jól megmondtuk annak a maradi nemzetieskedő oldalnak, Árpád vezér, Koppány és Szent István népének! Hadd tudják meg végre Velencében is, mifélék is ezek a magyarok, honnan jöttek, és mit zabálnak!). Azután meg csodálkozunk, hogy Árpád-sírhelyét manapság már senki sem keresi? Pedig a magyar kutatás és a magyar nép réges-régi igénye, hogy megtalálja Árpád sírját, legalább annyira, mint Attila sírját. (1753-1829) férfiú magyargyülöletéröl -jó messze esett a fájától! - nem esik szó. Langó 2007, 68. 188 A kéziratos anyag a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában van. 189 JAMÉ 37-38, 1997, 18. 190 Magyar Adorján: Avar várak, ín: Új Atlantisz felé. Budapest, 2000. A 7. Nemzetközi Építészeti Biennáléra készült, angol és magyar nyelvű kötet. 76
Aligha véletlen, hogy a kiutat Mátyás király-kori források -mások mellett a történetíró Bonfmi - mutathatják meg. Nézzük röviden ezeket a dolgokat!
Makkay, János, árpád fejedelem, Budapest, 2007, 71-77 oldalig.
Az óbudai kocsiszín területén ami ez alatt van talán még található valami ? Egyenlőre áll ennek a résznek a teljes feltárása csupán az eleinte még gondosan letakart s félig kiásott rommaradványok látszanak.Patak is volt valamikor errefele.
S a volt Óbudai kocsiszín területén ami a Vörösvári út és a Bécsi út kereszteződésében van vajon miért áll évek óta a régészeti ásatás ?????? Miért van itt minden félbehagyva ? S nemcsak az ásatás hanem a bontás is ??
Nekem volt szerencsém olvasni Wekerle Lászlónak a z erről szóló munkáját (Wekerle László: Árpád sírja kimutatva az óbudai Viktória-téglagyár területén megtalált Fejéregyház szentélyében. Bp. 1886).
Na most a bizonyítékai a következők: Magát az épületegyüttest 1876-ban találták meg a téglagyár építésének a kezdetekor. Zsigmondy Gusztáv, és Rómer Flóris kutatta, ha jól értettem. Az épület formailag egyértelműen egy egyhajós templom volt, Wekerle szerint egy félköríves záródású szentéllyel, amelyet kívülről támfalakkal úgy egészítettek ki, hogy szögletesnek hasson. A szentélyt, és a templom hajóját oldalról egy-egy falbeugrás szakította meg. Amennyiben elfogadjuk, hogy a templom nyugat-keleti tájolású, úgy a templomtól északra, a szentély mellett volt egy további épület, amelynek a rendeltetését nem fejtette ki részletesen, valamint egyetlen falszakasznyi rész folytatódott a templom hajójából kiindulva déli irányba, de ennek a végét megtalálták.
Na most, Wekerlének az egyik fő érvelési pontja, hogy az 1355-ös óbudai határjárás, valamint az azt korrigáló II. Lajos által kiadott 1524-es határjárás. Wekerle egy korábbi munkájában mutatja ki, hogy ez a határjárás Óbuda mely részein megy végig, és megpróbálja meghatározni annak a fix pontjait, ennek során pedig arra jut, hogy az esztergomi nagy út, és a keleti irányban a hegyről lefelé csak ott, a Viktoria téglagyár területén találkozhatott az út, (máshol ugyanis keleti irányban nem lehet lejönni útként a hegyről), ezért ide lokalizálta Fehéregyházát. Magában a templomban egyébként azért véli megtalálni Árpád sírját, mert a szentélyben találtak nyolc csontvázat, amelyből az egyik arccal kelet felé, (vagyis a szentély felé) néz, míg a többi pedig sorban a lábánál kezdődően a szentély falával párhuzamosan, (azaz valószínűleg É-D-i tájolásban) voltak eltemetve. Melléklet egyik sírban sem volt, és nem volt nyoma koporsónak sem. A szerző szerint Árpádot valószínűleg egy kurgánban temették el, ez a kurgán azonban az idő miatt elegyengetődött, és erre épült volna rá a monostor, amit az is bizonyít, hogy a 4,5 láb széles falalapozás nem vitte el a sírokat. A fősír a szentély harántfalazásához képest három lábnyira volt. A későbbi odatemetkezést pedig a pálos temetkezési szokásokkal cáfolta. A kápolna építésekor pedig a megtalált sírokat nem szedték föl, és nem rakták osszáriumba, (vagy nem rakták megszentelt földön kívülre, amivel Wekerle érvel) A mélységi viszonyok alapján a csontvázakat X. századnál régebbinek nevezi. Ennek alapján tehát feltételezi, hogy a fősír Árpádé, a többi sír a megölt szolgáké, erre előbb egy kis templom épült volna, amelyet azonban kibővítenek később.
A véleményem erről az érvelésről az, hogy szerintem ez nagyon kevés. Nem tudjuk, hogy a kolostor építésekor valóban megtalálták-e a nyolc csontvázat, (szerintem nem, ugyanis bolygatásnak semmi nyoma nincs Wekerle leírásában, igaz, ezt a kérdést nem vizsgálta), nem volt semmilyen melléklet, és nem ismerjük a mélységi viszonyokat sem. Szinte kizártnak tartom, hogy a szentély közepén megtalált sírok valóban Árpád temetkezésétől származnának. Noszlopi Németh Péternél azt olvastam, hogy a templomépületre Henszlmann azt írta, hogy XIV. században épült legkorábban, és Noszlopi erre építi ezen templom koraiságának a tagadását, de mint Wekerle munkájából kiderült, Henszlmann nem járt a helyszínen soha, és csak így alkotta meg a véleményét, Noszlopi azt írta művének 19 oldalán, hogy Henszlmann járt a helyszínen, és lehoz egy alaprajzot a 25. oldalon Bártfai Szabó László 1934-ben, a Magyar Kultúra c. folyóiratban megjelent írására hivatkozva. (Az alaprajz részben eltér a Wekerle által közölttől, ugyanakkor a templomtól északra lévő épületeket sokkal nagyobb kiterjedésben, és sokkal részletesebben mutatja be).
Korántsem biztos, Anonymus beszámolójában a kőmeder egy római vízvezetéknek felel meg. Ráadásul Anonymus szövege alapján Árpádék a honfoglaláskor átkeltek a Dunán, (ezt miért tették volna Brigetionál?), és Attila városában szálltak meg.
Azt is tudni a híres Anonymus idézetből, hogy egy kápolnát emeltek a sírnál, amelyet Szűz Máriáról neveztek el.
