Bennem is motoszkált valami Albert Iván barátunkról a Goldstein kérdéssel kapcsolatban, de az jutott eszembe, hogy a legutóbbi ülésen a Helytörténeti Klubban dunai hajókatasztrófákról tartott előadásában említette volna a Goldstein nevet az áldozatok között. Meg az, hogy a zsinagóga falán, a bejáratnál az I. világháborús áldozatok emléktábláján szerepel a Goldstein név. Ami viszont ül. Kozma Robinak kitűnő memóriája van. Albert Iván mutatta nekem ezt a kis tanulmányát, melyből ajándékozott a Helytörténeti Gyűjteménynek is. (Ez a szokás, mert a honoráriumról lemondunk, helyette kapunk néhány példányt a Bácsország azon számából, melybe írtunk.) Én például a legújabb "vizes" számból a Múzeum könyvtárának már adtam, a Gyűjteménynek is viszek, ha Fábián Borbála, akinek három írása is van benne, még nem tette volna meg. A lényeg: miután fényképekre van szükséged, a Múzeumnak óriási fotó gyűjteménye van, azt hiszem, már teljesen katalogizálva. Ott is érdemes érdeklődnöd családi fényképeitek iránt. (Elnézést kérek Kedves Levelezőtársaimtól, hogy gyakran - mint most is - hosszan írok. Ez azért van, mert hajdan megtanultam vakon gépelni, és a gondolkodással együtt születik a szöveg. Tudom, hogy hiba, bocsánat érte.)
Nem tudom, hogy hozzá tud-e férni a "Bácsország" című vajdasági folyóirathoz. Ennek a 2005. évi 3. számának 40-42. oldalán megjelent egy kiváló cikk Albert Iván tollából "Amiről a fénykép mesél" címmel. A cikkben számba veszi a 19. század végén és a 20. század első felében Baján működött fényképészeket. Goldstein-t is említi néhány mondatban. (A cikk nekem megvan valahol, ha megtalálom, elküldöm.)
A fórumozók szíves figyelmébe ajánlanám Deák Tamás úr honlapját, amelyen van néhány szép régi bajai képeslap.
nagyon szépen köszönöm a választ. A mi családunk kb. az első világháborúig Baján élt, mint molnárcsalád, és Goldstein volt a "házi" fényképészük. Nekem nagy öröm lenne, ha néhány újabb családi fotó előkerülne az idők mélyéből ... :)
A Goldstein kérdésre hosszabb idő kellene, hogy utána tudjak nézni. Szívesen is tenném, de erre egy pár hónapig nem lenne módom.
E téma alatt (a topicot szeretném így nevezni) a 482. bejegyzésben Kozma Róbert kollegánk írja, hogy kezébe került egy Goldstein R. fényképészeti műterme, Baja, Szent István tér 11. jelzésű fénykép. (Ez az épület azonos a Főtér északi-keleti sarkán levő Fischer Alapítványi Házzal, melyben később, 1944-ben biztosan, Nesselroth Bernát fényképész műterme volt.) Goldstein Márk fényképészről említés tétetik a Rapcsányi monográfia 438. oldalán. Ez a fejezet az 1900. június 10-24 között tartott Bajai iparkiállítás kiállítóit sorolja fel. Goldstein Márk a Papír és sokszorosító ipar alatt, a III. fejezetben szerepel. Ugyanitt még fényképészként Perger Vince is.)
Érdemes Blága Borbálához, az Ady Endre Városi Könyvtár helytörténeti gyűjteményének vezetőjéhez fordulnia, aki hihetetlen dolgokat tud szinte azonnal elővarázsolni a helytörténettel kapcsolatban. (Nagyon sok minden a számítógépén is szerepel.)
Sikert kívánok, és a búvárkodás örömét a Goldstein fényképészettel kapcsolatban.
Ami árulkodó, az egyrészt a házak és az úttest állapota, a függesztett világítótest az utca fölött és a sziréna a háztetőn, mint "kortünetek", másrészt a kép színei, illetve elszíneződése, ami szintén jellegzetes.
Az ipari tevékenységek közül a ruhaipari magánvállalkozások foglalkoztatják a legtöbb - elsősorban női munkást. A KEL-FEDER Kft keverőtelepet működtet. A KEFAG Rt az erdőgazdálkodásban érdekelt. A Tompai Faipari Kft beltéri ajtók gyártásával foglalkozik. A kereskedelem szervezésre a II. világháború előtt a Hangyaszövetkezetek, utána a földműves szövetkezetek dominanciája volt a jellemző, ezek szerepét később az ÁFÉSZ vette át, amely '69-ben felépítette a Bácska Áruházat...
Ez egy nagyon érdekes kép. A szűkszavú leírás alapján valószínű, hogy a Duna-völgyi főcsatorna ásását ábrázolja.
A csatorna medrét 1912-ben kezdték ásni Bajánál, először kézi erővel. 1914-ben a földmunkákat vállalkozásba adták. A vállalkozó 1915 elején 3 exkavátorral kezdte meg az ásást. A munka lassan haladt, mert 1916-ig csak 14,2 km, 1918-ig pedig 32 km készült el. (Közbejött a háború.) Forrás: Ihrig Dénes: A magyar vízszabályozás története. OVH, Bp. 1973.
Egy kép: a "Kanális" a csanádi hídnál 2003. május 8-án.
Csak most vettem észre a beírásodat, rögtön válaszolok. A képeslapok Becherer Károly tulajdonai. Úgy tudom, hogy rövidesen megjelenik a képeslapos könyv második kötete is, abban bizonyára benne lesznek. A csatornáról - valószínűleg I. Ferenc József számára - készült egy díszalbum 1875 körül. Ez a bajai múzeum tulajdona. Ebből kértem és küldtek nekem képeket a baja-bezdáni tápcsatornáról szóló, a Bácsországban rövidesen megjelenő cikkemhez. Ezeket tudom elküldeni, kis türelmedet és a villámposta címedet kérve.
Akkor bocs, azok valóban azok, hiszen az a hely a Halászpart amúgy is (vagy mit tudom én, lehet, átnevezik Naplopóhely-, vagy PUbipartnak, vagy mi a jófenének..) , szóval igazad van. A haltartó bárka (amiről horgásztatok) bizonyos hírek szerint Pakson van, más hírek szerint meg a bárkamennyországban, szóval minden lehet.
Én a kép hátterében balra látható halászbárkákra gondoltam - azt hiszem legalábbis, hogy azok. A víziszínpadnál régebben állt egy halászbárka, sokat pecáltunk rajta, onnan ismerős.
Kedves Gazo2! És esetleg hozzá lehetne jutni ezekhez a képekhez? Dávodról már több, mint 1000 fotóm van. Jól jönne a csatiról is, abból kevés van. Ha igen, privátban elérhető vagyok.
Több alkalommal is találkoztam azzal a téves vélekedéssel, hogy a bőgőshajót mélyhangú kürtjéről nevezték el. Ez a magyarázat első pillanatra helytálló lehetne, de ha arra gondolunk, hogy a hajókürtöt gőzzel szólaltatták meg, akkor a bőgőshajónak gőzhajónak kellett volna lenni. Az igazság az, hogy a bőgőshajók a nevüket orrtőkéjükről kapták, ami egy nagybőgő csigájához hasonlított.
A hajókat a fahíd előtt ábrázoló képeslap mása - laikusként nem tudok lényeges különbséget felfedezni - látható Becherer Károly - Kovács András könyvében a 42. oldalon a következő szöveggel:
Két nagy uszály a fáktól nem látható belváros partjainál a régi kis fahíd mellett.
A levelezőlap alatt a kiadó: Ifj. Wagner A. 1900. k.
Más alkalommal megtettem, most ismét említem a kitűnő képeslapos könyvet. Hadd mondjam el, hogy a képeslap gyűjtésnek hihetetlen nagy jelentősége van a történeti kutatásban. Ennek kiváló művelője, hasonlóképpen az érmészetnek is Becherer Károly. A múlt héten a Ferenc-csatornáról tartottam előadást a helytörténeti klubban. Szemléletessé tette mondanivalómat az általam hozott térképeken kívül, hogy Becherer Károly egy sereg képeslappal lepett meg bennünket. A bajai Deák Ferenc-zsiliptól a bezdáni, a kis-sztapári, a verbászi, az újvidéki, a bácsföldvári stb. vízválasztók és zsilipek ábrázolatai mellett egyéb képeslapokkal a Ferenc-csatornáról, a Ferenc József-csatornáról és a baja-bezdáni tápcsatornáról. Az érmészetet mindig is a történelem fontos segédtudományának tartottuk. Úgy tűnik a képeslap hasonló szerepet tölt be.
Ami azt illeti, ezek ún."bőgőshajók" nem halászbárkák. 200 tonna körüli ömlesztett és darabáruk szállítására voltak alkalmasak.Érdekesebb a háttérben álló, félállandó, nyitható Sugó híd.
Köszönöm leveledet és elnézést kérek a Fórum más olvasóitól az ide nem illő témáért, de arra gondoltam, hogy a régi képekben érdekeltek között vannak olyan helytörténészek, akik segíthetnek.
1844.7.15-én született a bajai ref. anyakönyv szerint a Zomborba nősülő Dömötör Pál, ugyanilyen nevű apja a házasságot 1841-ben kötötte az akkor 27 éves anyjával. A szakirodalom szerint az apa 1770-ben született Dunaszentgyörgyön. Na most ott kétévente született egy Dömötör Pál, meg kell találnom, hogy minek alapján választották ki közülük éppen az 1770-est.
Nagyon jó szemmel olvastad a soraimat. Jómagam is meditáltam a Dömötörök évszámain. Mégis - részben azért, mert úgy gondoltam, hogy talán a lényeget illetően nem annyira fontos, azonkívül egy előadásra készülve meglehetősen sok tennivalóm van - elfogadtam a kis különbséget mutató adatokat. Miután a Rapcsányi monográfia a fiatalabb Dömötört 1845-ös születésűnek jelöli. Ez a könyv pedig 14 évvel az ifjabb Dömötör halála után jelent meg, tehát akár személyes ismeretség állhatott fenn közte és az életrajzi rész összeállítója között. Kérlek, hogy kutatásod eredményét írd meg! Érdekes kérdést vetettél fel.
Nagyon köszönöm a választ. Reméltem, hogy jobb híján a bajai Dömötörökről nevezhették el az utcát, de reális lehet-e - elnézést a levelek kiskorú olvasóitól a frivol felvetésért - az, hogy valakinek 74 éves korában születik gyereke (az én eddigi családkutató praxisomban pl. 66 év volt a maximum)? Miközben neje 30 éves, ahogy a bajai református anyakönyv mutatja? Hát nem tudom, majd tovább kutakodok, hátha téved a szakirodalom.
Robi, semmi baj, nem te vagy a hunyó, hanem szvsz a sorozat szerkesztője, aki ilyen hülye feliratot nem vett észre... Persze a többi képen is egyértelműen látszik, hogy télen készült a film, csak a Sugó verte ki a biztosítékot.
Gyermekkorom emlékeiközött :)
