A PC és az ember egy légtérben van.Egy ember 80 w energiát termel,ezt kell elvonni,a pc termel 300 w hőenergiát.
Ennek elvonása szintén energiát igényel.
Tehát ma a légkondik energiájának nagy része egy átlag irodába a pc által termelt hő elvonására megy el(pontosabban:legföbb hőforrás az ablak,aztán a nem megfelelő szigetelés,a pc és az ember).
A japán ad hitelt,amiböl az othoni termelésüket ki tudják váltani,de nem a jelenlegi gazdaság teljesítményének emelésére beruházásokkal,hanem új termelőkapacitások építésére amik nem exportképes termékeket állítanak elő.
Tehát az általad felvázolt scenarióban
mai állapot:
külkerhiány :500 milliárd
GDP növekedés:évi 500 milliárd
Energiakiváltás:
Külkerhiány:évi 700 milliárd
GDP növekedése:300 milliárd.
Jelenleg ha van 100 000 dolcsid,csinálsz egy vállalkozást,ami évente hoz x hasznot.Ha a vállalkozásod energiaigénye további 100 000 $-etigényel ,akkor viszont nem fog több hasznot hozni mint az első,olcsó energiás scenario,sőt,a megnövekedett költségek miatt lehet hogy piacképtelen lesz a terméked.Így viszont az éves hasznod a befektetett öszeg után felére esik.
Mondjuk legyen egy kolbászsütőd.Az olcsó földgázal sütöd a kolbászokat,így tudsz 10 000$-es befektetésel évi 1000 $ hasznot elérni.Ha viszont kell építened egy atomerőművet a kolbászsűtőd ellátására,akkor 20 000-es befektetést csinálsz,viszont a forgalmad nem fog növekedni,mivel nincsen a földgázhoz képest semmi hozáadott értéke a termékedhez.
Tehát ha az első esetben évi 10 000 $ befektetésel,évi 20 000-es forgalommal elérsz évi 1000 $ hasznot(33%-os amortizáció),akkor 20000 $-es befektetésel évi 2333$-es veszteséget hozol össze.A terméked viszont nem lesz versenyképes a földgázas termékkel,mivel nem lesz hozáadott értéke.
A mai napon ismét - idén immár negyedszer - csökkentette bizonyított olajkészleteit a világ harmadik számú piaci szereplője, a Royal Dutch/Shell. Ezzel a 2002-es éves jelentésben szereplő adatokhoz képest már 4.47 mrd hordós eltéréssel kell számolni (áprilisban ebből 4.35 mrd volt ismert).
Mindemellett az óriásvállalalat részvényei sem Londonban, sem Amszterdamban nem mutattak érdemi elmozdulást:
- a befektetők számítottak arra, hogy folytatódnak a felülvizsgálatok
- az első, sokkoló bejelentéshez képest a többi korrekció mértéke elenyészőnek mondható
- az újabb módosításnak semmilyen hatása nem lesz cash flow-szinten
A szakértők szerint a botrány nemcsak a Royal Dutch/Shell, hanem az olajipar más vállalatai esetében is aláásta a számviteli értelemben alkalmazott kimutatásk iránti bizalmat.
Az intézményi befektetők jelentős portfolió-átcsoportosítást hajtottak végre az elmúlt hónapokban: olajipari részvényeket adtak el és a nyersolajat vásároltak.
Kérdés: magánemberek is befektethetnek nyersolajba, vagy csak cégek? Ha igen, akkor hogyan?
"A gazdasági helyzetük szvsz néhány évtized alatt radikálisan leromlik, az az olaj amit a vegyipar fel tud venni szvsz az éhenhalásukhoz is kevés. Adva van tehát egy szép nagy éhező tömeg, akik ráadásul nem is kimondottan kedvelik a zsidó/keresztény kulturkört és fegyverrel is elég jól el vannak látva...
Nos, egy multi hosszú távra nem biztos hogy ilyen területre telepítené a gyárait..."
Akár meg is fordíthatjuk a gondolatmenetet. Szerintem egy multi nem biztos, hogy olyan országba telepíti a gyárait, amelyik GDP-jének hatalmas részét high-tech hadseregre költi, így a plebs vásárlóereje ezzel arányosan csökken. Ellenség pedig sehol, néha kreálnak egy ellenséget - Irak - de minden csilli-villi szuper technológiájuk ellenére még mindig nem nyertek semmit - illetőleg megnyerték a jogot, hogy havi 5 milliárdot kiperkáljanak az otttartózkodásuk finanszírozására. A high-tech pedig éppenséggel visszafelé sült el: fényképek és videofelvételek igazolják, hogy embereket kínoznak, eskövőket bombáznak. Az 50 év alatt felépített imidzsüket sikerült lerombolni egy ilyen hadművelettel. Ezt visszacsinálni újabb 50 év kellene, de erre aligha kerül már sor.
A PC nem a légkondi szükséglete hanem az előtte ülő emberé. Viszont nyugodtan hozzászámolhatod a munkahely fenntartási költségéhez. Persze otthon is megy a légkondi és a melóhelyen is és otthon is akkor az egyből dupla költség. Persze ez idehaza (még) nem annyira jellemző, de szvsz az amcsiknál, különösen a melegebb helyeken már inkább probléma lehet. Viszont az a dolog igaz a fűtésre is. És az amcsik a melóhelyre sem metróval járnak...
De ebben szvsz az energiafogyasztás a legkisebb probléma. A fő kérdés szvsz nem az hogy honnan vegyük a jövőben az energiát (Pl. itt van a Föld mellett mindjárt a nap ami gyakorlatilag korlátlan erőforrás és csak pénz és technológia kérdése a kiaknázása, a technológia kifejlesztése pedig politikai akarat). Szóval szvsz ez az egész nem igazán technikai hanem politikai kérdés: igen jó buli az olajbiznisz sok embernek az olajipartól az autóiparon, fosszilis erőművek üzemeltetőin át a politikusokig.
a dolog ugy mukodik, hogy a japanok adnak hitelt, amibol az amcsik vesznek taiwani szamitogepet, meg kinai polot, meg indonez cipot, es ezert cserebe a sajat konnyuiparukbol a nepet atiranyitjak eromuvet epiteni. na meg persze atiranyitanak nepet a marketingbol, salesbol, es egyeb egetrengetoen fontos szolgalatatsokbol.
az amcsinak maganak kell majd kibongesznie az ingatlan arat, mert az ugynok elment Alaszkaba bitument meg urant banyaszni, hatalmas tragedia lesz :)
ja igen, es az energiatermelo gepek, egyreszt az importot csokkentik, masreszt meg ha egyedul az amcsik vagnak bele komolyan a nuklearis hidrogen termelesbe, mert europa a szeleromuvel gagyizik, akkor a know-how megint naluk lesz, csakugy mint ITben, biotechben, es jo pezert exportalni tudjak azt. aztan megint ravernek 20% GDPt 10 ev alatt az EU-ra, ahogy a 90es evekben tettek.
Az ipar alapvetően gépekböl,épületekböl és hozzáértő emberekböl áll.Ha ezek nincsennek meg,akkor a gépekeet meg kell venni,az épületeket megépíteni és az embereket kiképezni.
namásmot,ez a mai viszonyok melett nem fog menni.A világon mindenhol nagyon viszafejlödött az erőművi gépgyártás a többi iparág rovására,és ennek a tendenciának a megváltoztatása igen fájdalmas lenne.
(nézd,én csak egy parlagi gépész vagyok,és kötvények meg valuták helyett ilyenkor emberi és gépi erőforrásokban gondolkodok.És biz ezekböl messze nem állunk olyan jól,mint gondolnád).
Egyszerűen a jelenlegi kapacitások min 70%-osan vannak kihasználva az erőművi iparban.Ha most új beruházásokat akarsz indítani,akkor elöbb a gépipart kell nagyon keményen megnövelned,valahonnan a magasan képzett szakembereket előszedned.(mo.-n talán van 10 ember,aki még tudja hogy hogyan kell generátort gyártani,de a többi ország sem áll jobban).
A legközelebbi hely errefele pl. csehországban van,ahol tudsz generátort gyártatni.Erősűramú elektromos gépek gyártásához berendezéseket a világon pár cég gyárt.Ha akarsz egy új trafógyárat,akkor a német Georg szállíthat neked vasmagvágót,a svájci Micafil meg vákuumkályhát....(az indiaiak is töllük vettek,tehát nem túl nagy ezek piaca).A generátorok kiegyensúlyozásához a német Schenk gyárthat gépet.
De már ha 300
Európában trafó fokozatkapcsolókat öszesen 3 cég gyárt.
Honnan veszel gyárakat és embereket?Egy nyomi gyár felépítése min. 2 év,de ha teljesen új gépek kellenek kitolódik ez akár 4 évre is.Az alálomások szerződéseit 2 évre kötik.Egy erőművet a döntéstöl számítva 4-7 év alatt készítenek el.
ezeket az eszmefuttatasokat nem igazan ertem.
az rendben van, hogy a Kyotoi jegyzokonyv csokkenti az eletszinvonalat, de a novekedest nem feltetlenul.
az altalad idezett szamokbol, es egyeb tenyekbol, amit mindaketten tudunk, egyertelmu, hogy nem a koolaj futotte az arany 90-es eveket, hanem az IT forradalom.
Europa meg nem volt sehol az elmult 10 evben a nemet francia gazdasag jellemzoen 0-1 %-kal novekedik mar emberemlekezet ota. teszi ezt mindannak ellenere, hogy o is legalabb akkora reszet importalja a koolajszuksegletenek, mint USA.
az usaban rengeteg a luxusfogyasztas, az emelkedo koolaj arak mellett lenyeges gdp csokkenes nelkul lehet csokkenteni a fogyasztast. pl. ha nem SUVval megy az amcsi 50 kmre levo boltba kenyeret venni, hanem gyalog a sarokba, akkor a GDP veszteseg mindossze a kereskedo elmaradt profitja az el nem fustolt benzinen.
ellenben europaban sokkal kevesebb a luxusfogyasztas, es bizony az auropai tomegkozlekedese halozat, ha bar fejlettebb, de a kapacitasanak hataran van mindenhol, tehat itt is ugyanott vagyunk ahol a part szakad.
de ez tok ertelmetlen vita, nagyon sok a talalgatas, majd a jovo eldonti.
en mindenestere azt vallom, hogy a ki rugalmasabb, az a nyero, es europa bizony merev.
Á,valóban.A légkondirol elfeledkeztem.Azzal együtt a Pc nyári fogyasztása már 1-2 kg szén/nap.
Az utobbi években a PC-k áramfogyasztása a teljesítményükkel arányosan nött.A következő generáció ha +200 wattot fog fogyasztani(a jelenlegi csúcsgépek gogyasztása 300 w),akkor a jelenlegi trendek szerint kell nekik gépenként évent (200*3$) min. 200 dollárt áldozni új erőművekre.Másképpen:amikor veszel egy új PC-t,akkor min.600$-be kerül a hozzá tartozó háttérkapacitás kiépítése atomerőműböl.(erőmű+áramelosztó).Persze a ha konzervatívabban számolunk,akkor a kapacitás kiépítése többe kerül,mint a számítógép.
Itt mo.-n az a szerencsénk,hogy gerinchálózatot és az erőműeket alaposan túlméretezték.De az usa-ban ez nem igaz,és ez ált az áramszünetek mögött is...
A PC energiafogyasztása mellett viszont számold a munkahely kifűtését/légkondicionálását, a közlekedést. Ráadásul a PC fogyaszthatna épp kevesebbet is ha nagyon akarna...
A villanyt lehet Pl. atomerőműből is nyerni. Szvsz az hogy miből mennyi energiát nyerünk elsősorban gazdasági/politikai kérdés. Pl. nem tudom hogy az amcsiknál az elnökválasztási kampányt mennyire pénzelik olajcégek és hogy ezeknek mennyire jó üzlet ha az araboktól importálják az olajat ahelyett hogy más megoldásokat keresnének az olaj kiválatására.
Amúgy szvsz az amcsiknál van egy igen nagy erőforrás amit át tudnának irányítani erre a területre ha annyira nagyon akarnának: a hadiipari kutatások. Szvsz abból a pénzből amiből egy új harci repülőgép, esetleg még néhány új rakéta kifejlesztése összejön annyiból egész sok mident tudnának fejleszteni az energetika területén is, ha ez lenne a céljuk.
A mai berendezéseink minden kg-jára jut mina a saját tömegével megegyező,de sok esetben a tömegénél nagyságrendekkel nagyobb foszilis energiahordozó.
Egy átlag asztali PC 8 órás műszakban használva naponta 0,5 kg szenet fogyaszt.
A legyártásához a tömegének legalább a tízszerese,de lehet hogy 100*-osa kell szénben.Miböl csinálod ezeket a ketyeréket?
Ez már most sem megy.A költségeket nem csökenti,mivel az olaj hitelböl finanszirozása lenyomta a dollár árfolyamát.
Az amik megtakarítási kedve alacsony.Tehát csak külföldiek jegyzik le a kötvényeket.
Namármost,józan paraszti(gépészmérnöki)észel,az ami odaballag a japánhoz,ad neki egy csomó dollárt jenért.Az ami ezzel a pénzel alapvetően japán termékeket,vagy olyanokat tud vásárolni,melyek gyártóvalutájá kereskedelmi hiányban van a jennel szemben.
Tehát az amik jelenleg,az alacsony megtakarítási kedv miatt külföldröl tudnak gépeket venni,melyekkel meg tudják csinálni az eőműveiket.
Hogy is lehet....Most,amikor dollárt veszek tulajdonképpen abba fektetek be,hogy a jövőben az ami gazdaság gyorsabban növekszik,mit kereskedelmi hiány.
Namármost,itt az ami gazdaság növekedése a kulcs....Tehát amikor dollárba fektetek be,akkor abba a hitbe adom oda a forintomet(pontosabban a forintgazdaságban gyártott termékemet,vagy olyan gazdaságban gyártott termékemet amely a forintgazdaságal szemben hiánnyal rendelkezik) hogy a jövőben majd ami terméket kapok érte.Méghozzá többet,mint ma.Namármost,az energiatermelő gépek nem tudnak több exportot generálni....
Ha jól okoskodok,akkor a jelenlegi USa kereskedelmi szerkezet melett nem lehet külföldi töbletforrásokat felhajtani,az egyetlen megoldás a hazai fogyasztás mérséklése,a megtakarítási hajlandóság növelése,a beruházások felfuttatása.Viszont így csökken a fogyasztás,ami a gzadaság alapvető átalakulásával jár,illetve az életszínvonal csökkenésével.
Ja és még egy másik: németek tervezik az ún felszélerőművet. A lényege: egy óriási üvegház (5 km átmérőjű) a közepén egy 1 kilométer magas kémény.... A kémény aljában egy turbina.
A probléma jelenleg a kéménnyel van.
A költségek 60%-a az üvegház - de gondolom azt alkalmazni lehetne rendes kertészeti célú üvegházként is.
Találtam a folyosón egy újságot, a címe Kőolaj és Földgáz.
Érdekes dolgok vannak benne, most a számomra legérdekesebbet emelném ki:
A kanadai Iogen Enzim társaság a Shell 20%-os részesedése mellett bioetanol gyártó üzemet tervez.
800 ezer tonna szalmából 240 millió liter etanolt termel egy év alatt. Enzimekkel feltárják a cellulózt, többlépcsős hidrolízissel glükózzá alakítják és végől metanollá erjesztik.
No én ilyesmikre gondolok, magyarországon évente sokmillió tonna szalmaféleség keletkezik.
Legyárthatnánk belőle szeritnem a benzinszükségletünket, a maradékkal pedig lehetne javítani a földeket.
Termőterület van. A technológia fejlődésével szvsz a népesség jelentőségre radikálisan csökkenni fog. Ma még viszonylag sok élőmunka kell egy átlag ipari termék létrehozásához, de közel sem annyi mint mondjuk 10-20 évvel ezelőtt. Azonban azáltal hogy a számítási kapacitás ára és térfogatigénye radikálisan lecsökkent, ráadásul az egyéb szükséges eszközök (szenzorok, kamerák, stb) költségei is csökkentek, ráadásul az MI környékén is vannak eredmények, lassan el jön az ideje az újabb generációs ipari robotok fejlesztésének amik már az átlag segédmunkás melóját is ki tudják váltani, legalábbis ellenőrzött környezetben. Plusz a fejlődésnek van egy másik iránya is: a szélessávú hálózatok fejlődésével idővel Pl. el tudom képzelni hogy az építkezésen a gépkezelők nem kell feltétlenül jelen lenniük. Egy markolót sokkal hatékonyabban tudna irányítani a kezelője egy légkondicionált szobában, VR-kesztyűben távvezérléssel mint a 40 fokos melegben az építkezésen. És a távmunka szvsz egy csomó más helyen is működhet ami csökkentheti a közlekedéssel kapcsolatos energiafelhasználást, plusz szükségtelenné teszi hogy a dolgozó a munkahely közelében lakjon.
nem tud fejlődni, mert nincs hadserege amivel megvédené magát???
Bizony bizony. Ne felejtsd el hogy a közelünben van egy szép nagy időzített bomba amit úgy hívhatunk hogy arab világ. Ezek most úgy viszonylag jól elvannak, elég sok pénz folyik arra felé pont az olaj miatt. Most képzeld el hogy mi fog történni ha teszem azt elkezd radikálisan csökkenni az olaj iránti kereslet, mondjuk mert kiváltják fúziós erőművekkel vagy korszerűbb atomerőművekkel és üzemanyagcellás autókkal, vagy akkor ha elkezd elfogyni az olaj arrafelé. A gazdasági helyzetük szvsz néhány évtized alatt radikálisan leromlik, az az olaj amit a vegyipar fel tud venni szvsz az éhenhalásukhoz is kevés. Adva van tehát egy szép nagy éhező tömeg, akik ráadásul nem is kimondottan kedvelik a zsidó/keresztény kulturkört és fegyverrel is elég jól el vannak látva...
Nos, egy multi hosszú távra nem biztos hogy ilyen területre telepítené a gyárait...
Pénzt nem kell elvonni, eladnak a szabadpiacon Treasury Securities-t, abból fizetik. Esetleg vehetnek fel kölcsönt kereskedelmi banktól. Ebből vesznek nyersanyagot és energiát az építkezéshez. Minden új gazdasági tevékenység növeli a gazdaságot. Építőipar, gépipar felfut stb.
Valahonnan el kell vonni a pénzt.És most vagy az ami gazdaságot alakítják át,és lemondanak pár luxuságazatrol(mondjuk a themeparkokrol),vagy a ruszkiktol rendelnek,és engedik a kereskedelmi hiányt az egekbe szöktetni.
The U.S. and nine other nations are working on new reactor designs. The VHTR reactor, however, will not be ready for demonstration until 2015, while the $1.1 billion in the energy bill would pay for work only until 2010. US nuclear industry eyes new reactor projects
Én az energiatermelés növelésére reagáltam. Felvesszük a kölcsönt, megépítjük a +1% termeléséhez szükséges erőművet. Min. a kölcsön összegével nő a gazdaság.
U. S. Department of Energy
Nuclear Hydrogen Initiative Nuclear Hydrogen Initiative
February 2004
Goal of the Nuclear Hydrogen Initiative
The goal of the Nuclear Hydrogen Initiative is to
demonstrate the economic, commercial-scale
production of hydrogen using nuclear energy. If
successful, this research could lead to a large-scale,
emission-free, domestic hydrogen production capability
to fuel a future hydrogen economy.
Why Use Nuclear Energy to Produce Hydrogen?
Hydrogen offers significant promise as a future energy
technology, particularly for the transportation sector.
The use of hydrogen in transportation will reduce U.S.
dependence on foreign sources of petroleum, enhancing
our national security. Significant progress in hydrogen
combustion engines and fuels cells is making
transportation by hydrogen a reality.
The primary challenge to the increased use of hydrogen
as part of the Nation’s overall energy infrastructure is
the cost associated with its production, storage and
delivery. Hydrogen is the most common element in the
universe and can be produced from readily available
sources such as methane and water. However, existing
hydrogen production methods are either inefficient or
produce greenhouse gases. Nuclear energy has the
potential to efficiently produce large quantities of
hydrogen without producing greenhouse gases and
hence, to play a significant role in hydrogen production.
Developing an Integrated Hydrogen Program
The President’s Hydrogen Fuel Initiative is a new
research and development effort to reverse America’s
growing dependence on foreign oil and expand the
availability of clean, abundant energy. Hydrogen is
produced today on an industrial scale in the
petrochemical industry by a process of steam reforming,
using natural gas as both source material and heat
source.
Recent research conducted under the Department’s
Nuclear Energy Research Initiative (NERI) indicates
the possibility of hydrogen production through the
thermochemical splitting of water. Nuclear heat,
supplied to a hydrogen-producing thermochemical
plant through an intermediate heat exchanger, promises
high efficiency and avoids the use of carbon fuels.
Using very-high-temperature advanced reactors, such
as Generation IV gas-cooled or liquid metal-cooled
reactors, nuclear energy can produce hydrogen in very
large quantities consistently over long periods of time
without emitting greenhouse gases or other harmful
air emissions. The Department is also exploring several
other processes, including the high-temperature
electrolysis of water.
Significant research and development (R&D) will be
required in order to complete a commercial-scale
demonstration. The hydrogen production system and
heat transfer components, such as intermediate heat
exchangers, will require the evaluation and
development of high-temperature, corrosion-resistant
materials.
The Office of Nuclear Energy, Science and Technology
(NE) has developed a Nuclear Hydrogen R&D plan,
which defines the objectives and goals of the Nuclear
Hydrogen Initiative and identifies the R&D required
to deploy the most promising technologies.
As part of the President’s Hydrogen Fuel Initiative, the
Nuclear Hydrogen Initiative is being implemented in
close cooperation with programs in other DOE offices
that are conducting hydrogen R&D -- the Offices of
Energy Efficiency and Renewable Energy, Fossil
Energy, and Science. This cooperation eliminates
redundancy while ensuring that R&D is complimentary.
NE has also established substantial cooperation in this
area with its international research partners.
Program Highlights
The Nuclear Hydrogen Initiative addresses the need
for greater utilization of our energy resources by
developing energy conversion systems to economically
produce hydrogen for use in our national transportation
system.
Program milestones include:
• FY 2006: Complete a demonstration of
laboratory-scale thermochemical and high-temperature
electrolysis hydrogen production systems.
• FY 2010: Begin operation of a pilot-scale hydrogen
production system.
• FY 2013: Complete the final design of a
commercial-scale nuclear hydrogen production
system.
• FY 2014: Initiate construction of the
commercial-scale nuclear hydrogen demonstration
facility.
• FY 2017: Complete construction and checkout of
the nuclear hydrogen demonstration facility and
initiate demonstrate of commercial-scale hydrogen
production.
FY 2003 Accomplishments:
• A Nuclear Hydrogen R&D Plan was developed that
defined and prioritized the necessary R&D to
develop, design and construct hydrogen production
facilities.
FY 2004 Planned Accomplishments:
• Complete final designs for the baseline
thermochemical and high-temperature electrolysis
laboratory-scale systems.
• Prepare report identifying materials requirements for
baseline hydrogen production processes.
• Prepare report identifying potential applications for
membranes in nuclear-compatible hydrogen
production processes.
• Identify infrastructure requirements for the pilot plant
demonstration of hydrogen production processes.
FY 2005 Planned Accomplishments:
• Complete conceptual design and begin preliminary
design for the baseline thermochemical and
high-temperature electrolysis pilot plants.
Visit our web site: nuclear.gov
ezzel a következő gondok vannak:
- veszélyes országokba nem merünk atomerőművet telepíteni, mert a végén még bombát fognak gyártani
- az olajat, mint enegiaforrást, már csak a környezetvédelem miatt is el kell felejteni nagyon rövid időn belül
- a nehézolaj kitermelése lassú és drága, nem fogja tudni kielégíteni az igényeket, hiába van rengeteg hidrogén a krakkoláshoz
Az energiatermelésre fordított pénzek nem csökkentik a gazdaságot, hanem növelik. Új kölcsönökből új erőművek, utak, parkok stb. épülnek. Munkahelyek keletkeznek.
"Europa se olcso, se draga nyersanyagarak mellett sem tud novekedni, nincs semmi belso mobilitasa, oregedik, szinte 0 asvanykincsekkel rendelkezik, nincs hadserege amivel megvedene magat, nincs olyan termeke, amellyel monopol helyzetben lenne a vilagon. a gaz es koolaj ellatasa az oroszok es az arabok kegyen mulik, es ezekert az eroforrasokert versenyezni kell a kinaiakkal es indiaiakkal."
nem tud fejlődni, mert nincs hadserege amivel megvédené magát???
ez olyan nagyon kettős beszéd. Helyesen: nincsen hadserege, amivel megtámadhatna nyersanyagban gazdag országokat és elrabolhatná azok nyersanyagkincseit.
Ezt a kettős-beszédet már régen szóvá akartam tenni. Magyarországnak régen Hadügy-Minisztériuma volt. Aztán lett belőle Honvédelmi Minisztérium, de mióta a magyar katonák Irakban védik a hazát, azóta nemes egyszerűséggel Védelmi Minisztériumunk van - az Usák Ministry of Defense mintájára.
