Tényezők:alacsony hőveszteség,nagy népsürűség.
A földház valóban alacsony hőveszteségű,de az általa elérhető népsürűsgé is alacsony.Viszont ez a szállítási+infrastruktura költségeket megnöveli.
Nyugaton a pénz 95%-a ilyen "körbe" tartozás. Erre kell fizetnie minden szereplőnek a kamatokat, ami csak úgy lehetséges, ha többet termelnek+új kölcsönöket vesznek fel.
Ha fogsz 100 HUF-t és beteszed "A" bankba, akkor "A" 20%-os kötelező fedezet mellett 500 HUF-t kölcsönyt nyújthat egy XY személynek. Ez a pénz átvándorolhat egy "B" bankba. Ott ez új betétként jelentkezik, amit ismét fedezetként használnak. "B" bank kölcsönad 2500 HUF-t z-nek. Ezt kell tovább iterálni.
UK:
"The money supply in 1971 was just under Ł31 billion. At the end of the third quarter of last year, it was about Ł665 billion. In 25 years it has grown by a staggering 2,145 per cent. Where has the money come from? Interestingly, the Government have only minted a further Ł20 billion in that time. It is the banks, the building societies and our commercial lenders who have created the balance of Ł614 billion. If this rate of growth is projected over the next 25 years, the money supply in 2022 will be over Ł14,000 billion."
A pénz mennyiség exponenciálisan növekszik, jelentősen leelőzve a tényleges gazdasági növekedést. Ha a rengeteg pénz elvándorol a gazdaságba, akkor jön az infláció.
A PC ugyan termel némi hőt de ez szvsz gyakorlatilag elhanyagolható, ugyanúgy ahogy az ember által termelt hő. Legalábbis az épület falán és az ablakokon keresztül érkező meleghez képest. Egy átlag szoba hőmérsékletén nemigen változtat még egy fél fokot sem ha be van kapcsolva a PC. Ha az irodában 32 fok van nem sokat oszt vagy szoroz ha kikapcsolod a géped...
"Ha nem nő a gazdaság akkor minden résztvevő eladósodik. Ahhoz, hogy fizetni tudjuk a törlesztő részleteket újabb kölcsönöket kell felvennünk. Ez egész egyszerűen annak a következménye, hogy több az adósság, mint a pénz amiből vissza lehetne fizetni."
Szerintem ez így nincs jól. A hiteleknek fontos gazdaságélénkítő szerepe van, de hogyha eljelentéktelenedik a pénz szerepe a hitelek mellett, akkor nagyon labilis lesz a gazdaság. Könnyen beindulhat egy dominoeffektus - ahol a körbetartozások miatt az egyik szereplő bukása sorba ledöntheti az összes többit.
Global warming is now advancing so swiftly that only a massive expansion of nuclear power as the world's main energy source can prevent it overwhelming civilisation, the scientist and celebrated Green guru, James Lovelock, says.
Vitatkoznék azzal, hogy a panel a jövő életformája.
Egy földházat úgy meg lehet építeni, hogy nem is kell fűteni. Sőt világítás is alig kell hozzá.
A panel persze tényleg jóval hőtakarékosabb, de más szempontból viszont pazarlóbb, több vilanyvilágítás, légtechnika, ilyesmik.
"Voltak korábban javaslatok az olajpala és nehézolajlelőhelyek átalakítására:
Mélyen az olaj alatti víztartalmú rétegben hidrogénbombát robbantanának. A magas hőmérsékleten a víz hidrogéntartalmát elvonná az olaj, így könnyebb lenne + a hő is segítene kitermelni.
Persze, ez csak mélyen elhelyezkedő, vagy lakott területektől távoli lelőhelyeknél vethető be, de ha szorul a hurok, biztos kipróbálják."
Így is elég nagy hacacáré van az atomerőművek kapcsán - elsősorban a sugárzó hulladékok miatt. Oszt ha ez a hidrogénbombás bitumenkitermelés megvalósulna, érdekes lenne a sugárzó olajat autóba tölteni, majd szétpuffogtatni a levegőbe.
A rugalmaságnak határt szab az energia.Ha a vidékieknek be kell költözniük a városba,akkor ott új házakat kell felhuzni.Energia.
Ha a régi , nagyméretű házak helyett új , kisméreűteket kell flehuzni,szintén energia.
Ezek min-mind költségek.
Tehát itt gyakorlatilag az a probléma,hogy az olajos társadalom és az olaj nélküli között mekkora a különbség.
Az emberek arébb tudnak költözni,de a költözés sebeségének gátat szab a lakásállomány jelenlegi amortizásiós szintje,amit ha felgyorsítasz,akkor arányosan többe fog kerülni a lakosság mobilitásának növelése.(arányosan átmenetileg meg kell növelned az építőipar méretét).
Egyértelmű hogy az ami gazdaság jelenlegi szerkezet alkalmatlan a hoszabb távú fenmaradásra.
A gondom igazábol az,hogy a magyar gazdaság szerkezete viszont kezd közeledni az ami felé(útberúházások,a vasútvonalak fejlesztésének elmaradása,a lakoság migrációja kertvárosokba),ami növeli a fentartható szintre való átmenet sokját.
Mertugye,utálja mindenki a panelt,de meg kell vele békélni hogy ez a jövő házépítési formája.
De ha panelben élsz majd az usa-ban,akkor minek mentél ki oda?
Valami ilyasmi van a háterében annak,hogy az amik jobban félnek az olajnélküli élettöl,mint az ördögtöl.
Mertugye a mobilitás másik oldala,hogy az ott lévő németek,oroszok,kínaiak baj esetén mobilan haza tudnak menni....Vagy átmenni angliába.
sztem ezt meg sokaig lehetne ragozni. vannak helyettesito termekek boven.
pl a polgar SUV helyett hibrid autot jarat-> egybol van megrendeles az iparnak, munkahelyet teremt.
auto helyet gyalogol vagy bicajozik -> amortizalodik a cipo, ruha, bicikli, megehezik az ember.
sztem a lenyeg valahogy ottan van, hogy lehetoleg minel tobb ember dolgozzek, es a munka amit csinaljon ne burokratikus f szveres legyen, hanem olyanvalami, amit a tobbi ember ( a piac ) hasznoskent ismer el. ha van egy ilyen rendszered, igazabol mindegy, hogy az olaj 20, 40, vagy 200 dollar. alkalmazkodokepesseg, rugalmassag kell. a gazdasagi aktivitas magas szintje nem csak egyfajta (magas olajtartalmu) fogyasztasi szerkezettel erheto el.
a belso mobilitas olyan dolgokat jelent, hogy pl. az ember hajlando akar csaladostul is lakhelyet valtani mondjuk NewYorkbol San Franciskoba, es azt, hogy hajlando szakmat valtani, tanulni az elete soran. az effajta hajlandosag az USAban sokkal magasabb, mint az EUban (mer ott inkabb sztrajkolnak, meg segelyen elnek).
na mindegy nem akarom lekicsinyleni egy esetleges olajvalsag hatasait, de az elmult (70es-80as) evekbeli olajvalsag tapasztalata az volt, hogy aki rugalmas, alkalmazkodokepes, az nyertes(a nyugat), aki pedig merev, burokratikus, idealista az vesztes ( beketabor, arabok).
Oké,mondjuk hogy az amiknak van 33%-nyi rugalmaságuk,az ue-nak meg van 5%-ék.
De viszont így az eu a jelenlegi felhasználást 28,5 hordóra tudja leszorítani,az amik meg 40 hordóra.
Szerintem pedig ha megkérdeznénk egy közgazdászt,akkor az azt mondaná hogy a SUV helyett a sétálás roszat tesz a gazdaságnak.A SUV kevesebbet amortizálódik , tovább elég,a polgár nem fogyasztásal vagy munkával tölti az idejét...Hiszen a gépkocsik pont a közlekedési ídőt csökkentik (a tömegközlekedéshez képest is),amit hasznosabb dolgokra lehet elkölteni.
Továbbá csökken a polgárok mobilitása,szűkül a munkaerőpiac,csökken az gyártások központosítási lehetősége ami növeli a termékek egységárát hozáadott érték nélkül...
Persze az is igaz,hogy így csökken a fogyasztás(a sarki fúszeresnél az ember kevesebbet költ),így növekszik a megtakarítás,ami forrást jelent nagyobb beruháásokra.Csak mondjuk az usa gazdasága gyakorlatilag a fogyasztásra épül,tehát ez az átmenet hasonló sokkot idézhet elő mint a múlt század elején a nagy gazdasági válság volt.
A PC és az ember egy légtérben van.Egy ember 80 w energiát termel,ezt kell elvonni,a pc termel 300 w hőenergiát.
Ennek elvonása szintén energiát igényel.
Tehát ma a légkondik energiájának nagy része egy átlag irodába a pc által termelt hő elvonására megy el(pontosabban:legföbb hőforrás az ablak,aztán a nem megfelelő szigetelés,a pc és az ember).
A japán ad hitelt,amiböl az othoni termelésüket ki tudják váltani,de nem a jelenlegi gazdaság teljesítményének emelésére beruházásokkal,hanem új termelőkapacitások építésére amik nem exportképes termékeket állítanak elő.
Tehát az általad felvázolt scenarióban
mai állapot:
külkerhiány :500 milliárd
GDP növekedés:évi 500 milliárd
Energiakiváltás:
Külkerhiány:évi 700 milliárd
GDP növekedése:300 milliárd.
Jelenleg ha van 100 000 dolcsid,csinálsz egy vállalkozást,ami évente hoz x hasznot.Ha a vállalkozásod energiaigénye további 100 000 $-etigényel ,akkor viszont nem fog több hasznot hozni mint az első,olcsó energiás scenario,sőt,a megnövekedett költségek miatt lehet hogy piacképtelen lesz a terméked.Így viszont az éves hasznod a befektetett öszeg után felére esik.
Mondjuk legyen egy kolbászsütőd.Az olcsó földgázal sütöd a kolbászokat,így tudsz 10 000$-es befektetésel évi 1000 $ hasznot elérni.Ha viszont kell építened egy atomerőművet a kolbászsűtőd ellátására,akkor 20 000-es befektetést csinálsz,viszont a forgalmad nem fog növekedni,mivel nincsen a földgázhoz képest semmi hozáadott értéke a termékedhez.
Tehát ha az első esetben évi 10 000 $ befektetésel,évi 20 000-es forgalommal elérsz évi 1000 $ hasznot(33%-os amortizáció),akkor 20000 $-es befektetésel évi 2333$-es veszteséget hozol össze.A terméked viszont nem lesz versenyképes a földgázas termékkel,mivel nem lesz hozáadott értéke.
A mai napon ismét - idén immár negyedszer - csökkentette bizonyított olajkészleteit a világ harmadik számú piaci szereplője, a Royal Dutch/Shell. Ezzel a 2002-es éves jelentésben szereplő adatokhoz képest már 4.47 mrd hordós eltéréssel kell számolni (áprilisban ebből 4.35 mrd volt ismert).
Mindemellett az óriásvállalalat részvényei sem Londonban, sem Amszterdamban nem mutattak érdemi elmozdulást:
- a befektetők számítottak arra, hogy folytatódnak a felülvizsgálatok
- az első, sokkoló bejelentéshez képest a többi korrekció mértéke elenyészőnek mondható
- az újabb módosításnak semmilyen hatása nem lesz cash flow-szinten
A szakértők szerint a botrány nemcsak a Royal Dutch/Shell, hanem az olajipar más vállalatai esetében is aláásta a számviteli értelemben alkalmazott kimutatásk iránti bizalmat.
Az intézményi befektetők jelentős portfolió-átcsoportosítást hajtottak végre az elmúlt hónapokban: olajipari részvényeket adtak el és a nyersolajat vásároltak.
Kérdés: magánemberek is befektethetnek nyersolajba, vagy csak cégek? Ha igen, akkor hogyan?
"A gazdasági helyzetük szvsz néhány évtized alatt radikálisan leromlik, az az olaj amit a vegyipar fel tud venni szvsz az éhenhalásukhoz is kevés. Adva van tehát egy szép nagy éhező tömeg, akik ráadásul nem is kimondottan kedvelik a zsidó/keresztény kulturkört és fegyverrel is elég jól el vannak látva...
Nos, egy multi hosszú távra nem biztos hogy ilyen területre telepítené a gyárait..."
Akár meg is fordíthatjuk a gondolatmenetet. Szerintem egy multi nem biztos, hogy olyan országba telepíti a gyárait, amelyik GDP-jének hatalmas részét high-tech hadseregre költi, így a plebs vásárlóereje ezzel arányosan csökken. Ellenség pedig sehol, néha kreálnak egy ellenséget - Irak - de minden csilli-villi szuper technológiájuk ellenére még mindig nem nyertek semmit - illetőleg megnyerték a jogot, hogy havi 5 milliárdot kiperkáljanak az otttartózkodásuk finanszírozására. A high-tech pedig éppenséggel visszafelé sült el: fényképek és videofelvételek igazolják, hogy embereket kínoznak, eskövőket bombáznak. Az 50 év alatt felépített imidzsüket sikerült lerombolni egy ilyen hadművelettel. Ezt visszacsinálni újabb 50 év kellene, de erre aligha kerül már sor.
A PC nem a légkondi szükséglete hanem az előtte ülő emberé. Viszont nyugodtan hozzászámolhatod a munkahely fenntartási költségéhez. Persze otthon is megy a légkondi és a melóhelyen is és otthon is akkor az egyből dupla költség. Persze ez idehaza (még) nem annyira jellemző, de szvsz az amcsiknál, különösen a melegebb helyeken már inkább probléma lehet. Viszont az a dolog igaz a fűtésre is. És az amcsik a melóhelyre sem metróval járnak...
De ebben szvsz az energiafogyasztás a legkisebb probléma. A fő kérdés szvsz nem az hogy honnan vegyük a jövőben az energiát (Pl. itt van a Föld mellett mindjárt a nap ami gyakorlatilag korlátlan erőforrás és csak pénz és technológia kérdése a kiaknázása, a technológia kifejlesztése pedig politikai akarat). Szóval szvsz ez az egész nem igazán technikai hanem politikai kérdés: igen jó buli az olajbiznisz sok embernek az olajipartól az autóiparon, fosszilis erőművek üzemeltetőin át a politikusokig.
a dolog ugy mukodik, hogy a japanok adnak hitelt, amibol az amcsik vesznek taiwani szamitogepet, meg kinai polot, meg indonez cipot, es ezert cserebe a sajat konnyuiparukbol a nepet atiranyitjak eromuvet epiteni. na meg persze atiranyitanak nepet a marketingbol, salesbol, es egyeb egetrengetoen fontos szolgalatatsokbol.
az amcsinak maganak kell majd kibongesznie az ingatlan arat, mert az ugynok elment Alaszkaba bitument meg urant banyaszni, hatalmas tragedia lesz :)
ja igen, es az energiatermelo gepek, egyreszt az importot csokkentik, masreszt meg ha egyedul az amcsik vagnak bele komolyan a nuklearis hidrogen termelesbe, mert europa a szeleromuvel gagyizik, akkor a know-how megint naluk lesz, csakugy mint ITben, biotechben, es jo pezert exportalni tudjak azt. aztan megint ravernek 20% GDPt 10 ev alatt az EU-ra, ahogy a 90es evekben tettek.
Az ipar alapvetően gépekböl,épületekböl és hozzáértő emberekböl áll.Ha ezek nincsennek meg,akkor a gépekeet meg kell venni,az épületeket megépíteni és az embereket kiképezni.
namásmot,ez a mai viszonyok melett nem fog menni.A világon mindenhol nagyon viszafejlödött az erőművi gépgyártás a többi iparág rovására,és ennek a tendenciának a megváltoztatása igen fájdalmas lenne.
(nézd,én csak egy parlagi gépész vagyok,és kötvények meg valuták helyett ilyenkor emberi és gépi erőforrásokban gondolkodok.És biz ezekböl messze nem állunk olyan jól,mint gondolnád).
Egyszerűen a jelenlegi kapacitások min 70%-osan vannak kihasználva az erőművi iparban.Ha most új beruházásokat akarsz indítani,akkor elöbb a gépipart kell nagyon keményen megnövelned,valahonnan a magasan képzett szakembereket előszedned.(mo.-n talán van 10 ember,aki még tudja hogy hogyan kell generátort gyártani,de a többi ország sem áll jobban).
A legközelebbi hely errefele pl. csehországban van,ahol tudsz generátort gyártatni.Erősűramú elektromos gépek gyártásához berendezéseket a világon pár cég gyárt.Ha akarsz egy új trafógyárat,akkor a német Georg szállíthat neked vasmagvágót,a svájci Micafil meg vákuumkályhát....(az indiaiak is töllük vettek,tehát nem túl nagy ezek piaca).A generátorok kiegyensúlyozásához a német Schenk gyárthat gépet.
De már ha 300
Európában trafó fokozatkapcsolókat öszesen 3 cég gyárt.
Honnan veszel gyárakat és embereket?Egy nyomi gyár felépítése min. 2 év,de ha teljesen új gépek kellenek kitolódik ez akár 4 évre is.Az alálomások szerződéseit 2 évre kötik.Egy erőművet a döntéstöl számítva 4-7 év alatt készítenek el.
ezeket az eszmefuttatasokat nem igazan ertem.
az rendben van, hogy a Kyotoi jegyzokonyv csokkenti az eletszinvonalat, de a novekedest nem feltetlenul.
az altalad idezett szamokbol, es egyeb tenyekbol, amit mindaketten tudunk, egyertelmu, hogy nem a koolaj futotte az arany 90-es eveket, hanem az IT forradalom.
Europa meg nem volt sehol az elmult 10 evben a nemet francia gazdasag jellemzoen 0-1 %-kal novekedik mar emberemlekezet ota. teszi ezt mindannak ellenere, hogy o is legalabb akkora reszet importalja a koolajszuksegletenek, mint USA.
az usaban rengeteg a luxusfogyasztas, az emelkedo koolaj arak mellett lenyeges gdp csokkenes nelkul lehet csokkenteni a fogyasztast. pl. ha nem SUVval megy az amcsi 50 kmre levo boltba kenyeret venni, hanem gyalog a sarokba, akkor a GDP veszteseg mindossze a kereskedo elmaradt profitja az el nem fustolt benzinen.
ellenben europaban sokkal kevesebb a luxusfogyasztas, es bizony az auropai tomegkozlekedese halozat, ha bar fejlettebb, de a kapacitasanak hataran van mindenhol, tehat itt is ugyanott vagyunk ahol a part szakad.
de ez tok ertelmetlen vita, nagyon sok a talalgatas, majd a jovo eldonti.
en mindenestere azt vallom, hogy a ki rugalmasabb, az a nyero, es europa bizony merev.
Á,valóban.A légkondirol elfeledkeztem.Azzal együtt a Pc nyári fogyasztása már 1-2 kg szén/nap.
Az utobbi években a PC-k áramfogyasztása a teljesítményükkel arányosan nött.A következő generáció ha +200 wattot fog fogyasztani(a jelenlegi csúcsgépek gogyasztása 300 w),akkor a jelenlegi trendek szerint kell nekik gépenként évent (200*3$) min. 200 dollárt áldozni új erőművekre.Másképpen:amikor veszel egy új PC-t,akkor min.600$-be kerül a hozzá tartozó háttérkapacitás kiépítése atomerőműböl.(erőmű+áramelosztó).Persze a ha konzervatívabban számolunk,akkor a kapacitás kiépítése többe kerül,mint a számítógép.
Itt mo.-n az a szerencsénk,hogy gerinchálózatot és az erőműeket alaposan túlméretezték.De az usa-ban ez nem igaz,és ez ált az áramszünetek mögött is...
A PC energiafogyasztása mellett viszont számold a munkahely kifűtését/légkondicionálását, a közlekedést. Ráadásul a PC fogyaszthatna épp kevesebbet is ha nagyon akarna...
A villanyt lehet Pl. atomerőműből is nyerni. Szvsz az hogy miből mennyi energiát nyerünk elsősorban gazdasági/politikai kérdés. Pl. nem tudom hogy az amcsiknál az elnökválasztási kampányt mennyire pénzelik olajcégek és hogy ezeknek mennyire jó üzlet ha az araboktól importálják az olajat ahelyett hogy más megoldásokat keresnének az olaj kiválatására.
Amúgy szvsz az amcsiknál van egy igen nagy erőforrás amit át tudnának irányítani erre a területre ha annyira nagyon akarnának: a hadiipari kutatások. Szvsz abból a pénzből amiből egy új harci repülőgép, esetleg még néhány új rakéta kifejlesztése összejön annyiból egész sok mident tudnának fejleszteni az energetika területén is, ha ez lenne a céljuk.
A mai berendezéseink minden kg-jára jut mina a saját tömegével megegyező,de sok esetben a tömegénél nagyságrendekkel nagyobb foszilis energiahordozó.
Egy átlag asztali PC 8 órás műszakban használva naponta 0,5 kg szenet fogyaszt.
A legyártásához a tömegének legalább a tízszerese,de lehet hogy 100*-osa kell szénben.Miböl csinálod ezeket a ketyeréket?
Ez már most sem megy.A költségeket nem csökenti,mivel az olaj hitelböl finanszirozása lenyomta a dollár árfolyamát.
Az amik megtakarítási kedve alacsony.Tehát csak külföldiek jegyzik le a kötvényeket.
Namármost,józan paraszti(gépészmérnöki)észel,az ami odaballag a japánhoz,ad neki egy csomó dollárt jenért.Az ami ezzel a pénzel alapvetően japán termékeket,vagy olyanokat tud vásárolni,melyek gyártóvalutájá kereskedelmi hiányban van a jennel szemben.
Tehát az amik jelenleg,az alacsony megtakarítási kedv miatt külföldröl tudnak gépeket venni,melyekkel meg tudják csinálni az eőműveiket.
Hogy is lehet....Most,amikor dollárt veszek tulajdonképpen abba fektetek be,hogy a jövőben az ami gazdaság gyorsabban növekszik,mit kereskedelmi hiány.
Namármost,itt az ami gazdaság növekedése a kulcs....Tehát amikor dollárba fektetek be,akkor abba a hitbe adom oda a forintomet(pontosabban a forintgazdaságban gyártott termékemet,vagy olyan gazdaságban gyártott termékemet amely a forintgazdaságal szemben hiánnyal rendelkezik) hogy a jövőben majd ami terméket kapok érte.Méghozzá többet,mint ma.Namármost,az energiatermelő gépek nem tudnak több exportot generálni....
Ha jól okoskodok,akkor a jelenlegi USa kereskedelmi szerkezet melett nem lehet külföldi töbletforrásokat felhajtani,az egyetlen megoldás a hazai fogyasztás mérséklése,a megtakarítási hajlandóság növelése,a beruházások felfuttatása.Viszont így csökken a fogyasztás,ami a gzadaság alapvető átalakulásával jár,illetve az életszínvonal csökkenésével.
Ja és még egy másik: németek tervezik az ún felszélerőművet. A lényege: egy óriási üvegház (5 km átmérőjű) a közepén egy 1 kilométer magas kémény.... A kémény aljában egy turbina.
A probléma jelenleg a kéménnyel van.
A költségek 60%-a az üvegház - de gondolom azt alkalmazni lehetne rendes kertészeti célú üvegházként is.
Találtam a folyosón egy újságot, a címe Kőolaj és Földgáz.
Érdekes dolgok vannak benne, most a számomra legérdekesebbet emelném ki:
A kanadai Iogen Enzim társaság a Shell 20%-os részesedése mellett bioetanol gyártó üzemet tervez.
800 ezer tonna szalmából 240 millió liter etanolt termel egy év alatt. Enzimekkel feltárják a cellulózt, többlépcsős hidrolízissel glükózzá alakítják és végől metanollá erjesztik.
No én ilyesmikre gondolok, magyarországon évente sokmillió tonna szalmaféleség keletkezik.
Legyárthatnánk belőle szeritnem a benzinszükségletünket, a maradékkal pedig lehetne javítani a földeket.
Termőterület van. A technológia fejlődésével szvsz a népesség jelentőségre radikálisan csökkenni fog. Ma még viszonylag sok élőmunka kell egy átlag ipari termék létrehozásához, de közel sem annyi mint mondjuk 10-20 évvel ezelőtt. Azonban azáltal hogy a számítási kapacitás ára és térfogatigénye radikálisan lecsökkent, ráadásul az egyéb szükséges eszközök (szenzorok, kamerák, stb) költségei is csökkentek, ráadásul az MI környékén is vannak eredmények, lassan el jön az ideje az újabb generációs ipari robotok fejlesztésének amik már az átlag segédmunkás melóját is ki tudják váltani, legalábbis ellenőrzött környezetben. Plusz a fejlődésnek van egy másik iránya is: a szélessávú hálózatok fejlődésével idővel Pl. el tudom képzelni hogy az építkezésen a gépkezelők nem kell feltétlenül jelen lenniük. Egy markolót sokkal hatékonyabban tudna irányítani a kezelője egy légkondicionált szobában, VR-kesztyűben távvezérléssel mint a 40 fokos melegben az építkezésen. És a távmunka szvsz egy csomó más helyen is működhet ami csökkentheti a közlekedéssel kapcsolatos energiafelhasználást, plusz szükségtelenné teszi hogy a dolgozó a munkahely közelében lakjon.
