5) How much does a PV system cost?
PV systems cost about $9 per watt.
6) Are there any rebates or financial incentives?
For solar PV systems under 30 kilowatts, the California Energy Commission rebates $3.20 per watt ($3200 /kW). Homes and small businesses usually need systems under 30 kW.
For large PV systems over 30 kW the Public Utilities Commission rebates $4.50 per watt or 50% of the system purchase price, whichever is less. The State of California currently offers a 7.5% tax credit. Businesses qualify for a property tax exemption. A federal 10% investment tax credit is available to businesses. There is also an accelerated 5-year federal tax depreciation schedule.
A fentiek alapján 1 kw napelem belekerül 9000$-be.
Mivel ez kb 5-10 nm,a tömege lehet nagyjábol 100 kg.
Namármost,évente ez 1666 kwh-t termel,ami megfelel nagyjábol 120 l olajnak.
lvileg ez alapján ez a cucc viszahozza az árát tényleg nagyjábol 3 év alatt.
120 liter olaj, az kevesebb mint egy hordó, aminek az ára pedig 40$. Nagyon sok hordót kell egymásra gurítani, hogy kilegyen a 9000 dollár :))
Az kicsit kevéssé világos számomra, hogy miért vizsgáltad meg az 1666 kWh olajegyenértékét, hiszen sokkal egyenesebb megoldás is van.
az általad szolgáltatott első referenciából kiderül, hogy az áramszolgáltató ugyanazon áron visszavásárolja tőled az áramot, mint amennyiért neked adja - egyszerűen visszafelé pörög a villanyóra amikor energiafelesleged van:
How do I sell excess electricity back to the electric utility? The solar PV system is tied to the utility grid. The system’s inverter tracks kilowatt-hour (kWh) production every day. When the PV system produces more electricity than a building or house uses, the inverter reverses the spin on the electric meter and the utility credits you for the surplus production at the same rate it charges for electricity.
10,71 cent/kWh árral számolva évente 178$-t takarítasz meg. Másszóval 50 év múlva jön vissza a 9000 pénz - kamatokat nem számolva.
Viszont jelenleg ezek kitermelési viszonyszáma valami 10%-ék körüli.Tehát ha merészebbek vagyunk,és nukleáris bombával helyben terikus krakkoljuk akkor több évtizedig elég lehet a világnak a mennyisége....
A kazahoknak nem volt túl sok választásuk,mivel az olajukat a ruszkik nem engedik ki a piacra.Így azokon a bazi hegyeken keresztül kénytelenek eladni azt kínának...
Na,várjunk csak.
Az olaj és földgáz fogyása egyet jelent a könnyűiper/szolgáltatóipar szerepének csökkenésével,és a gépipar nagyon erős felértékelődésével.
Ha nincs olcsó olaj,akkor miböl lehet készíteni az olcsó polókat,meg műanyag vacakokat?
Viszont ha nincs olaj,akkor kell az atomerőmű,a szémerőmű,a metró,a villamos meg minden más,amivel ki lehet ezt váltani.És ezekért cserébe a kínaiak tudnak adni ...olcsó munkaerőt,aminek a termékeit viszont nagyon drága szállítani olcsó tengeri és közúti szállítás nélkül.
Mert a világkereskedelem is nehéz lesz olaj nélkül.
Ne,mindenesetre ez nehéz téma.Az,hogy a kereskedelem hogy fog alakulni,nehezen megjosolható,de kínának ciki lesz,mert a mezőgazdaságilag jó vidékek délkeleten vannak,a kőolajat/földgázt meg drága oda vinni,ráűadásul olcsó szállítás nélkül nehéz lesz az országot egyben tartani....
Tények:
-a nehézolaj és bitumen mennyisége a jelenlegi kinyerhetőségi szinten nagyjábol a mai maradék kőolajkészletek szintjének felel meg.
-A kinyerés baromira energiaigényes(van közöttők olyan,ami gőz befecskendezését igényli a talajba).
-A nehézolaj és bitumen nagyon nehezen szállítható ,mivel nagy a viszkozitásuk,és nehezebb mint a víz .
Tehát a reaktort a helyszínre kellene építeni hogy megérje az eljárás.
(mondjuk nem is lenne rosz megoldás...)
tudom, hogy pozitiv az EU kulkermerlege - meg.
alacsony energiaarak mellett. ha megduplazod az energiarakat, akkor is pozitiv lesz? meg ha nem lesz angol koolaj, foldgaz, ahogy lentebb be volt linkelve, hogy az bizony elfogy 2010-re?
a masik az, hogy az EU a pozitiv kulkermerleget a beruhazasi jellegu gepiparnak koszonheti, azaz repulogepek, turbinak, eromuvek, gepsorok etc.
elektronikaban es konnyuiparban Kina ellen semmi eselyunk. autoiparban, neheziparban a japanok koreaiak arban siman alank mennek. a globalis IT piac mar az indiaiake. az azsiaiak nem hulyek, ra fognak szallni azokra az iparagakra is, amiben az EU ma meg jo. eddig is megtettek, miert ne tennek meg ezutan is? siman elvehetik tolunk az irani vagy orosz piacot, tekintettel a merev es reformkeptelen EUra.
mult heten lattam a tvben a kazakok most allapodtak meg a kinaiakkal egy vezetek epiteserol. csak felfullel hallgattam igy nem emlekszem, hogy gaz vagy olaj. ez enyhiti a kinaiak afelett erzett duhet, hogy az oroszok nem direkt kinaba epitenek vezeteket, hanem a csendes oceanhoz (reszukrol nagyon okosan).
tehat gyakorlatilag mind a technologia mind a kereslet, mind az ipari kapacitas megvan ahhoz, hogy hidrogennel turbositsuk fel nehezolaj (vagy akar szen) keszleteinket. a problema az, hogy a hidrogen jelenleg gazdasagosan csak a metan reformalasaval hajthato vegre, tehat pontosan a foszilis tuzeloanyagokat zabalja fel, amelyeket sporolni szeretnenk.
mas lehetosegek hidrogen gyartasara:
elektrolizis - ez nagyon nem hatekony eljaras, de letezo technologia
goz elektrolizis - 2500 C fokon elektrolizis, sokkal hatekonyabb, mint a sima elektrolizis, mert az elvalasztashoz szukseges energia egy reszet direktben veszi fel a hoenergiabol
termokemikus elvalasztas: 400-900 C fokon kensav es jod katalizator jelenleteben kizarolag ho felhasznalasaval.
Ezek együttvéve sem érik el az eu népeségének felét-harmadát.
Ráadásul ezek alacsony képzetségű lakoságal rendelkeznek(talán oroszó nem,de mindenesetre az eu jó kis kereskedelmet tud bonyolítani velük.
Kínának meg sem képzett munkaereje,sem földgáza,ráadásul drágább a szállítás mint az EU-ba.Itt vége a történetnek....
Tehát kínának maradnak a polói meg az alacsony munkaerőt kívánó termékei amit olajért adhat,az eu-nak meg az airbus illetve gyógyszerek meg még néhány apróság...Ki van jobb alkupozícióban az oroszokkal és irániakkal szemben?
kicsit nezelodtem a neten a hydrocracking-hoz hasznalt katalizatorok: nikkel, wolfram, natrium, aluminium.
egy zeolit nevu anyagot emlegetnek a leggyakrabban.
az meg szilicium oxid es aluminium oxidbol all, tehat eleg bosegesen rendelkezesre kell, hogy alljon.
viszont most olvasom, hogy a hidrogen gyartasara hasznalt steam reforming eljarasban metant egetnek el!
tehat a foldgazbol szerzik a hidrogent, ahogy most mar emlekszem lent is irta valaki.
tehat ha a foldgaz fogyoban lesz, akkor a hidrokrakkolashoz igenis fizetokepes kereslet lehet atomeromuvekben gyartott hidrogenre!
Az irániaknak minimális ipara van.Tehát itt megvan a megoldás.
Kína sűrün lakott területei pedig nagyon messze vannak az orosz földgázlelőhelyektöl.Ráadásul ny. európába kiépített vezetékek vannak...
illetve az arab/orosz koolaj sokkal vonzobb lesz szamukra, mint az europai/amerikai papirfecnik. a GE turbinai meg az Airbus gepei meg egy ideig kelendoek lesznek, ( a Microsoft es Holywood mar most se kell nekik) na meg az amerikai marhahus es gabona is, de igen kemeny idok johetnek akar olaj valsag nelkul is. szar erzes lesz arra ebredni, hogy tobbe nem kell a penzunk azsianak, mert akkor fogunk rajonni, mennyire fuggove valtunk toluk. ugyanez az olajra is igaz.
nekünk van € és $. es mi adja az euro es dollar erteket a yuannal szemben, miutan lassan minden kinai import, amit hasznalunk?
megsugom: a stabilitas, amit az USA es UK katonai erofolenye biztosit. lassan ez az egyetlen dolog, amit a nyugati vilag biztositani tud. az indiaik es kinaiak lassan mindenben olcsobbak es jobbak nalunk. meg atomeromuvet meg repulot nem tudnak gyartani, de ez se tart sokaig.
Europa meg nagynehezen tartja a nullszaldos kulkeregyenleget (bar nem hiszem, hogy kina fele is), de a megugro energiaarak konnyen taccsra teszik az EU kulkermerleget, es akkor zuhanni fog az euro, leertekelodnek az europai termekek a nyersanyagokhoz kepest.
Sokkal több, mint a kínaiaknak. tekintve a kinaiak 10 mrd dollar nagysagrendu kulker aktivumat es azt a tenyt, hogy a korabban hasonlo cipoben jaro Japan tartja a kezeben a fel amerikai allamadossagot, en ebben nem lennek olyan biztos.
nemreg olvastam egy marha jo cikket, amelybol kiderult, hogy az azsiai orszagok tulajdonkeppen esz nelkul, szinte irracionalisan vasaroljak az amerikai es europai tokejavakat, amelyeket se megenni, se meginni, se elloni nem lehet. ugyanis o maguk iszonyat sokat exportalnak nyugatra, es az export bevetelt valamire el kell kolteni, de europa es amerika adossagkotvenyen kivul lassan mar mast nem tud adni. ezt a latszolag elonytelen kereskedelmet az azsiaiak nem altruizmusbol teszik, hanem azert, mert csak igy birjak fenntartani ipari termelesuk noveleset, amely az egesz kelet azsia szamara mintaerteku japan model szerint a nyugati allamok keresletere epul. ezert tkp a sajat tarsadalmi bekejuk erdekeben halmozzak el a nyugatot mindenfele elektronikai es konnyuipari josaggal, gyakorlatilag ures papirfecnikert cserebe.
na de biztos, hogy mindig igy lesz-e? mi lesz, ha majd maguk fogjak felhasznalni azt, amit most exportalnak, ugyanis a nyersanyag hiany miatt csak annyit birnak termelni ami a belso fogyasztasra eleg, ami egyebkent eleg dinamikusan emelkedik az exporttal egyutt?
mi lesz, ha az europaiak helyett az oroszokat es az arabokat fogjak elhalmozni exportjukkal, mert az europai es amerikai tokejavak mar nem lesznek vonzoak szamukra?
nem lehet, hogy a nehez olaj feldolgozasa lesz az elso lepes az un. "hydrogen economy" fele?
en a hidrogen gazdasagban - ahogy azt a szemellenzos kornyzetvedok elkepzelik - soha nem tudtam hinni, egyszeruen tul bonyolult a hidrogen szallitasa es tarolasa. viszont szerintem joval olcsobba teheto a hidrogen felhasznalasa, ha egyszeruen szenatomokhoz kotjuk a hidrogenunket. talan a nehez olaj felhasznalasa lenne a legmefelelobb kiindulopont erre, viszonylag kis mennyisegu hidrogen legyartasaval rovidebb C-hidrogen lancokat lehetne gyartani a nehezolajbol.
kerdesem csupan az, hogy letezik e technologia hidrogen gyartasra atomeromuvekben, nehez olaj feldolgozasara hidrogen altal?
valamint mennyi lehetne ennek a koltsege, milyen gaz , olaj, illetve hidrogenar mellett erne meg?
ha ez a fajta technologia beindulna, akkor a kovetkezo lepes az lenne, hogy a koszenbol allitsunk elo koolajat es foldgazt, majd az, hogy a legkor CO2 tartalmabol es biomasszabol. persze a biomasszat elotte jol fel kene dolgozni, es a szerves nitrogent kivonni mutragyazas celjara.
Milyen pluszt tudunk felmutatni? nekünk van € és $. Sokkal több, mint a kínaiaknak. Földgázból van még elég, most csak az olaj kitermelés fog csökkenni, és ha felfut az atom akkor kevesebb is elég lesz. Oroszország pedig inkább az EU-hoz húz, mintsem a Kínaiak felé.
ha 4 szer aratsz 4szer annyi szerves nitrogent es foszfort kell visszajuttatnod a talajba, tehat mutragyazni kell. a genetikaliag modositott novenyeket felejtsetek el, afrikaban, azt a GM kukoricat nem hajlandok megenni, amit az amerikaiak zabalnak, nemhogy meg maguk termesztenek.
egyebkent az afrikai mezogazdasag nem arrol hires, hogy a legfejlettebb modszereket alkalmazza. a szoveg megy a gonosz feher gyarmatositok gaztetteirol allandoan, de a budos valosag az, hogy a gyarmatositas vege ota afrika szepen csuszik lefele a szoges deszkan. pl. a varhato eletkor afrikaban ujra elerte a 30. evet a XXI. szazad elejen, ez gyakorlatilag a 19 szazad vegenek a szintje, pedig a 20. szazad kozepen mar eleg kedvezo ertekekre sikerult feltornazni.
Zimbabwe, amely nagy elelmiszerexportor volt a fekete hatalomatvetel utan ehezik, ugyanis, miutan agyonlottek vagy eluldoztek a feher nagybirtokosokat, es felparcellaztak a foldeket, az orszag mezogazdasagi termelese visszazuhant a neolitikum szintjere.
most egy olyan szcenariorol beszelunk, ahol a koolaj es foldgaz termelese egy fore vetve folyamatosan csokken. ez a fejlett orszagokban gazdasagi valsagot, a fejlodoekben ehinseget okoz. az ilyen helyzeteknek termeszetes velejaroja a haboru. az EUnak nem rablohaborura kell keszulnie, hanem arra, hogy megvedje magat a menekult es terrorhullamtol. az meg, hogy egy kontinensen vagyunk a nagy gazlelohelyekkel, nem biztos, hogy olyan nagy elony tekintetbe veve, hogy ezen a kontinensen lakik 5 mrd ember, mig az amerikain csak 1 mrd. aztan meg a kinaiaknak is kell az orosz meg irani foldgaz, es ugyan mi fogja eldonteni, hogy ki kapja meg? milyen plusszt tud felmutatni europa a kinaiak felett, ami az oroszoknak vagy az iraniaknak kell?
Energy challenges on all fronts require a swift, comprehensive energy solution, Senate Energy & Natural Resources Chairman Pete V. Domenici said today.
"We have that comprehensive solution in front of us. S. 2095 – a leaner version of the bill crafted by the House and Senate last year – addresses every energy crisis this country has faced in the last decade. It addresses last summer’s power outage with an electricity title that modernizes the grid and mandates its reliability. With this bill, we diversify our energy supply, moving away from our dangerous reliance on natural gas. We increase domestic oil production in every way that is politically feasible and have devised a plan for bringing it to market faster – stabilizing gasoline prices."
5) How much does a PV system cost?
PV systems cost about $9 per watt.
6) Are there any rebates or financial incentives?
For solar PV systems under 30 kilowatts, the California Energy Commission rebates $3.20 per watt ($3200 /kW). Homes and small businesses usually need systems under 30 kW.
For large PV systems over 30 kW the Public Utilities Commission rebates $4.50 per watt or 50% of the system purchase price, whichever is less. The State of California currently offers a 7.5% tax credit. Businesses qualify for a property tax exemption. A federal 10% investment tax credit is available to businesses. There is also an accelerated 5-year federal tax depreciation schedule.
A fentiek alapján 1 kw napelem belekerül 9000$-be.
Mivel ez kb 5-10 nm,a tömege lehet nagyjábol 100 kg.
Namármost,évente ez 1666 kwh-t termel,ami megfelel nagyjábol 120 l olajnak.
lvileg ez alapján ez a cucc viszahozza az árát tényleg nagyjábol 3 év alatt.
Viszont az ára nem igér sok jót.9000 $/kw annyit jelent,hogy ebben lehet sok olyan elem is ,amit itt nem számolnak el.
Megjegyzem,hogy egy atomerőmű 1300$/kw-ba kerül,és évente 7500-8000kwh-t tud készíteni.
Lefordítva:mégha annyi lenne a napelem,mint az atomreaktor,akkor is hatod ídő alatt tudná viszahozni az árát.
Másképpen:aki napelemet használ,hatod olyan gyorsan tudja növelni életszínvonalát,mint aki napelemet használ.
Röviden 5-7 évig tart átlagban egy reaktor építése. Az USA-ban elindult egy szabványosítási folyamat, de még nem fejeződött be. Ettől a költségek, és az építési idő szignifikáns csökkenését várják.
Példaként említik Franciaországot, ahol 2 évtized alatt 34 db szabványos 900MW-os, és 20 db 1300MW-os egységet állítottak üzembe, amelyek a villamosenergia termelés 75%-át fedezik.
(USA-ban a kiöregedő rektorokat is pótolni kell majd, a olaj+gáz kiesése mellett.)
