Shell experiments with new method extracting shale oil
29-11-01 On a remote plateau in Rio Blanco County, several pump jacks are drawing oil from the Piceance Basin. They look like the hundreds of oil and gas rigs seesawing up and down across the country's largest oil reserve. But they represent something radically different. Drilling rigs dot the land north of I-70 in the Piceance Basin.
Shell is experimenting with extracting oil from the shale below. They are part of Shell Exploration and Production's dogged effort to economically unlock the vast oil supply trapped in oil shale -- long after the world's other large petroleum companies have mostly given up on it.
In a research and development project that is shaping up to be more than a mere pipe dream, Shell's closely guarded technique involves using super-heated water to melt the oil-containing substance in shale underground so that it can be pumped to the surface and refined into crude oil. "We've been fiddling with oil shale for a long time. We're pretty excited about this," said Rich Hansen, community relations manager for the Houston-based Shell. Hansen added a cautionary note: "It's still research, and getting too excited about research is ill-advised."
Shell has been trying for about 40 years to spring the 300 bn barrels of oil estimated to be in the huge Piceance Basin shale formation that covers northwest Colorado and reaches into Utah and Wyoming. There is as much oil in that shale as there is in all of Saudi Arabia -- and nearly half as much of all the oil estimated to be in the entire Middle East. If all the oil in the Piceance Basin shale were liquefied and brought to the surface, it would create a sea of oil 300 feet deep across the basin.
Getting at that huge resource has taken on added importance in the wake of the Sept. 11 terrorist attacks. But oil companies have been trying to unlock the oil in oil shale since Congress passed the Synthetic Fuels Act in 1944. They've tried injecting hot water, gases and air. They've dropped explosives and electric heaters into drill holes. They've used radio waves. A nuclear bomb was even considered in the 1970s, around the same time an underground nuclear device was detonated near Rulison to release natural gas reserves.
Shell experimented with a hot-water injection method in the 1960s, but that effort was scrapped well before the oil-shale boom in the late 1970s and early '80s, when oil companies took an unsuccessful stab at mining the shale, carting it to giant ovens and roasting the oil out of it. When the oil-shale mining industry went bust in 1982, Shell continued, in laboratories, to look for a simpler, cleaner, cheaper way. Field work on Shell's new underground method began in the Piceance Basin in 1996. Hansen said good results from those initial tests resulted in more extensive testing in 1997.
Low oil prices temporarily scrapped that effort the following year, but Shell came back to the field in 2000 to expand the research and development with a number of related projects that each focus on a slightly different technology. These projects have been ongoing for a year and a half.
Hansen said crude oil prices that are hovering below $ 20 a barrel should not affect the research and development this time: Part of Shell's mission is to devise a technology that will not be affected by fluctuating oil prices. The research is being done on two of the 38,000 acres Shell owns in Rio Blanco and Garfield counties.
In addition to the pump jacks and normal drilling equipment, the research sites include a mobile laboratory and scads of monitoring equipment. A regular crew of 10 is working the drilling sites, with the oversight of a constant stream of additional consultants and Shell scientists. Hansen said this second phase of research and development includes studies of environmental impacts, including on groundwater and wildlife.
Shell is also looking at the potential social and economic impacts that could arise from commercial production of a resource that created an extreme Western Slope boom and bust. The bust left Grand Junction and other parts of the Western Slope reeling economically for more than a decade. "We're trying to evaluate all the impacts. We're working with the communities and counties to develop this slowly and gradually," Hansen said.
Shell Exploration and Production, an arm of the international petroleum giant Shell Group, has been secretive about technical details of its Rio Blanco County project. Rio Blanco officials say they have been advised about the project but are not privy to particulars. "They brought us out to check it out, but they really don't want to talk about the technology," said Don Davis, a Rio Blanco county commissioner.
Jerry Sinor, a mining consultant who worked for Shell in the 1970s, said he doesn't know how Shell might refine earlier in-the-ground extraction methods to come up with a workable technology now. "Theoretically, there's no reason it can't be done," Sinor said. "The porosity of the (shale) beds makes it possible. It all comes down to economics. How efficiently can yourecover it?"
Kurt Nielsen, COO of American Soda, said he based his company's successful Piceance Basin soda ash operation on Shell's earlier hot-water injection experiments. His company uses water to dissolve nahcolite, used to make sodium bicarbonate, and then sends it via pipeline to a processing plant near Parachute. "If somebody can do this it would be the Shell Oil," Nielsen said. "I don't know anyone in the business that knows more about this technology than Shell."
http://www.greatchange.org/ov-thomson,convince_sheet.html
"Gas will peak in 2020": Problem with gas is that it has a different depletion profile with a long plateau defined by market and pipeline. When the plateau ends it ends abruptly. I think the US is now on the edge of this cliff." Colin Campbell, private E-mail May-June 2000. Brian Fleay, at http://www.hubbertpeak.com/gas/ "The two largest resources not yet in production are in the Sahara and Niger Delta. It can be supposed that gas pipelines will be built soon from the Middle East to Europe and the Indian subcontinent, so that production will rise in steps as the linkages are made. If one assumes a 1% increase over the next 5 years followed by a 4% increase thereafter as oil becomes expensive, the midpoint of depletion (more or less the gas "Hubbert Peak") would come around 2018 at about 120 Tcf/annum. Gas reserves are much more difficult to assess than oil, and much more susceptible to economic factors, the most important of which is transport (pipelines/LNG). The USA is more depleted than anywhere else. Any proposal to use natural gas as the primary substitute for oil in the transportation sector represents at best a temporary solution, and at worst a distraction of human industrial resources (consuming time and capital, while oil and gas remain economic, to produce a fleet which will then soon become obsolete, rather than using the remaining economic reserves to create a lasting solution), as well as a waste of natural resources of great potential value to future generations."
Companies want to build new nuclear reactor
Power plant application would be first in three decadesThe Associated Press
Updated: 12:59 p.m. ET March 31, 2004WASHINGTON - Seven companies have agreed to jointly apply for a license to build a new commercial nuclear power plant, the first new reactor application to be filed in three decades, the companies announced Wednesday.
advertisement
The five energy companies and two reactor vendors emphasized that none of the companies have made a commitment to actually build a new plant, but are taking the move to test the government’s streamlined licensing process.
World oil markets might be able to absorb China’s burgeoning demand if energy demand in the United States slows down or declines. But it isn’t. Instead, it’s rising. Between 1990 and 2000, America’s total energy consumption increased by 16 percent, to the equivalent of nearly 48 million barrels of oil per day. America’s share of world energy consumption is rising, too. From 1990 to 2000, U.S. energy use increased from 25.3 percent to 27.3 percent of total world consumption. In 2000, Americans burned more fuel than all of the countries of Europe combined.
This is not to say that America shouldn’t use energy or that there’s anything inherently bad about America’s energy usage. These facts simply underscore an obvious truth: America’s economy was built on cheap energy, and America must continue to have cheap energy in copious quantities to continue having a high standard of living. But the era of cheap oil is over. As production declines and consumption increases, prices will rise and that will have devastating effects on the American economy.
Íme, így alakult az a Világ egy főre eső olajtermelése az 1920-as évtől. [ b/c/year = barrel / capita / year = hordó / fő / év ] Megjegyzendő, hogy a Világ olajtermelése még mindig növekszik, de a Népesség még ennél is gyorsabban szaporodik, ezért van az, hogy a hordó per kopf az csökken.
Ez pedig a világ Energiatermelése per kopf, 1920-tól, ekvivalens olajhordóban kifejezve. [ boe/c/year = barrel of oil equivalent / capita / year ] Észrevehetjük, hogy ez a grafikon elég jó közelítéssel jellemzi az emberiség életszínvonalának alakulását 1920-tól. Tehát igazad van - az olaj nem minden - az Energia viszont majdnem minden. Természetesen a fenti grafikon a világátlagra vonatkozik, egyes országok ettől lényeges eltérést mutathatnak, de az országon belül is érvényes: az életszínvonal és az Energiatermelés szoros korrelációban vannak. (az életszínvonal alatt jelen esetben a fizikai megélhetést értjük, az olyan paraméterek mint szólásszabadság, véleménynyilvánítás, ... stb nehezen ábrózolható grafikonon)
Bár a GDP egy eléggé humbug szám, attól függően, hogy éppen mit hogyan számolnak, de ha egy hosszabb periódusra nézzük, egy olyan országra, mint pl Usákia, ahol valamelyest kialakult hagyományai vannak a GDP számításnak, akkor megállapíthatjuk, hogy az olaj ára és a GDP fordítottan arányosak egymással. A fenti ábrán látható Usákia GDP-je (pirossal) valamint a VilágPiaci Olaj ára (kékkel). Könnyű észrevenni, hogy fölmegy az olaj ára (kék), lejön a GDP (piros).
Emlékeim szerint Matt Simons mondott valamit arrol,hogy kaliforniában már csak nehézolajkutak vannak.Ha az azokat is feldolgozó finomítók bezártak,akkor gyakorlatilag nincs lokális hatása a gázárváltozásnak,viszont az új finomítók valsz nem nehézolajra készülnek.(a környezetvédelmi cuccok hatása).
Amiket ez durván érint,az a kanadai bitumenhomok lelőhelyek.
Illetve a kanadai nehézolajkutak jó részén megtiltották a földgázkitermelést,a nehézolaj konzerválásának céljábol.
Ez még nem az olajcsúcs hatása.Amikor a benzin gallononként 5-6$ lesz,akkor fogunk az olajcsúcs elején tartani.
Egyébként a magas adók europában paradox módon pont a sokkot csökkentik.Ami az usa-ban 3*-os drágulás,az európában 50%-os.
Since World War II North Americans have invested much of their newfound wealth in suburbia. It has promised a sense of space, affordability, family life and upward mobility. As the population of suburban sprawl has exploded in the past 50 years, so too the suburban way of life has become embedded in the American consciousness.
Suburbia, and all it promises, has become the American Dream.
But as we enter the 21st century, serious questions are beginning to emerge about the sustainability of this way of life. With brutal honesty and a touch of irony, The End of Suburbia explores the American Way of Life and it's prospects as the planet approaches a critical era, as global demand for fossil fuels begins to outstrip supply. World Oil Peak and the inevitable decline of fossil fuels are upon us now, some scientists and policy makers argue in this documentary. The consequences of inaction in the face of this global crisis are enormous. What does Oil Peak mean for North America? As energy prices skyrocket in the coming years, how will the populations of suburbia react to the collapse of their dream? Are today's suburbs destined to become the slums of tomorrow? And what can be done NOW, individually and collectively, to avoid The End of Suburbia ?
Directed by Gregory Greene. Produced by Barry Silverthorn.
Video duration: approx. 80 minutes
Hosted by Barrie Zwicker. Featuring James Howard Kunstler, Peter Calthorpe, Michael Klare, Richard Heinberg, Matthew Simmons, Mike Ruppert, Julian Darley, Colin Campbell, Kenneth Deffeyes, Ali Samsam Bakhtiari and Steve Andrews.
DVD BONUS: Includes the vintage short films, In the Suburbs and Destination Earth..
Igazságod vagyon.Több 100 milliót kelett volna írnom.
Az amik arra számítanak,hogy a terminálok kiszolgálására lesz elég töltőhely és LNG tanker.Csak a gond az,hogy eleve nagyobb szállítási ktsget kell fizetniük,ráadásul vasak dollár árfolyam melett...És a kapacitások szükösek.
Meg aztán alapvetően,ha van egy LNG terminál a földközi tengeren,akkor ha azzal az usá-t akarják ellátni,többszörösére kell növelni eleve a tankerek számát,vagy az indítót töredék kapacitáson müködtetni.
Mindenesetre,a kriogén gázokkal nem jó dolog játszani.Ha a tankerböl csak simán kiömlik a gáz,már az magában jépályát tud csinálni.
A biztonsgái szelepek/kompreszorork megrongálása az LNG tankeren pedig a párolgás miatt is robbanáshoz tud vezetni(1 köbm metánfolyadék 1000 köbméter metángázzá akar átalakulni...)
Ocsi ,felolem azt veszel be amit akarsz ,akar a sajat farkadat is beveheted.
"Az álatalad is propagált magyarázattal az a baj, hogy csak a Kaliforniai áremelkedést lehetne megindokolni, holott Usákia-szerte mindenhol növekszik az üzemanyag ára."
Persze ,kb 20 centet 1 ev alatt ,legalabbis itt.
Mindenesetre te MO-on meg mindig 3szor annyit fizetsz erte.
"Es pl a texasi nem hozhato be,aminek szallitasi koltsege kb 1 cent lenne gallononkent.Viszont a kaliforniai finomito kapacitas nem eleg erre es tobb finomito jelenleg felujitas alatt van.Vagyis a dolog sokkal osszetettebb."
Tudom, hogy a hivatalos magyarázat valami állítólagos olajfinomító-kapacitáshiány, de az Usák olaj-lobbi (a Bush bandával az élen) már kiviselte magát nálam, úgyhogy engedelmeddel én ezt nem veszem be.
Az álatalad is propagált magyarázattal az a baj, hogy csak a Kaliforniai áremelkedést lehetne megindokolni, holott Usákia-szerte mindenhol növekszik az üzemanyag ára.
"Igen itt egyetértünk. Nagy a gyanúm, hogy mostanában azért drágul Usákiában a benzin, mert a nehézolajat kell megmunkálni, ehhez pedig földgáz kell, a földgáz ára pedig hirtelen az egekbe szökött... "
A benzin elsosorban Kaliforniaban ment fel,de ennek mas okai voltak,itt most is 1.58 a regular.es 1,78 a super. Legalabbis reggel az utca vegen levo kutnal meg annyi volt.Ez csak akkora novekedes ami az olaj vilagpiaci arabol kovetkezik. Floridaban 8 evvel ezelott is 1.35 koruli voilt a benzin amig itt 1 dollar korul.Kaliforniaban 1 dollarral tobb,de mindig volt eleg tetemes kulonbseg kalifornia allam specialis kornyezetvedelmi eloirasai miatt ,hogy csak bizonyos osszetetelu es adalekanyagokat tartalmazo benzinek hozhatok forgalomba.Es pl a texasi nem hozhato be,aminek szallitasi koltsege kb 1 cent lenne gallononkent.Viszont a kaliforniai finomito kapacitas nem eleg erre es tobb finomito jelenleg felujitas alatt van.Vagyis a dolog sokkal osszetettebb.
"Mertugye,mi kell a nehézolaj cspfolyosításához?(földgáz,természetesen:-)).Az olajkutak pedig olyanok,hogy a nehézolajat termelők müködnek legtovább(az usa olajának nagy rész enhézolaj),viszont azoknak a benzinné alakítása földgázt igényel...(vagy nagy részét el kell égetni az olajnak.de nagyon rossz energiamérleggel...)"
Igen itt egyetértünk. Nagy a gyanúm, hogy mostanában azért drágul Usákiában a benzin, mert a nehézolajat kell megmunkálni, ehhez pedig földgáz kell, a földgáz ára pedig hirtelen az egekbe szökött...
Valahol olvastam, hogy 3 hordónyi olaj olajpalából történő előállításához 2 hordónyi olaj energiájára van szükség. Ez éppen csak alig nyereséges művelet - és hiába szökik a magasba a kőolaj ára, ez ígyis-úgyis éppen csak megéri szcenárió.
Érzésem szerint a grafikonokon a bruttó olajmennyiséget tüntetik föl, pedig sokkal tanulságosabb lenne a nettó olajmennyiség feltüntetése, ahol figyelembe veszik, hogy 3 hordó nehézolajból 2-őt vissza kell forgatni a termelésbe.
"Az LNG surito, terminal, hajo, tarolo nem robbanas veszelyes. Legalabbis nem jobban mint egy varosi gazvezetek.
Voltam a kozelben, beszeltem ilyen emberekkel akik szerint nyugodtan meggyujthato (ki azert nem probalnam) az LNG mert folyekonyan nem eg es lassan parolog."
Nagyon bölcs gondolat, hogy nem akarod kipróbálni. Azért van némi különbség aközött, hogy a laboratóriumban kicsöppen egy kis LNG vagy pedig felrobbantanak egy hatalmas LNG tartályt.
Itt van James A. Fay professzor (MIT) tanulmánya, azt vizsgálja, hogy mi történne, ha a tenoristák léket robbantanának egy LNG-t szállító hajón. Egy ilyen hajón tipikusan 25.000 m3-es tartályokban van az LNG, egy tartályban 10,5 tonna LNG van.
A professzor vizsgálata 14.300 m3 LNG kiszabadulását és 3,3 perc alatti elégését tanulmányozza.
A végeredmény: egy nagyon nagy halászlé.
The fire that would ensue from a boat bomb attack on a tanker would be of unprecedented size and intensity. Like the attack on the World Trade Center in New York City, there exists no relevant industrial experience with fires of this scale from which to project measures for securing public safety. Lacking such experience, we must rely on scientific understanding to predict their characteristics, based upon laboratory and field experiments of much smaller fires.
The author has developed a mathematical model for the spills and fires from liquefied fuel marine tankers which is based upon published scientific papers in peer-reviewed journals (Fay, Model of Spills and Fires from LNG and Oil Tankers, Journal of Hazardous Materials, B96, 171-188, 2003). The purpose of this article is to apply this research to the case of Fall River (MA) harbor.
...
Maximum Pool Size and Fire Duration
To illustrate the characteristics of such spills in Fall River harbor, we consider a typical spill of LNG. (The relevant spill parameters are listed in Table 1.) The LNG spill volume is 14,300 cubic meters or 3.8 million gallons. Provided the vessel hole area is greater than ten square meters, the maximum pool fire area is 180,000 square meters (44 acres) and radius is 340 meters (1115 feet), while the fire duration is 3.3 minutes.
Table 1: Physical parameters of a typical LNG tanker spill
Spill volume 14,300 cubic meters = 3.8 million gal.
Fire duration 3.3 minutes
Maximum pool area 180,000 square meters = 44 acres
Maximum pool radius 340 meters = 1115 feet
Average heat release rate 1,500,000 megawatts
Distance to average heat flux of 5 kilowatts per square meter 1100 meters = 3600 feet
The pool fire, initiated at the time of the explosion, grows in area in proportion to the time since initiation, reaching maximum extent at the end of the burning process. Maximum pool size for an LNG spill located at the proposed LNG terminal: the outer edge of pool fire extends to both east and west shores of the Taunton River. For a spill anywhere along the path of an LNG tanker approaching the terminal, the pool fire would reach Fall River shore. It is most certain that combustible buildings long the waterfront would be ignited by contact with the pool fire.
The extent of the pool fires, which spread to distances greater than the ship length in a short time, would make it impossible to move the stricken vessel away from the waterfront areas. The potential for retarding the pool spread is nonexistent.
Pool Fire Thermal Radiation:
Burning LNG emits thermal radiation that, if intense enough, can cause skin burns on humans exposed to the radiation and can ignite combustible materials on buildings. The more intense the radiation, the shorter is the exposure time needed to cause a skin burn or combustible material ignition.
For human skin exposure to flame thermal radiation, a thermal flux of 5 kilowatts per square meter will result in unbearable pain after an exposure of 13 seconds and second degree burns after an exposure of 40 seconds. Exposure to twice that level, 10 kilowatts per square meter, for 40 seconds is the threshold for fatalities (K.S.Mudan, Thermal radiation hazards from hydrocarbon pool fires, Progress in Energy Combustion Science, 10, 59-80, 1984). Wood can be ignited after 40 seconds exposure at a thermal flux of 5 kilowatts per square meter.
We have chosen a thermal flux of 5 kilowatts per square meter a a criterion for the limit for significant damage to humans and combustible materials and have calculated the distance from the spill site at which that flux would be experienced (These distances are based upon an analysis contained in Fay, Model of large pool fires, submitted to the Journal of Hazardous Materials). As listed in Table 1, this distance is 1100 meters (3600 feet or 0.68 mile) for an LNG spill.
For an LNG spill, the thermal radiation damage zone encloses 940 acres, including about 400 acres of land area in Fall River. Within this zone, extending 3600 feet from a spill site in the main channel of the Taunton River, skin burns to humans exposed for only a fraction of a minute will occur, and building fires can be induced. Beyond the shorefront, at 1600 feet from the spill site, where the thermal radiation flux is 10 kilowatts per square meter, fatalities can ensue.
One cannot exaggerate the thermal intensity of the LNG pool fire. It's average heat release rate is about twice the average thermal power consumption of all U.S. fossil fuel electric power plants.
Conclusion:
The analysis summarized in this report, based upon studies published in peer-reviewed scientific journals, sets forth the physical characteristics of the fires to be expected from a boat bomb attack on an LNG tanker in Fall River harbor. The major conclusions are:
The magnitude of the resulting liquid cargo pool fires are unprecedented in scale. There is no possibility of ameliorating the fire's effects, much less extinguishing it, during the short time (several minutes) of burnout.
At any point along the inner harbor route of ship travel from sea to berth, pool fire thermal radiation that can burn and even kill exposed humans, and ignite combustible buildings, will be experienced along and well inland from the waterfront.
LNG terminal..."mert senki sem szereti a robbanékony elegyek szomszédságát."
Az LNG surito, terminal, hajo, tarolo nem robbanas veszelyes. Legalabbis nem jobban mint egy varosi gazvezetek.
Voltam a kozelben, beszeltem ilyen emberekkel akik szerint nyugodtan meggyujthato (ki azert nem probalnam) az LNG mert folyekonyan nem eg es lassan parolog.
A terminal 2-4 milliard korul van, kisebb hajok darabja 100-200 millio.
"Na,és eljutottunk a kulcselemhez:A földgázhoz.
Ugyannis földgázt drága és nagyon nagy befektetést kívánó módszerekkel kell szálítani,és ezek a költségek nagyobbrészt az indítóországban jelentkeznek.Egy-egy gázterminál 100 millió$ nagyságrendű ktsg,és ennek a anyg része nem az usa gazdaságát erősíti."
az általad szolgáltatott CS Monitor cikkben ennél nagyobb összeget igényel az LNG terminál létesítése: 6..8 milliárd dollár az indítóoldalon (hajókat is beleértve). Itt cseppfolyósítják a gázt, lehütve -160 oC-ra. A fogadóoldalon 300 millió..1 milliárd dollárba kerül a terminál kapacitástól függően. Észak-Amerikába 30 terminált szeretnének építeni, de ebből csak 4..5 kerülne Usákiába, mert senki sem szereti a robbanékony elegyek szomszédságát.
Hát ha ezt mind összeadjuk, akkor lassan kijön egy Iraki háború költsége.
Another help was a doubling of LNG imports last year. Yet LNG still amounts to only about 1 percent of total gas consumption.
Mr. Stoppard sees a huge business opportunity for imports of LNG - gas cooled to minus 260 degrees F. to make it liquid and suitable for shipment in specialized tankers.
But ramping up LNG imports is expensive and will face "not in my backyard" opposition. A new terminal in the US costs $300 million to $1 billion, depending on its capacity, says Stoppard. The cost at the supply end - gas wells, pipelines, a liquification plant, and ships - could run $6 billion to $8 billion.
At least 30 LNG projects have been announced in North America. But Stoppard figures four or five large regasification terminals will actually be built in the US.
February 25 Total (France) and Petronas (Malaysia) sign an estimated $2 billion agreement with the National Iranian Oil Company to build Iran’s first liquefied natural gas (LNG) export facility. The two-train facility will have a capacity of 390 billion cubic feet per year, with natural gas to come from Iran’s South Pars field. Production of LNG is expected to begin in 2009. Iran holds the world’s second largest natural gas reserves—after Russia—and development of LNG facilities would allow the country to export gas around the world. (WMRC)
Ki lesz a világon a kulcsfigura?Mertugye,mi kell a nehézolaj cspfolyosításához?(földgáz,természetesen:-)).Az olajkutak pedig olyanok,hogy a nehézolajat termelők müködnek legtovább(az usa olajának nagy rész enhézolaj),viszont azoknak a benzinné alakítása földgázt igényel...(vagy nagy részét el kell égetni az olajnak.de nagyon rossz energiamérleggel...)
Ez mutatja a deplettion volumenét.Gyakorlatilag az amik és a kanadaiak a negymennyiségű új kuttal kitolták ugyan a csúcsot,de a csúcs utánni zuhanást durvává tették.Vagyis a gázmennyiség tovább tart,de gyorsabban is zuhan.
Egyrészt az energiaváltság valóban világméretű probléma lesz.
DE!
Nézzünk csak bele a piaci visznyokba az energiahordzók területén!
Tehát az usa-eu viszonylatában(azon egyszerű oknál fogva,hogy az usa a legnagyobb energiafaló,míg mi az eu-ban élünk) az usa sokkal jobban rá van utalva a kőolajra/földgázra,mint európa.Egyszerűen ha megnézed,az usa-ban a közlekedés marginális áramot használ,míg az eu-ban a vasút miatt ez kedvezőbb képet fest.
Tehát kedvezőbb az energiafelhasználás mérlegén túl annak öszetétele is, és ha sikerül egységesíteni az európai vasúti piacot,akkor növekedhet a vasút szerepe a szállításban.
Ezen gyakorlatilag nem változtat semmit az usa hadserege,hadereje stb. , legfeljebb annyit hogy rossz területekre visz a pénzt.
Alapvetően az usa számára szükséges olaj és LNG vízi szállítása annyira sebezhető,hogy katonailag megvédhetetlen.Most ott van az usa,ahol volt németó a II. VH során:a legfontosabb nyersanyagutánpotlási vonalai a legkönyebben védhető területén kívülre,nagyon nehezen védhető területre esnek,míg a legnagyobb ellenfelei(kína,india,oroszo) szárazföldi uton tudja megoldani utánpotlását,biztonságosan.
Na,és eljutottunk a kulcselemhez:A földgázhoz.
Ugyannis földgázt drága és nagyon nagy befektetést kívánó módszerekkel kell szálítani,és ezek a költségek nagyobbrészt az indítóországban jelentkeznek.Egy-egy gázterminál 100 millió$ nagyságrendű ktsg,és ennek a anyg része nem az usa gazdaságát erősíti.
Ráadásul baromi drága szállítani a földgázt,és a beruházásigénye miatt rugalmatlan a szállítási kapacitás,az usa pedig távol esik a legfontosabb szállítóktol,ami az eu számára komoly árelőnyt jelent ugyanolyan szintű kútfelyárral számolva.
Ráadásul az eu csővezetéken kapahatja az oroszoktol a gázt....
Na,100 szónak is 1 a vége,az usa fogyasztásának jelentős részét kitevő földgáz nem pótolható katonai erővel,csak iszonyatos beruházások árán,amik ráadásul külföldre kell menjenek.
Ds tekintetbevéve,hogy a földgázfogyasztás 1%-át teszi ki az LNG,hát....Drága lesz megtöbszörözni.
Viszont a növekvő LNG fogyasztás drgáítja az olajat,és növeli az igényt,továbbá drágítja a szenet.
Figures 3,4 and 5 Illustrate the Competitive Netbacks to
Trinidad, Nigeria and Qatar During The Three Periods
While it is Clear That the U.S. Cannot Import LNG If it Does
Not Have the Necessary Terminal Capacity, the Converse -
That Eliminating the Terminal Bottlenecks Guarantee LNG
Supply - is Not Necessarily True
Having Adequate Receipt Capacity Simply Gives the U.S. a
Seat at the Table Enabling it to Compete With Europe and
Asia for LNG Supplies
And, Except for Trinidad, the Atlantic/Gulf U.S. is at a
Transportation Disadvantage to Europe For Most Supply
Sources
a NY tözsde és ált. gázinfók
http://intelligencepress.com/
Ez a cikk sokmindent elárul.:
The escaping price of natural gas
By David R. Francis | Staff writer of The Christian Science Monitor
The United States is skating on the edge of another big jump in natural-gas prices this spring - perhaps even a shortage that, depending upon the weather and its severity, could leave residents shivering and cause some industrial customers to curtail operations.
Analysts describe the situation with varying degrees of alarm, from "shaping up for an unmitigated disaster" to "tight" on supplies. Last week, Alan Greenspan, chairman of the Federal Reserve, spoke of his "chronic concern" about how a sharp spike in natural-gas prices would affect the economy.
NATURAL-GAS DELIVERY: New pipelines were laid in October 2002 in southwest Wyoming, as part of a project intended to ease constraints in the region's delivery capacity. The project, now finished, opened for business last May.
JOHN NICKSICH/AP/FILE
Related stories
01/15/04
Consumers hit hard by rising utility bills
E-mail Newsletter
Get all the headlines from the Monitor in your inbox daily, or alerts on certain topics.
Learn more or subscribe for free.
E-mail this story
Write a letter to the Editor
Printer-friendly version
Permission to reprint/republish
Most Americans would quickly feel the effects of a severe shortage - and subsequent price hike. Natural-gas utilities, with 64 million customers in the US, provide 24 percent of all energy consumed. Their gas heats and cools millions of homes, and increasingly is burned to generate electricity. Natural gas is both a fuel and a feedstock for the nation's $460 billion chemical industry with its 1 million employees.
"The problem is awfully serious," says Matthew Simmons, head of Simmons & Co. in Houston, an investment bank specializing in the energy industry. "It's shaping up for an unmitigated disaster."
Driving the concern are data suggesting that natural-gas production in the US is tumbling faster than anticipated. As a result, environmentalists, industry representatives, and others are marshalling their arguments about what needs to be done to stave off a crisis. Ideas range from pushing for greater conservation and efficiency to opening new areas for drilling to importing more liquid natural gas (LNG).
Mr. Simmons and others say the US confronts a problem not only in the immediate future, but is likely to see natural-gas shortages for years to come. In a September report, the National Petroleum Council warned that the US is on a course to pay an additional $1 trillion in natural-gas costs over the next 20 years as a result of shortages.
Paul Wilkinson, policy vice president of the American Gas Association, sees a "tight" gas supply for several years. Natural-gas production in the lower 48 states dropped half a percentage point (or less) in 2003, and he expects a "modest" increase in gas production over the next few years.
Simmons, by contrast, believes gas production in the US and Canada has already peaked. That means the US will become increasingly dependent on imported LNG - just as its dependence on imported oil has grown, he says. Imported oil now accounts for 60 percent of US oil consumption.
As partial validation of his concern about gas supplies, Simmons cites a new study by FirstEnergy Capital, a research firm in Calgary. Using new data, the company found that natural-gas production in the Gulf of Mexico has declined from about 14 billion cubic feet per day in 2001 to 11.3 Bcf/d in May 2003. The Gulf provides 23 percent of all US natural-gas output.
"Essentially it looks as if the Gulf is in fairly sharp decline," says Martin King, author of the FirstEnergy study. He calls it "a wake-up call."
Simmons suspects Gulf output could be as low as 9.5 billion Bcf/d by now, as gas wells tend to peter out faster than do oil wells.
With this situation, the nation is likely to face even more intense debate on the best ways to meet energy needs in the future.
Environmentalists say the priority should be on conservation; greater efficiency of appliances, lighting, and homes; and boosting renewable energy resources, such as wind, solar, or biological.
The gas and chemical industries, for their part, want the US government to ease restrictions on drilling for gas and oil in offshore waters, including the eastern Gulf and Atlantic shelves, and in the inner Rocky Mountains. They urge bringing gas south from Alaska. They see a need to speed up construction of more terminals for importing LNG by tanker. Currently there are four.
Though Simmons refutes claims that conservation alone can cure the situation, he welcomes measures that would both reduce the demand for energy and increase its supply. "We are in a crisis," he says.
Many in the gas industry would welcome passage of the evolving energy bill now before Congress. But not everyone in corporate America is on board.
In recent days, the bill has been stripped of provisions that would have enlarged the areas that could be drilled for natural gas - areas which possibly include about 40 percent of US usable gas reserves, complains Greg Lebedev, president of the American Chemistry Council.
Because of today's high gas prices, Mr. Lebedev says, America's chemical industry - one that has been the biggest and most competitive in the world for decades - has become uncompetitive and could be "gutted" in the years ahead.
"We are trying to stabilize the industry so it stays in the US," he says. Already, some global chemical firms have shifted production to countries where gas prices are lower.
Meanwhile, analysts are trying to get a bead on whether the gas supply is adequate for what's left of this year's heating season. Each week, they pore over a natural-gas storage report from the Department of Energy - and then guess at the future price. The price of gas has been volatile, running about $2 per million BTUs (British thermal units) a few years ago to as high as $10 in shortage-induced spikes.
"Weather is the most decisive factor," says Michael Stoppard, an expert with Cambridge Energy Research Associations, a Cambridge, Mass., adviser on energy to businesses.
Seven weeks of cold weather lie ahead. If it's a deep freeze, natural-gas supplies could be stretched and prices could soar. If prices jump high enough, many industrial firms voluntarily shut down temporarily, leaving gas utilities more capacity to serve residential users.
But that didn't happen in large measure during a price bubble last spring, Simmons says. Only a cool summer, weakening the demand for airconditioning, enabled gas producers to build up enough underground gas storage for this winter - so far. "That [weather] bailed us out," he says.
Another help was a doubling of LNG imports last year. Yet LNG still amounts to only about 1 percent of total gas consumption.
Mr. Stoppard sees a huge business opportunity for imports of LNG - gas cooled to minus 260 degrees F. to make it liquid and suitable for shipment in specialized tankers.
But ramping up LNG imports is expensive and will face "not in my backyard" opposition. A new terminal in the US costs $300 million to $1 billion, depending on its capacity, says Stoppard. The cost at the supply end - gas wells, pipelines, a liquification plant, and ships - could run $6 billion to $8 billion.
At least 30 LNG projects have been announced in North America. But Stoppard figures four or five large regasification terminals will actually be built in the US.
"Bocsesz,linkeket nem írok mivel annyi ídőm nincs,de "
megbocsájtom, feltéve ha utólag pótolod :))
"-Az usa 2* annyi energiát fogyaszt,mint az eu.aszem ezzel mindent megtudtunk arrol,hogy milyen állapotba fog kerülni az usa gazdasága egy hirtelen energiaváltság esetén."
Az energiaválság nem hirtelen lesz, hanem lassanként. Az Usákoknak van hadserege, jövőre bevezetik az általános katonai szolgálatot, időnként "pacifikálnak" egy-egy olajban gazdag terrorista országot, így a hirtelen energiaválság inkább az EU-t meg Ázsiát fogja érinteni. A jobbérzésű Usákokat eleinte zavarni fogja, hogy "jó" országból átvedlettek "rossz" országba, de ha választani kell a meleg víz és a demokrácia között, akkor igen sokan az előbbit választják.
"A szélerőművek elsődleges áramtermelő forrásként nem müködhetnek.Egyszerűen a névleges teljesítményűk 30%-át adják le éves bázisra vetítve."
Ez a 30% függ Dániában érvényes, ott is csak a tengerparton, ahol 20..30 km/óra a szél átlagsebessége. Magyarországon valahol 10% körül lehet a ténylegesen leadott teljesítmény.
"De ha mindezeket megoldottuk,akkor is marad a szállításhoz használt energiahordozó kérdése,föleg ez a probléma az usa-t éinti.(ott nincs ilyen vasútvonal kiépítve mint az eu-ban).
Egy olajárrobanás esetén az eu könnyeben át tud állni a vasúti szállításra,mig az usa-ban marad a lovaskocsi.
"
Lehet, hogy valamivel jobb helyzetben van ezen a téren az EU, de engem kevéssé boldogít, hogy a szomszéd tehene is megdöglik :))
"Tehát ez annyit jelent,hogy az olaj viszaszorulása egyben a tömegközlekedés és a vasút kemény fejelsztését hozza,ami ugye nem szerepel költségek között.És ugye ebben a játszmában az ue a maga pici területével és nagy népsürűségével előnnyel indul.Míg az usa kénytelen lesz a népességet koncentrálni a partvidékre,és a belső részeket gyakorlatilag űresen hagyni."
...és Ázsia még nálunk is jobb helyzetben van, ők még sűrűbben laknak, ott a technológiára és a tudományokra is többet fordítanak. Nekik az lesz a gondjuk, hogy ha mindenki legatyásodik, akkor ki veszi meg a termékeiket?
Számomra ez az energiaválság továbbra is világbproblémának tűnik, és nem tudok annak örvendeni, hogy valakinek még nálam is rosszabb, de azon igenis bosszankodok, hogy mindenki úgy tesz mintha minden a legnagyobb rendben lenne.
Kiváló hsz, csak huncutkodik... Én az outlookban olvastam el, és el is tettem, mintegy okulásul. ;)
Ha a modiknak nem fáj, akkor minden maradjon, de lehetne-e valami html-varázzsal a nagy képeket ócsítani 60%-körülre (de nem kivenni ám!!). Ha nem kell, nemszó'tam.
Ja,mégvalami:a szállításhoz használt olajat 100%-nak tekintve,ha szén elégetésével állítjuk elő a szállítához használt hidrognént,akkor az energiamérlegünk már csak 30%.Tehát ez annyit jelent,hogy az olaj viszaszorulása egyben a tömegközlekedés és a vasút kemény fejelsztését hozza,ami ugye nem szerepel költségek között.És ugye ebben a játszmában az ue a maga pici területével és nagy népsürűségével előnnyel indul.Míg az usa kénytelen lesz a népességet koncentrálni a partvidékre,és a belső részeket gyakorlatilag űresen hagyni.
Bocsesz,linkeket nem írok mivel annyi ídőm nincs,de
-az usa-ban a szénbányák részvényei lettek a kecsegtető bizniszcélpontok.Ha ezt öszeadjuk azzal,hogy a nyersvas piacon is boom vanakkor a szénbányák árai az egekbe mennek...(tisztára az 1800-as évek:-))
-Az usa gáz készletei alacsony szinten vannak,és bár mgasak az árak(vagy 4*5-ös áremelkedésröl számolnak be),de még nem érték el a 2000-es árrobanás 10$/millió BTU-s szintjét,mi előrevetíti hogy rekkenő nyári hőség esetén(mivel bölcsen csak gáztubinákat építettek az elmúl 10 évben)lesz egy jó kis áram és gázhiány..
(a gáztorozók alacsony szinten vannak,és a gázerőművek miatt nyáron nem tudják őket tölteni!)
-Az usa 2* annyi energiát fogyaszt,mint az eu.aszem ezzel mindent megtudtunk arrol,hogy milyen állapotba fog kerülni az usa gazdasága egy hirtelen energiaváltság esetén.
További problémát jelent,hogy az lemult években leállt mindenki az atomerőművek építéséről.Eredetileg a ruszkiknál évi 4-10 erőmű építési kapacitást csináltak,ami viszont valsz nullára amortizálodott mostanra,az európai és amerikai kapacitásokkal együtt.Sajna a kisméreű gázturbinák,melyekre az elmult évtizedben rendelés volt,némiképpen kisebbek mint a standard atom/hőemrőművi gépek.
(gyakorlatilag a nagyméretű generátorok piaca megzuhant...)
A szélerőművek elsődleges áramtermelő forrásként nem müködhetnek.Egyszerűen a névleges teljesítményűk 30%-át adják le éves bázisra vetítve.
Ez annyit jelent,hogy a napi többszörös ingadozást is mutató elektromos hálozat esetén a hálozat átlagkapacitásához képeest 7-9*-es túlméretezést kell csinálni!!!!!!!!
Persze az átlagfogyasztásra vonatkoztatva.
Olyan energiaforrást kell találni,ami akkor áll rendelkezésre,amikor kell.Ilyen az atomerőmű,vízi erőmű,a geotermikus és a bio.
Az egyetlen reális az atomerőmű.A szélerőműnek is megvan az a hátránya,hogy simán nem emelhető a toronyra eső teljesítmény,mivel a költségek a magasággal nem lineárisan növekednek.tehát marad z erőművek számának növelése,ami viszont lineáris költségnövekedét okoz.
Az atomerőműveknél a teljesítmény növelésével csökken az egységnyi teljesítmény előállításához szükséges költség.
Persze,a vég lehet hogy az leszmhogy csernobili tipusú erőműveket fognak építeni.Ki tudja?
De ha mindezeket megoldottuk,akkor is marad a szállításhoz használt energiahordozó kérdése,föleg ez a probléma az usa-t éinti.(ott nincs ilyen vasútvonal kiépítve mint az ue-ban).
Egy olajárrobanás esetén az eu könnyeben át tud állni a vasúti szállításra,mig az usa-ban marad a lovaskocsi.Sarkítva a dolgokat.:-)
Végigolvastam. Matt Simmons most is igazat szólt, de már ismerjük a problémát. A megoldáson is kellene gondolkozni. Egy kicsit jobban körülnéztem a honlapon, és rájöttem, hogy szerencsére olyan is akad, aki ezen gondolkozik. Éppenséggel a honlap gazdája:
1. Probléma: A népesség növekedése 2050-ig, különböző szcenáriók szerint. 2003-ban van 6,3 milliárd ember, 2050-re 8..10 milliárd valószínűsíthető.
2. Probléma. Próbáljuk megmondani, hogy melyek a legnagyobb veszélyek amelyek az emberiségre leselkednek 2050-ig? Az Energiahiány a legnagyobb gond. Érdekes módon ha sikerülne megoldani az Energiaproblémát, akkor a többi (víz, kaja, környezet...stb) szintén megoldódna. Egy kivétel van: a népesség. Ez is egy olyan, paraméter, ami megoldaná a gondokat. Ha kb 1 milliárd ember lenne a Földön, és tartaná az emberiség ezt a lélekszámot, akkor ez is megoldaná a problémák nagy részét - de ez is csak azért tudná megoldani a problémákat, mert kevesebb ember kevesebb energiát igényel, és az 1 milliárd az a lélekszám, ami lehetővé teszi a Földön a fenntartható fejlődést - legalábbis a jelenlegi tudásunk szerint.
3. Probléma. Az energia forrás százalékos megoszlása 2003-ban: Olaj 35%, Szén 25%, Gáz 22%. Energiaigény 210 M BOE (Million Barrel of Oil Equivalent), azaz naponta 210 millió hordó olajjal egyenértékű energiát használunk, ezek nagy része foszilis tüzelőanyagok elégetéséből származik. Más szóval kifejezve 2003-ban az emberiség teljesítményfelvétele 14 TW (1 TeraWatt = 1000 GigaWatt = 1.000.000 MegaWatt = 1.000.000.000 kiloWatt ). Amennyiben többé kevésbé tartjuk a mai életszínvonalat, és Kína, India, Észak-Afrika elkezdenek felzárkózni, úgy 2050-ig legalább 2-szer ennyi energiát fogunk használni, azaz 30 TW lesz a teljesítményigénye az emberiségnek. Amennyiben meg szeretnénk adni az esélyt, hogy a következő 100 évben lakható legyen a Föld, úgy a foszilis tüzelőanyagok energiarészesedését 10% alá kell vinni 2050-ig. Megjegyzendő, hogy még ebben az esetben is a levegő CO2 koncentrációja eléri majd az 550 ppm értéket, és a korall-zátonyok valószínűleg kipusztulnak, de tételezzük fel, hogy nem érdekel minket a korall, és reménykedjünk, hogy ennyi szén-dioxidot az időjárás is kibír, anélkül, hogy túlzottan megbolondulna. Az olaj és földgáz részesedése kétségtelenül 10% alatt lesz - de nem azért, mert "hű de okos és belátó az emberiség", hanem azért, mert addigra egyszerűen elfogy. Az ábra szerint a nukleáris energia részesedése 15% lesz 2050-ben. Számoljunk egy kicsit. 2003-ban az atomenergia részesedése kb 5%, azaz kb 0,7 TW azaz kb. 700 Paksi Atomerőmű. Amennyiben 2050-ben "csak" 30 TW lesz a teljesítményigény, úgy az atomerőművekre 4,5 TW jut - azaz 4500 Paksi atomerőmű. Mivel a hidrogén fúzió nincs a láthatóron, ezért 2050-ig évente kb 100 atomerőművet kellene üzembehelyzeni világszerte... hmmm... Erre még csak tervek sincsenek. A másik probléma, hogy ezt a sok erőművet el kéne látni 235-ös Urániummal, abból pedig nincs annyi. Tenyésztőreaktorokat kéne építeni, ahol a 238-as Urániumot Plutóniummá alakítják át, de az nagyon veszélyes, sugároz, környezetet szennyez és a tenoristák szívesen magukévá tennék, aminek senkise örülne, legkevésbé az Usákok. Maradjunk annyiban, hogy erősen kétséges 2050-re a 4,5 TW-nyi atomerőmű. A vízierőművek is el vannak túlozva egy kicsit. 2003-ban kb 2,5%-os részesedéssel mintegy 350 GW teljesítményt képviselnek (~ 440 Bős-Nagymarosi erőmű). 2050-re a 30 TW-ból 5% jut vízierőművekre - azaz 1,5 TW (~ 1900 Bős-Nagymaros). Tehát 2050-ig még fel kellene építeni 1400 Bős-Nagymarosi erőművet. A legjobb víztározókat és gátakat már megépítették, de ha nagyon erőlködünk, akkor talán meg tudjuk duplázni a vízenergiából nyert teljesítményt, azonban aligha lehet négyszerezni. Megállapíthatjuk, hogy 2050-re az 1,5 TW-nyi vízierőmű is erősen kétséges. Elérkeztünk a legérdekesebb részhez: 2050-ben a nap-szél-és-geotermikus energia 50%-os részesedéssel 15 TW-os teljesítménnyel szolgáltatja az energiát.
A napenergia és a geotermikus energia költséghatékony előállítása még nincs megoldva, ezért tegyük el egy kicsit későbbre. A szélenergia viszont már mai tudásunkkal is kiaknázható, ezért próbáljunk meg előállítani szélenergiával 1 TW-ot. A http://www.windpower.org honlapon választ kaphatunk a szélenergiával kapcsolatban felmerülő összes kérdésre. Megtudhatjuk többek között, hogy egy 1,5 MW-os nominális teljesítményű szélmalom rotorjának átmérője 64 m, és a rotort illik egy legalább 60..70 m magas oszlopra rögzíteni. (lásd a mellékelt ábrát) Nademármost egy ilyen szélerőmű a szeles dán tergerpartokon (a szél átlagsebessége egész évre vetítve 20..30 km/óra), a nominális teljesítmény 1/3-át adja le éves átlagban. Tehát a 1,5 MW nominálisból marad 500 kW tényleges teljesítmény. Végeredmény: az 1 TW teljesítményű szélerőműparkot úgy állíthatjuk elő, ha 2050-ig üzembe helyezünk 2.000.000 ilyen ketyerét, mint amilyen az ábrán van... Kicsit nehéz lesz ennyi szeles helyet találni, de nem elképzelhetetlen. Ha megdupláznánk a rotor átmérőjét, azaz 128 m átmérőjű rotorokat tennénk 100..120 m magas oszlopra, akkor 4..5 TW energiát is nyerhetünk a szélből. Ez már jóval húzósabb, de mivel nagyvonalúak voltunk a víz- és atomenergiával, ezért a széltől sem tagadhatjuk meg azt ami az övé :))
Most már csak a hiányzó 10 TW-ot kéne előállítani napenergiából és geotermikus energiából. A napenergiát mindenki ismeri, van belőle bőven, a nap földre eső sugárzása mintegy 170.000 TW teljesítménynek felel meg (1,37 kW/m2). Milyen egyszerű lenne, ha simán meg tudnánk csapolni a napenergiát. Van a Földön pár sivatag, tele lehetne rakni ezeket napelemekkel, és meg van oldva a dolog. Két gond van: drága a napelem, és éjszaka nem süt a nap. Ahhoz, hogy kifezetődő legyen a projekt, a napelemeknek legalább 25..100-szor olcsóbbak kéne lenniük a mai árszinvonalnál. Hacsak nincs valamilyen technológiai csoda, akkor ez nem fog megvalósulni 2050-ig. No de bízva bízzunk, hogy majd lesz valahogy. Most már csak az éjszakát kellene kiküszöbölni - erre két megoldás is van: egy technológiai csoda, amely lehetővé teszi az energia költséghatékony tárolását, vagy pedig egy másik technológiai csoda, ami megoldja az energia veszteségmentes szállítását nagy távolságokra.
Ha a térképen látható piros négyzeteket befednénk napelemekkel, és az mindegyiket bekötnénk egy Globális elektromos hálózatba, akkor meg lenne oldva az éjszakai probléma - valahol mindig sütne a nap. A térképen egy piros négyzet 3,3 TW-os naperőművet képvisel 10%-os napelem-hatásfok esetén - így a képen látható naperőmű-rendszer 20 TW-os, de egyelőre csak fikció.
A geotermikus energia itt van a lábunk alatt: ha lefúrunk 5..10 km mélyre, akkor ott lesz 300..500 oC hőmérséklet, ide lehetne mondjuk hideg vizet lepumpálni, és a forró vizet vagy a gőzt hagyományos módon hasznosítani. Természetesen ide is elkélne egy technológiai csoda - egy olyan cső, ami a vizet szállítja, szilárd, rugalmas, vezeti a hőt de nem rozsdásodik, és persze olcsó :))
Láthatjuk tehát, hogy legtöbb esetben az a válasz, hogy a technológiai csoda mindent megold. Technológiai csodák pedig vannak. Csak hinni kell bennük. Imádkozni kéne Pallasz Athenehez - a tudomány Istenéhez. Ő biztosan segít. Persze nem ártana egy-két áldozatot is bemutatni neki.
John F. Bookout, a Shell elnöke a volt a 80-as években, és egy 1985-ben, tartott előadásban figyelmeztetett a 21. században előálló Energiahiányra. Az előadás címe: "A foszilis tüzelőanyagok 2 évszázada", és már itt is bemutatta mindenki által jól ismert grafikont:
Látható ezen a grafikonon, hogy az olaj és földgáz kieső részét szénnel fogják pótolni, de még így sem lesz elég. 1985-ben még nem volt érezhető a Globális Felmelegedés, ezért csak a szén fölötti hiány pótlása képezte kérdőjel tárgyát. Azóta már kiderült, hogy a szén talán nem a legszerencsésebb megoldás, mert túl sok szén-dioxid kerülne a levegőbe és az Üvegházhatás létező és valós probléma. A prezentáció óta eltelt 20 év, és mondanom sem kell, hogy ez alatt a 20 év alatt nemhogy nem találtuk meg a megoldást, de még csak azt sem tudjuk, hogy egyáltalán milyen irányba kéne elindulni - sőt mi több - semmilyen különösebb erőfeszítés sem történt a technológiai csoda megtalálására.
A Manhattan tervnél legalább tudták, hogy milyen irányba kell elindulni. A Szputnyik után is kitűzték a célt, hogy irány a Hold, és volt sejtésük, hogyan kell azt csinálni.
Ki fogja megtalálni a csodákat? Hát például a fizikusok. Vessünk egy pillantást, hogyan alakult az Usákiában doktoráló fizikusok száma az 1900-as évektől:
Hát igen. A II. Világháború és a Szputnyik adott egy löketet, aztán 1980-ban még jött egy löket. Az 1980-as növekedés valószínűleg az olajválság következménye - érdemes megfigyelni, hogy itt azonban elsősorban a külföldi állampolgárságú (és mint később kiderül ezen belül is főleg Ázsiai) doktoranduszok azok akik miatt bekövetkezett a növekedés (házi feladat: próbáljuk megtippelni, hogy az Usákokat miért motiválta kevésbé az olajválság). Az Usák állampolgárságú fizikus doktoranduszok száma - kék szaggatott vonallal jelölve - napjainkban már megint csökkenőfélben van. Azt mondhatnánk erre, hogy sebaj, kevés ember is megtalálhatja a csodát, de nézzük meg egy másik aspektust, nevezetesen azt, hogy Usákiában a GDP hány százalékát áldozzák a jövő megoldásának megtalálóira:
Pallasz Athene előbb utóbb zokon veszi, hogy a tudomány oltárán felmutaott áldozatok egyre csökkennek. Másrészt ez a csökkenés természetes, hiszen profitorientált társadalomban élünk, nincs már Szovjetunió, nincs kivel versenyezni, és minek ölni pénzt olyasmibe, ami nem kecsegtet direkt és azonnali haszonnal?
Vajon mindenhol így gondolkoznak? Hasonlítsuk össze az Usák és az Ázsiai Tudomány doktoranduszok számát (fizika, kémia, asztronómia, mérnöki ... stb)
Tehát Ázsia úgy készül az inséges időkre, ahogy azt elvártuk tőlük: szorgalmasak, tanulnak, igyekeznek.
Mi az Usák stratégia? Usákiában nem tudományba fektetnek be, hanem a hadseregbe. Ez egy olyan befektetés, ami biztosan megtérül: lásd Irak esetét a tömegpusztító fegyverekkel és az olajjal (csak az egyiket sikerült megtalálni, de ez még mindig megtérülő befektetés). A világ vezető nagyhatalmától felelősségteljesebb viselkedést várna az emberiség, de ez legyen az emberiség baja. Bush vívja a maga szélmalomharcát a terror ellen, de ez sem rossz stratégia, hiszen megfigyelhetjük, hogy a terroristák főleg az olajban gazdag országokban gyülekeznek. Közben Bush tudja, hogy ki kéne tűzni valami célt is a plebsnek, ezért aszondta, hogy menni kell a Marsra. Sok értelme nincs ennek, sokkal kevésbé mozgatja meg az emberek fantáziáját mint anno Roosevelt atombombája, vagy Kennedy Holdutazása. Ennél már az is jobb lenne, ha piramisokat építtetne, mert ezek Usákia összeomlása után még fennmaradnának pár ezer évig és esetleg ösztönzőleg hatnának az eljövendő civilizációk számára.
Hogyan készül az EU az inséges időkre? Összevissza - ahogyan ezt az EU-tól elvártuk. Ezen belül Magyarország is úgy tesz mintha a Terrorizmus lenne a legnagyobb probléma, és 300 katonával segíti a Hős Usákok igazságos harcát. Szerintem sokkal jobb és nemesebb lenne 300 katona helyett 300 doktoranduszt küldeni külföldi tapasztalatszerzésre.
[“Despite Growth, Energy Demand…” slide] Despite all this growth, energy demand is, ironically, still in its infancy. Only 12% of the world’s population uses 54% of all of our energy. A third of the world still has no access at all to modern energy, and uses ancient energy: animal dung, waste, residue, and charcoal. The other 45% of the world uses one-fourth of the energy consumed by the 12% - that’s us. Even in the “us,” you vary from the United States - using 65 barrels of energy per person to Japan, UK, and Germany - using 30-32.
[“Why U.S. Uses So Much Energy” slide] That raises another interesting question: “Why does the U.S. use so much energy, and shouldn’t we merely tighten our belt like Europe and Japan do?” Well, let me tell you why we do use so much: It is the size of the U.S., it’s the lower 48 states, and the fact that that created a massive use of automobiles. We also decided, for one reason or another, that we couldn’t tackle mass transportation, which is a key reason Europe and Japan use less energy than the U.S. Traffic congestion turns out to be our biggest gas guzzler. After World War II, we basically decided, for one reason or another, that we wanted to move to the suburbs. We had footprints of houses that were larger than the norm, and we also had ceiling heights that were larger - that just used a lot more energy. Our affluence is what drives U.S. energy use. The U.S. is 31% of the global GDP, and we’re 17% of world total energy use. So, we are actually a very efficient user of energy. There is a suspicion that we all share, that it is the SUV that makes us such a great energy user. Let me just tell you the numbers - I am a numbers person. We have 72 million SUVs and light trucks on the road. They use about 4.5 gallons per miles less than the average passenger car. If these SUV’s and light trucks suddenly converted to passenger car energy-efficiency, it would save about 650,000 barrels per day. But it will take a total turnover of their fleet and this takes over 3 decades to implement. It is the affluence and size of the U.S. that led us to where we are.
THE END OF SUBURBIA: Oil Depletion and the Collapse of The American Dream
