"Az igazán ciki nem a több tüzelés, hanem az esőerdők irtása: a jelenlegi modellek valószínűsítik, hogy a plankton egymaga nem bírja."
Itt egy téves közhiedelemre szeretném felhívni a figyelmet.
Az esőerdőknek lényegében kevés szerepe van a globális széndioxid egyenleg alakításában. Ugyanis az esőerdők nem kötnek meg szenet sem karbonát formájában, sem pedig fosszilis tüzelőanyag (tőzeg, szén, olaj, gáz) képződés formájában, így alkalmatlanok arra, hogy a rendszerbe juttatott többletszenet a körforgásból kivonják.
A globális szén körforgásból (global carbon cycle) történő kivonást a fentebb említett tényezők miatt kisebb részben a tőzeglápok - itt feltétel az anaerobikus környezet kialakulása, nagyobb részben pedig elősorban a tengerben élő mikroszkópikus és makroszkópikus élőlények karbonátkiválasztása (mészváz), ezáltal a karbonátos üledékes kőzetek képződésének a gyorsasága szabályozza.
A megnövekedett CO2 hatása ez utóbbi folyamatra ma még nagyrészt ismeretlen. Viszont elég sok negatív csatolású folyamat már ismert.
Pl. a melegedő tengerek miatt a korallzátonyok élővilága károsodik, mert a korallok képtelenek alkalmazkodni a melegebb vízhet. A korallzátonyok viszont feltehetően komoly szerepet a tenger CO2 szintjének csökkentésében.
Pl. a melegebb víz kevesebb CO2-t tud elnyelni,így a vízben fotoszintézisre rendelkezésre álló CO2 mennyisége is csökken.
Stb...
De visszatérve az esőerdőkre, a félreértés onnan ered, hogy sokan összekeverik a biomassza és a CO2 körforgalomból való kivonásának kérdését. De nem biztos, hogy a nagyobb egységnyi területre jutó biomassza bármilyen módon párosul a CO2 rendszerből való kivonásával, mintahogy az sem biztos, hogy a nagy jövedelműek többet takarítanak meg, mint a kisjövedelműek.
Az esőerdők elvesztése inkább a biodiverzitás szemszögéből jelent sajnos pótolhatatlan veszteséget.
Mellesleg én úgy gondolom, hogy az emberiség múltja és jövője egyértelműen a napenergia, mert az tekinthető egyedül korlátlannak legalábbis a földi élet szemszögéből.
A másik meglátásom pedig az, hogy az energiatakarékosság, megfelelő globális ökoadóval, és megfelelő szabályozással ösztönözve rövid távon bizotsan sokkal nagyobb megtakarítással kecsegtet, mint bármilyen új technológia kifejlesztése.
a koncepcio nem teves, legfeljebb tulzas, mert a karbonatos kozetekben valoban nagyon sok szen van, es azt nem fogjuk eltuzelni.
mivel a fotoszintetizelo biomassza tomege kb konstans, az altala megkotott CO2 mennyisege is kb allando. A CO2 kibocsato folyamatok intenzitasanak novekedese onmagaban azt eredmenyezne, hogy intenzivebbe valik a biomassza mukodese es nagyobb tomegben halmozodik fel, vegul egy magasabb lekori (es vizben oldott) CO2 szinten beall az egyensuly. ezzel parhuzamosan azonban a biomassza mennyiseget is visszaszoritja a bolcs ember.
es a legnagyobb CO2 bazisok egyiket, a fosszilis tuzeloanyagokat gyorsulo tempoban alakitjuk vissza CO2-ve. persze, nem fogunk eljutni a 20% CO2-ig, hiszen az emberek mar 3-4% CO2 mellett is megfulladnank, ezt csak azert usszuk meg, mert mar sokkal hamarabb olyan eghajlati valtozasok kovetkeznek be, hogy jol ehenhalunk.
Téves koncepció: jól mutatja ezt, hogy a légkör CO2-tartalma alig-alig nő. Az elégetett fosszilis tüzelőanyagok legnagyobb részét a fitoplankton fotoszintetizálja; kisebb része a mészvázakba épül be. Ha több fosszilis tüzelőanyagot égetünk, több lesz a plankton, és méginkább a sarkok felé szorulnak a radioláriák (merthogy azok kovavázasak).
Az igazán ciki nem a több tüzelés, hanem az esőerdők irtása: a jelenlegi modellek valószínűsítik, hogy a plankton egymaga nem bírja.
az olajtartalekok utan kutatni kevesse bolcs dolog. csak a kinaiaknak kaparjak ki a gesztenyet.
azt se feledjuk el, hogy ha elegetjuk az osszes koolajat foldgazt es szenet, akkor frankon visszaterunk az oslegkorhoz: 20% szendioxid, semmi oxigen :-)
de nem annyira vicceltem.
ha a modellbol kihagyjuk a tomeges emberkihalassal jaro esemenyeket (nagyobb haboru, jarvany, katasztrofa, jegkorszak stb), akkor nagyon rovid idon (nehany evtized) belul komoly problemakkal kell szembeneznunk -- olyan komoly problemakkal, amelyek egy nagysagrendbe esnek a modellbol iment kihanyott katasztrofakkal.
ezen problemak elkerulesere vagy legalabbis enyhitesere nagyon rovid idon belul drasztikus lepeseket kellene tenniuk az un civilizalt vilagnak. az a kormany azonban, amely megteszi ezeket a lepeseket, megbukik. ezert aztan senki nem teszi meg a szukseges lepeseket, amig a szakadek szelere nem er....
O.K:, azt már Hitler bizonyította, hogy szénből is mindent meg lehet csinálni — de drágább, és ha kivonod a szennyezőket, még drágább. Akkor már inkább maradjunk a kőolajvegyészetnél és az atomenergiánál... (OFF: Jól emléxem, hogy a kén főleg az ún. nehézolajokban van, és pl. a Brentben sokkal kevesebb?)
"A szénfélékben több a kén és az egyéb, káros adalék (higany, arzén — de azért főleg a kén)."
Ken a koolajban is van boven, az olajfinomitok mellet sarga hegyek allnak beloluk.Ugyanis el kell tavolitani,mert a ken katalizatormereg,es ha ken,.vagy kenvegyuletek vannak a benzinben az nem hasznalhato katalizatoros autokban.
De a higany es arzen es mas eltavolitasa sem gond ma mar.
En nem mondom azt ,hogy a szen nem kornyezetszennyezobb,de a mai technologiakkal mar ez sem gond.Es ha szukseges akkor szen alapra is lehet vegyipart epiteni.Olaj alapon is lehet kornyzetszennyezot csinalni meg kornyezetkimelot is.Ma mar olyan vegyi uzemeket sem engednenek telepiteni amilyenek az otvenes hatvanas evekben uzemeltek MO-on es szerte a vilagon.
Izland a Föld egyetlen olyan pontja, ahol az aktív óceánközépi hátság a tenger szintje fölé emelkedik (a Falkland-szigetek is kilógnak a víz alól, de az messze van és inaktív). Magyarán: máshol ezt nem lehet megcsinálni.
Amire en emlekszem,de ez 92 elotti adat akkoriban a koolajfelhasznalas evente(ma is ennyi kb) 10 millio tonna volt, ebbol kozel 8 millio tonnat Szazhalombatta hasznalt fel akoriban gyartottak 2 millio tonna koruli benzint,a benzinreformalo kapacitasa es a benzinujradesztillalo kapacitas 800 ezer tonna volt .Korulbelul, a pontos szamokra nem emlekszem.azota persze ez sokat valtozhatott belso aranyaiban,de az evi koolajfogyasztas ma is 10 millio tonna koruli ebbol 2 millio hazai durvan.A tobbi kerozin, gazolaj es nehezaruk.Hogy aztan mennyit krakkorltak azt nem tudom.A tobbit a kisebb finomitok dolgoztak fel.
Erre jo lenne valami statisztika ,de ugy tudom nem,Az USA- aramtermelesenek 60 szazalek koruli reszet ma is szeneromuvek adjak a tobbi a nuklearis, vizi,foldgaz, es elenyeszo csak a koolajt hasznalo.Nalunk sincs uzemben,de ha jol tudom vesztartalek eromuvek vannak olajtuzelesre.
Ráadásul, bár nem ismerem a pontos számokat, de szerintem energiatermelésre sokkal több kőolajat használunk, mint amennyi a vegyiparba megy. És hát azért odáig szerintem nemigen fog eljutni a dolog, hogy egyetlen csepp olaj sem lesz, mert amikor tényleg látszik majd az olaj vége, akkor nemigen fogjuk elégetni az összeset. Szóval szerintem vegyipari célokra még marad majd. Vagy ki tudja :)
"(benzint stb. valóban viszonylag könnyen elő lehet állítani kőszénből, de ugyanez a műanyagokkal stb. már nem ilyen 1*ű és iszonyatosan terheli a környezetet). "
Ha benzint elo lehet allitani es lehet akkor onnan a tobbi mar nem gond.Es mennyiben terhelne innen jobban a kornyezetet ,mint a koolajalapu?
Mubenzin alapon is elo lehet siman allitani,etilent, stirolt a poliamidgyantak alapanyagait ,mindent.Csak technologia kerdese.Ha van egy szenhidrogenkevereked,tokmindegy hogy az szen vagy koolajeredetu az mar mindenre jo.
Nem hinném, hogy Kozák kolléga ezt így mondta volna: összevonhattál néhány dolgot. Ekkora fúrások turbina hajtására nem lehetnek alkalmasak. Kis hazánkban (mivel itt nagyon vékony a földkéreg) kivételesen nagy a hőáramlás: 30 m-enként melexünk egy fokot. 9 (kerekítve 10) fokról indulva ez azt jelenti, hogy 1000 m mélyen lesz a víz kb. 42 fokos, 1900 m-en kb. 72 fokos. Kommunális hőszolgáltatás O.K. Turbina nem.
1. A "kőolaj"-felhasználásról írva meg kell különböztetnünk a szénhidrogének energetikai és vegyipari hasznosítását. Előbbi vígan kiváltható az olcsóbb energiát lényegesen "tisztábban" (égéstermékek légkörbe bocsátása nélkül) termelő atomerőművekkel, utóbbi rövid távon nem váltható ki (benzint stb. valóban viszonylag könnyen elő lehet állítani kőszénből, de ugyanez a műanyagokkal stb. már nem ilyen 1*ű és iszonyatosan terheli a környezetet).
2. A kőolajtartalékok kimerülését valóban több* jósolták már, és több* is fogják még jósolni. A kőolajár "lépcsős" alakulásánaképpen az a lényege, hogy a bányászat egy roppant beruházásigényes iparág: itt a leghosszabb a beruházások megtérülési ideje. Valahány* fogytán a kőolaj, a termelés szükséges szintjének biztosításához új teleptípusokat kell művelésbe vonni, ill. a meglévő, az eddigi módszerekkel "kimerült" (értsd: gazdaságtalanná vált) kutak újféle (drágább) üzemeltetésére kell átállni. Ebben az időszakban az olaj árának elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy érdemes legyen beruházni. Miután az új beruházások termőre fordultak, a többlet okán az ár csökkenni kezd.
3. Geotermikus energiából Magyarországon sok van, csak éppen...
3.1. Az ilyen célra hasznosítható hévizeink hőfoka viszonylag alacsony (100–120 fok), tehát energiatermelésre kevéssé, rossz hatásfokkal használhatóak — kommunkális hőszolgáltatásra meg melegházak stb. fűtéséra attól még vígan megfelelnének.
3.2. Durva egyszerűsítéssel mondhatjuk, hogy a vízben oldott anyag mennyisége a víz hőfokával arányos: magyarán szólva, ha a hévizet a felszínre hozzuk, azt:
— végig túlnyomással kell keringetni, hogy a vízkő el ne tömje a csöveket;
— oda vissza is kell sajtolni. Ha hagyjuk elfolyni, majdhogynem több kárt csinál, mint amennyi haszon van belőle.
3.3. Ha lenyomunk vmiféle csöveket, és a saját folyadékunkat keringetjük benne, nagyon-nagyon valószínű, hogy az a cső nagyon-nagyon gyorsan korrodálódik.
3.4. Mindkét esetre érvényes, hogy a kőzettest lehűl és a hatásfok romlik: a kövek rossz hővezetők.
4. A szélerőművek annyira jelentéktelen részt hasznosítanak a szél energiájából, hogy ezzel gyakorlatilag nem hatnak az időjárásra (pláne a klímára). A szélerőművek legfőbb akadályai a zöldek (de hát erről máshol már írtam). Hasznosítható szélenergia azonban egész 1*űen nincs elég (se globálisan, se M.o.-on).
Összegzésként megállapíthatjuk, hogy az energiaválságnak (ha az kialakul) kizárólag tudati oka lesz: az atomerőművek (és a szélerőművek) elutasítása.
Arra akartam utalni, hogy semmi esetre sem "peak", hanem nagyon kisimult átmenet lesz a váltás.
Tehát az olajkérdés semmi esetre sem technikai, sokkal inkább politikai kérdés. Milyen tevékenységre, anyagra lehetne jelentős lakossági felháborodás nélkül olyan volumenű fogyasztási adót kivetni, mint amilyen jövedelem jelenleg az benzinből származik.
A Pl Magyarország kőolajbehozatalát 10-20 %-kal lehetne csökkenteni, ha az állam lemondana a bioetanol (ami megújuló energiahordozó) jövedéki adójáról. Ez azért is célszerű lenne, hiszen jelentős mennyiségű szántó maradhatna művelés alatt.
Azért ez picit zavaros nekem. A SZU azért foglalta el afganisztánt hogy kivezetõ útja legyen ? Importálni vagy exportálni akart ? Mert errefelé exportál, az nem lenne logikus hogy onnan meg importáljon. Ugyanakkor az exportálás szempontjából sem lett volna túl jó ötlet: ki vesz arrafelé olajat ?
Másrészt szvsz az SZU nem az olajba bukott bele, hanem abba hogy a cuculista rendszer nemigen tudott semmit versenyképes minõségben elõállítani a Sokol rádiótól a Zaporozsecig az egész rendszert az ipari hulladék üzemszerû elõállítása jellemezte. Emléxem Pl. a jó orosz ESZR R36-os számítógépre... Szvsz egyedül a Kalasnyikov volt az amit aránylag jó minõségben elõ tudtak állítani.
