Csak böki a csőrömet...
Árpádsávos Nagymagyarország matrica a kocsin, a tulaj meg pakolja bele a csíkos nejlonyacskókat...Pedig ő is tudja hogy az a pénz amit ott hagy rosszabb helyre nehezen kerülhetne...
Igazat adok neked. Említettem Tescoba már jó ideje nem járok. Ugyanakkor ha belülről ki is pofozták pl. a Fogarasi utit, a közönség (hála a közeli hajléktalan szállónak) ugyanaz. Nyíltan és pofátlanul esznek a sorok között, szemetelnek.
Lidl. Hetente egyszer járunk un. nagybevásárlásra (3 tagú család + pár kutya). Ami az Intersparban, a Coraban 10-12 ezer Ft, az a Lidl-ben 8-9. Ott csak egy dolgra kell figyelni, a szavatosságra. Gátlás nélkül sorakoznak 1-2 nap szavatosságú termékek a polcokon.
Lengyel trappista sajt (Lidl), német margarin, német étcsokoládé, dobozos fagylalt (ha megölsz sem tudok márkát mondani "no name"), osztrák roppanós virsli.
"Az az egyik baj a mai kapitalizmussal, hogy személytelen. A kisbefektetőt, csak az osztalék érdekli és ezért arra szorítja a vállaltok vezetőit, hogy minélt több pillanatnyi hasznozt szorítsanak ki. "
Ez is egyre ritkább, és inkább kis és közepes cégméretnél fordul elő. A nagy cégek többsége óriási nyilvános részvénytársaság, vagy ilyennek a leányvállalata. Az ilyenek részvényeit vásárló befektető fütyül az osztalékra (ez sok esetben már nem is jelentős tétel vagy nincs), ő árfolyamnyereségre hajt. Sok óriáscégnél nincs már klasszikus tulajdonosi érdekérvényesítés, mert nincs klasszikus tulajdonosként fellépő befektetői kör, aki osztalékot akar maximalizálni. Úgy látom, hogy ez , eltorzítja, és komoly multik esetén is a szocialsta típusú vállalat felé viszi a vállalati működést, ahol kontraszelektált, elkanászodott, mohó vezetők gyakorlatilag kisajátítják azt a vagyont, ami felett nem őrködik klasszikus tulajdonosi érdeket érvényesítő tulajdonos. Ez látszik többek között az állami tőkeinjekcióval kitömött amerikai bankok vezetőinek busás önjutalmazásánál (gyakorlatilag önjutalmazásra fordították az állami támogatás jelentős részét), vagy akár a magyar leányvállalatok vezetőinek mutyizásainál, sikkasztásainál, eredménytől független önpremizálásánál (a "BKV-modell" megy majd' minden multinál, sőt, multiktól merített a BKV ebben).
Gyakorlatilag sehol. Illetve nyilván vannak ilyen kvalitású emberek kallódva, tőkehiányosan az országban, miközben a Kádár-korszak elitje és leszármazói pózolnak a tehetséges vállalkozó képében. A kkv-szektorban van néhány pozitív példa, de az ő cégeik nem tudnak mai feltételek mellett akkorára fejlődni, mint a WM.
Weisz Manfréd tisztességes reálgazdasági tevékenységet folytatott, ami jelentősen hozzájárult az ország fellendüléséhez. Joav Blum pedig abban a tudatban jött ide, hogy itt meg lehet vásárolni politikusokat, és azután azt csinál, amit nem szégyell. Amit meg akart valósítani, az nem járult volna hozzá az ország fellendüléséhez, sőt, az országról a külföldiekben kialakult negatív imidzset ("kurvák országa", koszos banánköztársaság stb.) erősítette volna.
Ezt a kettőt egy kalap alatt említeni több, mint pofátlanság.
A "hárommillió koldus országa" a vesztes első világháború, a vörös terror, Trianon és a világválság hatása. Ezt az állapotot nem mosnám egybe a '30-as évek közepétől 1944-ig tartó, gazdaságilag és kulturálisan progresszív korszakkal. Ezenkívül a kettő közül egyiket sem mosnám egybe a nyilas diktatúra időszakával. A történészek körében divat ezt a több évtizedes korszakot egy kalap alatt a "hárommillió koldus" és a "fasizmus"* időszakának nevezni. A korszakban megvalósult technikai, építészeti, művészeti, kulturális, szociális, gazdasági, infrastrukturális eredményeket pedig divat csúsztatva a háború utáni időszak eredményeinek betudni.
* Ez eleve ökörség, hiszen fasizmus kizárólag Olaszországban volt. Persze ez a szó nyilván azért terjedt el a bolsevizmusban, mert nem hordozza magában a szocializmus szót, mint a nemzetiszocializmus, illetve ennek rövidítése, a náci. Az viszont döbbenetes, hogy még mindig illik fasizmusnak nevezni a nemzetiszocializmust is.
"Mert ugye moszkovita terroristak magyaroszagi ugynokei az szadeszesek apukai azok nagyon szorgalamasak es tehetsegesek voltak igy megerdemeltek.."
Sajnos a kissé irígykedő morgolódás ellenére (!) megcsontosodott közmegegyezés Magyarországon, hogy a fent említett senkiháziak "mégiscsak tehetséges üzletemberek", "mégiscsak tudnak valamit, amit más nem". Pedig ez nem így van. Felmenőik másoktól elvett eszközök által gazdagodtak meg a háború után, magukat vezetőnek kinevezve. Eközben formálisan az állam volt a tulajdonos, de a tulajdonjog legfontosabb részjogosítványait a magukat vezetőnek kinevezők gyakorolták és aknázták ki. Majd ennek egyes részterületeit legalizálták a gmk-k engedélyezésével, ami esetenként egészen konkrétan a sikkasztás bűncselekményének legalizása volt. Ezután a privatizációval szinte ingyen átjátszották hol a vezetők kezére, hol multicégek kezére ezt a termelővagyont - utóbbi esetben komoly jattot felmarkolva.
én azért megvárnám a bíróság ítéletét. egyébkén is állítólag a magyar fél bűnözött...attól hogy idealizálod a száz évvel ezelőtti vállalkozót, és leköpöd a mostanit (ha zsidó) nem lesz jobban igazad. csak a gondolkodásmódodat árulod el.
hol vannak most korunk Weisz Manfredjai? " itt vannak, csak a mai rasszisták le Joav Blumozzák...akkor őt piszkolták, ma a maiakat. semmi nem változott...
Azért szerintem van különbség a Tesco és a többi áruházlánc (Cora, Lidl...stb.) között. Tescoba már jó ideje nem járok. Az áruk többsége kritikán aluli + koszos + a vásárló közönség (Fogarasi u. pl.). A többi multinál viszont - ha nem a legolcsóbb, v. akciós terméket veszed - nincs baj a minőséggel. A német, olasz, francia élelmiszerek, megítélésem szerint jó minőségűek.
Ugyanakkor járok piacra is, kofákhoz. Termelőtől veszem a tejet, a bort és kéthavonta a házi vágású tyúkot.
Tehát vásárolok itt is-ott is. Az viszont felbosszant, amikor az áruházakban kapható külföldi élelmiszereket egységesen ipari hulladéknak titulálják. Több olyan termék van, ami külföldi, olcsóbb és jobb minőségű a magyarnál.
Nohát, én meg azt mondom, a pogácsán látszik aránylag messziről, hogy szikkadt-e, a sajton meg pláne, főleg, ha az ember a kezébe fogja, érzi az ilyent. Ott lehet hagyni :-) Nyomtatót meg pláne nem vesz az ember tesco-ban.
nE VICCELJ MAR.A monarchia alatt komoly ipar epult ki annak resze a kereskedelem a vasut, kell hozza bankrendszer,mert szallitani kellett,nem voltak autopalyak es kamionok. AKIK NEM VETTEK FEL AZ AKKORI MODERNIZACIO TEMPOJAT AZok lemaradtak .
Akkor is voltak panamak, mert az allami megrendelesek velejaroja ez a legtobb esetben. Akkor is voltak csokosok,udvari szallitok es stb.
Csak az volt a gond amit az un tortenelmi uralkodoosztaly serelmezett ,hogy mindenfele gyuttmentek milliomosok lettek, mint egy Ganz,Csonka, Hatvany, Goldberger,Richter, Weisz, Chorin meg jottek a nemet, cseh mesterek es a kepzett szakmunkasok akik dolgoztak,mig ezke a gyerekeiket kereskedelmi akademiara kuldtek, , muszaki egyetemre a zsido szatocs is ,addig a magor dzsentri mezei jogasznak allt vagy katonanak, vagy allami hivatalnoknak tisztelet a kivetelnek. Mert nekik szegyen volt banyamernoknek lenni,szenporos koszos melo az nem csak a vajarnak hanem a muszakiaknak is egy vegyiuzemben a mernok is kekgalleros az olajiparban is de ok hozzak a javakat. Dehat valamikor az 1850-es evektol,elkezdtunk valami kapitalizmust.es A MAGYAR URI RETEG EGYSZERUEN LENEZTE A MUNKAT.
"De ekkor kapta a belváros is a mai képét... Úgy tűnik, pénz vót dögivel, csak oda nem jutott ahova kellett volna."
De pont oda jutott, azokhoz akik ipart alapitottak, vasutat epitettek kereskedelmet hoztak letre es nem azokhoz akik valami osi jusson tartottak a markukat.
