Ha egy emeletes házba kerül vizes padló fűtés, tehát nem probléma, ha lefele is jut a meleg a fűtésből, akkor is kell a EPS hőszigetelés a csöveket fogadó beton alá?
Konkrétan egy felújításról van szó, ahol a pince mennyezetre lehetne tenni az olcsó EPS-t és ki lehetne-e spórolni a felette lévő szoba padlófűtése alól az EPS-t, hogy magasságot nyerjünk.
Egyre tudok gondolni, hogy szükség van rá, hogy fűtött betont úsztatni kell az EPS ágyon, hogy ne törjön el.
Úgy látom hogy ez a jelentősebb csapadék sok helyen gondot okoz,nekem is feljött a víz a pincében, az oldalfalakat megmértem 2% alatti,így azt gondolom hogy alulról jön, egy plusz réteggel,-bár így is csekély a belmagasság,- lehetne eredményt elérni? Az hogy honnan jön elég nehéz volna felderiteni/megszüntetni,három másik ház van a sarok közelében...
Semmi értelme a drénlemeznek ezzel a módszerrel. Azt hiszik, hogy majd alatta függőlegesen ki fog szellőzni az alap, az esővíztől, ami fefolyik melette. De szigetelés nélküli alapba az esővíz szinte azonnal befolyik.
A függőlesen szerelt drénlemez a szigetelő réteg védelmét bíztosítja, pl. a visszatöltésnél.
Sajnos egy ilyen utólagos vizesedési kérdés nagyon komplex probléma.
Nálad szerintem a térkövezés után azért kezdett vizesedni a pince, mert melette ásva volt.
Az első módszer: késziteni egy drént a pince falak melett., ezt el is kellett volna vezetni a kanalizálásba. Ehhez ki kellett volna ásni a pince fala melett kb. 1.5 méterre, olyan 50cm szélesen, késziteni egy beton ágyazatot, vagy szerelni külső térkő lefolyóidomokat, esésbe. A drénlemezt feltenni a falra és visszafordítani a kiásott gödörbe is (ezt most azért, hogy a nedves pince alap talpám keresztúl bejutott nedvesség száradjon kifele is), arra lefektetni egy geotexillel burkolt dréncsövet - 90-est, beburkolni a csövet geoteszillel és azt is felvinni falra a drénlemezre rátűzve. 10-12 cm a csőre és fordított drén. Zúzott kő vagy mosott kavics 20-50, 35 cm vastagon, rá geotextil és arra sóder. Aztán a terkő ágyatazata.
A második módszer: kiásni az alap melett 70cm szélesen kb. 35 cm mélyen. Levakolni az alapot. Geotextil(300-as) és 10cm zúzott kő, rá egy 10-12cm vastag gyengén vasalt C20/25-as beton, gyárit, jól megvibrálni, beöntve a vakolt falig, polifoam szalagot a dilatációnak. A beton és a vakolat illesztésénél beszerleni egy vízzáró élszalagot, odaragasztva mapei planesil 88-al, bekenni két réteggel a vakolt falat és a beton is. Így készitettünk egy olyan felületet az alap mellett, ami eldobja az esővizet 70cm az alaptól. Arra 8mm-es drénlemez és a térkő ágyazata. Ha beton a pince alapja, akkor erre a módszerre szavaznék.
Most az ősszes volt egy kellemetlen esetem. A szolgálati lakásom egy félszuterén egy nagy 3 emeltes sarokházba, egy nagyváros központjában- ami korabeli épületekkel rendelkezik, van udvara és nagy parkolója, ez nagyon fontos nekem. A lakásba padlószint kb. 1 méter mélyen van a külső járdaszinttől. Az épületet 1939 építették- gyenge vasalatlan beton az alapja- de 80-90cm vastag- onnan a jádaszint felett tégla és kő terméskő burkolat a lábazaton, a járda le volt aszfaltozva. Felújítás alatt áll a utca 2 éve, a járdát feltörték és az alap melett leástak kb. 1,5 méterre és készitettek egy sóderágyat- drénlemezzel leburkolva a falat, majd zúzott követ szereltek az út alapjának, jól tömörítve, arra jött a 4-8-os as zúzott kő és a 10-es andezit burkolólap.
Én megmondtam mindenkinek (tervező, építkezési felügyelet, ellenmérnök, utász szakmérnök- mert mindenkit ismertek), hogy ez így nem lesz jó- mert kell a drén is, de ez egy EU-s finanszirozás és nem lehetett modóstani a terveket, na akkor mondtam, akkor ezt jól elbasztátok. Szeptember közepén volt három torenciális eső (de akkora, hogy ilyet soha nem láttam), a vizelvező rendszer nem bírta elvezetni, mind a háromszor beázott a lakásom, ki kellett költözzek. Minden pince beázott a környező utcákban, ami a felújítás alatt volt. Az útalapnak beépített bazalt 30-60-as zúzott kő nem volt mosott és a tömörítés során úgy összeállt, hogy nem engedte át a vizet, csak nagyon lassan. Az esőben megtelt vízzel az utca, megemelkedett a színt és a zúzot kő réteg felett, a víz kimosta a kő és a gyenge beton alapok között a homokot és beáztak a pincék.
A lakást bérelem 5 éve, voltak nagy esők, de nem ázott be soha- az ablakok párkánya kb. 20cm magasabban volt mind a járdaszint, ott sem ázott be. Beszéltem az útász tervezővel és a kivitelezővel és a ház 11 méters homlokzatán végig az alap melett- felbontottam a burkolatot (ami még nem volt teljesen kész) a saját munkásaimmal- egy mélyalapozási vízszigetelési módszerrel megoldottam, hogy az alap ne ázzon kivülről. A rendszer mindenféle spéci anyagot tartalmaz és kell hozzá komoly szakértelem is. A lakást kiszárítottam és teljesen felújítottam. Visszaköltöztem 2 hete.
Kívül-belül szinte mindenhol kong a vakolat, konkrét leválás még nem nagyon van, de kong... Úgy kb az emeleti részig, ahogy egyre feljebb néztem a falon egyre kevésbé kongott. Meg volt olyan falrész, ami csak kívül kongott, belül jó volt. A DK-i oldal volt a leggázosabb(a kép mind ott készült). Pedig a pince a másik oldalánál van.
Kérdésem: okozhatta az eső áztatás (alig van tetőkinyúlás, ez a tűzfal felőli oldal), vagy xar a vízszigetelés, újra kellene csinálni fal átvágással, vagy egyéb módszerrel, esetleg valami spéci vakolat?
A nyáron térkövezve lett az udvarunk, és utána elkezdett nedvesedni a pince fala, és az alja is. Hívtam egy céget, akik vállalták az alap szigetelését.
A fal melletti kb 1 méteres részen felszedték a térkövet, és az alatta lévő ágyazatot (zúzottkő, ckt, ágyazóréteg), és a földet is a pinceszint mélységéig. A kivitelezést látva felmerült kérdéseim: 1. Drénlemezt raktak a fal mellé, az alaphoz (pince padlószint mélységéig), de úgy, hogy a kiásott "árokba" belefektették a drénlemezt. A lemez így aránylag rásimul a falra, de mivel U alakban van az alap mellett, ez nem tudom hogy szakszerűnek nevezhető-e. LEhet-e ebből probléma? Gondolom egyszerűbb volt így lefektetni, mert csak vissza belehányták a földet, és vibrózták. 2. A drénlemezt 3 darabból lett feltéve, és csak simán egymásra lapolták kb 40 cm fedéssel. Ez így jó? 3. A drénlemez pár helyen 2-3 cm-es réseken kilyukadt, ahogy lapáttal, vibróval nekimentek. 4. a döngölt fölre tették rá a betont, nincs köztük zúzottkő ágyazat (az eredeti térkő ágyazatban ez megvan/volt) 5. A döngölt földre tett beton szintje több helyen alacsonyabb, mint fel nem szedett térkő alatti beton szintje. Szerintem itt megállhat a víz, vagy beszivároghat a 2 között, vagy pont a fal felé vezetheti. Szerintem a "régi" és az uj beton szinjét össze kellett volna hozni, különben probléma lehet belőle.
Nekem nem tűnik szakszerűnek ez a megvalósítás, ezért kérdezlek Titeket, hogy ezekből lehet-e probléma a későbbiekben? üdv: Szabolcs
Konkrétan nem ismerem ezt a PRIMER 3296 nevű cuccot, de az adatlapja alapján akár még jó is lehetne számodra, mivel a felporló beton alapozása a fő alkalmazási területe. De szerintem erre még ugyanúgy kell(het) egy jó tapadóhíd és árban úgy látom, hogy ez az anyag önmagában többszöröse egy klasszikus alapozó+tapadóhíd kombónak.
Kozben a tuzep ahonnan a cementet vettem felajanlotta, hogy a megmaradt cementet visszaveszik cserebe beszamoljak Mapei PRIMER 3296 alapozoba. Azt mondtak, hogy ez egy melyalapozo es tapadohid is egyben (bar kisse gyanus). Annyit olvastama leirasban, hogy "gyenge, morzsolódó és felporló felületek megszilárdítására és jellemzőinek javítására szolgál./ Felporló felületű esztrichek előkészítése..." -re alkalmas.
Ha esetleg barki masnak van tapasztalata vele(PRIMER 3296) orommel olvasom!
Igen naponta átmegyek egy nagyot szellőztetni, plusz egy egy ablak résnyire van. Plusz most kaptam egy ősrégi Siestát ha nagyon fagy köré kerülnénk. Nyílászárókon eléggé lecsapódik, de most ezzel sajnos nem tudok mit kezdeni. A penész is szereti sajnos.
Egy kiszáradt beton (kevés pórussal), vízbe elmerülve, kb. 150 liter vizet tud felvenni köbméterenként,
Ha képlélenyitőt (síkosító) is kevertek bele, akkor kb. 200-220 liter viz kerül egy köbméter betonba, nem írtad, hogy mekkora de felület, de meg kell szorozni 7cm-rel (nem 6-al) és kijön a köbözés.
Vagyis, ha teljesen kiszárad, utána is marad benne kb. 70liter víz/ köb.
A levegő harmatpontja 20C fokon 18.4g/köbméter, 0 fokon 4.8g/köbméter.
Ha hidegebb lesz a levegő a helységben, akkor nagyobb a parciális páranyomás alakul ki a beton felett, mind amikor melegebb volt. Akkor nagyobb a párolgási sebesség.
Ki kell engedni a helyiségből a párát, amit szívott a betonból. Hiába 70%-os a külső levegő rel. páratartalma a lehült levegőnek, akkor is sokkal kevesebb, mind a beton feletti levegő páratartalma- ami esetleg ki is csapódott a helység határóló felületein. Lehet, hogy segíteni fog, kinyitsz egy ablakot (kitámasztod) és beteszel egy nagyobb ventillátor mellé.
Köszi szépen! Fagytól parázok, mert a felettem lévő lakás eladó szóval nem nagyon fűtenek, a mellettem lévővel meg alig van közös fal, ahol van ott vagy 60 centi vastag. Tegnap néztem éjszaka 6 fok volt.
Úgy néz ki, hogy ebben a hidegben kell egy kisebb betonozást megejteni (vízóra akna). A tüzépen Isomat PH7 kötésgyorsító van, gondolom ez is jó lesz. Ilyen időben gondolom nem kell locsolni a betont, elég ha leterítem egy fóliával? Illetve tennék még rá valami karton-papír rétegetvalami minimális hőszigetelési céllal...
Koszi, valosz. szerzek meg egy segitseget, hogy haladjunk is. Eddig egy kisebb teruletet megoldottam magam is, de ez mar nagyobb falat (foleg hogy eddig egyszer csinaltam iyet :) ). Burkolatnak valami kulturaltabb bontott laminaltat nezek egyelore (a celnak megfelel), csakhogy ne maradjon fedetlenul.
Esetleg gondolkodom egy kisebbb elektromos fűtőszőnyeg is (a laminalt ala) a kanape elotti reszre, segit majd a komforterzeten a teli honapokban.
Na majd fotok is lesznek amint haladok a meloval :).
Sajnos viszonylag későn múlthét szombaton került le a betonréteg (6cm) a padlófűtés csövekre. Ez jelenleg egy fűtetlen lakás. Szerintetek kb mikor lehet nagyon óvatosan elindítani a fűtést?
A betonozós brigád azt mondta kb 2 hét, de ez nekem kicsit kevésnek tűnik, főleg hogy nem estrich-ről van szó.
Hát a 38 m2 nem kis terület, a felosztást az is befolyásolja, hogy mekkora meló lesz kiönteni, amit a vastagság és a létszám is szabályoz, valamint diletálni csak és kizárólag ott szabad, ahol majd a burkolat is diletálva lesz, bár ha laminált van alátétfóliával, akkor ez nem szentírás.
Hivatalosan ekkora felületet már kellene diletálni, de ha alátétfólia vagy xps vagy bármi laminált alátét lesz használva, akkor nemigazán számít, ha keletkezik majd egy hajszálrepedés az aljzatkiegyenlítőn, semmi gond nem lesz a felsőbb rétegekben belőle, úgyhogy annak függvénye szerintem, hogy kell-e felosztani, hogy kényelmesen ki tudjátok-e önteni az adott mezőt.
Konkrétan szerintem egy pörgős 3 fős csapatnál (1 kever, 1 hozza-viszi az anyagot, 1 pedig teríti és egyengeti) nem kell felosztani, ha kicsi a rétegvastagság és kevesebb anyag kell, akkor 2 ember is elgyőzi ugyanezt a melót, de egyedül nem nagyon vágnék neki, akkor tényleg fel kell osztani kisebb részekre.
Amit Jenő mondott: L120x80x10 vagy 12mm, legalább egy téglán feltámasztva jobb és bal oldalon, tehát 120cm nyilashoz kell egy 170cm hosszú fémprofil. A fugába kell beépíteni és ki kell ékelni.
Amiután ki van ütve a fal, alulról 3 db. 50x5-ös laposvasakat behegeszteni.
Csak 120 a nyilás, de :
38 üreges téglafalba be kéne szerelni 6 kerámia áthidalót ellenmagasan, 3+3-at. Összetörsz mindent, kéne egy téglavágó láncfűrész, de azzal is nehezen lehet vízszintesen vágni és akkora mocskot csinál, hogy vége. De meg kell maradjon épen a tégla az áthidaló alatt (nem fog), másképp nem lehet kiékelni az áthidalókat.
Két kisebb ablaknak mi az értelme? Pláne egymás mellé. Az én javaslatom a kiváltó alsó síkjának megfelelő magasságban flex-el bevágni, a résbe szügvasat beütni (lehet egyenlőtlen szárú is , hosszabbik fölfelé), majd ugyan ez a fal másik oldalán. Utána a szögvasak fölött fal átfúrva kb 20-25cm-ként és egy-egy acélrúd beragasztva. Aztán ha megkötött ki lehet vágni a nyílást.
Mélyalapozóról jut eszembe: falcsiszolás + mélyalapozással megspórolható a festés előtti glettelés? Nem is annyira az anyagi, inkább a bénasági faktor számítana. Köszi: Csokis
"Szerintem mélyalapozó (pl Mapei Primer G), egy tapadóhíd (Ceresit CT19 vagy Mapei Ecoprim vagy bármi hasonló) és mehet az aljzatkiegyenlítő."
Halas koszonet a tippert, beszerzem ezeket az anyagokat es hamarosan nekiallok a kezelesnek, aljzatkiegyenlitesnek.
"Az aljzatkiegyenlítést azért nem tudod és ne is akard kikerülni, mert laminált parketta alatt az a tuti, főleg hogy már itt-ott kiseperted/kigödrözted az aljzatbeton."
Igen, mindenkepp lesz aljzatkiegyenlites. Mit tanacsolsz, mehet egyben az aljzatkiegyenlites vagy osszam fel (csikot huzok habbal) 2 - 3 reszre a 38nm -t? A falak menten van dilatacios habszivacs, ott jok vagyunk :) .
Új nyílászáró kialakításával kapcsolatban lenne kérdésem. A rajzon pirossal jelölt helyre kerülne egy 120/150-es bukó-nyíló, rejtett redőnytokozatú ablak. Az ingatlan tetőteres, a födém monolit vasbeton a földszint és a tetőtér fölött is, amiről beszélünk természetesen teherhordó falazat. A kérdés, hogy megoldható-e a 120 cm széles nyílászárónak a kialakítása, vagy esetleg érdemesebb lenne, kisebből kettőt betenni, ha igen, melyik méretek a célszerűek?
Illetve ilyen esetben milyen módszerrel szokták kialakítania a nyílást a teherhordó falazaton? (Csak tipp: Először az egyik oldalon kellene a 38 cm-es téglát félig megbontani az áthidaló méretében, beépíteni az áthidalót, majd a másik oldalon megtenni ugyanezt? Ezzel a teherhordás megoldva és jöhetne az alatta lévő nyílás kivágása, majd falazat kiütése?)
Szerintem a homok nem oda való, elkoptathatja a puhafát is, de puding próbája az evés. Én azt mondanám, hogy gépi csiszolás, esetleg drótkorong, vagy forrasztólámpa+spkakli. Esetleg kromofág.
