Egy megbízható adózónak töltök ki egy FAG01-et. Most tudatosult, hogy általános adózóként 2023.10.12-től ez is létezik:
199. § [Automatikus részletfizetési kedvezmény]
...
(2a) A nem természetes személy adózó kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb egymillió forint összegű adótartozásra évente egy alkalommal legfeljebb hathavi pótlékmentes részletfizetést engedélyez.
3. §Az adó alanya a főfoglalkozású egyéni vállalkozó, ha az állami adó- és vámhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatvány alkalmazásával bejelenti, hogy adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti. Az adóalanyiság létrejöttének nem akadálya, ha az adóalany a bejelentést megelőzően az adóévre az Szja tv. szerinti átalányadózást választott.
Tudom nem a témához tartozik, viszont hol érdemes devizát váltani, Wise Revolut v melyik banknál esetleg befektetési szolgáltatónál? Akár hazai tranzakcióra is lehet használni hiszen ha a másik fél elfogadja használt autó vásárláskor akkor működhet, hiszen ez egyedi megállapodás, egyedi alku függvénye. Ti hol váltotok devizát, valutát, milyen tapasztalataitok vannak ezen a téren?
A "szakértőnek" tudnia illik, hogy a pótbefizetés nem egyenlő a tagi kölcsönnel. A pótbefizetést a gazdasági társaságokról szóló tv. írja elő bizonyos esetekben. Ki könyvelt? Saját magatok?
Van erre szabály, el lehet hivatalosan tüntetni, az a része megvan, csak a lenti kérdések tisztázatlanok ezzel kapcsolatban. Tehát nem adócsalásról van szó....
Ok, köszi. Én ehhez a részéhez nem értek, a lenti kérdések lennének az érdekesek... ami már elvileg csak adminisztráció, de nyilván azt is jól kell megcsinálni.
A körülötted lévő "szakértőkkel" kellene megbeszélni, hogy a negatív saját tőke rendezésére miért nem írtak elő pótbefizetést. És ezzel elmondtam mindent, amit egy nyílt fórumon lehet. A továbbiak már a sakkórás kategóriába tartozik erősen.
Vagy rengeteg eszköze, követelése van a BT-nek, vagy masszívan negatív saját tőke ennyi tagi kölcsön mellett.
Nem tudom, hogy a szakértők miért nem tudtak rá válaszolni, nem annyira bonyolult első ránézésre ez az ügy. De tényleg nem lehet nyílt fórumon részletekbe menően megbeszélni!
A szokásos, több volt a kiadás, mint a bevétel... összejött apránként, gondolom. Persze ilyenkor jön az ezer forintos kérdés, hogy akkor hogy működött.... ezt a NAV-nak kellene megkérdeznie.
"Kis" segítség kellene. Nem nekem, a feleségemnek, de én így próbálok segíteni...
Szóval van egy BT, ami végelszámolásban fog elmúlni. A tagi kölcsönnel kapcsolatban vannak kérdések, amire még nem talált választ, pedig sok helyen kérdezett (ismerősi kör, könyvvizsgálók, NAV, ...). Akinek esetleg van tapasztalata, kérem segítsen, vagy ha úgy könnyebb, ha ad egy telefonszámot, amin felhívhatjuk pár kérdés erejéig, az is jó lenne...
És a kérdések:
"Bt. 10.01. végelszámolás kezdete. 4 milliós tagi kölcsöne van. A tagok, akik beadták a tagi kölcsönt, ezt elengedik. A Bt megfizeti a 16%-ajándékozási illetéket. Az AVBA nyomtatványon ezt szept.30-i dátummal jelöljük, vagy okóberben, amikor már elindult a végelszámolás? Ha szeptemberben engedik el, akkor októberben lesz még egy tagi kölcsön elengedés, mivel bevétele már nem lesz a Bt-nek, de kiadásai igen. Melyik a helyesebb eljárás? Mivel szept. 30-cal beszámolót kell beadni, abban szerepeljen még a tagi kölcsön, vagy inkább ne? Lehet végelszámolás időszaka alatt is beadni AVBA nyomtatványt, akkor is el lehet engedni tagi kölcsönt?"
Valamikor azonosításra a tb-nél is volt egy törzsszám, azzal nem egyezik. Annak valamikor az ezredforduló környéként szűnt meg a használata, amikor a járulékbevallás és befizetés az adóhivatalhoz került át.
Az osztalékot is be kell tudod passzírozni a 08-asba taj-szám nélkül. Minden adóegyezmény úgy szól, hogy az osztalékot kifizető cég honossága határozza meg, hogy hol adóköteles. Amelyik országgal nincs adóegyezményünk, pláne.
