Dolgozói jogok megsértése Finnországban
A hazai Bérbarométer honlapnak megfelelő finn honlap tette szóvá azt a jelenséget, ami szokatlannak tűnik az észak-európai országok esetében. Arról van ugyanis szó, hogy a munkaügyi felügyelet
szabálytalanságokat tapasztalt azon munkahelyek felénél,
ahol külföldieket alkalmaznak.
Ez a felmérés tulajdonképpen megegyezik azzal a tapasztalattal, hogy különösen a finn tulajdonosok, munkaadók kétféle mércével mérnek: a Finnországban természetesnek vett munkaügyi kapcsolatokat egyáltalán nem nézik jó szemmel, pl. a balti államokban. A balti államok szakszervezetei arról panaszkodnak, hogy a finn befektetők akadályozzák a szakszervezeti szervezkedést, figyelmen kívül hagyják a konzultációról és az informálásról szóló európai uniós irányelvet.
A külföldi munkavállalók jogai
Úgy tűnik, hogy a finn munkaadók a külföldi munkavállalók jogait Finnországban sem mindig tartják tiszteletben. Ezt tárták fel a munkaügyi felügyelők, akik 2006. június végéig 900 olyan vállalatot látogattak meg, ahol külföldieket is alkalmaznak. A 900 megvizsgált esetből 40 helyen olyan súlyosan sértették meg a külföldi dolgozók érdekeit, hogy rendőrségi vizsgálatot is indítottak a munkaadók ellen.
A legtöbb probléma a
bérből és a
munkaidőből adódott. A külföldi dolgozók gyakorta kisebb bért kaptak ugyanazon munkáért, mint finn társaik. A munkaadók nem ritkán nem fizették ki számukra a túlórát.
Rendkívüli felügyelők
A finn foglalkoztatás biztonság regionális szervezetei tavaly kilenc rendkívüli felügyelőt is alkalmaztak, kiknek az volt a feladata, hogy ellenőrizzék, betartják-e a munkaadók a külföldi munkások esetében is a munkaügyi szabályokat. A minimális munkaügyi szabványok betartása mellett azt is vizsgálniuk kellett, hogy a munkavállalók rendelkeznek-e a munkavégzéshez megfelelő engedéllyel. A tapasztalatok szerint ez utóbbi kérdésben a helyzet nem volt túl rossz: minden tíz esetből kilencben a munkavégzéshez az engedélyek rendben voltak.
A dolgozók jogait leginkább a rövid időszakra kötött munkaszerződések esetén szegik meg, és gyakori volt az is, hogy a vállalkozók a feladatokat (külföldi) alvállalkozókkal végeztették. Ezért a felügyelők az építőiparra, a fémiparra, a tisztításra és a szálloda- és vendéglátóiparra fókuszáltak, azaz azokra az alágazatokra, ahol általában a leggyakoribbak az alvállalkozások.
„A feltárt esetek nagy száma egyrészt azt mutatja, hogy valóban szükség van a speciális felügyelőkre. Másrészt azt, hogy épp a megfelelő helyeket szemelték ki a vizsgálatok tárgyául” - mondja Jaako Itakannas, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium munkavédelmi osztályának dolgozója.
A munkaügyi ellenőrzések jelentős részét Dél-Finnországban végezték, ott, ahol a legtöbb külföldi munkaerő dolgozik.
A munkaügyi felügyelők különösen a
bérek kérdését vizsgálták.
Uusimaa körzetben 42 olyan esetet tártak fel, amikor a törvényes minimum bérnél kevesebbet kaptak a külföldi dolgozók, és mindössze 37 esetben feleltek meg a bérek a szerződésben foglaltaknak.
A probléma kevésbé volt súlyos
Turku,
Pori és
Hame körzetében. Uusimában az ellenőrzések döntő részét kis nemzetiségi éttermekben és mosodákban végezték, ilyen helyeken akad a legtöbb probléma. Az Uusima körzetben tapasztaltak arra is rávilágítottak, hogy az itt működő munkaadók nem készülnek fel megfelelően az ellenőrzésekre. A törvény által előírt és a külföldi munkavállalók alkalmazásához szükséges papírokkal minden negyedik munkahely közül csak egyben őrzik, és csupán a munkaadók fele ellenőrizte le, hogy egyáltalán van-e joga külföldi munkavállalót alkalmazni Finnországban.
Szürke vagy fekete gazdaság
A szürke gazdaságnak is az egyik alapja a külföldi munkaerő kihasználása. E probléma enyhítése végett az utóbbi években a munkaügyi ellenőrök együttműködtek az adóhatóságokkal és a rendőrséggel. A vendéglátóiparban végrehajtott hároméves ellenőrzési program (2002-2005) eredményeként több millió euró meg nem fizetett adóra vetett fényt.
A rendőrségen is két éve műkődik a külföldi munkavállalókkal foglalkozó részleg. A törvények is változtak és változnak napjainkban is a külföldi dolgozók ellenőrzésével kapcsolatban.
A változások felgyorsultak az új uniós tagállamok megjelenésével. A finnek tisztában vannak azzal, hogy a külföldi munkavállalók száma nőni fog a jövőben, céljuk viszont az is, hogy elkerüljék a Németországban már létrejött ún. kétszintű munkaerőpiacot.
ETUC vélemény
A mind inkább terjedő fekete vagy szürke foglalkoztatás visszaszorítása általában is cél az Európai Unióban, nem véletlenül tette közzé az Európai Bizottság 2006 nyarán közleményét az
illegális bevándorlókkal kapcsolatban. A fellépések olyan extrém esetek kivédését is szolgálják, mint amilyen pl. a Dél-Olaszországban működő, lengyel munkásokat szinte rabszolgaként dolgoztató tábor.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) és főtitkára, John Monks megdöbbenését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ilyen előfordulhat Európában. Ez előtérbe helyezi a munkaügyi normák betartásának és a munkavállalói jogok védelmének fontosságát a migráns munkavállalók esetében.
Az ETUC felhívja a figyelmet arra, hogy az egyes uniós tagállamokban a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kell helyezni a megfelelő intézkedésekre, mind a munkaadóknak és a szakszervezeteknek figyelmeztető jelként kell értékelniük a külföldi munkavállalókkal történő súlyos visszaéléseket. Az ETUC egyetért az Európai Bizottság azon megállapításával, hogy a jövőben szigorúbban kell szankcionálni ezeket az eseteket.
Ami az illegális bevándorlásokat illeti, az ETUC véleménye szerint illúzió, hogy ezeket a határok bezárásával és visszaszorító intézkedésekkel meg lehet akadályozni.
A megoldáshoz hozzájárulhat az aktívabb szociálpolitika, az alapvető emberi jogok és a tisztességes munkához való jog biztosítása.
Források: Helsingin Sanomat, ETUC
Barreto Jozefa
Dolgozói jogok megsértése Finnországban
A hazai Bérbarométer honlapnak megfelelő
finn honlap tette szóvá azt a jelenséget, ami szokatlannak tűnik az észak-európai országok esetében. Arról van ugyanis szó, hogy a munkaügyi felügyelet
szabálytalanságokat tapasztalt azon munkahelyek felénél,
ahol külföldieket alkalmaznak.
Ez a felmérés tulajdonképpen megegyezik azzal a tapasztalattal, hogy különösen a finn tulajdonosok, munkaadók kétféle mércével mérnek: a Finnországban természetesnek vett munkaügyi kapcsolatokat egyáltalán nem nézik jó szemmel, pl. a balti államokban. A balti államok szakszervezetei arról panaszkodnak, hogy a finn befektetők akadályozzák a szakszervezeti szervezkedést, figyelmen kívül hagyják a konzultációról és az informálásról szóló európai uniós irányelvet.
A külföldi munkavállalók jogai
Úgy tűnik, hogy a finn munkaadók a külföldi munkavállalók jogait Finnországban sem mindig tartják tiszteletben. Ezt tárták fel a munkaügyi felügyelők, akik 2006. június végéig 900 olyan vállalatot látogattak meg, ahol külföldieket is alkalmaznak. A 900 megvizsgált esetből 40 helyen olyan súlyosan sértették meg a külföldi dolgozók érdekeit, hogy rendőrségi vizsgálatot is indítottak a munkaadók ellen.
A legtöbb probléma a
bérből és a
munkaidőből adódott. A külföldi dolgozók gyakorta kisebb bért kaptak ugyanazon munkáért, mint finn társaik. A munkaadók nem ritkán nem fizették ki számukra a túlórát.
Rendkívüli felügyelők
A finn foglalkoztatás biztonság regionális szervezetei tavaly kilenc rendkívüli felügyelőt is alkalmaztak, kiknek az volt a feladata, hogy ellenőrizzék, betartják-e a munkaadók a külföldi munkások esetében is a munkaügyi szabályokat. A minimális munkaügyi szabványok betartása mellett azt is vizsgálniuk kellett, hogy a munkavállalók rendelkeznek-e a munkavégzéshez megfelelő engedéllyel. A tapasztalatok szerint ez utóbbi kérdésben a helyzet nem volt túl rossz: minden tíz esetből kilencben a munkavégzéshez az engedélyek rendben voltak.
A dolgozók jogait leginkább a rövid időszakra kötött munkaszerződések esetén szegik meg, és gyakori volt az is, hogy a vállalkozók a feladatokat (külföldi) alvállalkozókkal végeztették. Ezért a felügyelők az építőiparra, a fémiparra, a tisztításra és a szálloda- és vendéglátóiparra fókuszáltak, azaz azokra az alágazatokra, ahol általában a leggyakoribbak az alvállalkozások.
„A feltárt esetek nagy száma egyrészt azt mutatja, hogy valóban szükség van a speciális felügyelőkre. Másrészt azt, hogy épp a megfelelő helyeket szemelték ki a vizsgálatok tárgyául” - mondja Jaako Itakannas, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium munkavédelmi osztályának dolgozója.
A munkaügyi ellenőrzések jelentős részét Dél-Finnországban végezték, ott, ahol a legtöbb külföldi munkaerő dolgozik.
A munkaügyi felügyelők különösen a
bérek kérdését vizsgálták.
Uusimaa körzetben 42 olyan esetet tártak fel, amikor a törvényes minimum bérnél kevesebbet kaptak a külföldi dolgozók, és mindössze 37 esetben feleltek meg a bérek a szerződésben foglaltaknak.
A probléma kevésbé volt súlyos
Turku,
Pori és
Hame körzetében. Uusimában az ellenőrzések döntő részét kis nemzetiségi éttermekben és mosodákban végezték, ilyen helyeken akad a legtöbb probléma. Az Uusima körzetben tapasztaltak arra is rávilágítottak, hogy az itt működő munkaadók nem készülnek fel megfelelően az ellenőrzésekre. A törvény által előírt és a külföldi munkavállalók alkalmazásához szükséges papírokkal minden negyedik munkahely közül csak egyben őrzik, és csupán a munkaadók fele ellenőrizte le, hogy egyáltalán van-e joga külföldi munkavállalót alkalmazni Finnországban.
Szürke vagy fekete gazdaság
A szürke gazdaságnak is az egyik alapja a külföldi munkaerő kihasználása. E probléma enyhítése végett az utóbbi években a munkaügyi ellenőrök együttműködtek az adóhatóságokkal és a rendőrséggel. A vendéglátóiparban végrehajtott hároméves ellenőrzési program (2002-2005) eredményeként több millió euró meg nem fizetett adóra vetett fényt.
A rendőrségen is két éve műkődik a külföldi munkavállalókkal foglalkozó részleg. A törvények is változtak és változnak napjainkban is a külföldi dolgozók ellenőrzésével kapcsolatban.
A változások felgyorsultak az új uniós tagállamok megjelenésével. A finnek tisztában vannak azzal, hogy a külföldi munkavállalók száma nőni fog a jövőben, céljuk viszont az is, hogy elkerüljék a Németországban már létrejött ún. kétszintű munkaerőpiacot.
ETUC vélemény
A mind inkább terjedő fekete vagy szürke foglalkoztatás visszaszorítása általában is cél az Európai Unióban, nem véletlenül tette közzé az Európai Bizottság 2006 nyarán közleményét az
illegális bevándorlókkal kapcsolatban. A fellépések olyan extrém esetek kivédését is szolgálják, mint amilyen pl. a Dél-Olaszországban működő, lengyel munkásokat szinte rabszolgaként dolgoztató tábor.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) és főtitkára, John Monks megdöbbenését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ilyen előfordulhat Európában. Ez előtérbe helyezi a munkaügyi normák betartásának és a munkavállalói jogok védelmének fontosságát a migráns munkavállalók esetében.
Az ETUC felhívja a figyelmet arra, hogy az egyes uniós tagállamokban a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kell helyezni a megfelelő intézkedésekre, mind a munkaadóknak és a szakszervezeteknek figyelmeztető jelként kell értékelniük a külföldi munkavállalókkal történő súlyos visszaéléseket. Az ETUC egyetért az Európai Bizottság azon megállapításával, hogy a jövőben szigorúbban kell szankcionálni ezeket az eseteket.
Ami az illegális bevándorlásokat illeti, az ETUC véleménye szerint illúzió, hogy ezeket a határok bezárásával és visszaszorító intézkedésekkel meg lehet akadályozni.
A megoldáshoz hozzájárulhat az aktívabb szociálpolitika, az alapvető emberi jogok és a tisztességes munkához való jog biztosítása.
Források: Helsingin Sanomat,
ETUC
Barreto Jozefa
Dolgozói jogok megsértése Finnországban
A hazai Bérbarométer honlapnak megfelelő
finn honlap tette szóvá azt a jelenséget, ami szokatlannak tűnik az észak-európai országok esetében. Arról van ugyanis szó, hogy a munkaügyi felügyelet
szabálytalanságokat tapasztalt azon munkahelyek felénél,
ahol külföldieket alkalmaznak.
Ez a felmérés tulajdonképpen megegyezik azzal a tapasztalattal, hogy különösen a finn tulajdonosok, munkaadók kétféle mércével mérnek: a Finnországban természetesnek vett munkaügyi kapcsolatokat egyáltalán nem nézik jó szemmel, pl. a balti államokban. A balti államok szakszervezetei arról panaszkodnak, hogy a finn befektetők akadályozzák a szakszervezeti szervezkedést, figyelmen kívül hagyják a konzultációról és az informálásról szóló európai uniós irányelvet.
A külföldi munkavállalók jogai
Úgy tűnik, hogy a finn munkaadók a külföldi munkavállalók jogait Finnországban sem mindig tartják tiszteletben. Ezt tárták fel a munkaügyi felügyelők, akik 2006. június végéig 900 olyan vállalatot látogattak meg, ahol külföldieket is alkalmaznak. A 900 megvizsgált esetből 40 helyen olyan súlyosan sértették meg a külföldi dolgozók érdekeit, hogy rendőrségi vizsgálatot is indítottak a munkaadók ellen.
A legtöbb probléma a
bérből és a
munkaidőből adódott. A külföldi dolgozók gyakorta kisebb bért kaptak ugyanazon munkáért, mint finn társaik. A munkaadók nem ritkán nem fizették ki számukra a túlórát.
Rendkívüli felügyelők
A finn foglalkoztatás biztonság regionális szervezetei tavaly kilenc rendkívüli felügyelőt is alkalmaztak, kiknek az volt a feladata, hogy ellenőrizzék, betartják-e a munkaadók a külföldi munkások esetében is a munkaügyi szabályokat. A minimális munkaügyi szabványok betartása mellett azt is vizsgálniuk kellett, hogy a munkavállalók rendelkeznek-e a munkavégzéshez megfelelő engedéllyel. A tapasztalatok szerint ez utóbbi kérdésben a helyzet nem volt túl rossz: minden tíz esetből kilencben a munkavégzéshez az engedélyek rendben voltak.
A dolgozók jogait leginkább a rövid időszakra kötött munkaszerződések esetén szegik meg, és gyakori volt az is, hogy a vállalkozók a feladatokat (külföldi) alvállalkozókkal végeztették. Ezért a felügyelők az építőiparra, a fémiparra, a tisztításra és a szálloda- és vendéglátóiparra fókuszáltak, azaz azokra az alágazatokra, ahol általában a leggyakoribbak az alvállalkozások.
„A feltárt esetek nagy száma egyrészt azt mutatja, hogy valóban szükség van a speciális felügyelőkre. Másrészt azt, hogy épp a megfelelő helyeket szemelték ki a vizsgálatok tárgyául” - mondja Jaako Itakannas, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium munkavédelmi osztályának dolgozója.
A munkaügyi ellenőrzések jelentős részét Dél-Finnországban végezték, ott, ahol a legtöbb külföldi munkaerő dolgozik.
A munkaügyi felügyelők különösen a
bérek kérdését vizsgálták.
Uusimaa körzetben 42 olyan esetet tártak fel, amikor a törvényes minimum bérnél kevesebbet kaptak a külföldi dolgozók, és mindössze 37 esetben feleltek meg a bérek a szerződésben foglaltaknak.
A probléma kevésbé volt súlyos
Turku,
Pori és
Hame körzetében. Uusimában az ellenőrzések döntő részét kis nemzetiségi éttermekben és mosodákban végezték, ilyen helyeken akad a legtöbb probléma. Az Uusima körzetben tapasztaltak arra is rávilágítottak, hogy az itt működő munkaadók nem készülnek fel megfelelően az ellenőrzésekre. A törvény által előírt és a külföldi munkavállalók alkalmazásához szükséges papírokkal minden negyedik munkahely közül csak egyben őrzik, és csupán a munkaadók fele ellenőrizte le, hogy egyáltalán van-e joga külföldi munkavállalót alkalmazni Finnországban.
Szürke vagy fekete gazdaság
A szürke gazdaságnak is az egyik alapja a külföldi munkaerő kihasználása. E probléma enyhítése végett az utóbbi években a munkaügyi ellenőrök együttműködtek az adóhatóságokkal és a rendőrséggel. A vendéglátóiparban végrehajtott hároméves ellenőrzési program (2002-2005) eredményeként több millió euró meg nem fizetett adóra vetett fényt.
A rendőrségen is két éve műkődik a külföldi munkavállalókkal foglalkozó részleg. A törvények is változtak és változnak napjainkban is a külföldi dolgozók ellenőrzésével kapcsolatban.
A változások felgyorsultak az új uniós tagállamok megjelenésével. A finnek tisztában vannak azzal, hogy a külföldi munkavállalók száma nőni fog a jövőben, céljuk viszont az is, hogy elkerüljék a Németországban már létrejött ún. kétszintű munkaerőpiacot.
ETUC vélemény
A mind inkább terjedő fekete vagy szürke foglalkoztatás visszaszorítása általában is cél az Európai Unióban, nem véletlenül tette közzé az Európai Bizottság 2006 nyarán közleményét az
illegális bevándorlókkal kapcsolatban. A fellépések olyan extrém esetek kivédését is szolgálják, mint amilyen pl. a Dél-Olaszországban működő, lengyel munkásokat szinte rabszolgaként dolgoztató tábor.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) és főtitkára, John Monks megdöbbenését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ilyen előfordulhat Európában. Ez előtérbe helyezi a munkaügyi normák betartásának és a munkavállalói jogok védelmének fontosságát a migráns munkavállalók esetében.
Az ETUC felhívja a figyelmet arra, hogy az egyes uniós tagállamokban a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kell helyezni a megfelelő intézkedésekre, mind a munkaadóknak és a szakszervezeteknek figyelmeztető jelként kell értékelniük a külföldi munkavállalókkal történő súlyos visszaéléseket. Az ETUC egyetért az Európai Bizottság azon megállapításával, hogy a jövőben szigorúbban kell szankcionálni ezeket az eseteket.
Ami az illegális bevándorlásokat illeti, az ETUC véleménye szerint illúzió, hogy ezeket a határok bezárásával és visszaszorító intézkedésekkel meg lehet akadályozni.
A megoldáshoz hozzájárulhat az aktívabb szociálpolitika, az alapvető emberi jogok és a tisztességes munkához való jog biztosítása.
Források: Helsingin Sanomat,
ETUC
Barreto Jozefa
