Sziasztok! Régi irás, de más kiindulásbol én is a gerecse környékére gondolok. Ismerjük Anonymus sorait. A kömeder esetében én római vizvezetékre gondolok. Attila király városa,-több is lehetett-de szerintem nem más, mint a valamikori felsöpannoniai székhely, Brigetio, a mai Ószöny . Vizvezeték nyomairól lehet tudni a Tata melletti Látó hegyen. A Környék forrásainak a vizét vezették be Brigetióba. Nézzetek rá a térképre, simán eltudom képzelni akár több héten át is,több ezer lovas itt tartózkodását,ugyanis a táj alkalmas erre,böséges lehetett a legelö-nem ugy mint a pilisen belül-. Másik érdekesség aTatai öregtó. Magyarország legrégebbi mesterséges tava,mely még a honfoglalás elötti idökböl származik!!! Attila királyunk akár itt is nyugodhat!
Úgy látom, vannak még rajtam kívül értelemes emberek, akiket érdekel ez a téma. Nos, én 1999-ben kezdtem foglalkozni az eltűnt (?) régi Budával, méghozzá Noszlopi Németh Péter könyve nyomán. Kezdetben szinte bibliával felérő műnek tekintettem, s mint a Pilisben kiskorom óta rendszeresen túrázó ember, meglehetősen meggyőzőnek tartottam, annál is inkább, mivel írott források sorával igyekszik alátámasztani hitelesnek tűnő elképzeléseit. A Pilist -s beleértve a Visegrádi-hegységet is-, mindig szakrális helynek tartottam, egyes helyeken különös érzések fogják el az embert. Öröm, boldogság és felszabadultság érzése. Munkám (munkánk) során megkíséreltem a régi források között olyan szálat találni, melyen el lehet indulni. Nem könnyű, mivel kétes értékű írások, adatok is ránk maradtak (pl. a Magyarországot mind inkább szorongató török hordák megtévesztésének céljával). Ezeket igen nehéz kiszűrni. Summa summarum, rá kellett döbbennünk, hogy Németh Péter következtetései nem fedik a valóságot, még a látszólag nagy mértékű egyezések ellenére sem. Leginkább a határjárási oklevelek aprólékos (rengeteg helyszíneléssel járó) áttanulmányozása vezetett oda, hogy a Pilismarót-környéki Ősbuda-elmélet teljességgel elvethető legyen. Németh érdeméül viszont felhozható, hogy a hivatalos álláspontot -miszerint a mai Óbudán volt az "eredeti Buda"-, valósággal lesöpri az asztalról. Ez utóbbi dologban -minden jel szerint, pontosabban a bizonyítottság teljes hiányában- igaza lehet.
Csak óvatosan a térképen található nevekkel, sok esetben köszönő viszonyban sincsenek a helyszínen használt elnevezésekkel. varakborzsony.uw.hu/ Az közömbös, hogy másutt a Pusztatorony mit jelöl, itt a maradványok jellege erődítésre utal. Az irodalomban ismert egy 1757-ből való kéziratos térkép, mely szerint Biber vára. A kolostorrom ettől néhányszáz méterre van és későbbi. Mint írtam, ez az Ipolydamásd (ott is van vár)-Márianosztra-Királyrét-Nógrád útvonal erődítésláncolatának eleme lehetett, de 12. századinál nem idősebb. Miután itt Árpád sírjáról van szó, nem célszerű belevonni a késő-bronzkori kyjaticei kultúra Pogányvár-erődítését. Nincs abban semmi újdonság, hogy a Dunazug területe az ősembertől kezdve (többé-kevésbé) sűrűn lakott, a régészek egész jól tájékozódnak az időrendben. Ellentétben az amatőrökkel, akik szívesen használják a teleobjektív-effektust Géza és Szt. István korából való központra utaló leletek eddigelé Esztergomban kerültek elő.
kicsit utána kéne nézni dolgoknak, a Pusztatorony kifejezés széles e hazában gyakran előforduló elnevezés és általában templomot jelöltek vele, a kóspallagi rom az egy pálos kolostor volt..ha felmész a Csóványos-ra onnan nem messze van egy turista térkép által is jelzett Pogányvár hegynév, tehát az h a hegység beljesébe nem épitkeztek az sem igazán helytálló 100%ékban..
az Árpád-várat feltárták, XIII. sz-i leletektől kezdve korábbi korokból is előkerültek tárgyak, az nem lehet kétséges, h ennek a helynek már stratégiai szempontból is elég jelentős szerepe lehetett..
A környéken elég sok kelta kori sáncot lehet látni és ez nemcsak az Árpád várra jellemző, a Pilisnek a déli oldalán konkrétan Dobogókő-től kiindulva délkeleti irányba nagyon sok romterület és sánc van egészen Pomázig..
A környék valószinüleg sürün lakott volt a középkorban is, és előtte is..ezt azért N.P. elég jól leirja és ebben nem téved olyan nagyot. Az más kérdés, h a konzervativ régészet nem ismeri el és nem is kutatja a térséget.
De ha megnézitek az esztergomra vezető ut környékét ott is hasonló a helyzet, a helynevekben megjelennek a Cserepes tető, Árpád vár nevek ujfent és ezek megintcsak a környék lakottságát és szerepét emelik ki..
A Búbánat völgyben lévő püspöki vadászkastély és a környéken levő romok és várak mind középkori és római v korábbi keltezésűek, a leletanyag jelentős lehetne itt is ha valaki felvállalná és kutatná komolyabban a helyeket, ezek hiányában nem lehet olyan következtetéseket megtenni, h ez a rész nem lehetett királyi v fejedelmi központ..
A Börzsöny "belsejében" (bár ez a rész inkább dombvidék) van vár Szokolyától É-ra a Pap-hegyen, Kóspallagtól D-re a Pusztatorony, ezek, kiegészítve a Ny-i peremen levő Zuvárral, lehetnek útőrző várak. A többi vár hegységperemi. De ennél lényegesen nagyobb probléma a pilisi rézbányászat (kicsúcsosodása a "budai réz"), aminek se az okleveles, se földtani irodalomban sincs nyoma. Megtetézve mindez a szer és a szér összekeverésével. A honfoglalás korában, meg utána még jó ideig központnak a síkvidéket (max. dombvidék jöhetett még szóba) preferálták, az erdős hegyekre épített kőváraknak majd a tatárjárás után lesz keletje. Nem is lesz belőlük igazgatási központ. :)
Ennek ellenére mégis megjelent róluk egy monográfia. :) Csak azért emlegettem, hogy a Pilis belsejében még ennyi vár sincs...
Igen, Noszlopy egyik másik hibája, hogy bár hibaként rója fel azt, hogy a XIX. században adott helynevekkel operálnak a történészek, maga is elköveti ezt. Egyébknét Árpád-váron, a nevétől függetlenül, lehetséges, hogy vannak középkori objektumok, de én személy szerint erősen kételkedem abban, hogy az azonos lenne Attila, vagy éppen Árpád székhelyével.
No, azért a Börzsöny belsejében se hemzsegnek a várak. Nem csak az én 1816-os kiadású lexikonomban, hanem az 1851-ben megjelent (Fényes Elek) geográfiai szótárban is Árpás-hegy. Valószínűsíthető, hogy a millennium körüli felbuzdulásban alakult Árpádvárrá. :)
A Pilis királyi erdőterület volt, szóval nem az a tipikus várépítésre használt terület. Valamennyi ismert pilisi középkori vár az erdőterület peremén található, (ellentétben pl. a Börzsönnyel). Árpád-vár egy érdekes eset, újabban felmerült az, hogy az valóban egy középkori objektum is lehet, deerről egyelőre pontos, régészetileg megbízható adat nincs.
Noszlopi Németh Péter azért elég előszeretettel szortíroz a forrásai között, igaz, mivel munkája az ötvenes években született, (nekem a Püski-féle új kiadás van meg).
Egy példa, amit magad is leellenőrizhetsz: a Püski-féle kiadványban egy térképmelléklet van az utolsó oldalak egyikén. Ebben pálos kolostornak jelöli NP a Pilisszentkereszt határában lévő romegyüttest, és a szövegben is kiemeli ezt a tény. A nyolcvanas években azonban Gerevich László feltárta ezeket a romokat, és kiderült róla, hogy az a pilisi ciszterci apátságnak a romjai, ciszterci voltát pedig az alaprajza igazolja, mivel a rend kolostorai csaknem mind ugyanazon alaprajzi elgondolás szerint épültek. A kolostorhoz tartozó oklevéladatok ennek következtében teljesen hiányoznak NP munkájából.
A másik probléma, hogy a már általa is ismert régészeti objektumoknak nem ad semmilyen funkciót, azaz, mihez kezdjünk például azzal a számos épülettel, amit a Margitszigeten feltártak? Itt is kolostorokról van szó többek között, és a hozzájuk tartozó oklevéladatokat NP megint csak kifelejti a gyűjteményéből, nem beszélve arról, hogy nem ad magyarázatot arra sem, hogy ha a Insula Leporum nem a Margitsziget volt, akki az ottani apácakolostor birtokai, és jövedelmei miért voltak Budán (pl. a felhévízi területeken), és Pesten?
Tehát meglátásom szerint Németh Péter esetén nyugodtan beszélhetünk feltételezésről, hiszen a középkori Magyar Királyság centrumát rendezi át a saját elgondolásai szerint.
A logikai szempontok figyelembevétele sosem visz mellé. Az általános és semmitmondó megállapításaid egyáltalán nem cáfolják a logikus gondolkodás szükségességét, bármilyen témában is.
Egyébként a hitelesség kérdését is érdemes lehet vizsgálni, de nem ilyen ˝mázsás˝ módszerrel bejelentve.
Az ömlesztvény szóval nem tudom, mi lehet a bajod? Ha valamit összeömlesztenek egy helyen, az ömlesztvény. A rengeteg állítás egy kupacban, amelyről szó volt, nem több, mint egy sűrű massza, amelynek alkotóelemeit az egymással való keverés torzítja eredeti valójukhoz képest, amely erdeti valójuk talán nem is olyan hihető, mint így láttatva.
Azért jónak tartom, hogy egy témát tárgyalva igyekeztek nyomára bukkanni az állítások egyenként elfogdható vagy elfogadhatatlan voltára.
Hiba nélkül való munka nincs, csupán az a kérdés, mennyi benne a hiba. A 90-ben idézett szövegben rengeteg, kezdhetjük mindjárt Anonymus meghamisításával. Ezekután mi a garancia, hogy a többi jó? (Mellesleg a rézbányák tömege se nagyon akar bejönni.)
-----------
Evvel egyet tudok érteni.
Lásd TESz és a többi etimológiai szótár.Tele vannak fletételezésekkel és sohsem bizonyított állításokkal.
Pedig nem egyedül csinálták.
Garancia semmire sincs. Ez igaz.
Mindazonáltal addig nem mondhatok véleményt, amíg nem láttam a Nedeczky könyvet. Végső soron a könyv írója a XIII:-XIV századi Nedeczkyek leszármazottja és tudhat valamit, amiről a maiak nem nem tudnak.
Talán megtudom szerezni a fontosabbakat. Sajnos nincs oldalszám adva hozzájuk.
Hiba nélkül való munka nincs, csupán az a kérdés, mennyi benne a hiba. A 90-ben idézett szövegben rengeteg, kezdhetjük mindjárt Anonymus meghamisításával. Ezekután mi a garancia, hogy a többi jó? (Mellesleg a rézbányák tömege se nagyon akar bejönni.)
"A bánya szónak nem sok köze van a fürdő szóhoz." Nem is mondtam, hogy van, csupán felhívtam a figyelmet, hogy van hasonló alakú, de más jelentésű szó. Ez alapján kockázatos a "Bana - Fehéregyháza" azonosítást egyértelműen bányahelyhez kötni. Annál is inkább, mert fehéregyháza általánosan elfogadott helyén van fürdőhelynek alkalmas melegvíz.
Így utólag: a szűkagyúak, - kiknek a szavak csupán adatolható tárgyak, s nem jelentéshordozó "szentségek" - eszükbe sem juthat, mit pld. Pap Gábor kimutatott, hogy a kemencetípusok, s azok házbéli elhelyezése - miként a templomok tájolása, s elhelyezése - szintúgy jelentéshordozó elemek. Ő pld. kimutatta, hogy a csuklya-suba-szűr öltözettipusok - melyek (bizony) jelentéshordozó öltözetváltozatok - összeföggésben álltak a kemencetípusok előfordulásával. Ezek egyike a banyakemence, melynek semmi, de semmi köze a bányához !!!!
A TESZ adatiból a szlovák nem valószínű (hol van még a szlovák nyelv?), de a cseh "baň" "bánĕ" belefér a képbe, a bányászok zömmel Sziléziából jöttek. A fürdő értelmű "banja" pedig szláv, még oroszul is az, csak a b helyett v van. ------------
Hogy mennyire nem komoly a TESz és az utódja a Zaicz etimológiai szótár sem ugyanis mind a kettő a szlovák nyelvből jelöli a bánya szavunkat.
:-))
Itt a Zaicz lap is.
bánya [1217 tn., 1332] Jövevényszó egy nyugati szláv nyelvből, valószínűleg a szlovákból, vő. szlovák bana, cseh régi nyelvi báné: 'bánya', ezek eredete tisztázatlan. Esetleg ide tartozik még az 1791-ből adatolható banya 'bog-lyakemence', illetve az 1838-tól ismert banyakemence összetétel, melynek jelentése: 'üreg, járat; fazekaskemence, boglyakemenec7, ezek hangalakját a banya szavunk is befolyásolhat-
Sáfár István
A TESZ adatiból a szlovák nem valószínű (hol van még a szlovák nyelv?), de a cseh "baň" "bánĕ" belefér a képbe, a bányászok zömmel Sziléziából jöttek. A fürdő értelmű "banja" pedig szláv, még oroszul is az, csak a b helyett v van. -----------------
Sajnos valamiért most nem tudom idetenni a TESz megfelelő oldalát.
TESz I. 241 1967 kiad. Bánya1
"bánya11240: „Dilectos filios . . . Gerar-duni Plebanum de Banya" hn. (MonStrig. 1:
Szláv, közelebbről valószínűleg szlovák eredetű; vő.: szili. bana "
A véleményem továbbra is fenn tartom. A bánya szónak nem sok köze van a fürdő szóhoz.
A TESZ adatiból a szlovák nem valószínű (hol van még a szlovák nyelv?), de a cseh "baň" "bánĕ" belefér a képbe, a bányászok zömmel Sziléziából jöttek. A fürdő értelmű "banja" pedig szláv, még oroszul is az, csak a b helyett v van.
Végigböngésztem Koch Antal 1877-ben megjelent könyvét (A dunai trachitcsoport jobbparti részének...). A majd 300 oldalas monografikus igényű földrajzi, vízrajzi, kőzettani leírásban dömösi szénbánya van, rézbánya, rézérc meg nincs. Nekem továbbra is nagyon hiánypznak a bányákra vonatkozó okleveles adatok.
Előszöris köszönet az idézésért, bár pont arról, ami a legjobban érdekelt volna, csak egy hivatkozás van. Mindegy, megpróbálok utánanézni. -------
Én is megpróbálok utána nézni.
A jövőhéten bemegyek az Akadémiára és utána nézek a könyvtárban a nedeczky könyvnek.
Addig türelmedet kérem.
Az összeírásokban és a vármegyei könyvekben (Borovszky) csak hivatkozásokat találtam.
A regesztrákban nyoma sincs.
Még van rengeteg lehetőségem a saját itthoni forrásaim között is, csak az is idő.
És az a legkevesebb
"A déli szlávban a „banja” fürdőt jelent, okleveleinkben kettős értelemben jelenik meg a „bana”, egyrészt bányahely (északi szláv eredetű), "
Nos nyelvészeti ismereteim szerint a TESz I. 241 adatai nem állják meg helyüket.
"Szláv, közelebbről valószínűleg szlovák eredetű; vő.: szlk. bana N. bana 'bánya' (Kálal 15) "
Kizártnak tartom az északi száv eredetet, különben is kétségeim vannak általában a szláv megjelölésekkel, meghatározásokkkal szemben.
Sok okom van erre de nyelvészeti okokból is.
A szláv szavakkal kapcsolatosan Kniezsára véleményét veszem figyelembe:
"mindaddig amig a szláv szavak eredetét nem tisztáztuk, a magyar szóról sem lehet határozott véleményt mondani, egyáltalán nincs kizárva, hogy fordítva van a dolog."
--
"Ugyanis kérdés, hogyan lesz a Réz-ből Rám?"
Elképzelhető, hogy a latin szóból keletkezhetett. .'aeramen- érc, rézérc'
Ezt a kérdést is alaposan tanulmányoznom kellene, sőt érdemesnek tartom a foglalkozást is a szóval.
Előszöris köszönet az idézésért, bár pont arról, ami a legjobban érdekelt volna, csak egy hivatkozás van. Mindegy, megpróbálok utánanézni. Másodszor: megállapítható, hogy tipikus szöveg, írja ami eszébe jut, ráadásul szinte minden állítása vagy erőltetett, vagy téves. Az feltűnő, hogy nem ismeri Anonymus szövegét (vagy csak feltételezi, hogy az olvasó nem ismeri?). Anonymus eléggé pontosan jelöli „scery” helyét a Tisza mentén. Még azt is írja, hogy Árpád Ondnak, Ete apjának adta azt a területet, Ete pedig „inter castrum olpar et portum beuldu” építtette „surungrad” földvárát.
Nézzük előbb az utolsó mondat „A bizonyítékok, a leletek és a régi írások adatai kiegészítik egymást.” Vagy nem. Ugyanis kérdés, hogyan lesz a Réz-ből Rám? Nekem nagyon hiányoznak a rézbányászkodás okleveles adatai, pedig a kitermelés az királyi jog. Bár nem csoda, hogy nincsenek, a Pilis-Visegrádi-hegységben nem ismeretesek „réztartalmú kövek” (azok milyenek?). Az Árpádvár 1816-ban Árpáshegy nevet viselt. Tetején a régészek szerint kelta erődítés (földvár) van. „…a réz, - amely a középkori magyar kereskedelem legfőbb export cserecikke volt, és nyilvánvalóan a régi Buda-környéki bányákból származott, - ezekből a rég megszűnt bányákból került elő.” Ez mitől nyilvánvaló? A Felvidéki és Erdélyi bányák ugyan mit termeltek aranyon és ezüstön kívül? No, meg a higany.
A déli szlávban a „banja” fürdőt jelent, okleveleinkben kettős értelemben jelenik meg a „bana”, egyrészt bányahely (északi szláv eredetű), másrászt melegvíz (déli szláv, óbolgár). Óbudán a feltételezett Fehérgyháza mellett ott van Krimhilda feredője (avagy Árpád-forrás melegvize). És még egy, Alba Ecclesia filiái Óbudán, Békásmegyeren és Nyéken voltak.
Árpádvár és környéke
A Dömös és Dobogókő között emelkedő Árpádvár nevű hegyen a szakértők felismerték egy ott teljesen földig lerombolt Árpád-kori vár maradványát. Érdekes és a romok leromboltságára jellemző, hogy kitűnő szakemberek sem akarták elismerni állításomat, miszerint a hegyen Árpád-kori építkezési maradványokat találtam, mert szerintük annak valamely nyoma kellett volna a felszínen lennie. Csak később, amikor itt-ott faragott kövek, majd cserépmaradványok kerültek elő a föld alól, ismerték fel az Árpád-kori építkezési nyomokat.
Ezen a hegyen is földig leromboltak mindent, és ugyanilyen lerombolt állapotban van valamennyi Árpád-kori épületmaradvány a környéken. Ez az oka annak, hogy nehezen ismerik fel még a kitűnő szakemberek is azt a tényt, hogy ez a környék az Árpádkor legsűrűbben lakott magyarországi területe volt.
A sok erődítmény és vármaradvány pedig kétségtelenül igazolja ennek a sűrűn lakott helynek központi fejedelmi jellegét. Közvetlenül az Árpádvár nevű hegy alatt egy nagykiterjedésű illír-kelta telep maradványát is megtaláltuk ugyanakkor, ami viszont azt jelzi, hogy az árpádkort megelőzően itt már fontos lakottsági pont volt.A hegy tövében egyébként a múlt században megtalálták egy régi rézbánya és egy kohó rnaradványait, a nép által Pénzverő- ároknak nevezett völgyben.
A közel 100 évvel ezelőtt felfedezett és megvizsgált bánya mellett, egy földdel eltömött kamrában vasszerszámokat és egy vassisakot is találtak. (30 )
Nedeczky Gábor: Dömös története és újabb leírása 1880. 8-9. old.
49. old.
Rézbányászat a Pilisben
Azon a területen, ahol a Pilis-hegy mészkőalapjai kiemelkednek a környező vulkanikus származású andezit tömegböl, sokfelé voltak rézlelőhelyek.Valószínűleg ezeken a találkozási vonalakon lehetett kezdetleges eszközökkel legeredményesebben bányászni a rezet. A Pilis-hegytől keletre és északra a vulkánikus csoport szélén rézbányák és kohók nyomait lehet fellelni. Ez a rézbányászat feltehetően már a legkorábbi kultúrkorszakban megindult, s talán már hozzájárult a magyarországi önálló rézkor kifejlődéséhez is. A réz- és vasbányászat ezen a pilisi területen láthatólag a törökök uralmának kezdetéig virágzott, mert a környéken ma is sok olyan elnevezés található, amely a fémbányászkodással függhetett össze. A Dömös környékén ismert Rám-hegy például rézhegyet jelent, és ennek a fémbányászkodásnak nyomát jelzi a "szer szó is, amelyet a Szerkövek néven ismert sziklacsoport tartott fenn. A "szer" szó a fémbányászat egyik legrégibb szakkifejezése, azt a mesterségesen létesített lejtőt jelenti, ahol a fémtartalmú köveket különválasztották. Miután a fémfeldolgozás itt, a pilisi hegyekben ősi időszakokig nyúlik vissza, a "szer" szó itteni létezése a rézbányászkodás maradványának tekinthető. Anonymus krónikájában is szerepel ez a Szer elnevezés. Szerinte a magyarok első közös gyűlésüket a Szer-nél tartották.Ez a megnevezés a környék tüzetesebb megjelölése nélkül arra vall, hogy Anonymus egy olyan "Szer" nevet említett, amelynek hollétét szerinte mindenki ismerte. Ez pedig a központi királyi szálláshely közelében kellett, hogy legyen. Ezért nem jelölte meg a "szer" fekvését. A régebbi kutatók komoly jelentőséget tulajdonítottak a Szer nevű hely hollétének, mert nyilvánvalónak tartották, hogy ez a hely a királyiközpont közelében volt.
Így feltételezték, hogy ha a Szer nevű helyet megtalálják, akkor nyomára akadnak a vezérek központi székhelyének, annak a városnak, mely a krónikák szerint előzőleg Attila hun vezér városszékhelye is volt.Priscos Rhetor írása alapján, - a múltszázadbeli okoskodás szerint, - Attila legfőbb szálláshelyének nyomait csak az Alföldön lehetett keresni. Miután az elképzelésekben az Alföld síkságába helyezték Attila városát, egészen ésszerűnek tűnt, amikor az Alföld egy jelentéktelen pontján, a Csongrád megyei Szer-Pusztán, Pusztaszeren vélték megtalálni azt a Szer nevű helyet, amelyet Anonymus a gestájában mint az első országgyűlés helyét említ.
Komolyabb kritikai vizsgálódás, kézzelfogható lelet vagy okleveles adat nélkül is elfogadta tehát a közvélemény, hogy az Alföld Szer-pusztának nevezett helyén volt" ez a szeri országgyűlés. Pedig a mai Pusztaszer és az Anonymus által említett Szer; kapcsolatának nyomait nem találhatták semmiféle oklevélben. Még emlékművet is, állítottak az első országgyűlés emlékére ezen az alföldi helyen. Ha akkor megvizsgálják a "szer" szó jelentését, óvatosabban jártak volna el.Mint láthattuk, ez a szó, ősi jelentése szerint bányászati műszó. Miután Árpádkori elnevezésről van szó, azokra a területekre kellett volna szűkíteni a kutatást; melyeken ősi bányászat folyhatott. Nem lett volna szabad figyelmen kívül hagyni; hogy számtalan adat bizonysága szerint a vezérek korában és később, az Árpád-házi királyok uralkodásának idején az ország központja a Pilis vidékén volt. Ha itt jobban körülnéznek, egyszerűen megtalálhatták volna a valódi Szer nevű területet.Pilismarót legrégibb, közel 200 éve ismert térképén a mai helyzetnek megfelelő- en már szerepel ez a megjelölés "_Szőrkő" néven. Ez a turisták körében közismert Szerkő régies neve. Hogy ez a Szer elnevezés a Pilisben, a pilisi régi fémbányászko-,
52. old
dás idejéből maradt fenn, azt igazolja az az adat, mely szerint 1862-ben bizonyos bányászatra utaló leletek kerültek elő a környéken, az Árpádhegy tövében, ahogy Nedetzky Gáspár dömösi plébános 1880-ban kiadott könyvében írta.
Az Árpádhegy a Szerkövek szomszédságában van. A helyszínre kiszállt bányászati bizottság megállapította, hogy valamikor régen rezet bányásztak és rézkohók is működtek ott. Kétségtelen adatok szerint tehát a környéken fémet bányásztak. Így bizonyosra vehető, hogy a "szer" elnevezés ezen a területen a régi bányász műszóból ered, és az is, hogy ez az elnevezés itt nagyon régi keletű.
A dömösi prépostság alapítólevelének szövegéből megállapítható, hogy ezen a környéken a Rám és a Szer szó már a XII. században közismert volt. Ilyen helységnevek találhatók az adományozott községek felsorolásában. A dömösi alapítólevél kelte és az Anonymus- gesta leírása között csak pár évtized telhetett el. Így nagyon valószínűnek látszik, hogy ha Anonymus azt írta: hogy a gyűlés a Szernél volt, akkor ugyanarra a Szer nevű helyre utalt, amely a dömösi oklevélben ugyancsak Szerként szerepelt.
Különösen indokolt ezt azért feltételezni, mert Anonymus a királyi székhely szemszögéből írta a Gestát, és ez a központi székhely Esztergom környékén a Pilis területén volt.
A pilisi terület meg jelölt részén több helyen is megtalálható a bánya és a szer szó maradványa. Bártfai Szabó László okleveles adatokat sorolt fel, melyekkel bizonyította, hogy az Alba Ecclesia (Fehéregyház), Buda ősi egyháza, Bana földjén volt.(31) Arra a végső következtetésre jutott, hogy az Árpádkorban sokat szereplő banai egyház azonos az Alba Ecclesiával, a Bana szó pedig az Oklevélszótár szerint bányát jelent. (Györffy György szerint Bánfai Szabó idézett műve a leglelkiismeretesebb összeállítása a régi Budára vonatkozó okiratoknak!) Ezer évvel ezelőttről való elne
31. BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ: Óbuda egyházi intézményei a középkorban, Bp. 1935., 17-18. o.
53. old.
vezéseknél a bana= bánya szó csak só- vagy ércbányát jelenthetett, így fel kell tételeznünk, hogy ebben az esetben az elnevezést valamely fémlelőhely, illetőleg bányahely indokolta. Miután pedig a mai Buda vagy Óbuda környékén geológiai okokból sem só-, sem fémbányászkodás nem létezhetett, ezzel is kétségtelenül igazolódik, hogy a régi Buda és Fehéregyháza nem lehetett a mai Buda vagy Óbuda területén. Miután a Pilis megjelölt körzetében pozitív leletek bizonyítják bányák és kohók valamikori létezését, igazoltnak láthatjuk azt a feltevést is, hogy a réz, - amely a középkori magyar kereskedelem legfőbb export cserecikke volt, és nyilvánvalóan a régi Buda-környéki bányákból származott, - ezekből a rég megszűnt bányákból került elő.
Egészen II. Ulászló koráig követhetők annak nyomai, hogy a magyar kereskedők nagy mennyiségű rezet adtak el külföldi kereskedőknek prémekért, selymekért, posztókért.(32)
Érdekes azonban, hogy a törökök uralma után már nem szerepelt a kereskedelmi cikkek között a budai réz.
Minden valószínűség szerint a Pilisben lerombolt régi Buda pusztulásakor szűnt meg a pilisi rézbányászkodás is.
A régi Buda tehát olyan helyen volt, ahol réztermelés folyt. Igaz, a mai Buda területén is van olyan hely elnevezés, amely a réztermelést igazolná. Ez a Réz-mál, mely a budai hegyek között van. A Rézmál elnevezés itteni létezése azonban csak jó figyelmeztető arra, hogy óvatosabbak legyünk minden olyan "bizonyítékkal" szemben, amely a régi Buda azonosságát látszik bizonyítani a mai Budával, az itteni elnevezések alapján. Az eredeti Budára vonatkozik egy régi oklevél, mely szerint Ágnes, Pál budai polgár özvegye 1394-ben a budai rézmáli szőlőjét eladta 60 forintért. A Rézmál tehát tényleg régi elnevezés, de véletlenül tudjuk, hogy a mai Budán létező Rézmál mesterséges úton került ide.
1847. június 17-én a budai tanács Döbrentei Gábor javaslatára nevezte el - a régi írásokban található nevek alapján - a mai Buda több részét, és a Rézmál név így került a mai Buda-vidéke helyének megjelölésére.(33)
Leletek alapján tudjuk, hogy a Pilisben, a Rám-hegy tövében, régi rézbánya létezett. A Rám-hegy magyarul rézhegyet jelent, ugyanúgy, mint a régi írás szerint a Rézmál. Rézhegy nevű hely pedig a megvizsgált adatok tartalmánál fogva igazoltnak tekinthető Dömös és Dobogókő között.
A régi budai környékről való tájmegjelölés, a Rézmál név tehát azon a környéken létezett, ahol mi most a régi Buda nyomait keressük. A bizonyítékok, a leletek és a régi írások adatai kiegészítik egymást.
Vetus-Buda pusztulása
54. old
A vitatott könyvből
Noszlopi Németh Péter, Az árpádkori Buda nyomai a Pilisben
Megjegyezni kívánom még mellékesen, hogy a rézkor-bronzkor hajnalán a mai Velem község területén is hatalmas iparszerű réz és bronzöntő üzem létezett.
Forrás egy pillanat- Régészeti barangolások Magyarországon, in:Bándi Gábor, Egy majdnem igazi város a bronzkorban.
Üdv Sáfár István
"Valaki itt leírta, hogy nem volt rézbánya a Dunától délre." Én voltam az a tudatlan. Bemásolnád ide annak a dömösi ókori rézbányának és kohónak az adatait? ------------
Nedeczky, Dömös története és újabb leírása, 1880. 8-9. old.
"Valaki itt leírta, hogy nem volt rézbánya a Dunától délre." Én voltam az a tudatlan. Bemásolnád ide annak a dömösi ókori rézbányának és kohónak az adatait?
Azért érdemes hangsúlyozni, hogy öncélú Noszlopi Németh Péter budakönyves forrásgyűjteménye, mert nagyon is lényeges forrásokat ˝felejt ki˝ abból. Az, hogy esetlegesen más publicistánál is megjelenhet az öncélúan válogtott (tehát nem a teljességre, a létező adatok megismerésére törekvő, hanem szelektív szemlélettel félrevezető) forrásgyűjtemény, még nem jelenti azt, hogy Noszlopi Németh Péter Buda-könyvének állításai maradéktalanul igaznak tekinthetők és elfogadásra méltók.
Ezenkívül, felvethető még kutatásának módszere is, amely szintén sok kérdést eredményez annak logikusságával, következetességével kapcsolatosan is. ------------- A logikára hivatkozás egy kicsit mellévisz.
Ugyanis a logikára hivatkozva tagadnak tényeket és állítanak bizonyítatlan valótlanságokat.
Számtalan példát hozhatok nagynevű történészektől és akár nyelvészektől is ,akik mázsaszámra írtak könyveket csak a hitelességükkel némi baj van.
Ha szükséges példákat is adok meglehetősen nagy mennyiségben.
--------------
"Itt is, mint más ömlesztvénynél korábban már jeleztem, érdemesebb volna tételenként végigvenni állításait, és megvizsgálni azokat."
Nekem már az is véleményt jelent cáfolatok nélkül maga ez a szó, hogy "ömlesztvény" --------------
"Ahogy látom, a megismerésnek ez az alaposabb és haszálhatóbb erdeménnyel kecsegtető módszere továbbra sem vonzza a jeles hozzáértőket."
Szívesen részt veszek benne annak ellenére, hogy az eddigi megjegyzések nekem nem adnak garanciát a hitelességre... Sáfár István
Azért érdemes hangsúlyozni, hogy öncélú Noszlopi Németh Péter budakönyves forrásgyűjteménye, mert nagyon is lényeges forrásokat ˝felejt ki˝ abból. Az, hogy esetlegesen más publicistánál is megjelenhet az öncélúan válogtott (tehát nem a teljességre, a létező adatok megismerésére törekvő, hanem szelektív szemlélettel félrevezető) forrásgyűjtemény, még nem jelenti azt, hogy Noszlopi Németh Péter Buda-könyvének állításai maradéktalanul igaznak tekinthetők és elfogadásra méltók.
Ezenkívül, felvethető még kutatásának módszere is, amely szintén sok kérdést eredményez annak logikusságával, következetességével kapcsolatosan is.
Itt is, mint más ömlesztvénynél korábban már jeleztem, érdemesebb volna tételenként végigvenni állításait, és megvizsgálni azokat.
Ahogy látom, a megismerésnek ez az alaposabb és haszálhatóbb erdeménnyel kecsegtető módszere továbbra sem vonzza a jeles hozzáértőket.
bánya [1217 tn., 1332] Jövevényszó egy nyugati szláv nyelvből, valószínűleg a szlovákból, vő. szlovák bana, cseh régi nyelvi báné: 'bánya', ezek eredete tisztázatlan. Esetleg ide tartozik még az 1791-ből adatolható banya 'bog-lyakemence', illetve az 1838-tól ismert banyakemence összetétel, melynek jelentése: 'üreg, járat; fazekaskemence, boglyakemenec7, ezek hangalakját a banya szavunk is befolyásolhat-
Sáfár István
