Én a pitli elnevezést nem ismertem (csak az "Elmész te a pitlibe!" kifejezést, de ott nem helyesen használják), csak a sajtárt, de azt hallottam már zsétárként is emlegetni.
Nagyanyámé még fából volt (bár én már nem láttam használni, de még megvan), fő vonásaiban megegyezik a zománcossal, tkp. egy nyeles vödör.
Nem vagyok nagyon jártas a kertművelésben (bár rendszeresen gyakorlom), de azt hiszem a kacor nem kifejezetten szőlőmetszésre való, hanem úgy általában oltásokhoz.
(igaz nem annyira profi, mint Bancsijácsi oltványgyártó kütyüje)
Balatonfelvidéki szőlész ismerősömtől úgy tudom hogy nyitáskor (vagy mikor?) ki kell menni a szőlőbe egy erős metszőollóval. (Nem szüretelőollóval) És metszeni kell szakszerűen.
Azonban vannak elhalást mutató vastagabb ágak is a tőkéken, amiket a metszőolló nem fog. Ekkor jó a szőlészbalta.
Tehát azt is vinni kell.
Nem úgy, mint a viccbeli gazda. Aki mikor kiér a határba leellenőrzi, hogy megvan-e minden.
Bal alsó zsebben a dohány. Rendben. Jobb alsó zsebben a gyújtó. Rendben. Bal felső zsebben a kiskönyv. Rendben.
Sokat kupálódtam bolhapiac tanszékeken mezőgazdaság ügyben is. (Még zománcos pitlim is van, abban tartom a cserkész tábori étkészletet, meg az ónos tejeskannát.)
Úribb helyeken fejősajtárnak is nevezik a pitlit.
Van még bikavezető rudam is, meg gurugla, meg aszatoló. (Szőlészbaltám is van, csak kijár a nyele.)
Eljöhetnél egyszer hozzám Qqberci levizsgázni guruglából.
Az bizony. Kaszakalapáló másképpen. Ezt a beavatkozást gondolom nem könnyű jól elsajátítani, mert néhány rosszul eltalált ütés a kaszára, aztán máris csipkés lesz az éle.
Van egy másik kaszás gépem, amit úgy árult a bolhapiaci árus, hogy kaszaköszörű. Gondoltam magamban, hogy bolond likból bolond szél fúj, mert a kaszát nem köszörülik, hanem kalapálják és fenik.
Aztán kiderült, hogy nem bolond szél fújt bolond likból, hanem én voltam buta.