Ez kb. 3 literes lehet, műanyag a belseje, valami hab szerű anyag lehetett a hőszigetelése, aminek 1 része biztosan összetört már mert rázogatásra zörög. Utoljára gázolaj volt benne, a szagáról ítélve.
Biztos, mert a pöcsömmel már sokkal hamarabb találkoztam... (:-)))
Valamikor nem tudtam hogy mit hová, azután már tudtam csak nem volt hová, később mikor lett volna hová, addigra nem volt mivel. (vízmű, erőmű, emlékmű esete)
Gyerekkorodban ittál tejsavót? Tudod ami a tehéntúró készítésekor az aludttejből visszamaradó melléktermék.
Én úgy emlékszem gyerekkoromból, hogy egy jól iható frissítő ital volt. (Ma hajnalban kiszédelegtem a bolhapiacra már csak azért is, mert fölszaporodott itthon az a sok kacat, amit ilyen helyen oda szoktam adni egyes árusoknak, hogy több pénzt keressenek.)
Ha már kint voltam, a barátommal bementünk a zárt piaci területre, ahol állítólag savót is és irót is árusítanak egy tejboltban. Iró nem volt, de savót vettem egy kétdecis flakonnal kóstolónak.
Ma már nem ízlett annyira, mint ahogyan az emlékeim súgták.
(Az egész tejsavós kérdés azért merült föl, mert ott a piacon früstükre hazulról vitt palackozott garabonciás aludttejet iszogattam, ami most is nagyon ízlik. De ízlik a székely aludttej is, meg a kaukázusi kefír is. A barátom azt mondta, hogy saját altatású aludttejet ő is szokott kanalazni köcsögből. Néha több a savó az alján, néha meg kevesebb, néha meg semmi.)
A hamutartó hátulján levő "nyakas" csavar lehet a megoldás. Egy kulcsluk-szerű nyílásba akasztva "működött", az ürítéshez meg le kellett emelni. Gondolom akkor is loptak a népek, ezért talán a mozdonysátorban vagy a postakocsiban volt ilyen, "szolgálati használatra".
Az "ipari" termoszoknál nem annyira az anyaghasználat és kialakítás (tükör/üveg betét vagy vákuumos körítés) biztosította a hőtartást, hanem inkább a nagy mennyiségű folyadék. (minél több, annál nehezebben hűl ki)
Cserébe ezt lelökhette a jegesmedve a motoros szánról, és nem tört össze.
igaz most nem találtam + mindet. (:-(((