Olyan kérdésem lenne, ha egy önkéntes nyugdíjpénztárból átlépek egy másikba, akkor az eddig eltelt időszakot folytatják, vagy ismét el kell telni 10 évnek, hogy a hozamot kamatmentesen felvehessem?
Átlépés esetén a hozamot akkor is ki lehet venni, ha a következő 3 év nem telt le? Az utolsó hozamfelvétel óta 1,5 év telt csak el.
Anyukám 2010. októberében viszalépett az állami pénztárban, mert azt mondták akkoriban, hogy az 52 év felettiek jobban járnak így.
A kérdésem az lenne, hogy van neki is hozama, ehhez a pénzhez ő hozzájuthat, ha kéri? Mert akik most év elején átléptek, megkapják autómatikusan, akkor ő is megkaphatja és hogyan? Köszi előre is a válaszotok!
ha ez megnyugtat az enyémet is törölték, pedig én csak arra kérdeztem rá "amit" írtál, hogy részleteznéd-e azt, hogy miért írtad azt "amit" írtál, mert én már nem értek semmit az egészből. Ill. azt írtam, hogy nekem úgy tűnik csak az változott, hogy majd nem a manyup.-tól, hanem az államtól kapom a nyugdíjamat.
Ezek szerint nem csak téged törölnek, hanem azokat is akiknek közük van hozzád. :D
Nem teljesen ertem, hogy most mi alapjan toroltek a hozzaszolasomat - mar megint - de szigoruan a tenyeket kozolve, es az index.hu forumat az esetleges kellemetlensegektol megovva ( feltetelezve, hogy az index.hu-rol linkelhetek cikket ugy, hogy nem kell ujabb radirozastol tartanom ):
Nincs róla jogszabály? Akkor nem értem, mi alapján kellett volna döntenem. A "nincs róla jogszabály" és a "nem tudjuk, milyen lesz" között elég nehéz választani. Röhely ez az egész műbalhé.
Itt volt, de ez gazdasági topik, a politizálós hsz-eket törlik. Vagyis jó esetben csak törlik, rosszabb esetben kitiltanak. Valószínűleg ennek esett áldozatul a gifed.
A jelenlegi törvények szerint elvileg csak járadékot kérhetnél majd, de ennek a pontos módjáról nincs jogszabály. 30 év múlva nem tudjuk, milyen lesz a nyugdíjrendszer, és mennyi állami nyugdíjat kaphatsz. Valószínűleg lényegesen kevesebbet, mint amit a mostani szabályok alapján számoló kalkulátorok kidobnak.
Úgy tudom, hogy a magánnyugdíjpénztárban felhalmozott összeget, ha maradok, fel tudtam volna venni egyösszegben nyugdíjbamenetelemkor. Erről hol találok konkrét információt ill. hogy pontosan mi alapján számolták volna ki azt az összeget amit akkor felvehettem volna?
Még azt kérdezném, hogy majd (~30 év múlva) nem a magánnyugdíjpénztártól, hanem az államtól kapom majd a nyugdíjamat, kevesebbet fogok-e kapni, ha igen kb. mennyivel (kétharmadát, felét, egyharmadát)?
"Akkor most kivelpótoltatná ki az állam az azóta megtestesült infláció kiküszöbölésére."
Na ebbol latszik, hogy nem erted! A 10 eve beszedett forintod (ha a 8% akkor is oda ment volna) mar most inflacioval tobbet erne (pl. az allam nem vett volna fel a te 100e-edre hitelt bizonyos feladatat fedezni, egyszerusitve szamoljuk ugy hogy elutaltatta mashova a 100e-et es cserebe 10 eves allamkotvenyt most kene egyosszegben kifizetnie; logikus hogy a 100e-edet csak a hozamaval egyutt tudja - tobbe-kevesbe - a 10 eves nembefizetesedet kompenzalni).
Tehat nem vesznek el ezzel toled semmit!
Mondom ezt ugy, hogy mint lattad, nem vagyok a jelenlegi kormany hive egy cseppet sem... de ez matematikailag-penzugyileg korrekt, csak a kieg. befizetesek hozamanak lenyulasa nem.
Jelenérték és társai. Rendben. Értem én, hogy gőzgép.
De engem az állam kötelezett arra, hogy 8%-ot máshová fizessek nyugdíjjárulék címén. És most is az állam kötelez* arra, hogy visszalépjek (hiába más a kormány, nekem az állam egy folytonos jogutódlási folyamat megtestesülése). Azért, mert az állam nem következetes, ne velem fizettesse meg ennek az árát. Ha az állam úgy gondolta kilencvenakárhányban, hogy máshová fizessek, de most visszakéri, akkor ennek ő viselje az ódiumát. Ha nem lett volna kötelező, akkor a 8% is ment volna az államnak. Akkor most kivelpótoltatná ki az állam az azóta megtestesült infláció kiküszöbölésére. Ha most évente jön egy új miniszter, kormány, akárki, és oda-vissza törvénykezik, akkor nekem minden alkalommal el kell viselnem egy inflációs veszteséget? Azért, mert dilettánsok viszik az országot?
Ja, hogy ez nekem nem kerül semmibe, mert a hozamom fedezi ezt a többletet? Sőt, még nekem is jut belőle valami? Akkor mégiscsak van hozam. Pedig azt mondták, hogy eltőzsdézték...
*tudom, hogy NEM kötelező, de a jelenleg vázolt feltételek ismeretében eléggé egyértelmű, hogy mit választ az ember. Hofi mondta egyszer: "az elvtárs nem lép be?!" (nem tudom hangsúlyozni, de aki hallotta, az érti)
Ott van, nem tudom ezt maskepp leirni. Azert, mert az allam jelenerteken szedi be azt a penzt, amit jelenerteken fizet ki (jelenlegi szabalyok szerint nem a 10 eve befizetett 100e Ft-bol igernek 5e nyugdijat, meg az 5 eve befizetett 100e Ft-bol is 5e nyugdijat, hanem a 10 eve befizetett 100e-et jelenertekesitik es arra igernek mondjuk 7200-at, az 5 eve befizetett 100e-et is jelenertekesitik igy arra csak mondjuk 6500-at). Szamokba ne tessek belekotni, csak az egymashoz kepest levo ara'nyukat akartam mutatni.
Tehat az korrekt, hogy az allam akkor tud a 10 evvel ezelotti befizeteseddel allami nyugdijban ugy szamolni, mint 10 eve befizetett osszeg, ha a koztes inflaciot is elkeri. Na az lett volna nagy otlet, hogy feb.28 datummal csak a toket jovairni, tobbit engedni felvenni, viszont adoztatni es a nyugdijba is majd 2011-es befizeteskent elszamolni... ez akkor is hasonlo tarolast okozott volna (es sokkal kisebb ellenallast), ha nem veszik ki a 24%-ot mogule. Tuti hogy az emberek nem ertettek volna hogy ezzel mit es miert buknak...
Félreértesz, én nem alapvetően a manyup ellen beszélek.
Amikor azt kérdezem, hogy milyen alapon veszik el az ember hozamának nagy részét (ha már visszalép az államiba), akkor azt kérdezem, hogy MINDEN "szerv", aki ebben a folyamatban benne van - tehát az állam is - milyen alapon számolhat az inflációval.
Válaszod azonban új megvilágításba helyezte a dolgot. A tőkén felül a jelenlegi teljes HOZAMom az államiba való visszalépés konstrukciójában ugye kétfelé bomlik:
a.) reálhozam (pitiáner rész), illetve
b.) maradékhozam (jelentős rész).
Az új kérdés, hogy ezen b.) jelű összegrész is engem illetne-e, ha maradnék manyup-tag, és nyugdíjba megyek majd huszon-harminc év múlva, vagy kizárólag most, a visszalépős konstrukció keretén belül minősül át az államot illető résszé?
Bár a törvényi képlet szerint úgy tűnik, ez a nagyobb mindenképpen rész az államot illeti, és elég furának érzem - a kollégám példájánál maradva -, hogy a milliós nagyságrendű tőke utáni 200eHUF ÖSSZhozamból 1996 óta mindösszesen 8eHUF reálhozamról beszélhetünk. Milliós tőke, 15 év, 8000 Ft hozam???? Lássuk be, nem épp előnyös befektetés. Ennyi haszna még a bélyegbenyalós kisdobos takarékbetétkönyveknek is volt, évente.
Úgy tűnik, a nyugdíjrendszerben nincsenek csodák.
Ha maradsz, 15 év alatt összeszedsz párezer Ft-ot, ez nyugdíjig munkával eltöltött évekkel való osztás-szorzással sem jelenthet jelentős összeget.
Ha meg visszalépsz, akkor elveszik a hozamod már most, és behasználják a sok léhűtő segélyére, államadósság-csökkentésre, anyámkínjára.
Magam sem tudom, melyik a nyerő (a határidőket tekintve meg már mindegy is).
A pénzintézetnek ehhez semmi köze. Az államnak kell a többi mani, a hozam nagy része is, és kész. A reálhozamot viheted, a többit államosítják. Nem tetszik? Állj ellen, szerződj ki, és ne add oda a pénzed az államnak! Vagy vedd fel azt a pár tízezer forintot, amit a millióidért cserébe állambácsi kegyeskedik meghagyni.
Azt értem, hogy van egy képlet (Híd), láttam is a képletet, és azt is értem, hogy a 200.000,- --> 8.000,- lehet reális, csak számolás kérdése (Axióma).
De továbbra sem találom a választ arra a kérdésre, hogy a SZÁMOLÁS miért így zajlik. Az inflációs hatást miért a PÉNZINTÉZET érvényesíti a nekem kifizetett összegen? Hiszen az infláció attól függetlenül fennált, hogy ők léteznek-e vagy sem, és adott időszak alatt a pénz attól függetlenül romlott, hogy ők léteztek-e vagy sem. Ők használták a pénzem, a hozamra oly módon tartok igényt, hogy az inflációs hatást a pénztár ne kérje rajtam számon. Majd szembesülök odakint a piacon az inflációval akkor, amikor a TV-t drágábban tudom megvenni.
Sarkítva, egyszerűsítve, ha egy befektetésnél 10% a kamat (hozam), és közben 10 % volt az infláció, akkor a reálhozam 0%. De ez nem azt jelenti, hogy a bank nem fizet kamatot (hozamot), HANEM azt jelenti, hogy a futamidő végén felveszem a kamattal növelt pénzem, DE ez a boltban nem fog többet érni ahhoz képest, mint amikor betettem a bankba, hiába kamatozott. Viszont ez a "meglepetés" nem lehet a bank és a köztem fennálló viszony tárgya, csakis az "én és az élet közt fennálló", másik "viszonyé", azaz, hogy értelmes ember módjára megértem és felfogom az infláció létét, természetét.
Ha nem teszem be a pénzem sehová, akkor is romlik. És akkor? Jön az APEH? Hogy romlott a pénz, ezért köteles vagyok befizetni 5%-ot, ami lefedi az inflációt? Ugye hogy nem. Akkor a manyup (vagy bank) miért vonja le ezt?
1. az allami nyugdijkasszaba megy a normal hozam (sot, az a kiegeszito 2%-rol is odamegy, ami ugye netto lopas); de a normal toket logikus hogy jelenertekben akarjak bevinni, hiszen a nyugdijigerveny is (elvileg) jelenertekes; a 200e hozambol 8e is lehet realis, ez mindossze szamolas kerdese (ha 98-ban fizet valaki 1x be 100e Ft-ot, akkor idenre siman tobb mint 200e a hozama, realhozama meg alig lathato meg (szumma, nem e'ves) 5% eseten is.
2. gyenge forint: akkor lenne igazad, ha valsag _elott_ vett _devizarol_ (vagy deviza papirokrol) lenne szo, de itt nem errol van
Valoszinuleg a gyenge forint eppen forditva erdekes: azert gyenge, mert nincs ra kereslet, es mivel a forintra nincs kereslet, igy a forintban levo ertekpapirokra sincs kereslet, tehat az aktualis elszamolasi erteke ettol alacsony. (Nem vagyok szakember, tevedhetek!)
Mas kerdes, hogy gyanithatoan a Fidesz fog lepni meg valamit annak erdekeben, hogy feb. 28-an konkretan minden manyup nyilvantartott vagyona (portfolioja) minel kevesebbet erjen. Siman megerne erre fogadni a tozsden, mert a penz nagy resze allampapirban van, es ez egyreszt igazolas lesz neki, hogy ugye hogy eltozsdeztek megis, masreszt meg ugyebar nem eltozsdeztek csak a papirt amiben van atmenetileg leertekelik, az allam megkaparintja, aztan rendbehozza a forint renomejat valamennyire, na akkor meg mar tobbet fog erni es annyiert adja el, de nem kell kifizetnie a realhozamot.
Van egy képlet a mnyp-törvény végén, amivel számolják a reálhozamot. Minden hónapban veszik a pénzt, amit jóváírtak a számládon, és felszorozzák az azóta eltelt inflációval. Az így kapott, inflációval felszorzott havi összegeket összeadják, és kivonják az aktuális egyenlegedből. Ami marad, az a reálhozam.
Egy másik fórumra is beírtam, de ennek a topicnak is ugyanaz a témája, hát ide is elküldöm.
Egyszerűsítve, nézzük a következőt (és a végén felteszem a kérdést):
Tegyük fel, hogy a boltban van egy TV 100.000,-ért.
Tegyük fel, hogy a pénzem is megvan rá (100.000,- Ft).
Tegyük fel, hogy inkább beteszem a bankba, mondjuk 10 %-os kamatra.
Ezek után csak a pénz felvétele után tudom megvenni a TV-t .
Bemegyek a bankba, boldogan felveszem a 110.000,- Ft-ot.
Ezzel a pénzzel boldogan bemegyek a TV-boltba, és megveszem a TV-t.
Igen ám, de 1 év alatt az infláció miatt a TV ára 105.000,- Ft lett. Azaz, a 10.000,- Ft kamatból csak 5.000,- Ft marad.
Ezzel azt akartam megmutatni, hogy egy befektetés során már attól is elszenvedem az inflációt, hogy a kamatozási időszak alatt inflálódtak a termékek. De ezt NEM a bank vonja le tőlem, hanem kifizeti a 110.000,- Ft-ot, és csinálok vele amit akarok.
Én úgy gondolom, hogy a manyup is egy olyan pénzintézet, ami az általam befizetett pénzből többet csinál.
És most a kérdés. A hírek szerint a reálhozamot úgy számolják ki, hogy a teljes hozamot lecsökkentik a megfelelő időszakok inflációs rátájával. A fenti példával összevetve ez hogyan lehet? A teljes hozam vásárlóértéke már eleve rosszabb, mint a megelőző időszakokban volt, azaz eleve kevesebbet tudok belőle vásárolni, épp ezért nem értem, milyen alapon vonja le tőlem a különbözetet még a manyup is. Így duplán szenvedem el a pénzromlást, nem? És hogy hová kerül ez a különbözet, az is jó kérdés. Marad a manyupnál? Vagy azt is elviszi az állam? Csak megjegyzem, egy kollégám a 202.000,- Ft teljes hozamból (tehát a hozamból, nem a teljes befizetésből) 8.000,- (!) reálhozamot kap (amint azt a nyugdíjpénztár alkalmazottja telefonon elmondta neki). Kié lesz az a 194.000,- Ft? És főleg, miért nem a kollégámé?
Más.
Ez lehet, hogy hülye kérdés lesz, lehet, hogy fordítva ülök a lovon, de én egyelőre nem látom a logikai bukfencet az okoskodásomban (vagy nem értem a manyup működését).
Ismert tény, hogy az exportőrök (itt azok a termelők, akik devizában szerződnek külföldi megrendelőkkel, de itthon forintban költik el a bevételüket), akkor járnak jobban, ha GYENGE a forint, hiszen akkor az elvégzett munka devizában kifejezett értéke Ft-ra átszámolva magasabb lesz.
Hasonlóan a pénzátváltás esetében, a befektető akkor jár jobban, ha akkor vett devizát (azaz fektetett be), amikor erős volt a forint, és akkor váltja vissza Ft-ra, amikor gyenge a forint, hiszen nagyobb számmal kell megszorozni a birtokában lévő devizaösszeget.
A manyup hozamoknál pedig azt mondják, hogy most azért alacsony a hozam, meg minden más, mert a gyenge árfolyamból ez következik. De hiszen a forint most gyenge. Nem pont most lenne annak az ideje, hogy a hozam és bármi hozadék többet jelentsen Ft-ban kifejezve? Hiszen fordított esetben (amikor ÉN veszek fel hitelt egy banktól), a bank is akkor kap vissza többet, ha gyenge a forint (ld. lakáshitelek törlesztője).
Remélem vki végig bírta olvasni, és még okosat is tud rá mondani. Kösz.
Ha fix időre szóló járadékot kérsz, akkor azt örökölheti az örökös. Ha két életre szólót kérsz, azt is. Van többféle verzió, amire piaci igény van, azt - feltételezem - megcsinálják. Nyilván az életre szóló és nem örökölhető (állami nyugdíjhoz hasonló) változat fizet a legtöbbet, egy két életre szóló, az élettárs által tovább vihetőnél a havi járadék lényegesen kisebb lehet. Ha van egy 16 éves eltartott unokád, és szeretnéd, ha minimum 25 éves koráig mindenképpen kapna pénzt, akkor is, ha te meghalsz időközben, lehet kérni fix időre szólót, pl. 10 évre szólót, és akkor a kedvezményezett mindenképpen kapja havonta a pénzt.
Örökjáradék esetén az aktuáriusok kiszámolják, hogy kb. mennyi ideig kell folyósítani. Ha kevesebb ideig éltél, akkor a maradványösszeget megkapja a kockázatközösség. Ebből kap hosszabb ideig az, aki átlag feletti. Megfelelően nagy kockázatközösség esetén elég jól számolható.
Pénzügyileg ezt úgy kell elképzelni, hogy ha mondjuk van egy millió forintod, és azt beteszed a bankba évi 10%-os kamatra, akkor neked ez az egymillió forint egyenértékű egy évente 100 ezer forintot fizető örökjáradékkal.
Én úgy tudom, hogz egyösszegben akkor veheted fel, ha 180 hónapnál rövidebb ideig voltál pénztártag. Ha hosszabb ideig, akkor már csak járadékszolgáltatást kérhetsz. Persze nem vennék mérget arra, hogy ez a szabály változatlan marad.
Örökölni a felhalmozási időszakban lehet. A járadékszolgáltatási időszakban tudtommal nem. (Pontosabban van olyan járadékforma, amelyben, ha korán meghal a tag, akkor a kedvezményezett kapja tovább a járadékot.) Persze nem vennék mérget arra, hogy ez a szabály változatlan marad.
