A "magyari" elnevezést magyar Adorjantol kölcsönöztem, s magaba foglalja minden néptöredékünket, melyek a történelem folyaman, különbözö helyeken és idökben mas-mas nevek alatt szerepeltek. Ennek a topicnak nem az a célja, hogy kardoskodjon valamelyik feltételezett eredet mellett (KM., Mezopotamia, Turan..) - mivel mindezek csak részei lehetnek a teljes igazsagnak - hanem, hogy a szélrozsa minden iranyaba szétszorodott népi elemeinket megprobalja összeszedni és egy csokorba kötni.
< Vàmbéry, összegyüjtött történelmi adati alapjàn az O-és Középkorban a mai Dél-Oroszorszàg területén nagy szerepet jàtszott kazàrokrol azt mondaj, hogy kivàlo harcosok, lovasok és nyilazok voltak de hogy a müveltség magas fokàn is àllottak. Diplomàciai összeköttetésben voltak a perzsàkkal, arabokkal és görögökkel, söt egy kazàr fejedelem még az akkoriban Spanyolorszàg fölött uralkodott mòrokkal is. Vàrosaik voltak, bàtor és ügyes tengerészek és kereskedök is voltak, valamint foglalkoztak iparral is. Gyàrfàs szerint e kazàr birodalom hanyatlàsàt belviszàly és harcos szellem helyébe lépett fényüzés okozta, szerintem azonban föképp a belviszàny, amely a kiràlyuk àltal eröszakkal bevezetett zsido vallàs következménye lett, annyiban, hogy ez ellen làzadàsok keletkeztek, ugyanugy mint nàlunk amidön Szent Istvàn német fegyveres eröszakkal a kereszténységet vezette be, ami Koppàny és népe leveretés utàn màris német uralmat hozott az orszàgra. A kazàroknàl az idegen vallàs behozatala egyik sulyos következménye lett az is, hogy a birodalmukhoz tartozott kabarok, a zsido vallàsra térni nem akarvàn, Arpàd törzseihez csatlakoztak, vagyis tehàt a birodalombol eltàvoztak. Hogy nàlunk Koppàny leveretése és fölnégyeltetése utàn következett, a behozott és uralomra jutott német hadak bosszuja elöl mennyi magyarsàg menekült ki a balkàni és moldovai kunokhoz és besenyökhöz, erröl följegyzések nincsenek, de elképzelhetjük, amely kivàndorlàsok következménye lett azutàn a sok különféle idegen, de természetesen keresztény, betelepitése is. Söt erre vezethetö vissza Szent Istvàn, sajàt fiànak adott azon képtelenül téves tanitàsa, hogy "egynyelvü orszàg gyönge és törékeny"...Viszont kitünik e kijelentéséböl, hogy azon idöben Magyarorszàg tehàt igenis egynyelvü volt, vagyis teljesen magyar, ami lehetetlenség lett volna ha nem a magyar lett volna öslakossàga. Egy csak féfriakbol àllo hodito hadsereg ezt nemcsak szàzadok alatt sem érhette volna el, hanem egy ezredév alatt sem, mivel hiszen nyelve màr a màsodik nemzedékben elenyészett...>
> Gyàrfàs Istvànnàl (A jàsz-kunok története) olvashatjuk: "A jeles Rawlinson nyiltan kimondja, hogy Babiloniàban az elsö sémi birodalom Kr. e. 2234-ben alapittatott; elöbb e tartomàny a scytha népnek, amely kuschit nevet is viselt, volt uralma alatt. E nép csaknem az egész vilàgon, India, Aràbia, Syria és Kis-Azsiàban söt Europàban és Afrikàban is elterjedett volt, ugyhogy létezése nyomai nemcsak az archämenidàk hàromnyelvü föliratai középsö szövegében, hanem India szanszkrit elötti nyelveiben (Rawlinson itt a ma is még élö..dravida-féle nyelveket érti), söt az iberek, baszkok , berberek (Eszak-Afrikàban) stb. nyelveiben, ezenkivül az himjàri és cyprioti föliratokban is föltalàlhatok és többnyire ugy hogy ezen scytha népréteg sémi vagy àrja népség àltal szorittatott avagy borittatott el, de azért e turàniak müveltsége el nem enyészett, hanem àtment az uj hoditokra; annyi bizonyos, hogy az assziraiak müveltsége alapja és kezdete egy régibb turàni néptöl szàrmazik". Ha tehàt az angol Rawlinson ezt igy màr 1871-ben tudta és megirta (Rawlinson M. A. Georg: The five great monarchies of the ancient eastern world, London 1871.), akkor mennyi szàndékos elhallgatàs és mennyi csürés-csavaràs (Halévy, aki mindenàron tagadni akarta szumerek létezettségét is, tovàbbà az angolbol németté lett Chamberlain és màsok szinte hihetetlen csürés-csavaràsai) kellett ahhoz, hogy mindez a köztudatban màig se legyen még meg, holott az àsatàsok, a nyelvészet, a néprajz és az embertan azota -majdnem 100 esztendö! - ezernyi bizonyitékàt nyujtottàk még annak, hogy mindez mennyire igaz... ...A Biblia Nemrodot, vagy Nimrodot, kinek birodalma Bàbel, Erek, Akkàd és Kàlne, Kàm fiàtol KUS-tol szàrmaztatja. Lenormant szerint Babiloniàt az öskorban is együtt birtàk a szumerek és a kusitàk. Annyi eléggé ismeretes is, hogy a szumerektöl északra ösidöben egy Kosz, hommel szerint Kos, nép lakott. Ha màrmost visszagondolunk a koràbban bemutatott dombormûre, amelyen az ülö Napisten fölött kos-szarvas oszlopokon nyugvo mennyezet van, elötte pedig kos-szarvak közé helyezett napkorong àll, és most meg ezen mezopotàmiai kusita, kosz, koszeus avagy kos nevü népröl olvasunk, akkor elfogadhatjuk, hogy ezen kos-szarvas inditékok valoban valamely kazàr östörzsünktöl kellett szàrmazzanak. Ha viszont a Bibliàt nem is lehet biztos történelmi forràsmünek vennünk, annyit azonban mégis elfogadhatunk, hogy megiroi még ismertek egy hagyomànyt amely szerint a kus nemzet egy kàm - vagy kun- nevü nemzet szàrmazéka volt, vagyis hogy megszemélyesitve, Kus ösapa egy Kàm nevü ösapàtol szàrmazott. Mi pedig màr làttuk, hogy Kàm azonos Hunorral, vagyis a kunok és hunok regebeli ösapjàval, valamint..hogy öseink mythologiàja szerint az egymàssal tulajdonképpen azonos Magor és Hunor (ikertestvérek) voltak az emberiség ösapài (a Napisten)... ..Tudjuk hogy a dél-aràbiai ösi adita és szabeus müveltséget a félsziget belseje pusztàin élö nomàd, rablo nép: a beduinok - az asszirok, arabok, azaz tehàt a ma sémitànak nevezett faj öseleme - tette tönkre....Ez a mai Arab-Félszigeten ugyanugy ment végbe mint régebben Mezopotàmiàban, ott is mindenütt müveltebb népet igàzva le, irtva ki, de àtvéve, örökölve, ha csak felületesen is, ennek müveltségét, amelyet aztàn a magàénak mondott söt hitt is. Mezopotàmiàban a sémita asszirok màr sok ezredévvel ezelött vitték véghez ezt, mig a dél-aràbiai Hadramaut tartomànyban és Aden vàrosa környékén e folyamat még ma is tart....> (M. A.)
Szia Kisharsàny! Csak azért nem vàlaszoltam idàig, mert nem értem, hogy mit nem értesz? Hogy melyik topikban vannak ezzel kapcs. dolgok? A Vallàs, filozofia rovatban (màr biztos jo messze, a 10. old. utàn lehet a Buddh. történetek, tettem föl oda sok tanmesét).
Zajti Ferenc sok anyagot gyüjtött össze Indiàban valo személyes kutatàsai soràn a két hàboru közötti idöben. A Magyar évezredek c. könyvében részletesen foglalkozik a szkitàkkal, indoszkitàkkal, hunokkal...egyéb elenvezések alatti népeinkkel. Egy helyen pl. ezt irja: "..A skythàk, kihasznàlva a médeknél keletkezett zavarokat, a Kr. e.-i VII. sz.-ban közel 3 évtizedig tarto uralmat gyakorolnak a médek fôltött. Eme skythàk közül kerül ki a Buddha törzsét és népét alkoto skythàk csoportja. Herodotosz adata szerint a Kr. e-i VII.sz. elején Nekho egyptomi kiràny ellen indult egy skytha csapat. Visszatéröben egy részük ottrekedt és megtelepszik Palesztina területén, Galilea vidékén, Skythopol nevü vàrosukat alapitva a Tàborhegy aljàn, Nàzàreth szomszédsàgàban. Ugyanekkor a skythàk nagyobb tömege Indiàba települt àt, ahol is mint saka-skythàk jutnak a közülük szàrmazott Buddha révén jelentös vilàgtörténelmi szerephez, ugyanugy, miként a galilei kis csoportnyi skytha gyarmat a közülük szàrmazott nàzàreti Jézus révén irta be nevét a föld mûvelödés-történetébe. Ezékiel proféta egyidejü iràsa a tények igazolàsàra: <Az Isten szava ez, - profétàlj ember fia és mondd Gognak (a skythànak): Igy szol az ur, az Örökkévalo: bizony, azon a napon, midön biztonsàgbn fog lakni izrael, az én népem, tudd meg..> <Es te eljössz helyedröl, észak legvégéröl, te és sok nép veled, lovon nyargalok valamennyien, egy nagy gyülekezet és szàmos szereg..><Es felvonulsz az én népem, Izrael ellen, mint a felhô, beboritva a földet; a napok végén lesz az, amikor ràhozlak orszàgomra, hogy megismerjenek engem a nemzetek, amidôn szentnek bizonyulok àltalad, oh Gog, szemeik làttàra.> Es ezek közül a skythàk kôzül születtek nemcsk a galileai Jézus és a judabeli zsido eredetü Judàst kivéve, a tanitvànyok, de az elsö hivök szàzai is... A Kr. e. VI. sz.-ban amikor Cyrus perzsa kiràly elfoglalta Baktriàt, illetve Eszak-Irànt, a skytha törzsek màr nem jàtszanak Irànban jelentös szerepet. Mintha kiszabaditottàk volna magukat az iràni hodoltatàs révén reàjuk nézve kényszerhelyzetböl. Ezek a skytha (-hun) hodolt törzsek, elvonulva innen, - a kaukàzusi hegycsoportok közé ékelték be magukat, majd kisàzsiai sikeres szereplésük utàn Egyptom ellen indulnak hadba. Elmaradt csoportjuk települt be Galileàba. De visszavonuloban, mint hoditoknak most màr Irànon keresztül vezet utjuk, ezuttal az indiai Bihar-Tartomànyba. A hindu Govindashàrià Svàmin Buddhàra vonatkozolag azt mondja:< Buddha valoszinüség szerint Irànbol érkezett Indiàba..> Beal püspök, a kinai nyelv professzora <Hiuen-Tsiang> c. munkàjàban hatàrozottsàggal igazolja, hogy a Buddha koràban Indiàban nagy szerepet jàtszo nyolc rokon törzsböl àllo àllamszövetség egyike Buddha törzse volt, viszont egy màsik törzs, a Vaisaliak törzse, amelyröl a <turàni Kaniska indo-skytha kiràly udvari költöje> àltal irt egyetlen Buddha életrajz igen szépen emlékszik meg, ez az indiai vaisàli törzs a kinai kutfökben mint jüeti (jüetsi) skytha faju nép emlittetik àllandoan..." stb.
M.A. is gyakran jelzi, hogy sok ôsmagyar mese, legenda hol melyik nép regéiben talàlhato meg, többé-kevésbé elrontott (eredeti értelmét màr nem ne tudo) vàltozatokban, a vilàg minden tàjàn. De Nepàlban érthetö, ha jo vàltozatban maradt meg, miutàn az indoszkitàk-nak nevezett néptöredékünk arrafelé is jàrt, s én pl. fölfedeztem több buddhista tanmesét (làsd, a Valfil-ben, Buddhista történetek c. topik) amelynek mondanivaloja hasonlo a mieinkére. Az egyik pl. szarvasokrok szol és nem olyan régen még létezett az a liget is Indiàban (igaz màr Gazellànak hivtàk), ahol a Buddha megvilàgosodott.
A néprajzi tudomàny elött az ilyen àtlokalizàlàsok ismeretesek...
Csak beszúrásképp' a szép gondolatmenetbe:
Csáji Koppány beszámol róla, hogy a nepáli magaroknak szintén meg van a 'csodaszarvas legendájuk', minden stimmel, de az ő földrajzi területük helyneveivel...
"E Pison név szerintem nem màs, mint egy ösi, ugy a magyarban mint màs nyelvekben is meglévö <pis> vagy <pisz> alaku: folyàst, kifolyàst jelentö szo amely hiszen viz szavunkkal is hangtanilag azonos,..Viszont ugyane vàros Pozsony, azaz Poson neve értelme is egészen vilàgos, mert ez sem egyéb, mint folyo, kifolyo. Ugyhogy a Poson név is csak azon hely neve volt, amelynél a Dunàbol az elsö Dunaàg kifolyik. Azt is mondja még a Biblia, hogy Havila földe aranyban igen gazdag; tény, hogy régen a Dunaàgak homokja valoban aranyban igen gazdag volt és hogy a csalloközi aranymosàs hires volt... Népmeséinkben ismert inditék, hogy Tündér Ilona szigetére csak két folyovizen àtkelve lehet bejutni, söt némely mese szerint ezek mindegyikén hid is van,amelyeket egy-egy sàrkàny öriz, ...az elsö az ezüsthid, a màsodik az aranyhid. E hidakrol tudjuk, hogy a Hold és a Nap ezüst, illetve aranycsillogàsu tükrözödés sàvjai a vizen. Sajàtsàgos mindenesetre azon tény is, hogy a Biblia a màsodik folyovizet Hiddékel-nek nevezi, amely név mintha a mi hid és kel (àtkel) szavaink összetétele volna, de megnemértés folytàn magàra a folyora alkalmazva. Ha viszont tudjuk, hogy a Csalloközt ösidökben végtelen vizivilàg, mocsàrvilàg vette körül, akkor az örizö sàrkànyoknak is igen természetes magyaràzatàt talàljuk: <Sàr-kàny> szavunkat ugyanis màr Fày Elek is <sàr-kan>, azaz mocsàri àllat értelmünek sejtette. Habàr mai nyelvünkben a kan szo màr csak him értelemmel van meg, de pl. a patkàny, cickàny szavaink arra mutatnak, hogy valamikor àllat értelemmel is élt, lehet pedig, hogy kiejtésbeli különbség értelembeli különbséget is adott: kan, kàn, kàny, kajn, kain, kàin..."
"...A Biblia szerint az Isten àltal növényekkel fölékesitett kertet, azaz a Fôldi Paradicsomot négy folyoviz folyja kôrül, amely azonban egy folyobol àgazik szét néggyé. Neveket is ad a Biblia e négy folyoàgnak: Pison, Gikhon, Hiddékel és Eufràt. Amely Eurfàt névböl, valamint abbol, hogy e kert a zsidok hazàjàtol Napkeletre fekûdöttnek mondatik, vilàgosan kitünik, hogy a zsidok tehàt az Eufràt és Tigris folyok közére gondoltak, azaz tehàt Mezopotàmiàra. Tény, hogy még a görög <Mesopotamia> szo is Folyoköz, azaz tehàt Csalloköz jelentésü. Vagyis a zsidok az igazi Csalloközröl semmit sem tudvàn, az ösi hagyomànyt, amelyet valamely faunkbeli néptöl hallottak, Mezoporàmiàra àtlokalizàltàk. A néprajzi tudomàny elött az ilyen àtlokalizàlàsok ismeretesek... Itt azonban egy elhàrithatatlan baj volt: az hogy Mezopotàmiàt csak két folyoviz, az Eurfàt és Tigris képezi (ez utobbit tartottàk a zsidok a Hiddékelnek), és ezek sem àgaznak szét egymàsbol, hanem mindegyiknek sajàt, egymàstol igen tàvoli eredete van. Volna ugyan Mezopotàmiàban még két kicsi folyo, de ezek mindegyikének is ott jol imert, sajàt, külön forràsa lévén, a Biblia megyaràzoi nem vették tekintetbe, hanem mivel a Biblia a Ghikont Kus földével hozza kapcsolatba, ez pedig Afrikàban van, ezért a Nilust tartottàk a Ghikonnak, holott hiszen a Nilus forràsai is Afrikàban, tehàt màs vilàgrészben vannak. De még igy is hiànyzott a negyedik, a Pison folyoviz. Ugyhogy némelyek az Indusra, mqqqàsok még a Gangeszre is gondoltak, dacàra annak, hogy ezek mindenikének is sajàt külön eredete van, messze, a Himalàja hegységben... Mindezzel szemben a mi Csallokôzünk négy folyoàga valoban és szo szeint ugy, ahogyan a biblia szövege szol, egy folyo, a Duna négyfelé àgazàsa, amely szétagazàsnak még természetes ok a is van: az, hogy e folyoàgak és az àltaluk képezett szigetek valamikor a Duna deltàjàt alkottàk; a nagyobb folyok deltàja pedig ilyen szokott lenni... Tovàbbà a Biblia szerint az elsö folyoàg neve Pison. Nem csodàlatos-e tehàt, hogy hiszen a Csalloköznél is éppen az elsô Dunaàg elvàlàsànàl ma is ott àll Pozsony vàrosa, régies nevén Poson, de amelynek neve a romaiaknàl, akik birodalmàhoz tartozott, betü szerint Pison volt. Honnan vették tehàt a régi romaiak e nevet, holott ök a Bibliàrol még semmit sem tudtak? Kétségtelen tehàt, hogy ök e nevet a Csalloköz vagy ennek vidéke lakossàgàtol, vagyis a mi ösnépeinktöl vették àt, akik a romaiak idejében is ott éltek és ottani vàrosukat Pisonnak nevezték, de amely ösnépeink egyes törzsei Elö-Azsiàba is vàndoroltak volt ki, s amely kivàndorolt törzseink regéiböl, elbeszéléseiböl meg a zsidok vették àt ugyanezen pison nvet, valamint a földi paradicsomkert és az emberiség eredetéröl szolo hagyomànyt...."
« ..véleményem az, hogy a Mezopotàmiàban régi idökben szerepelt szumér nemzet a szemere törzsünk egy régi idökben oda kivàndorolt aga volt. Mégpedig ezek nem is az àltalunk az àsatàsok révén mar meglehetôsen ismert, de mar eltörökösödött szumerek, hnanem az ezek elötti, még régibb nemzet, amellyel a mar törökös nyelvü szumerek csak elkeveredtek… SZEMERE törzsünk nöelvi volt, olyan törzs tehàt, amely nöuralomban élt..Tölük szàrmaztak a görög regékben emlegetett amazonok is, akik még harciasak is lettek, holott a tulajdonképpeni ös-szemerék, miképp a az ösmagyarok is, föképp gabonatermelök, amiért is a termékeny, és a földmûveléshez elgendö vizzel is biro siksàgokon szerettek lakni, amely területeket vizmüvekkel, gàtakkal és nagy csatornarendszerrel is ellàttàk, mint a szumerek Mezopotàmiàban, hogy földjeiket öntözhessék is…. …. Tudvalevö, hogy az itàliai <szamnitàk> Herkulest nem igy, hanem Szam-nak nevezték. Valamint ismeretes az is, hogy a szumer-asszir Napisten is a Samas, Szemes, Szan, Szanszi nevet viselte, amely istenséggel azonos volt a kis-àzsiai Szandon Napisten is, ugyhogy részünkröl nem kételkedhetünk abban,, hogy a német Sonne=Nap is tehàt szemere eredetü. Fày Elek is emliti, hogy Creuzer Fruedrich dr. is àllitja, miszerint pl. a fôniciaiaknàl is a Szem nevü Herkules az aratàs höségét ado Napistenként tiszteltetett, ami tehàt ..utal a mi <szem> gabonàt jelentö szavunkra. Ugyancsak Fày Elek emliti, hogy viszont Movers F…anélkül, hogy magyarul tudott volna, avagy hogy magyar mythologiàrol sejtelme is lehetett volna, kimutatja, miszerint a föniciaiak Bàl-Szemesz vagy Bél-Szemesz Napistene ezen neve: oculus-Beli=Bél-szeme értelmü volt (föniciai nyelven bél, bar = ur)… ..Tudjuk a Bibliàbol, hogy a zsidok nemzeti höse Sàmson vagy Simson néven neveztetett, <aki ereje a hajàban volt>. Ami azonban csak a zsidok àltal mar meg nem értett jelképezése annak, hogy a Nap ereje valoban sugaraiban van, illettve hogy ezek révén hat, sugaraival veri vissza a vilàgür halàlos örök sötétségét és hidegségét, azokban érkezik életet ado ereje a Földre. A Szàmszon avagy Szimszon név értelme mint ismeretes is, valoban Nap-ember. Ugyhogy eredetét a palesztinai Szamaria vàros és orszàg népénél, azaz a szamaritàknàl kell keresnünk, akik tehàt egy szemere törzsünk voltak, ha késöbb elzsidosittattak is. Szerintem a Sàmsonrol szolo egész regét a zsidok csak àtvették, a maguk észjàràsàhoz àtalakitottàk; Sàmsont neve dacàra is napisteni mivoltàbol kivetköztették és maguknak zsido nemzeti höst alkottak belôle. De szerintem ezen kivül Sàmson azonos a szintén bibliabeli Szem nevü törzs atyjàval is, azaz Kàm és Jàfet ily nevü testvérével, amely azonossàgrol a zsidok màr szintén semmit sem tudtak. (Eredetileg Kam a magyarok és kunok regebeli ösatyja volt, Szem a szemeréké és besenyöké, Jàfet pedig a jàszok, kazàrok és kabaroké). Egészen bizonyos, hogy a Sàmsonrol mint Szemröl és testvéreiröl szolo regéket a zsidok csak àtvették és utobb kisajàtitottàk. Ami szerint tovàbbà kétségtelenné vàlik még az is, hogy e regebeli Szem ôsatyja helyesen nem is tekinthetö azon népek ösatyjànak vagy megszemélyesitésének, amelyeket ma <sémitàknak> nevezünk (asszirok, zsidok, arabok), hanem hogy Sàmson és Szem egy és ugyanazon személy, a szemerék napistensége és hogy helyesen csakis a szemerék, szumerek, szamaritàk, az itàliai szamnitàk és màs szemere szàrmazàsu népek mythologiai ösének tekinthetö." (M. A.)
Egy török nő mondta nekem, hogy náluk mindennapos , amikor a magyar Atilla keresztnévről beszéltünk,. Nem hiszem, hogy félreértette volna. De még mást is meg lehet nézni-kérdezni.
Ezek Noé fiainak Szemnek, Kámnak és Jefátnek az utódai. Fiaik a vízözön után születtek... Kám fiai Kus, Put és Kánaán. Kus nemzette Nimródot. Ez volt az első uralkodó a földön. Nagy vadász volt az Úr előtt. ...
Halottam én is erről a listáról, meg kell vizsgálni az adatait és összevetni a történelmi személyekkel.
Hogy a történészek elismerik, azt egyelőre nem hiszem.
De amit elismernek, azokkal kell összevetni.
Az előző hozzászóláshoz is kapcsolódva.
Tehát az ősnomádok később hiung-nu néven váltak ismertté, a saját nevük a hiung volt (majd lásd alább a képeken). Első ismert uralkodójuk Tömény (ősi kínai írásban Toumen), aki egyesítette a nomád törzseket, majd fia Baatur (Maotun), akitől népek sokasága rettegett, maga a hatalmas Kínai birodalom is. Ősi vitézségük és hatalmuk nyoma ma is látható a Kínai Nagy Fal formájában. :)
Namost itt pontos geneológiánk nincsen, de kapocs van,
mégpedig az óbolgár-királylajstrom adata, amit Omeljan Pritsak, a híres hun kutató,
a Harvard professzora megfejtése alapján mondhatunk. Ez a lajstrom a hun dinasztia, a Dulo nemzetség uralkodóinak listája.
A lista nem teljesen maradt fenn, töredékes, de az i.e. 3. századig nyúlik vissza az emlékezésben.
Élén nem kisebb személyiség áll, mint Maotun, aki i.e. 207-ben a hatalmas ázsiai Hun Birodalmat megalapította.
Utána Avitochol következik (ez vitatott, valószínűleg Attila),
majd utána már pontosabb a lista és Hernac következik, ugyanebből a Dulo dinasztiából.
Ez a Hernac, Attila fia, magyar neve Csaba, 453-tól uralkodik.
Ehhez hozzákapcsolva az magyar krónikai adatokat:
Árpád, ez Álmos, ez Ügek, ez Ed, ez Csaba, ez Attila fia volt.
Ez a lista is hiányos, itt az Ügek előtti nevek igazából valószínűleg dinasztiai címeket jelölnek, pl. a Csaba, az ősi hiungnu csobán vezéri címből ered. De a kapocs megvan.
"Szia Athila! Màr azt hittem elmentél...(sajnàltam volna)!
"Ne bàntsd a sumért! Az csak a magyar nyelv elôzö formàja ill. neve."
De az is lehet, hogy az iràny ebben is forditott, mint annyi mindenben. Hogy elöször volt a magyar nyelv, majd a Sumériàba tàvozott telepesek megvàltozott, àtalakult nyelve lett az a bizonyos sumérnak nevezett....:-)"
hi, áh vagyok azért.:)
az rendben persze, csak a mai magyar névre gondoltam, mert előtte avarnak, azelőtt szabírnak hívtak bennünket, azelőtt meg hunnak, azelőtt meg hiung-nak, azelőtt meg szkítának, azelőtt meg szubírnak, azelőtt meg szumírnak.
Az általam elmített finn professzor által a Helsinki Egyetemen rendszerezett nyelvi adatok kb. Kr.e. 3000 előttre teszik a kialakulását, akkor vált ki a sumér a KEu-i finnugor nyelvből. Ami a mai Finnország területétől a KM, a Fekete t. és a Turáni alföldig terjedt.
De új eredményeket is találtam.
Ugye ismeretes, hogy Kőrösi Csoma Sándor és Stein Aurél Ázsiában, a mai Mongólia területén keresték az őshazát.
Na meg is találtam a nyomát, mégpedig az ún. Afanasievo kultúrában,
ami a mai Mongóliában és Dél-Szibériában ill. Közép-Ázsiában alakult ki, Kr.e. 2500-2000 körül.
Ezek voltak az első ősi lovasnomádok. Az antropológusok alapján élesen különböztek a paleoázsiai népektől és a kőkori európai népből származtak, azaz az később urálinak nevezett népből.
Leginkább a mai finnekhez voltak hasonlóak.
Ez össze is vág az előző genetikai kutatás adatával, amit lent említettem az uráli markerről a hiungnuk között. Tehát nagyjából úgy néz ki a történet, hogy mikor a sumér birodalomat megdöntötték kb. 1000 év alatt, utána a magyarság elődei a Közép-Ázsiai sztyeppén nomadizáltak. Nyugat-Mongóliától Dél-Szibériában, és a Turáni alföldön talán a Kárpát-medencéig, bár ez ekkor még elég mocsaras lehetett, tehát itt csak töredékek élhettek.
Badiny prof. irja a Kàldeàtol Istergamig c. müve I. kötetében:
"Valaki mesélte nekem egyszer, hogy volt Màtyàs kiràlynak egy nagy könyve - melyben le volt irva a magyar kiràlyok geneologiàja Nimrodtol kezdödöen. Ez a Corvina - àllitolag ma a Vatikànban van valahol. Magyarorszàgon hire- hamva sincs ennek az geneologiànak. Ugy làtszik azonban Magyarorszàgon kivül ismeretes, mert több munkàban megtalàlhato. En Marcel Brion könyvéböl veszem. Itt Attila csalàdfàja van leirva a következöképpen: < Attila Mundzuk fia. Ez Tordàé, ennek apja Csemen, ezé Thé, aki Opor fia, ez Kadisa fia, ez Berendé ez Zoltàné, ez meg Bulcsu fia, ki Balog fia, ki Zonbor fia, ki Zamoré, ki Rél fia, ki Levente fia, ki Külcse fia, ki Ompudé, ki Miske fia, ki Miko fia, ki Bezteré, ki Rudli fia, ki Csanàdé, ki Bakonyé, ki Bendekürté, ki Tarkàné, ki Otmàr fia, ki Radàé, ki Beler fia, ki Keàr fia, ki Keve fia, ki Kelend fia, ki Dama fia, ki Bor fia, ki Nimrud fia.> Ebben a geneologiàban nem az a fontos, hogy Nimrudtol Attilàig csak 32 leszàrmazott van feltüntetve, hanem az, hogy Attila Nimrudtol valo szàrmazàsàt elismerik a történészek. Tehàt Nimrud Kus fia - igy Attila is Kus fia."
Kedves Kotyom fitty!Erre nem tudok vàlaszolni, nincsenek adataim. De a törökökhöz kerülhetett màs utakon is. En az europai népekröl beszéltem. Ha Atilla kiràly halàla utàn egész népe eltàvozott volna a KM-böl, akkor ma màr senkit sem hivnànak itt Atillànak.
Szia Athila! Màr azt hittem elmentél...(sajnàltam volna)!
"Ne bàntsd a sumért! Az csak a magyar nyelv elôzö formàja ill. neve."
De az is lehet, hogy az iràny ebben is forditott, mint annyi mindenben. Hogy elöször volt a magyar nyelv, majd a Sumériàba tàvozott telepesek megvàltozott, àtalakult nyelve lett az a bizonyos sumérnak nevezett....:-)
