És a dobozos sört hogyan nyitod ki, ha nincs bicskád?
(Ha esetleg nem hallottad a viccet, amit valamikor Nagy Bandó András mesélt el a TV-ben, hogy a székely apa a dobozos sört úgy nyitotta ki, mint egy ókori konzervdobozt. Körülmetélte bicskával.
Mondta neki a fia, hogy nem úgy kell apa! Van az a gyűrű a doboz tetején, amit meg kell húzni.
Lécci homályosíts már fel, mi a különbség a MIA és a MIB között? Azt tudom, hogy léteztek különböző teljesítménnyel meg benzines ill. gázolajos kivitelben is.
Pont egy gépész ne tudná, mi a különbség a csap és a szelep között? Emlékeim szerint a csap a csővezetékbe beépített átömlő furatos szerkezet, amivel a közeg áramlását lehet megengedni vagy meggátolni. Régebben (és a labortechnikában ma is) a kúpos záróelem volt divatban, ma már a gömbcsapok jellemzőek. A szelep fő ismérve, hogy a záróelem merőlegesen mozog az áramlási irányra és szabályozni lehet a közeg tömegáramát is. Persze biztosan vannak kivételek mint pl. a pillangószelep, vagy a rézfúvókosokon alkalmazott "szelep", ami igazából csap vagy tolattyú, kialakítástól függően.
Nem volt kapcsolatom ezzel a fajta indítással. Egyszer szórakozásból indítottam egy kollégámmal. Volt egy öreg uszály a kikötőben és annak a horgonycsörlő motorját indítottuk be. Valami szivart is tekertünk rongyból. Enyhén gázolajjal átitattuk és izzott.
Egyszer volt, az is nagyon régen. Nem lenne hiteles, ha nagyon beleszólnék. Még annyit, hogy a hüvelykujj tartás lényeges volt.
"Volt az a szerkezet a 99 meg 100 fogú fogaskerékkel meg a csigával. hogyan lehet azt megcsinálni hogy a két fogaskerék ugyanakkora, meg a modulméretük is azonos, de nem azonos a fogszámuk????"
Gondolom, hogy a modulméretük nem azonos. Illetve biztosra veszem, mivel az átmérőjük azonos, a fogszámuk különböző. A gyártása nem lehet gond, csak a marógép beállításán múlik. A kb. 1%-os eltérés pedig a működésnél szinte észrevehetetlen.