Szia! Elvben lehet, nem rossz ötlet, de: úgy az igazi, ha folyamatosan nedvesen tartod. Én is használtam már hasonló anyagú, tehát préselt papír termesztőközeget. Én a fóliasátor alatt a talajba "beépítve" használtam, a préselt papírt, és kipalántálás után egyszerűen beleástam a talajba. Ki kell próbálni, kérdés az, hogy mire, mert az egy növény gyökerére eső talajtérfogat behatárolja a dolgot.Frint
Nekem a kert egyfelől hobby, másfelől 3 családnak meg kell termelnem a zöldségfélét, gyümölcsöt is...de szeretem, 8 órányi íróasztal után jól esik kapálni, gereblyézni, szabadban lenni. Gyakran ott eseteledik rám, volt úgy, hogy az utolsó sor magot már szürkületben vetettem el.
Hétvégén szétbontottam a komposztdombot, ami használható, azt fellazítottam, és egy részébe kerülnek a korai zöldségfélék magjai. Remek érett anyag...Én már lassan vetek !
Helló Frint! Rólad az az angol fickó jut az eszembe, aki azt a sorozatot csinálta a tv-ben. A képernyőn ugyan úgy látszik, hogy csak úgy tessék-lássák dolgozik, de szerintem ez így nem igaz, irtó sokat dolgozhat kint télen nyáron a kertben, a földön. Ahhoz a komoly termesztéshez fontos, hogy hajtól sötétedésig kint legyen. Vagyis ez az életformája. Ebből él. Nem tudom, hogy te csak magadnak termelsz, vagy te is ebből élsz, de ez nagyon nehéz munka, én nem is bírnám fizikailag, csupán kedvtelésből örömömre csinálom, persze nem lenne baj, ha valami az asztalra is kerülhetne. Én főleg a fűszerekkel vagyok oda, azokat gyüjtöm. Most végleg befuccsolt a zöldségesem, úgy döntötettem, hogy csak különlegességeket fogok ültetni, egy egy darabot és megpróbálom szépítgetni a kertet, mert így nem volt szép és tavaly szinte semmit nem tudtam leszedni, például borsót sem, elvitte először az eső, aztán a szárazság. Pedig mi még öntöztünk is.
- szőlő maradék: megmaradt csersav, esetleges alkoholtartalom miatt felénk csak keverve ajánlják, legalább a fele más legyen, de inkább több mint a fele legyen más :)
- felhígított tyúktrágyával nem próbálkoznék, mivel savas volta miatt nem tartom szerencsésnek. Inkább komposztálni, esetleg keverni fűrészporral, vagy fákhoz, szőlőhöz esetleg bokrokhoz rakni, azok tapasztalatom szerint elég jól bírják.
- ha csak tavasszal ásol (kapálsz) robival, azt is lehet, csak 3x-5x annyi munka van vele. Tudomásom szerint az őszi (mély)szántás egyik fontos eleme, hogy a megforgatott föld több nedvességet tudjon befogadni (majd a tavaszi talajlezárás után) megtartani, illetve könnyebb legyen tavasszal a talaj lazítása (vetés-ültetés szempontjából nem mindegy)
> a fóliasátorban soha nem látott szépségű paprikák ...
- de hát ez a fóliára most (mármint amikor terem) is igaz :))). Mindössze 1-3 naponta öntözni kell, napközben meg (áprilistól biztosan) úgy kiszárad, hogy azon szerintem semmi sem tud igazán javítani. Tavaly a paprikánk vmit eltéveszthetett, mert több mint 1 méter magasra nőtt, viszont a fólia alól kirakott meg kisebb lett, mint előtte :( bár a környékünkön tavaly gyatra volt a paprika-paradicsom termése)
- jó, elfogadom, hogy a fólia alatt egy adott évre esetleg van esély a talaj szerkezetének a javítására, de ahol fúj a szél, ott továbbra sem látok rá sok esélyt (ezt önző módon most az agyagos földünkre értem). Esetleg más vélemény-tapasztalat?
Azt hiszem inkább maradok a jól bevált marhakarám kakinál.Szeretem a szagát is,ellenben a kucujéval.Kiváncsi vagyok milyen komposztom lesz a tavasszal,mert lustakertészként nem forgattam át,csak minden vackot odahajigáltam.Szellőzni szellőzik,mert csak összetákolgattam,éppen megtartja a cuccot.Tozatu
Sziaztok! Csak most kerültem gépközelbe. Én a trágyázást úgy oldom meg,hogy a telek felén szőlő van telepitve és a szüret után, ami a préselés után megmarad szőlőhéj, azt komposztálom a többi növénymaradékkal együtt.A következő őszön beásom a földbe. Nem mondhatnám hogy az agyagos talajt olyan könnyű felásni, de eső után 1-2 nappal valamivel könnyebb. Amikor jön a betakaritás :),szeptember közepétől én szakaszosan ásom a kertet. Az utolsó rész a sárgarépa helye. Tavasszal én próbálkoztam a robikapával, de ha ősszel nem ásom fel, akkor a robi már nem segit. Viszont az ásott földre a hó és a fagy jó hatással van, ezért tavasszal csak át kell kapálni ültetés előtt.
A tyúktrágyáról azt hallottam, hogy 200 l-es hordóban szoktak egy bizonyos mennyiséget feloldani vizzel, és azzal locsolják a veteményest. Állitólag ilyen formában vetekszik a marhatrágyával.Próbálta már valaki?
Áfony.
Hogy mikor és miben és hogyan térül meg? Jó kérdés...a fóliasátorban soha nem látott szépségű paprikák, paradicsomok, zellerek, lestyánok virultak. Lehet, hogy komplett idiótának fogsz tartani, de jó érzés volt nekem, hogy a növényeim jól érezték magukat. Való igaz, sokat kell dolgoznunk azért, hogy aztán tényleg sokat dolgozhassunk... :)/ez már-már filozófikus mélység/.
A folyamatos trágyázás, talajjavítás a tavaszi, nyári talajmunkáknal könnyít az életünkön, a növények tápanyagfelvétele könnyebbé válik, javulhat a talaj vízháztartása. Könnyebb lesz a palántázás, ültetés...reggelig tudnám írni.
Én sem vagyok igazi kertész...tényleg, van köztünk ilyen? Egyszerűen csak rajongok a növényekért, szeretek a szabad levegőn dolgozni, kertészkedni, örömmel tölt el, ha szépek a növényeim, ha beérik a munkám eredménye. Ez talán nálam már több, mint feladattudat és hobby, inkább élet/világ szemlélet (vagy valami ilyesmi).Frint kiskertész
- úgy látom, megint sikerült félreérthetőnek lennem, de hát ez van. Egy igazi kertészt nem érdekelne, hogy milyen áron javítaná a talaját (akár csak a szerkezetét is), de én (sajnos?) nem tartom magam igazi kertésznek, mindössze csak egy földet művelőnek, ezért eddig még mindig nem sikerült megértenem, hogy miért jó az nekem, ha a javasolt (vagy más) módon javítom a talaj szerkezetét. Földhözragadt szemléletem ugyanis azt sugallja, hogy nagyon sokat kellene azért dolgoznom, hogy esetleg később könnyebb munkám lehessen a kertben. :) (Egy igazi kertésznek lehet, hogy már maga a felvetésem sem érthető -- ezt belátom --, de én egyelőre mégiscsak erre keresem a választ, már ha létezik persze :) Másképp fogalmazva: nem látom azt, hogy a befektetett munka miben és hogyan fog megtérülni?
Kedves Tibor!Igyexem mindenre figyelni,néha felszínes vagyok.Sorry. Szóval nehéz eset a Te talajod, a faforgáccsal kevert trágák sokat javíthatnak a szerkezetén. Először kísérletképpen csak egy parcellát kellene alaposan megdolgozni.(Fanatikus szomszédom az andalúziai jegenyefenyőnek több, mint 1m mélyen kicserélte a talajt, ez több m3 földkitermelés és mesterséges talajkeverék visszajuttatása volt.Ja, a fenyő él és gyönyörű !!!)Én a fóliasátram alatti 15m2-t alakítottam át, most átköltöztettem, újra indul minden...a helyére feketefóliával takart eper került, remélem a legjobbakat. Barkácsoláshoz sok sikert kívánok, jó erős acélt ajánlok...Frint
A drótkerítés azért jobb, mert úgy rengeteg levegő éri az anyagot és jobban elkorhad. A palalapok közötti komposztot valamilyen módon levegőztetni kell, különbem elrothad és nem komposztálódik. A 2-3 éves sertéstrágya már nem éget, frissen még szalmával sem merem ajánlani kiskertbe, legfeljebb szántóföldre, őszi mélyszántás előtt.
Helló Frint! Hol tartottad a tárkonyt? Cserépben, vagy kiültetted. Én tavaly átültettem az enyémet, ha tavaszzal kihajt, szívesen adok újra belőle. Egyáltalán nem érzékeny növény.
- mivel jelenlegi ásóm ívelt, ezért a leírás alapján megpróbálok egyet elkészíteni, mint hajkurászni a boltokban :)
- nem én beszétem róla, hanem a boltos, de ha emlékeim nem csalnak, akkor egy olyan eszköz, amely egy egykarú emelőt készít az ásódból :) (te is érdeklődj boltokban :)
- smile-t tessék figyelembe venni! :))
- ha a lóbogár a lótetü megfelelője, akkor nagyon szereti. Veteményezés előtt talajfertőtlenítővel beszórom a talajt, meglocsolom, lótetük nagyrésze fel, majd hanyatt. Maradék után vakondok hajtóvadászatot szoktak tartani :)
- híg disznótrágyával erős higítással nagyüzemileg szoktak locsolni (első sorban káposztát, salátát, de már paprikát is láttam :( ). Mint mondtam, ez érett trágyának tűnt, egy gödörbe hordták, ahonnan az alját (ami fekete volt a húgytól) nem mertem fel. A guánó (vagy tiszta baromfitrágya) túl savas, az szvsz jobban éget. Természetesen az istállótrágya lenne az ideális (3/4-e(?) szalma), de ezt háztájilag fárasztó kivitelezni. Eddig egyszer szereztünk fürészporral kevert pulykatrágyát, nagyon büdös volt, úgy látszott, hogy nem sokat ér, de tévedtünk :) Ami nem kapott elég vizet, azt tényleg kiégette. Disznótrágyával így még nem jártunk, ha száraz a föld a trágya vele szárad, a növény meg sárgul, de öntözéssel helyre hozható.
- talajlazítás homokkal: az első esők után simán bemosná a földbe, az első szárazság után (mikor már cserepes a föld), pedig elfújná a szél (ja, dombtetőn lakunk: szinte mindig fúj a szél), tehát az ilyen típusú talajlazítást évente végezhetném. (Amikor még iszapszénnel fűtöttünk, a keletkezett salakot 1 év alatt 10-15 cm mélyre bemosta az eső, 2-3 év után pedig már nem is nagyon láttuk. Fű vidáman terem rajta)
Hát,lehet olyannak tűnök,mint aki a kakiba is beleköt,de úgy hallottam,hogy a disznótrágya magában nem olyan jó,mert éget.De ha volt benne szalma,az már jó.Jó ötlet ez a drótkerítéses komposztáló,mert tákoltam tavaly palalapokból egyet,de tele lett.Így lesz egy másik is váltónak.Tozatu
Arra gondolok, hogy az agyag jó tulajdonságait döntően megtartva a mechanikai munkákat (is) megkönnyítendő lazábbá, humuszosabbá, kicsit homokosabbá lehet tenni a talajt. Nálam évente több mázsa fenyőforgácsos baromfitrágya "keletkezik", ezt kincsként kezelem, de mivel még nincs kész a komposzttárolóm ezért éretlenül ásom be ősszel. ( Szikesedésre hajlamos talajon miden ami savanyít:kincset ér. A fenyőgallyból, csalánból, lehullott levélből ... készült komposzt lenne az álmom, ehhez próbálok egy 5m3-es komposszttárolót építeni.) A Marosi sóder is remek lazító anyag, még az én földemnek is, hát még az agyagnak.
A trágyázás az a talajerőt tartja elsődlegesen rendben, bár tagadhatatlan, hogy lazít is a talajon. /A sertéstrágya nem csalogatja be a lóbogarat? Nálam sajna jól érzik magukat/
Frint
Nálam a lazítás azt is jelenti, hogy mindennemű elbomló, elkorhadó, humuszt létrehozó anyagot elások, beások, szétszórok. Istenigazából jó két pótkocsira való savanyú erdei föld kellene, de a fuvarköltséget 5 év alatt sem termeli ki a kert.
Ötletes komposztálót láttam a nyáron, egy drótkerítés darab volt hengeresre hajlítva, összedrótozva és a "lábára" állítva . Kezdetben még lehet, hogy karóval kell támogatni, később magától is áll. Egy év elteltével termesztőoszlopnak is jó, csak akkor egy sűrűn lyuggatott csövet kell középre beszúrni, hogy onnan is kapjon vizet.
Más.Képzeld, a tárkonyom, amit Tőled kaptam kimúlt... :( Neked még van? Frint.
Hoppá! Két dologról beszélunk...amire én gondolok, az tulajdonképpen egy acéllap ami részorul az ásó felső részére (amire lépünk), azt madasítja és szélesíti (cipőtalpvédelem) és a nyélre lehet csúsztatni amiáltal nem esik le és rögzül. Rugó ebben nincs egy szál se'. Ellenben Ti miről beszéltek? Én ezt a szerkezetet nem ismerem, lehet, hogy tudnám használni.Frint
Ez a rugós dolog megkönnyíti a talaj átfordítását. Én úgy hallottam. Egyébként a cipőt pedig úgy lehet védeni - ez pedig egy ezermester újságban volt - , hogy egy darab gumicsövet egyik oldalán végig kell hasítani és ráhúzni az ásóra, illetve a lábítóra. Ez védi a cipőt. Próbálta már valaki? Egyébként a feljavítás szerintem azt is jelenti, hogy lazítod a talajt? Vagy te csak a tápanyagra gondolsz?
- A "lábítóról" érdeklődtem egy jobb gazdaboltban, ahonnan mindjárt továbbküldtek egy vasboltba :). Valami 3 szóból álló összetett kifejezést mondtak rá, amiből mindössze a rugóst tudtam megjegyezni :). Az eszközről a véleményük nem túl pozitív, ugyanis a cipőtalpat nem annyira védi, cserébe legalább 15cm-t magasít az ásón, ami nekem nem túl előnyös, mivel így sem lehet mindig teljesen lenyomni az ásót (mert különben vmi törik, vagy csak én vagyok túl barbár :)
-- mielőtt érdeklődtök, hogy mi törik, inkább most elmondom a leggyakoribb lehetőségeket:
1. sikerül a földet kiásni
2. törik a nyél
3. hajlik / törik az ásó
4. egyéb :)
- Hogy ti még a trágyába is beleköttök :))
- Tavaly ősz óta állt halomban (tehát nem kiszáradt, hanem tudott érni), augusztusban akartuk elhozni, de kicsit később sikerült. Szalma csak a malacok alatt volt, tehát ennek a mennyisége elhanyagolható. Erős és megérett trágya, eső (öntözés) nélkül a legtöbb növényt idén kiégetné.
> Kedves Tibor, a talajod lazításával, feljavításával nem akarsz megpróbálkozni?
- tulajdonképpen nem. A föld jól terem, "ha nincs baja, ne javítsd meg" elvet pedig próbálom alkalmazni (persze meg lehet győzni, hogy miért is lenne nekem jó a talaj lazítása, feljavítása). Ezt a feljavítást így elsőre nem is igazán értem, most trágyáztuk (beérett sertés trágya, gyakorlatilag szalma nélkül), szerintem ez elég jó talajjavítás :)
Sziasztok! Nekem is volt évekkel ezelőtt egy kisebb agyagos földem. Sajnos teljesen béna voltam a föld kezeléséhez. Például nem vettük észre, hogy az egész be van már ültetve kukoricával. Én az egészet mindenféle növénnyel beültettem, magról, palántával és aztán...elnyomta a kukorica. A kukoricát elvitte az aszály és aztán arattuk a száraz kukoricaszárakat. Először én is ásóval próbálkoztam, robira nem tellett akkor sem, aztán vettem egy ásóvillát. Akkori áron is igen drága volt, de szerintem megérte. Nagyon jól lehetett a tarackok ellen és az agyag ellen is bevetni. A lazításra és a gyomirtásra is a legjobb, ha a földet takarni lehet valamivel. Széna, szalma, bármi. Azon a helyen nem tudott a gyom sem érvényesülni, nem is száradt ki és puha is maradt. Szóval mindenkinek ezt ajánlom. Bevált.
