Én egy 10 éves 4ü wartburgba használok 10w60-as olajat és 1 csepp sem távozik az autóból, sem a kipuffogón, sem a tömítések mentén. Az autóban van kb. 250e km. tehát szerintem nem biztos, hogy a régi motorba csak "sűrűbb" olajat kell tölteni.
Annyi a különbség az én autóm esetében, hogy a hidraulikus szelepemelő időnként, kicsit sokáig zakatol, mert ha sokáig áll az autó könnyebben lefolyik az olaj. Ennyi
A három fő feltétel közül csak egyet szajkózol a viszkozitást. Nem is állítom, hogy ebben nincs igazad.
De bármikor tervezhető olyan rendszer, ami egy bizonyos olajjal garantáltan nem biztosít kenést.
Az EHD a másik két feltétele is erősen változó (rés és sebességkülönbség) ezek nálad le vannak ejtve. Pedig legalább olyan fontosak mint az olaj. Hideg motoron a rések akár egy nagyságrenddel is nagyobbak, mint melegen! A régebbi motorok pedig eleve nagyobb résekkel gyártódtak, mint a újak. A fordulatszám pedig mindjuk 700 és 7000/perc között változik. Ez is egy nagyságrend!
Elég sokat számolgattam kenéseket, úgyhogy tudom, miről beszélek.
Attól, hogy valaki már látott viszkozitási görbét, nem biztos, hogy fogalma van a tribológiáról.
Válaszok:
1. A hőmérséklet növekedésével csökken a viszkozitás. Ha már dedózol.
2. Nem. Elég a megváltozott sebességkülönbség, vagy megváltozott rés is.
3. Nem. De esetleg be sem jut.
4. Nem. Egy bizonyos hőfokú (és sebességkülönbségű) kenendő felületekhez számítható az ideális viszkozitás. Motorban kenendő felület van néhány.
5. Nem. Az adott hőfokhoz tartozó viszkozitásról.
6. Nem. De ez csak neked kérdés.....
7. Igen
Komplett motorra kenőanyag viszkozitásigény-görbét még nem láttam. Viszont fogaskerékre, csapágyra stb. elég sokat. Ezekből akár egy motorét is össze lehetne rakni, ha valaki elég türelmes.
"Az autóba olyan olajat kell tenni, amit a gépkönyv előír"
Olvasgattam néhány gépkönyvet. A gyártó először előírja a teljesítményszintet. Rendszerint ott van (GYK) , hogy jobbat lehet bele rakni. Utána közölnek egy táblázatot képes formában, amelyben közlik, hogy a különböző viszkozitású olajok, milyen hőmérséklettartományokban használhatók.
Én egy 11 éves Volvoba használok 15W40-es Agip Univerzál (ásványi) olajat. (Ez az első olajcsere, amióta megvan a kocsi). Nem vagyok vele nagyon megelégedve, habár 15..20W40 a gyári ajánlás. Mindenesetre az olajnyomásmérő mutatója reggelente 5 percig biztos, hogy a maximum körül mozog. Legközelebb 10W40 félszintetikusat próbálok.
Kollégák mondták, hogy jobb a kicsit sűrű olaj, ha már idősebb a motor, ugyanez a vélemény és az indoklása is elhangzott már a topicban. Hát ez egy kicsit túl sűrűnek tűnik, pedig a gyár által megadott értékről van szó. Ja, mindenesetre nem eszi az olajat.
Nos en is leirom./.
jelenleg bp 5w40-es olajat hasznalok egy suzukiba..
az elso 10 es 20e-res szerviznel 15W40-et tettek bele, bar 10W30 bvolt a gyar szerint eloirva..
Mikor vittem a 30e-res szervizre, es 45e-nel van a kovetkezo igy en 10w40 hejett 5w-t raktam bele gondolvan arra hogy en egy hideginditassal max 6-7km-t teszek meg, napi 10 inditas minimum kijar az autonak, es sajnos mival olyan helyen lakom, neha beinditas utan 20-30 masodperccel 5000-6000-ig kell porgetni a gepet mert a kedves autostarsak nem hajlandoak beengedni (en meg ha be akarok sorolni nem erdekel besorolok).
Elvileg igy tovabb birja a motor.. nos, majd meglatjuk..
Egy biztos... Nagy hidegben korrektebb hangja van a motornak 5w40-es olajjal mint a 15-osssel volt..
Én nem tudom, hogy te miért kapod fel a vizet, ilyen, az "emberiséget érintő" kérdésben.
Az elmult 32 évben (5 éves koromtól, amikor már apám garázsában féltengellyel, és csavarokkal játszottam) igen sok autó, és ahhoz tartozó dolog fordult meg a környezetemben, a Lotus Esprit Turbo-tól (4.6s 100-ra) a 3.5 tonnás páncélozott HMMVW-ig (a civil Hummer katonai neve).
Pár kört tettem bukócsöves verdákkal, mint pl.:Evo III Lancia.
A japán VS német topicban irta valaki, hogy 3 W140-es merciben is motort kellett cserélni.
Az elmult ~8 évben cirka 10 db W140 volt/van a "látókörben" (500-600), volt amelyikkel 6 azaz hat óra alatt jöttünk haza Ravenna-ból Bp-re (1000km!).
200 alatt keveset volt a mutató, szal volt rendesen tiporva.
Másik a Mennyi volt az ucsó szerviz topic.
Hozzá se tudok szólni, lakat vagy fénymunkán kivül szinte mindent megtudunk csinálni a faterral.
Szal elhiheted, hogy egy ilyen, erősen szakmai topicba nem irkálnak olyanokat az emberek, hogy a "mult héten repültem egy ágyúgolyón"...
PTZ a Prodrive-ra hivatkozik, akkor engedd meg, hogy én a DYNT-re.
De visszatérve az eredeti témára:
Szerintem minden komoly olajcég csinál magának spéci, nem kereskedelmi forgalomra szánt termékeket, kb. annyi köze van hozzá, mint a Good Year F1 Eagle-nek az utcaihoz.
Egy darabig rendelgethetnéd az Y2000-nél AZT a gumit.
"Oké szakértő urak, nem vitázom veletek tovább, ti biztos ott álltok minden Rally gép mellett és nézitek milyen olajat öntenek bele ugye?"
Szerencsésnek tartom magam, hogy láthattam azt a sok rally gépet, közelről.
Mondok egy példát: a mecseki verseny előtt már biztosan látszott, hogy semmi sem biztos a következő évre, ezért mintegy köszönetképpen a csapat tagjait vitték a WRC-vel edzés közben. Ott éppen nem is kellett annyira Büki navigálása, hiszen Kiss Feri pécsi, és ismeri az ottani utakat. Így vitték egy ismerősömet is, bár ő nem csapattag. Elég kevés ember ülhet WRC-ben versenytempóban, így érthető, hogy az illető nagyon nehezen beszélt erről az élményről. Én a Motult tőle tudom. A Castrolt a saját szememmel láttam. Minden rally versenyre kimehetsz. A szervizelés is nyilvános. Látod, hogy mit tesznek bele...
Én nem tagadom, hogy a MOL Dynamic Star világszinvonalú olaj a kategóriájában. De ez Rolf Schmidtet, akitől a MOL a Subarut bérelte nem érdekli. Ő a Subaru motorját a Prodrive-nál szervizelteti, és ott biztosan megkapta a megfelelő információkat arról, hogy mit tehet bele. Ez ilyen egyszerű. A rally reklám.
Pont olyan reklám, mint amikor felmutatnak egy vadiúj pólót, hogy milyen tiszta lett a mosás után. Nem kell mindent elhinni.
A 0W-s olaj sok minuszban is szivattyúzható. Ami ugye azt jelenti, hogy nem dermed meg (annyira). De ha hideg a motor, akkor ugyan már ellátja a feladatát, de még a normális viszonyokhoz képest erősen viszkózus. Köznapi nyelven szólva sűrű. NEM FOLYIK KI A RÉSEKBŐL. Ha ekkor kifolyna, akkor a hőmérséklet további emelkedésével még hígabb lenne, amikor eléri a motor az üzemi hőfokot, már olyan híg, hogy esélye sincs kialakulni az olajfilmnek. Hangsúlyoznám: ez nem így van!
Azt, hogy kifolyik-e csak a viszkozitás határozza meg. A viszkozitást meg a hőmérséklet.
"Be lehet vezetni a képletbe a viszkozitás hőmérsékletfüggését is, de akkor a helyzet nagyon bonyolult..."
Nem érdekes, hogy bonyolult-e, mert a viszkozitás/hőmérséklet viszonyról beszélünk, tehát pont ezen van a lényeg.
"Ha pl. kijön, hogy a mechanikai feltételek miatt –15 fokon legalább 10W érték kell, akkor az 5W érték túl híg, nem alakul ki a kenőfilm. (tudom, hogy az 5W stb. nem viszkozitásértékek csak viszonyszámok, de hagyjuk most a centistokest)"
Kérdés: láttál már motorolajat -15 fokon? Ha úgy gondolod, hogy ekkor olyan híg, hogy nem látja el a feladatát, csak mert 0W-s... erre már nem tudok mit mondani.
A 0W-s olaj is sűrű -15 fokon. Csak szerencsére még folyékony. A viszkozitása, ha felmelegíted 100 fokra a töredékére csökken.
Láttál már viszkozitás/hőmérséklet függvényt? Nemhiszem. Akkor nem mondanál olyat, hogy egy kb. 80 fokos üzemű motorra kitalált olaj melegen elég viszkózus ahhoz hogy filmet képezzen az alkatrészek között, de -15 fokon elillan a rések közül....
"A fenti eszmefuttatásból látszik, hogy a megfelelő viszkozitási érték felülről is, alulról is korlátos, tehát nem lehet akármilyen sűrű olajat a rendszerbe tölteni. "
Ez így van, a feljebb említett függvényen ha bejelöljük, akkor láthatjuk, hogy egy 15W-40-es olaj kisebb hőmérsékleti tartományt fog át, mint egy 5W-50-es.
Ez a függvény egyébként úgy néz ki, mint egy lejtő: a hőmérséklet növekedésével csökken.
Ha valamit félreértettem, akkor válaszolj kérlek a következő kérdésekre:
1. Ugye a hőmérséklettel a viszkozitás csökken?
2. Ugye az olajfilm megszakadásához "híg" olaj kell?
3. Ugye a "sűrű" olaj nem folyik ki a résekből?
4. Ugye a "híg" olajhoz üzemmeleg motor(és olaj) kell?
5. Ugye ekkor már a melegoldali viszkozitásról kéne beszélnünk?
6. Ugye a 0W, 5W nem a melegoldali viszkozitást jelöli?
7. Ugye az 5W-30-as és az 5W-50-es olaj más viszkozitású 100 fokon.
Te nagyon félreértettél, vagy nem olvastad el figyelmesen, amit írtam!
„A viszkozitás nem állandó, hanem a hőmérsékleti függvény szerint változik”
Senki nem állította, hogy a viszkozitás állandó. Be lehet vezetni a képletbe a viszkozitás hőmérsékletfüggését is, de akkor a helyzet nagyon bonyolult, nem hinném, hogy egy ilyen topic célja lenne a teljes matamatikai apparátus felvonultatása. (Mellesleg a résméret is hűmérsékletfüggő, sőt nem is lineárisan, de ezt most nyugodtan hanyagoljuk el. Meleg motornál szűkülnek a rések)
Tehát akkor megpróbálom még egyszer, kicsit bővebben:
Nézzük a rendszert egy adott hőfokon:
A sebességkülönbségből és a résméretből kiszámítható az adott hőfokon szükséges viszkozitás. Persze ez is egy intervallum, mert a sebesség (és esetleg a résméret is) változnak.
Ha ugyanezt elvégzed minden lehetséges hőfokra, a viszkozitási intervallumokat interpolálva megkapod azt a viszkozitási tartományt, ahol az a bizonyos EHD az adott mechanikai feltételek között ki tud alakulni.
Namost ennek a tartománynak az egyik végének kisebbnek kell lennie az olajra megadott 0W, 5W stb értéknek, a másik végének pedig nagyobbnak a 40, 50, 60 stb. értéknél. (az olajviszkozitásnak minden körülmények között belül kell maradnia a rendszer által megkívánt viszkozitástartományon, ideális esetben le kell fednie azt)
Ha pl. kijön, hogy a mechanikai feltételek miatt –15 fokon legalább 10W érték kell, akkor az 5W érték túl híg, nem alakul ki a kenőfilm. (tudom, hogy az 5W stb. nem viszkozitásértékek csak viszonyszámok, de hagyjuk most a centistokest)
A fenti eszmefuttatásból látszik, hogy a megfelelő viszkozitási érték felülről is, alulról is korlátos, tehát nem lehet akármilyen sűrű olajat a rendszerbe tölteni.
A túl sűrű olaj nem kifolyik, hanem egyszerűen nem jut be a résbe!
Az olajfogyasztás a kenési képességtől totálisan független. Ha egy autó eszi az olajat, mindegyiket eszi. A sűrűből esetleg ehet kevesebbet, mert az esetleg el sem jut a gyűrükhöz. Ez pedig nagyobb bajt okoz, mint egy kis olajfogyasztás.
„Egy 10W-40-esnél minden szempontból többet nyújt egy 5W-50-es: hidegen hígabb, melegen sűrűbb, ..” Ez alapjában véve teljesen így van. Csak esetleg az adott motornak hidegindításkor a hígabb olajjal már nincs kenése.
Az eszmefuttatás elméleti jellegű, az a bizonyos alsó határérték-túllépés a függvények jellegének ismeretében csak nagyon ritkán fordul elő, de kizárni nem lehet. Inkább érvényesül a „ha fönt jó, akkor lent is jó” elv. Ha melegen jó a viszkozitás, akkor hidegen is jó. Mellesleg ha az alsó tartományban minél jobban megközelítjük a határértéket, annál gyorsabban épül fel az olajfilm indítás után. De sajnos ezeket a számításokat földi halandónak nem áll módjában elvégezni. Ezért:
Az autóba olyan olajat kell tenni, amit a gépkönyv előír.
Kapcsolodo kerdes: valtoban mennyi idonkent celszeru cserelni az olajat? Tudom, azt szoktak mondani, szintetikus olaj, elvileg 3-400 000 Km-t elmegy, de lattam mar 150 000 utan leengedett olajat, ha azt meg annak lehetett nevezni.
Korabban valaki emlitette a hosszu csereperiodusu olajakat. Aral Super Diesellel a Mercedes Unimod TD motorja elvileg 800 uzemorat megy, ami nem keves. A mi gepunkben is ez van most, de en nem varnam ki a 800 orat ;-))
Oké szakértő urak, nem vitázom veletek tovább, ti biztos ott álltok minden Rally gép mellett és nézitek milyen olajat öntenek bele ugye?
Gondolom Michael Schumacher cipőjén a NIKE pipa is csak megtévesztés, de azért a cég megdobja pár millával évente. Sőt gondolom a Ferrari sem Shell olajat használ mint ahogy a McLaren sem Mobil-1 et. Végül is logikus gondolatmenet. Minden csapat ugyan azt az olajat használja csak más-más feliratokkal látják el a gépeket hogy ne legyen egyhangú az összkép! Ez lehet a magyarázat.
Köszi.
"1. A képletben szerepel az olaj viszkozitása is. Mivel a rés adott, a sebesség adott határok között változik, ezért a viszkozitás kívánt értéke is bizonyos határok között behatárolt. Tehát a konstrukció eldönti, hogy milyen olajat kell használni. A régebbi, nagyobb hézagokkal készült motoroknál 0W, 5W olajokkal nem épül fel a kenőfilm. (Főleg alacsony fordulaton) "
A viszkozitás nem állandó, hanem a hőmérsékleti függvény szerint változik:
1. Általános esetben nem a sűrű olaj miatt vesztheti el a kenését a motor(amikor kifolyik a résből), hanem a híg miatt. Üzemmeleg motorról beszélünk. DE: hidegen MINDEN olaj sokkal sűrűbb (viszkózusabb) melegebb önmagánál. A 15W-40-es olaj hidegen sokkal sűrűbb, mint egy 5W-50-es, de melegen SOKKAL HÍGABB! Üzemmeleg motornál hígabb!!!
Ugye nem akarod azt állítani, hogy egy hígabb olajjal felépül a kenőfilm, míg a viszkózusabb olaj kifolyik a rések közül. Ez nonszensz.
Amit régen mondtak a 0W-s olajokról (híg) azért volt, mert csak 0W-30-at tudtak előállítani. EZ tényleg hidegen-melegen hígabb egy 15W-40-esnél. De egy 50-es melegoldali viszkozitású, üzemmeleg motornál sűrűbb, akár 15W-s,10W-s vagy 5W-s hidegoldali viszkozitással rendelkezik.
Egy 10W-40-esnél minden szempontból többet nyújt egy 5W-50-es: hidegen hígabb, melegen sűrűbb, jobban szolgálja a hidegindítást, kibírja a Szaharát is, jó alapjáraton és jó amikor „ütöd-vágod” a motort. Jó a vadiúj motornál, és jó a kopottnál is (de, ha eszi a motor az olajat, ezt is megeszi).
Tehát mégegyszer: ha elfolyik az olaj a rések közül, az nem hidegen lesz (ekkor minden olaj valamennyire sűrű), hanem melegen. OTT PEDIG A MELEGOLDALI VISZKOZITÁS SZÁMÍT. Nem pedig az, hogy -30 fokig szivattyúzható vagy -15 fokig.
"A 90-es évek előtti autóknál előfordulhatnak olyan tömítések, amelyek nem bírják a szintetikus olajat."
Csakhogy 90-ben még nem igazán volt olyan autó, amit ne a kilencvenes évek előtt gyártottak volna. :-)))))))))
Én sem bírom a Shellt. És a Helixszel ez általános tapasztalat volt akkor. A Ladában mindig Shell olaj volt, de akkoriban még ez volt a csúcs. (1988-ban adram el az utolsót)
Tankolni évek óta nem tankolok ott, eddig 1x volt tankmosás 1x pedig leeresztés és tissztességes anyag rátankolása, miután teletöltöttem a Shellnél. De erről már volt szó a Shelles topicban.
Más.
A tribológia szerint a kenőfilm (EHD, elastohidrodinamikus kenés) kialakulásának 3 feltétele van:
1, megfelelő kenőanyag jelenléte
2, sebességkülönbség a felületek között
3, szűkülő rés
Erre van egy szép nagy tapasztalati képlet, de azt most mellőzném. A lényeg a következő:
A 2, és 3, nyilván megvan, ezek a kenendő felületek konstrukciós jellemzői. A lényeg az 1. A képletben szerepel az olaj viszkozitása is. Mivel a rés adott, a sebesség adott határok között változik, ezért a viszkozitás kívánt értéke is bizonyos határok között behatárolt. Tehát a konstrukció eldönti, hogy milyen olajat kell használni. A régebbi, nagyobb hézagokkal készült motoroknál 0W, 5W olajokkal nem épül fel a kenőfilm. (Főleg alacsony fordulaton) Magyarul olyan, mintha szárazon járna.
Ha túl sűrű az olaj, az sem jó, mert akkor indítás után van gond, szélsőséges esetben meg egyáltalán nem tud az olaj a résbe jutni. Láttam már autót tönkremenni azért, mert a tulaj úgy gondolta, hogy a kicsit kopott motorjának jót tesz a MÁV-től "szerzett" diesel mozdonyokba való olaj. Olyan sűrű volt, hogy nem akart lefolyni.
Tehát a gépkönyv előírásait mindenképpen illik betartani.
"A 90-es évek előtti autóknál előfordulhatnak olyan tömítések, amelyek nem bírják a szintetikus olajat."
Csakhogy 90-ben még nem igazán volt olyan autó, amit ne a kilencvenes évek előtt gyártottak volna. :-)))))))))
Én sem bírom a Shellt. És a Helixszel ez általános tapasztalat volt akkor. A Ladában mindig Shell olaj volt, de akkoriban még ez volt a csúcs. (1988-ban adram el az utolsót)
Tankolni évek óta nem tankolok ott, eddig 1x volt tankmosás 1x pedig leeresztés és tissztességes anyag rátankolása, miután teletöltöttem a Shellnél. De erről már volt szó a Shelles topicban.
Más.
A tribológia szerint a kenőfilm (EHD, elastohidrodinamikus kenés) kialakulásának 3 feltétele van:
1, megfelelő kenőanyag jelenléte
2, sebességkülönbség a felületek között
3, szűkülő rés
Erre van egy szép nagy tapasztalati képlet, de azt most mellőzném. A lényeg a következő:
A 2, és 3, nyilván megvan, ezek a kenendő felületek konstrukciós jellemzői. A lényeg az 1. A képletben szerepel az olaj viszkozitása is. Mivel a rés adott, a sebesség adott határok között változik, ezért a viszkozitás kívánt értéke is bizonyos határok között behatárolt. Tehát a konstrukció eldönti, hogy milyen olajat kell használni. A régebbi, nagyobb hézagokkal készült motoroknál 0W, 5W olajokkal nem épül fel a kenőfilm. (Főleg alacsony fordulaton) Magyarul olyan, mintha szárazon járna.
Ha túl sűrű az olaj, az sem jó, mert akkor indítás után van gond, szélsőséges esetben meg egyáltalán nem tud az olaj a résbe jutni. Láttam már autót tönkremenni azért, mert a tulaj úgy gondolta, hogy a kicsit kopott motorjának jót tesz a MÁV-től "szerzett" diesel mozdonyokba való olaj. Olyan sűrű volt, hogy nem akart lefolyni.
Tehát a gépkönyv előírásait mindenképpen illik betartani.
Off:
Nem találkozhattunk mi egy bizonyos gokart versenyen decemberben?
Mondtam, hogy dobj egy mélt.
Subaru fejlesztés ügyben is lennének 5leteim...
Pl.:WRX
Subaru WRC-be fémdobozos Motul Le Mans-t tesznek, ez tuti. Mint ahogy a raliautók 90%-ába. Én is ezt használom egy utcai Imprezában.
Egyébként a Pirelli is szponzorálta a Mol csapatot, és ennek ellenére mikor sietni kellett (pl. tavaly Mecsek 2. nap), Michelin gumik voltak az autón. Csak a felirat le volt csiszolva az oldaláról...
Na ennyit a szponzorokról.
Egyébként tavaly volt szerencsém a McLaren gyárban látogatást tenni a Mobil cég jóvoltából, rengeteg mindent tudtam meg az olajokról. Persze sokmindent el is titkoltak, de azt a saját szememmel láttam, hogy mobilos kannából töltik a motorba a nedűt, amire az volt írva hogy Mobil 1, de viszkozitás vagy bármi más adat semmi. Megkérdeztem hogy elmenne-e az F1-es autó a benzinkútnál kapható Mobil 1-el, erre azt válaszolták hogy igen, de kb 5-10% teljesítménycsökkenés árán. És ezt az az ember mondta, aki minden F1-es versenyen és teszten ott van, és a pályáról visszajövő autóban lévő olajból azonnal mintát vesz és analizálja. Nem egyszer esett már meg, hogy az ő tanácsára cseréltek két edzés közt motort a McLarenben, mivel a mintában talált szennyező anyagokból arra következtetett ez az emberke, hogy már nem sokáig húzza a masina. És azt is elárulta ez a fazon, hogy a versenyolajban nincsen benne egy csomó komponens, ami az utcaiban igen. Pl. ami a szennyeződést lebegteti az olajban, hiszen a 300 km-es futam során erre semmi szükség.
Én is 10w-60-as castrolt használok, de szerintem elég a 10-12-e kilométer után cserélni, persze szűrővel együtt. Volt amikor 22000 után cseréltem, de csak idő és pénzhiány miatt, de akkor is olyan volt mint a víz amikor kifolyt.
A fekete színnek ne tulajdoníts nagy jelentősséget, kb. 500 km. után is már ilyen színű az olaj, a korom, meg a bennemaradt régi olaj miatt.
Ha igazán tiszta motort szeretnél, akkor ha leeresztetted az olajat, hagyd benne a régi szűrőt, vagy vegyél erre a célra mégegyet, és töltsd fel orsóolajjal, járasd egy 6-8 percig, majd ezt is ereszd le és ezután töltsd fel az új olajjal. Az orsóolaj egy nagyon finom olaj, ami teljes mértékben eltávolítja a régi maradványokat és átmossa a motort.
Ja! Ilyen Wynns meg STP meg mittomén milyen cuccokat, még véletlenül se töltsetek bele a motorba.
JP!
A WRC Subaruba igenis azt az olajat használják, abban a pillanatban ha ez nem így lenne a MOL megvonná a támogatást a csapattól! Miért olyan nehéz elhinni azt hogy mi magyarok is tudunk világszinvonalú terméket előállítani? Túl kishitű vagy ha másként látod !!!
A gyártástechnológiailag élen járó motoroknál (szűk tűrések, jó illesztések, korszerű szerkezeti anyagokból készült precíz megmunkálású és felületkezelt alkatrészek) esetében alkalmazhatóak az energiatakarékos, ún. könnyű futású motorolajok. Pl: SAE 0W-30, 0W-40, 5W-30, 5W-40. Ezek a kenőanyagok főképpen hidegindításnál, de melegebb üzemállapotban is kis viszkozitásúak (figyelem itt a melegoldali viszkozitásról beszél, ami itt alacsony: 30-as,40-es), így belső súrlódásuk csekély. Kopottabb vagy nagyobb illesztési hézaggal gyártott motorok esetében az alacsony viszkozitás elégtelen kenési állapot kialakulását eredményezheti, ilyenkor megoldást jelenthet pl. egy melegoldalon SAE 50-es olaj használata.
Tehát a kopott motorba nagy melegoldali viszkozitásút ajánl: 50-est! Ez lehet 10W-50-es, de akár 5W-50-es, vagy 0W-50-es is (ez utóbbi nem létezik.)
Tehát nem azt mondja, hogy ne rakjunk bele 0W-s olajat.
Az autók gépkönyve az elvárható minimumot tartalmazza. Attól jobbat nyugodtan rakhatsz bele. Egyébként akkor, amikor az Astrátoknak a gépkönyvét írták, még nem is volt 0W-s olaj.
A www.extra.hu/ladaklub oldalon, a "Műszaki" fül alatt találhattok 1 jó olajos cikket.
Ott van egy letölthető, zippelt MOL tájékoztató:
Régebbi konstrukciójú motorba, állapottól függetlenül, ne tegyetek 0W, 5W olajakat!
Ugyanis, akkor még, a tervezés idején nem léteztek ilyen "csökkentett belső súrlódású"
olajok, nyilván nem arra tervezték őket, Valamint az alkatrészek illesztési hézagai is nagyobbak, így a kisebb belső súrlódású olaj miatt romlik a kenés - Ahhoz nem elég teherbíró az olajfilm.
Csak olyan motorba szabad beletenni, aminél a gépkönyv kifejezetten előírja, hogy használható ilyen olaj. Az mindegy, hogy szintetikus, vagy sem.
Tehát 0W-s olajtol igen is kipurcanhat a motor.
Például a 1994-es Astránk gépkönyve sem tartalmaz 10W-40 alatti olajat (0W, 5W). Nyilván nem teszem bele. Valszeg nem arra tervezték.
Nem igaz, hogy az új olaj automatikusan helyettesíti a régit. Pl. hajtóműolajok osztályozásánál felhívják a figyelmet arra, hogy az új API 5-ös olajok, nem mindig alkalmazhatók ott, ahol API 4-es volt előírva.
Azt javaslom mindenki a gépkönyv előírásait vegye figyelembe!
A napokban vettem a Metróban MOL Maximol Sint 5W40-es full szintetikus olajat 4.987,5Ft-ért. A MOL kúton ugyanezt 10.500,-Ft-ért láttam. Voltak még az előbbi helyen különbféle Total, meg tán, ha jól emlékszem Agip(?) olajak. Sárga doboz rémlik.
Szembetűnő az árkülönbség, szerintem vásárlás előtt érdemes ott is körülnézni, aki teheti.
A 90-es évek előtti autóknál előfordulhatnak olyan tömítések, amelyek nem bírják a szintetikus olajat. Egyébként nem tudom mi volt baj a Helix-el, de én (ezzel semmi saját tapasztalat) nem szeretem a Shellt. De lehet, hogy csak azért nem, mert egyszer a kútnál átb@sztak. Ki tudja :-)
Mikor úgy ’90 körül megjelent a Shell Helix, többen áttértünk rá a haveri körben. (Akkoriban még jóval kisebb volt a választék, jóformán csak Agip, Áfor meg Shell olaj volt) Na a Helixet szinte mindenkinek az autója megette. (Többségében diesel autók voltak) Visztérve a régebbi típusokra az olajfogyasztás megszűnt.
Egyébként a Helixet azóta is kerülöm, néha volt az autóimban, de valahogy nagyon hamar elfárad, pár 1000 km után olyan az autó hangja, mintha már rég túl lenne az ember a normál cserecikluson. Pedig ugye a reklám akkoriban úgy szólt, hogy duplájára növeli a csereciklust..... Na ezt soha nem mertem kipróbálni, mindig a normál ciklusidő előtt kellett cserélnem.
Egyébként nem vagyok finnyás, többnyire Esso vagy Total olajjal járok.
A Topicot illik végigolvasni, mielőtt írunk bele:
"...Carrier Starlight is. ( A Kiss-Büki páros is ezt használja )"
Az ilyenre írtam előtte:
"Azt, hogy a rally autó 0W-40-essel megy, azt a lámer autósoknak mondják, de persze nem igaz..."
A Carrier Starlight (most már asszem MOL Dinamic vagy mi) egyébként jó olaj, de a Kiss-Büki párosnak más volt a kocsiban. A reklám néha nem mond igazat.
Amit én tudok, egy a csapathoz közel álló ismerőstől: '98-ban valami nagyon durva Motul versenyolaj volt a kocsiban (a Motul egyébként utcai olajban is kitűnő), tavaly egyszer láttam, hogy Castrolt töltenek bele (fotóm is van), míg az üzemanyag Elf hordókban érkezett. Ezt nem akartam szóvá tenni sehol, mert a MOL legalább fizette a közel 100 milliót, hogy bajnok legyen, de most, hogy kivonul az autósportból, főleg a rallyból...kapja be.
Azt nemigen lehet kijelenteni, hogy ez meg az az olaj jó, az meg nem jó. Főleg, hogy reklámok alapján érnek csak a benyomások.
Én FINA-t használok, de csak azért mert a három olyan cégből, amelyik gyárt 5W-50-es olajat, ez volt a legmegfizethetőbb. A versenyző és egyéb autós ismerősöktől ezeket hallottam "jó olajnak"
Motul (teljesen más mint a többi)
Castrol (bár van aki szerint nem kiemelkedő)
Öregecske Kadettembe a legutóbbi olajcserénél a 15-W-40-er BP olajat cseréltettem át Mobil 10-W-40-es olajra, természetesen szűrőcserével, a régi olajat a meleg motorból jó 10 percig kicsöpögtetve. Volt sebváltóolajcsere is, az olajat a szerelő adta, Aral sebváltóolaj volt, a vége ha jól emlékszem W60 volt talán. A leeresztett sebváltóolaj a kinézete alapján még jó volt, de így tisztább a dolog. A Mobil olaj bevált, bár a télen nemigen tudtam tesztelni, mert pillanatnyilag meleg garázsban pihenget a verda. Mindenesetre a néhány mínuszos indításnál mintha könnyebb lett volna a beröffentés, az új olajat nem eszi, igaz a régit sem fogyasztotta.
Örömmel olvasom, hogy a kapott Mobil olaj talán a legjobb választás volt, azt hiszem maradok ennél.
Ha eszi az olajat, akkor eszi a szintetikust is és az ásványit is, mindegy mit teszel bele. De ha eddig nem ette, akkor a szintetikust nem fogja csak azért megenni, mert könnyebben elszökne.
Örülök a véleményeknek, továbbra is várom őket...
Néhány dolog nagyon meglepett.
Eddig azt hittem a 0W-s olajok a legjobbak... De ugy láccik nem.. :O
Továbbá, van egy diesel autóm (is), abba milyen olajat savasoltok?
Nem mai verda. (egy 15 éves merdzsó).
Asszem az előző olajcserénél, 5W-50es Aral-t kapott.
Az olajnyomásmérő (mutatós), meleg motornál városban alapjáraton 2.5-3 között.
De ha meghajtom, (autópálya: 150) és utána alapjárat akkor visszaesik az olajnyomás 2.0-2.3 BAR-ra. Ez mennyire természetszerű?
Dobcsi.
Hírek
Hírek
