A topik már régen túlmutat a címén. Sokkal több annál. Egy topik, ahol a macskák (cicák, cirmancsok, mókok, bársonytalpúak, stb.) és egymás véleményének, személyiségének tisztelete dominál. Egy topik, amely a macsekoknak köszönhetően, már-már igazi baráti közösséggé formálódott nemcsak virtuális értelemben. Egy topik, ahol szeretettel várunk mindenkit, aki szereti az állatokat, cicákat, kutyákat, de ahol persze A MACSKA a fő téma.
Szeretettel és örömmel várunk minden jószándékkal érkező topiktársat, tanácsra várót vagy olyan lelkes kiszolgáló személyzetet, aki szívesen beszélget velünk cicája mindennapjairól.
Jó szórakozást, kellemes időtöltést és macskaszőrös szép perceket kívánok a topikon minden kedves topiklakónak és -olvasónak!
szuszmok
-----------------------------------------
A topikhoz kapcsolódó lapok:
http://www.andicat.fw.hu
http://www.meoindil.extra.hu/cicak/index.html
VHO nem volt könnyű természetű macska. Nem ült ölbe, az idegeneket legtöbbször kerülte (néha volt egy-két érthetetlen kivétel), és hát ugye néha hugyozgatott... Időnként kikövetelte a simogatást, aztán tudtunkra adta, hogy elég, és ha tovább erőltettük, finoman harapott. A férjem elvárja egy macskától, hogy kedves legyen.
Mikor elmentünk Lemonkát megnézni, egyből a férjem ölébe telepedett, a férjem hosszasan simogatta, ő meg dorombolt. Egyből eldőlt, hogy elhozzuk (vittünk magunkkal hordozót, Lemonka tenyésztője pedig szinte kiállítási szintre készítette fel a macskát, napokig illatozott a púdertől, és összekészítette az összes papírját, szóval ő is arra számított, hogy egyből visszük is).
Eleinte ugye meg kellett hogy szokja a helyet, és egyébként is télen hoztuk el, akkor nem lehet kiköltöztetni. Aztán a férjem egyszer azzal jött haza, hogy talált neki egy jó bútort...
Még azt is megengedi neki, hogy néha bemenjen a szőnyegpadlós szobájába és felmenjen az ágyra. Nagyon szereti.
Én szeretem az Indexet, mert itt követhetőek a hozzászólások nick név szerint is, rá lehet keresni.
A Facebookon én minden állatkínzásos posztot a megosztás kezdőhelyéről tiltok. Segíteni nem tudok, így hiába tudom, hogy mi zajlik a világban, nem akarok borzadni folyamatosan.
Így is újabb esetek tűnnek elő, elfelejteni nem lehet a borzalmakat..
nekem már nincsenek macskáim, meghaltak. Egy cicám él még, Soma, akit 2002-ben mentettem Pesterzsébetről, akitől elhoztam, nem tudom, fenn van-e még valamelyik közösségi oldalon, de itt a macskaneveken sokat beszélgettünk róla, mármint a macskáról, meg akitől elhoztam.
Átköltözött a szomszédba, naponta látom és nyugtázom, hogy még mindig jó kondícióban van 17 évesen. Ő egy ivartalanított nőstény.
Nagyon sok ismerősöm lett itt a Macskaneveken, párral a mai napig ápolunk lazább kapcsolatot. Sokakra meg nick névről emlékszem, mert miután erről a topicról "elköltöztem" még sokáig visszajártam olvasó üzemmódba. :)
És ha olyan topikról van szó, ahol nem csak beszélgetünk, hanem ismereteket adunk át egymásnak, az ott lévő tudás itt visszakereshető. A F meg egy végtelen folyam, az ember csak görget, csak görget, az anyag meg csak töltődik és töltődik és soha nincs vége... És ez még a jó eset, mert nyilvános oldalról van szó. De ahol egy zárt csoportban egymást közt dünnyögve pl. rovart határoznak, abból egy kívülálló sem fog okulni. Nem úgy, mint mondjuk az itteni fórumokból.
Nem önzés. Végesek a lehetőségeink, a szörnyülködés meg nem segít semmit. Éppen elég, ha a közvetlen környezetünkben segítünk, ha tudunk. Még az is sok.
Én sose voltam fönt a Facebookon, és nem is tervezem, hogy regisztrálok. A magánügyeimet csak e-mailben tárgyalom ki azzal akire tartozik, ami közérdekű, az meg legyen nyilvános fórumon. Sajnálom, hogy mindenki átköltözött az Indexről a F-ra.
Mikor este megyek a fürdőszobába kicserélni a vizet Lemon ivóvizes edényeiben és fogat mosni, sokszor engem megelőzve a kád szélére pattan, és várja, hogy friss vizet ihasson a lábosából. Míg fogat mosok, ő iszik.
Én jobban szeretem ezt, mint a facét, ott minden összefolyik, nem lehet "beszélgetni", ritka kivétellel sem az állatkák, sem a gazdik nem válnak "ismerőssé".
Térjünk ide vissza, jöjjenek a régi gazdik és a szépséges cicókák, kutyik és egyéb szeretett állatkák!
