Igen, ott vannak a források. És Noszlopi Németh Péter jó nagy tévedéssel vezeti le belőlük az elképzelését, ami, természetesen akármennyi forrás hozzácsatolásával is csak feltételezés, mert logikialag nem feleltethető meg hivatkozott forrásokkal és legfőképpen más, általa nem közölt adatokkal.
Öncélúan válogatott forrásgyűjteménynek még elmegy a könyve, egyébként.
Igen, ott vannak a források. És Noszlopi Németh Péter jó nagy tévedéssel vezeti le belőlük az elképzelését, ami, természetesen akármennyi forrás hozzácsatolásával is csak feltételezés, mert logikialag nem feleltethető meg hivatkozott forrásokkal és legfőképpen más, általa nem közölt adatokkal.
Öncélúan válogatott forrásgyűjteménynek még elmegy a könyve, egyébként.
Nem irreleváns a lakosságkontinuitás, mert az új lakosság vagy saját neveket ad, vagy találomra kiosztja a fennmaradt régi neveket ott, ahol nem lehet már egyértelműen azonosítani a helyeket.
Márha igen, meg márha nem. Ti. ezek némelyikének eretében akár bármelyik tőlünk keletre, meg délkeletre eső területekre is vissza kell menni. (Bál-bél, Tátoc, Ladány, Szelevény, Kő-Kiev, etc.) Ezesetekben viszont a "középkori/koraújkori lakosságkontiunitás" irreleváns. Vagy pld.: Iszter-gam (olvastam ilyet is). De a Körös-Maros abszolut kétségtelen, nem is beszélve a Máramaros-ról (marmaros, marmar, mar).
Már amennyiben ezek a helyek bizonyíthatóan megegyeznek a középkori forrásokban azok nevével említett helyekkel. Magyarország török megszállta területein nincs lakosságkontinuitás, így több esetben bizonyítható, hogy az újonnan betelepült lakosság által használt elnevezések nem azonosak a korai források helyneveivel, vagy ha meg is egyeznek, akkor nem azonos helyet jelölnek.
Természetesen ezt esetről esetre érdemes megvizsgálni, mert az általánosítás ez esetben is jó nagy tévedésekhez vezethet.
Hogy megvilágítsam: az én értelmezésemben például autentikus a Hargita. (sok más mellett) De ez nem csak hegyneveket, hanem helyneveket is felölel pld: Tát, Bálványos,Körös, Bél, Dobogó-kő, Pilis,... a sor végtelen (kis túlzással)
Elég rendesen csapongsz itt összevissza, és úgy érezheted, az általad keltett zűrzavar már okot is adhat a spekulációkra és konspirációs elméletek gyártására.
Javaslom, hogy ragadj meg egyetlen témát a sok közül, és nem erőltetve semmilyen csapongó, demagóg elméletgyártást, vesd fel. Akkor szívesen foglalkozom vele én is, mert érdekesnek ezek a kérdések még érdekesek is lehetnének.
"Rám-hegy=Réz-hegy. Vagy nem. A Dunától délre nincs rézérc, sőt semmilyen érc sincs, északra is csak Nagybörzsönyben volt a középkorban ezüst és ólombánya (galenit és fakóércek).
Esztergomi száműzetése alatt Zolnay László meglehetősen jól megismerte a várost és környékét, erről a nagyközönségnek is irt egy könyvet "A középkori Esztergom" címmel. Megjelent a Gondolat Kiadónál 1983-ban. Budára visszakerülve körüljárta a Fehéregyháza kérdést is. Hogy mire jutott, elolvasható "Az elátkozott Buda Buda aranykora" című vaskos könyvében. Ezt a Magvető adta ki 1982-ben.
Hogy volt-e Szer, vagy nem : nem foglalok állást, Dobogókő nem tudom hogy volt-e, de hogy dobogő-kő, vagy Dobogó-kő volt, az egy másik kérdés. Az volt.
Egyébiránt: nem tudom, jártál-e már a község alatti északi öldalban, meg a nyugatiban ? Érdemes. Van ott magyaráznivaló bőven. Főleg, ha a Dömös-Esztergom vonzatot nézzük. (:meg a hegyneveket, melyek mint tudjuk az autentikus források:)
és azt mivel magyarázod h az Árpádvár környékén nem egy hegyen vannak, voltak további Árpád korból - persze a többségük kelta - származó erősítések, várromok, sáncok? egyébként is a Pilis ezen része a kelták által is lakott környék volt, a bevonuló magyaroknak meg volt annyi eszük, hogy olyan helyen éljenek ahol jól erőditett helyek, könnyen védhető várakat lehet építeni, és főleg itt még építeni sem kellett mivel már elöttük kiépitették nekik.. N.P. akkor abban is demagóg h a Pilisi rézbányászat nyomait elemzi? az is ismert h a rómaiak is pl bányásztak elég sok helyen bizonyithatóan a Pilisben, ezt a hagyományt is folytatták a középkorban a magyarok..szerintem az h egy adott területen lehet értékes dolgokat bányászni az is megadja a jelentőségét, lsd királyi központ. A másik meg a hely ásatása lenne ami megadhatná a választ a kérdésekre, pl Alt-Ofen kérdésére is..ezzel vajon miért nem foglalkoznak a magyar régészek még most sem? Ezenkivül N.P. elég sok oklevelet hoz ehhez a kérdéshez, és nem hiszem h ezek is a demagógiát szolgálnák, ebben a kérdésben ha nincsenek régészeti leletek, mert egyszerűen nem ásattak rendesen, nem is lehet máshogy dönteni csak a régi dokumentumok alapján és ezeknek a hitelességéhez kétség sem fér..
Ja ha már Óbudát irtad, a Téglagyár közelében lévő magas hegyeken mennyi középkori várat lehet látni manapság és hányat ásattak ki ezekből? ezzel hasonlitsd össze a Pilis területét..
Egyébként jártál e ezen a területen valaha is, saját szemeddel meggyőződtél arról h itt nem lehetett semmilyen központ sem?
Lényegében megadtál egy hibvatkozást, a kutatás részletes történetét én sem ismerem. Tény, hogy a Téglagyár területén középkori templom területét találták, szorosan közel a Fehéregyháza területének tartott helyhez - hogy ez valóban az -e, ami lehetne, jóval inkább véleményesnek számít..
A visszatérő pálosok a kihalt és letarolt országban nem azért nem találtak meg valamit, mert az nem is volt ott soha, hanem mert a keresett épület nem volt meg addigra, mire keresték. Egy romhalmaz volt az egész ország, és egyik rom nagyon hasonlít a másikra. Dokumentumok híján pedig találgatni voltak kénytelem ők maguk is. Az, hogy ki mit ért az alatt, hogy nem ˝eshetett meszire˝vagy ˝közeli˝, az egyéni megítélés kérdése. Ezek a kijelentések nem kezelhetők pontos távolság mértékként.
Egyébként Óbuda legkorábbi ismert metszetein kiválóan azonosítható Óbuda és környékének természeti környezete.
A mai óbudai régióban nincsenek magasabb hegyek??? Nézzél már körül egy kicsit!
valamiért elfelejtitek h az Árpád korban a királyi központ Dömösön volt..
Úgy érzem te felejted el, hogy az általad említett 1000-1301-ig terjedő időszakban nem Dömösön volt a királyi központ. (Bár valóban volt az Árpád-kornak egy igen rövid szakasza, amikor Dömös és Visegrád, mint királyi szálláshely, jelentőséget kapott.) Dobogókő mellett sem volt Szer, mert Dobogókő sem volt. Noszlopi Németh Péter elég rosszul és demagóg módszerekkel vezeti le ezeket a fantáziadús elképzeléseket. Nem létezett Ősbuda vára sem. Budavár létezett, és nem a Pilisben.
de miután a török hódoltság alatt gyakorlatilag teljesen lerombolták és erre még az osztrákok is rátettek egy két lapáttal,
Buda visszafoglalásakor rombolták le teljesen a várost, és nem a törökök, hanem a keresztény felszabadító csapatok. Valóban tettek rá, nem is egy, hanem sok lapáttal, hogy elegyengesség a felszínt a romok felett. Hála Istennek, mert így Buda maradványai számunkra is megisemerhetően fennmaradtak.
egyebek mellett a magyarság gyökereinek az összekuszálásával a tudós fejekben is,
Sokminden összekuszálódott egyesek fejében, hála a namajdmijólkitaláljukatitkostörténelmet típusú kamutudósoknak.
Szörényi könyve kiválóan rávilágított arra, hogyan lehet áltudományos módszereket hihetően hangzó demagógiával eladni a kellőképpen tájékozatlan és képzetlen embereknek.
...bár nem értem miért..
Mit nem értesz? Mindenki vágyik a spanyolviasz feltalálói címére. Még mindig ez a legnépszerűbb titulus egy bizonyos embertípusnál.
te mit értesz az Árpád kor alatt? mert én az Árpád utódjaiból származó magyar királyok korát értem.. remélem ennyire nem vagy nehéz felfogású..vagy egyáltalán tanultál e magyar történelmet valaha is??
Fejéregyháza, Alba Ecclesia esetével kapcsolatban Németh Péter igy ir:
a pálos rendre bizta Mátyás király magát a kolostort, miután magával a renddel elég szoros volt a kapcsolata, a török hódoltság és Buda visszavétele után kezdték el a keresését a kolostornak, de a mai Óbuda területén nem találták meg a helyét hanem az 1719-es években indult kutatás a Pilis területére helyezte magát az eklézsiát..ezt az információt elvetették mondván a mai Óbudától nem eshetett ennyire messze Fejéregyháza.. a pálosoknak Pilismaróton volt egy kolostora amit a korabeli oklevelek Fejéregyháza épületeihez közel említenek, ezt a területet a korabeli XIII és XIV századi határjárási dokumentumok nagyon hasonlóan irják le Alba Ecclesia környékeként..a kolostorkert mellett van egy Kishegy amelyen kiástak egy nagyméretű oszlopcsarnokot és két kápolnát alapjait.. Ezeket Herculiával azonosították amit Lazius, Ortelius Sicambriával azonosít ami viszont a későbbi Ecilburg..
az Árpád korban a királyi központ Dömösön volt..Esztergomban volt az új vallási központ, de a hagyományos magyar vallási és királyi központ a Szer pedig Dobogó-kő mellett.."
Ha jól értem Árpád király volt, és királyi központja Szer volt?
nem tudom h olvastátok e Németh Péter idevágó könyvét a Pilisről..abban is van egy kis fejtegetés Óbuda váráról, Ecilburgról..ő NP, Esztergom mellé helyezi Óbuda várát..de egy csomó középkori metszeten látható h maga a vár egy hegyek által körülölelt részén feküdt a Duna mellett..na most ilyen helyből nem sok van, a mai óbudai régió meg már azért nem releváns mert itt nincsenek magasabb hegyek csak dombocskák.. valamiért elfelejtitek h az Árpád korban a királyi központ Dömösön volt..Esztergomban volt az új vallási központ, de a hagyományos magyar vallási és királyi központ a Szer pedig Dobogó-kő mellett..ezt N.P. elég jól levezeti az említett könyvében, etimológiailag és korabeli XIII. századbeli oklevelek alapján..ebből kifolyólag magát Ősbuda várát is inkább a Visegrádi hegységben v a Pilisben kéne keresniük a szakembereknek..de miután a török hódoltság alatt gyakorlatilag teljesen lerombolták és erre még az osztrákok is rátettek egy két lapáttal, egyebek mellett a magyarság gyökereinek az összekuszálásával a tudós fejekben is, így ami maradt mára az csak ennek az örökségnek az eredménye..gyakorlatilag teljesen érdektelen az Ősbuda kutatása a magyar régészek között, felemlegetése is istenkáromlás, mint ahogy a Sashegyi S. féle leletek kezelése is rávilágitott erre..de a közelmúltban Szörényi könyve is csak arra volt jó, hogy bizonytalanságot szitson és ő is az információk ködösitését és a terelést választotta...bár nem értem miért..
Úgy tudom, hogy van kutató, aki már beazonosította a helyet, amely helyen a metszeten dombon álló templom látható. Van domborzati térkép is a helyszínről, és azon is azonosítható egy dunaparti magaslat az óbudai régióban. De magam részéről kétlem, hogy a metszet Fejéregyházát ábrázolja, vagy ha igen, akkor nem a leírások alapján megjelölhető területen. A XV-XVII. század metszetei esetében szokás volt a témák átkomponálása a kép kompozíciós egyensúlyának és tartalmi értékének érdekében.
