...meg Ungarn-nak, meg Hongrie-nek meg Ongroi-nek ?
Mert az egész világ tudja - ezerévek óta - amit a mi "szobatudósaink" (legyünk büszkék reájuk, mert beltenyészet) nem: ez itt hunország, s a későhun avarok, meg a magukat - ezen belül - magyaroknak nevező népek, bizony-bizony hunok-leszármazottai. Ez ilyen egyszerű !
Ftonyo, amit itt előadtál, az kész csőd. A tiéd, mert hazudsz.
Ucsiraltu kínai professzort szeretnéd itt a jónép előtt lejáratni, miközben te a hun nyelvről semmit sem tudhatsz. Tudod, Pető Imre egy évvel ezelőtti, az MTA-hoz címzett levelében kérte az elnököt, hogy támogassa az örmény eredetű hun nyelvi anyag vizsgálatát. Azt válaszolták neki a Nyelvtudományi intézetből. hogy a hun nyelvről ott semmit sem tudnak. Te emiatt nem tudhatsz semmit a hun nyelvről.
Nagy szívás ezek után, hogy egy kínai tudományos emberrel mégiscsak kénytelenek szóba állni.
Te itt persze próbálkozhatsz, hogy lenyomd a kellő értesülésektől távol álló olvasókat, de rádfagy a mosoly, amikor valaki szembesít a hazugságoddal.
Csak a rend kedvéért foglaljuk össze, hol tarunk:
Detre Iránból - 600 hun szó (örmény kolostor áttelepítése után Iránba Nagy Abbász idejében)
Tutsek Árpád Örményországból - 600 szó (ebből 60 közölve a Magyar Demokratában)
És most Ucsiraltu Kínából, Mongóliából újabb 600 szó.
Köztük: picsit - pecsét
hit - hitü (ld. só-sava, hó-hava stb)
Ez tök jó. Fényesen beleillik az eddigi hun szószedetek világába.
Ma úgy tűnik számomra, hogy beigazolódik korábbi feltételezésem helyessége a tekintetben, hogy a hun (és a szkíta) nyelvet a sztyeppét körülvevő területek népeinek nyelveiből lehet újra előállítani, vagy ahogy te szereted: rekonstruálni.
Kedces kacsa! Miért hívnak bennünket Hungarynak? Azok a francos angolok még a cigányoknak is más nevet adtak: Gipsynek hívják őket. E gyptian? üdv . egy züldfülü!
Lelkes és felkészült tudósok, pl. Obrusánszky Borbála(MTA), Csáji László Koppány, Kiszely István és még sokan dolgoznak ezen is, rakják össze a mozaikokból a képet. (Sajnos a hivatalos tudomány ebben kevéssé partner)
Köszönöm, nagyon érdekes és hasznos, sok mindent helyretesz.
Kérdés: ez a Fehér Mátyás Jenő, az a Fehér Mátyás Jenő ? Nem tudod azt is esetleg: hogyan lehetne a domokosok kki.inkvizíciós jegyzőköyveiről írt tanulmányához hozzájutni?
Itt egy kis új információ annak, aki még nem ismeri!
Az „eltűnt” avarok hősi eposzairól, csatadalairól, népi énekeiről a VII. század első felében élt Theophylactos, görög „haditudósító” és történetíró emlékezik meg az avar történeti irodalom legjelentősebb forrásművének tekinthető Historia Oikumenike c. munkájában. Az „avarok énekei”-ről szóló, sajnos csak mindössze háromsoros megemlékezésében.[1] Szerinte az avaroknak szép, hősi énekeik, csatadalaik, valamint népies nótáik is voltak. Arról is tudósít, hogy ezeket az énekeket részint magános regösök, részint énekkarok dalolták tábortüzeknél, esti pihenő órák alatt a falvakban. Éneküket húros hangszerekkel kísérték, mialatt a hallgatóság időnként tapssal kísérte az énekek ütemét.[2] Köztudomású a mélységes gyűlölet Theophylactos részéről az avarok irányában és így kényszerű elismerése énekművészetükről hatványozott értékű.[3] A tudósítást más helyütt Theophylactos kibővíti azzal, hogy az avarokat környező szláv népek ismerik ezeket az avar énekeket. Ez a híradás nagy jelentőségű az avarok szellemi hatásának felmérésében Európa szerte és miután a koraközépkori hősköltemények egész sora és szövevénye ilyen hatásokra vezethető vissza, a legújabban nagy lendülettel dolgozó avar-kutatás, amely főként régészeti anyaggal dolgozik, kiegészítendő a korábban ó-germánnak ítélt hun-avar szellemtörténeti kutatással is.http://www.magtudin.org/Waldharius.htm#_ftn76
az UEW-ben nyelvészeti módszerekkel KIKÖVETKEZTETETT szóalakok vannak - már ha FU alakokra gondolsz.
"Az Uralisches Etymologisches Wörterbuch rekonstruktumokat ad meg címszóként. Az általános jelentéstan eredményeit a szójelentések rekonstruálásában kamatoztatták a szerkesztők, mivel a hangalak mellett a jelentést is rekonstruálták. A szemantikai kérdések vizsgálata azonban sohasem tartozott a finnugrisztika preferált területei közé. "
A kérdés ? Hát ez jó kérdés. Megpróbálom: Ha kr.e 80-ban alakították át a hunok, akkor ezek a hunok kik voltak ? Hun voltak addig, míg a krónikák szerinti (kr.u. 200, 328, 378 stb., mert ilyen dátumokat látok krónikák szerint a hunok Szkítiából történt "kivonulása" kapcsán) időpontok elkövetkeztéig ?
Ezenkívül - ha ott voltak, s átalakítottak - (bár a krónikaírók "látószögébe esetleg nem kerültek be") milyen gallok voltak ugyanazon helyen, mikor a krónikák szerinti hunok "megérkeztek vérengzeni"? Mit találtak a hunok, s ki ellen harcoltak ígyesen?
Fenti esetben: mikor volt a "tényleges első kijövetel" Szkítiából ? Hová, s ki írt erről ?
Az épségben megmaradt, harminc hektáros kör alakú táborhely tulajdonképpen egy földvár. A hunok egy oppidumból, a gallok által épített, erődítménnyel megerősített városból i.e. 80-ban alakítottak át a rómaiakkal szembeni védelemre.A hely különlegessége, hogy a kerek mezőt körülfogó hét méter magas földbástyán végigfutó sűrű fasor, és az azt körülvevő mély árok teljesen kivágja a búzamezőből Attila táborhelyét
Tessék szíves már mondani: A köztes cirka 450-500 évben mia f..zt csináltak ott? Ki őrizte? Hol voltak akkor - egyébként - a hunok ? ...és a gallok? Ki hazudik itt ? Vagy ki ismerte föl a "frankót"? Ha a hunok voltak itt "végig", akkor mért nem írnak erről a "rovatok"? stb.?
Attila francia tábora kiemelten védett közterület lett
Az Attila hun király táborhelyeként számon tartott védett területet idén először sorolta Franciaország - hasonlóan a köztársasági elnök székhelyéül szolgáló Elysée-palotához - ahhoz az 15 480 kiemelt közterülethez és épülethez, amelyet a Kulturális Örökség Napjai alkalmából a hétvégén szabadon és ingyen látogathattak az érdeklődők.
A Le camp d'Attila (Attila tábora) nevet viselő, földöntúliak látogatta búzamezőre emlékeztető terület a Reims közelében található La Cheppe faluhoz tartozik, melynek római neve Fanum Minervae volt. Az épségben megmaradt, harminc hektáros kör alakú táborhely tulajdonképpen egy földvár. A hunok egy oppidumból, a gallok által épített, erődítménnyel megerősített városból i.e. 80-ban alakítottak át a rómaiakkal szembeni védelemre.
A hely különlegessége, hogy a kerek mezőt körülfogó hét méter magas földbástyán végigfutó sűrű fasor, és az azt körülvevő mély árok teljesen kivágja a búzamezőből Attila táborhelyét. A földvár mellett húzódott egykor a hunok híres szekérvára. A terület része az egykori catalaunumi mezőknek, ahol Isten ostorát - aki Gallia meghódítására indult, és egészen Orléans-ig eljutott - a római Aetius hadainak gót és frank segítséggel 451-ben a híres Catalaunumi csatában sikerült visszaszorítania, és Európát a hun horda nyilaitól megmentenie.
A hun korból származó áldozati üstöt találtak a Balatonlelléhez tartozó Rádpusztán, a 67-es út építését megelőző régészeti feltáráson. A szenzációs leletről Honti Szilvia és Németh Péter Gergely régészek adtak tájékoztatót.
Az i.sz. 5. századból származó üst a népvándorlás kori régészeti hagyaték kiemelkedő tárgya. Jelentőségét az adja, hogy most először sikerült hiteles, módszeres és szakszerű feltárással napvilágra hozni a hunok temetkezésének ezt a jellegzetes kellékét. A kutatás számára ismert korábbi darabok (Törtel, Kaposvölgy, Várpalota környéke) előkerülési körülményeiről minimális információ állt rendelkezésre.
A rézből készült üstöt egy gödör aljába fektetve találták meg, 100 cm mélyen. A 22 kg súlyú, gazdagon díszített, 60 cm magas edény szinte teljesen ép, több helyen javítások nyomát viseli magán. Az üstöt a hun előkelők halotti búcsúztatójához tartozó áldozati szertartás során használhatták. Ennek nyomát jelzi a szája körül kívül-belül megmaradt vastag koromréteg. Eltemetése előtt vászonba vagy bőrbe burkolták, ennek maradványai az üsttesten megmaradtak.
A régészek óvatosan nyilatkoztak a földbe kerülés idejével kapcsolatban, ez valószínűleg i.sz. 425-455 között történhetett. Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy más, a hun korból származó leletanyag nem került (még) elő a környéken. A gödörből és az edényből vett föld- és koromminták, valamint magának az üstnek formai és anyag-összetételének elemzése nagyon sok új információt szolgáltathat a különleges leletről.
Az üstöt restaurálás után a Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum kiállításán tekinthetik meg az érdeklődők.
KORÁBBAN
Attila francia tábora kiemelten védett közterület lett Hun településeket keresnek Közép-Oroszországban Attila palotája Tápiószentmártonban Helyreállítják a hunok fővárosát
Az Uralisches Etymologisches Wörterbuch rekonstruktumokat ad meg címszóként. Az általános jelentéstan eredményeit a szójelentések rekonstruálásában kamatoztatták a szerkesztők, mivel a hangalak mellett a jelentést is rekonstruálták. A szemantikai kérdések vizsgálata azonban sohasem tartozott a finnugrisztika preferált területei
Ezen értelemben tökéletesen egyetértek bejegyzéseddel. Nem értem viszont: mit kérsz számon a "mongolon" ?
A magyarországi finnugor etimológiai kutatások a 20. század második felében megjelent két hatalmas munkában tetőztek: A magyar és nem magyar elődök munkái gyümölcsöt hoztak. Ekkorra alig maradt magyar magyar, ki nem hitte volna el véleményüket. A történelmi igazságosság végül győzedelmeskedik.Ha ezt nem látod, bamba vagy.:)))
Szerintem mindenki magyar, aki annak vallja magát, de hogy ugyanevvel a szájjal utána mit mond, az egy másik történet.
az UEW-ben nyelvészeti módszerekkel KIKÖVETKEZTETETT szóalakok vannak - már ha FU alakokra gondolsz.
"Az Uralisches Etymologisches Wörterbuch rekonstruktumokat ad meg címszóként. Az általános jelentéstan eredményeit a szójelentések rekonstruálásában kamatoztatták a szerkesztők, mivel a hangalak mellett a jelentést is rekonstruálták. A szemantikai kérdések vizsgálata azonban sohasem tartozott a finnugrisztika preferált területei közé. "
"mintha a mongol kifeledted volna..."
***
mióta is létezik mongol irás? :-))
"az UEW szerzői aztán piszkosul beszéltek! "
****
"A magyarországi finnugor etimológiai kutatások a 20. század második felében megjelent két hatalmas munkában tetőztek: A magyar szókészlet finnugor elemei (1978, főszerk. Lakó György), majd az Uralisches Etymologisches Wörterbuch (1988, főszerk. Rédei Károly)"
Szerintem Rédei Károly, Bakró-Nagy Katalin, Csúcs Sándor szerinted nemn magyarok, nem tudnak magyarul?!
Miben tekinthető hitelesnek egy olyan szójegyzék, ami 1000 éves intervallumból származik?
és az UEW-ben ?
Miben tekinthető hitelesnek egy olyan szójegyzék, amiben olyan szsavak vannak, amelyeket egy teljesen szrkezetű nyelven rögzitettek? (Ragozó hun nyelv, ezt átrva a szélsőségesen szigetelő, egy-két hangból álló szótagokat ismerő kinai nyelven?)
mintha a mongol kifeledted volna...
Miért hasonlitgat Ucsiraltu magyar szavakat, amikor nem bszél magyarul? Alinei 2. kiadás?
az UEW szerzői aztán piszkosul beszéltek! Egyébként - gondolom - azért, mert úri kedve úgy diktálja. (egyébként itt a fórum-on is találkozok nem eggyel, aki nem beszél magyarul, mégis úgy tesz)
Miért veszi pl. hasonlónak-rokonnak a magyar bő szót a mongol bögü-vel? Mert nem ismeri a magyar bő jelentését!
...vagy - amire hirtelen nem gondoltál - talált egy (rovásírásos) mongol-magyar szótárt is :))
Miben tekinthető hitelesnek egy olyan szójegyzék, ami 1000 éves intervallumból származik?
Miben tekinthető hitelesnek egy olyan szójegyzék, amiben olyan szsavak vannak, amelyeket egy teljesen szrkezetű nyelven rögzitettek? (Ragozó hun nyelv, ezt átrva a szélsőségesen szigetelő, egy-két hangból álló szótagokat ismerő kinai nyelven?)
Miért hasonlitgat Ucsiraltu magyar szavakat, amikor nem bszél magyarul? Alinei 2. kiadás?
Miért veszi pl. hasonlónak-rokonnak a magyar bő szót a mongol bögü-vel? Mert nem ismeri a magyar bő jelentését!
Szóval, annak ellenére, hogy alig tudsz az egész kutatásról valamit,
próbálsz kötözködni, hogy a prekoncepciódhoz eljuthass:
Talán volt hun nyelv, de az se a kínaihoz, se a magyarhoz , egyáltalán senkihez sem kapcsolódott.
Igaz , hogy a kínaiak elismerik a kapcsolatot,
sokirányú kapcsolatrendszereket tárnak föl, de az nem fér bele a prekoncepciódba(LÁSD: Tanu: bocsánat, ez az itélet, nem a vád)
Hunoktól a hunzakutokig Kutatóút Belső-Ázsiában "lyen könyvre már csak azért is szükség van, mert az avarok történetéről nincs magyar nyelvű könyv, a hunokról van ugyan akár kettő is, de nem egészen megfelelő, és mivel mindkét témakört a szerző az ősmagyarsággal kapcsolatosan tárgyalja, az olvasóközönség nagy érdeklődésére tarthat számot. Ebben nem is fog csalódni."
Dr. Erdélyi István
1. kötet Fehér hunok nyomában Ázsia szívében 2. kötet A hunok történelme és utódnépei 3. kötet Szemelvények Hunza szellemi néprajzkincséből ____ CSÁJI LÁSZLÓ KOPPÁNY: Dzsánkrí. Utazás Belső-Magaria bronzkorába.
"Aki nem tudja honnan jött, az azt sem tudja , hová megy"
"Adalékok az eurázsiai sztyeppei civilizáció kutatásához, a magyar őstörténet-kutatás gyökeres változásához, illetve a sztyeppei vagy sztyeppei eredetű népek etnogenezis-kutatásához (illusztrációként az indiai kapocs rövid bemutatásával).
Aki nem tudja, honnan jött, az azt sem tudja, hová megy. A sztyeppei lovasnomád népek családjába tartozó magyarság több évezredes kulturális és etnikai közösségben a lovasnépekkel a sztyeppei civilizáció részese volt; nyelvünk ősi rokonainak közösségeitől távol, évezredeken át a szkítákkal, hunokkal, avarokkal és megannyi más néppel együtt élt a sztyeppén. Olyan organikus kulturális egységben éltek elődeink évezredeken át, hogy a sztyeppei népeket méltán tekinthetjük rokonainknak, hiszen különböző mértékben etnikai, kulturális és történelmi kapcsolatban vagyunk mindegyikükkel. Valaha egy-egy közösségben a legnagyobb büntetések közé tartozott az ún. kiközösítés. Amennyiben pedig magát közösítette ki valaki, azzal az öngyilkosság egy lassúbb, keservesebb formáját választotta. Azonban nem ezt teszi-e a magyarság néhány csoportja akkor, amikor az őstörténeti „bulvársajtónak” felülve megpróbálja magát kiközösíteni a reá rajongva néző finnugor rokon népei, nyelvrokonai közül? A közösségvállalás a finnugor népekkel nem jelenti azt, hogy a magyarság ne lehetett volna a sztyeppei lovasálás kezdeteitől részese a nagy, sztyeppei civilizációnak és etnokulturális folyamatoknak! És nem éppen ezt az „önkiközösítést” végzi-e a magyarság néhány más, az újító tudományosságot nem ismerő, szűk látókörű, több évtizede megcáfolt „eredményeket” szajkózó csoportja, amikor Bálint Csanád, Czeglédy Károly, Erdélyi István, Fodor István, Györffy György, Harmatta János, Rédei Károly, Róna-Tas András és Veres Péter, illetve oly sok más kutató újabb eredményeit visszhangtalanul hagyva oktrojál a régészeti adatokkal és a történelmi forrásokkal ellentmondó halász-vadász és gyűjtögető életmódot, illetve képtelen élőhelyeket a magyarság számára?! A szerző a tudatlanság mindkét válfajával szembeszáll."
"immár egy évtizede, a sztyeppei civilizációban gyökerező népek történelmével és utóéletével foglalkozom, és tiszta szívemből szeretem azt a hatalmas örökséget, azt a gyönyörű civilizációt, amelyben mi, magyarok is gyökerezünk, meganynyi más rokonunkkal együtt. Ezáltal érezhetjük magunkat egy közösségbe tartozóknak a szkítákkal, a hunokkal, az avarokkal, a mai sztyeppei népekkel, például a kazakokkal, mongolokkal, de megannyi más, ma már más körülmények között, sőt máshol élő néppel, például bizonyos mértékig a hunzakutokkal, rádzsputokkal vagy az azóta – hozzánk hasonlóan – szintén jelentősen átalakult gazdasággal bíró ujgurokkal, áttételesen akár a magarokkal is; amellett, hogy megtartjuk közösségtudatunkat nyelv- (és nemcsak nyelvi) rokonainkkal, például az északkeletre szoruló vogulokkal (manysikkal), és többek között a mordvinokkal is, végezetül nem zárjuk ki a közösségtudatunkból a magyarságba olvadt nem sztyeppei eredetű etnikumokat és néptöredékeket sem. "
