Azt értem, hogy van egy képlet (Híd), láttam is a képletet, és azt is értem, hogy a 200.000,- --> 8.000,- lehet reális, csak számolás kérdése (Axióma).
De továbbra sem találom a választ arra a kérdésre, hogy a SZÁMOLÁS miért így zajlik. Az inflációs hatást miért a PÉNZINTÉZET érvényesíti a nekem kifizetett összegen? Hiszen az infláció attól függetlenül fennált, hogy ők léteznek-e vagy sem, és adott időszak alatt a pénz attól függetlenül romlott, hogy ők léteztek-e vagy sem. Ők használták a pénzem, a hozamra oly módon tartok igényt, hogy az inflációs hatást a pénztár ne kérje rajtam számon. Majd szembesülök odakint a piacon az inflációval akkor, amikor a TV-t drágábban tudom megvenni.
Sarkítva, egyszerűsítve, ha egy befektetésnél 10% a kamat (hozam), és közben 10 % volt az infláció, akkor a reálhozam 0%. De ez nem azt jelenti, hogy a bank nem fizet kamatot (hozamot), HANEM azt jelenti, hogy a futamidő végén felveszem a kamattal növelt pénzem, DE ez a boltban nem fog többet érni ahhoz képest, mint amikor betettem a bankba, hiába kamatozott. Viszont ez a "meglepetés" nem lehet a bank és a köztem fennálló viszony tárgya, csakis az "én és az élet közt fennálló", másik "viszonyé", azaz, hogy értelmes ember módjára megértem és felfogom az infláció létét, természetét.
Ha nem teszem be a pénzem sehová, akkor is romlik. És akkor? Jön az APEH? Hogy romlott a pénz, ezért köteles vagyok befizetni 5%-ot, ami lefedi az inflációt? Ugye hogy nem. Akkor a manyup (vagy bank) miért vonja le ezt?
1. az allami nyugdijkasszaba megy a normal hozam (sot, az a kiegeszito 2%-rol is odamegy, ami ugye netto lopas); de a normal toket logikus hogy jelenertekben akarjak bevinni, hiszen a nyugdijigerveny is (elvileg) jelenertekes; a 200e hozambol 8e is lehet realis, ez mindossze szamolas kerdese (ha 98-ban fizet valaki 1x be 100e Ft-ot, akkor idenre siman tobb mint 200e a hozama, realhozama meg alig lathato meg (szumma, nem e'ves) 5% eseten is.
2. gyenge forint: akkor lenne igazad, ha valsag _elott_ vett _devizarol_ (vagy deviza papirokrol) lenne szo, de itt nem errol van
Valoszinuleg a gyenge forint eppen forditva erdekes: azert gyenge, mert nincs ra kereslet, es mivel a forintra nincs kereslet, igy a forintban levo ertekpapirokra sincs kereslet, tehat az aktualis elszamolasi erteke ettol alacsony. (Nem vagyok szakember, tevedhetek!)
Mas kerdes, hogy gyanithatoan a Fidesz fog lepni meg valamit annak erdekeben, hogy feb. 28-an konkretan minden manyup nyilvantartott vagyona (portfolioja) minel kevesebbet erjen. Siman megerne erre fogadni a tozsden, mert a penz nagy resze allampapirban van, es ez egyreszt igazolas lesz neki, hogy ugye hogy eltozsdeztek megis, masreszt meg ugyebar nem eltozsdeztek csak a papirt amiben van atmenetileg leertekelik, az allam megkaparintja, aztan rendbehozza a forint renomejat valamennyire, na akkor meg mar tobbet fog erni es annyiert adja el, de nem kell kifizetnie a realhozamot.
Van egy képlet a mnyp-törvény végén, amivel számolják a reálhozamot. Minden hónapban veszik a pénzt, amit jóváírtak a számládon, és felszorozzák az azóta eltelt inflációval. Az így kapott, inflációval felszorzott havi összegeket összeadják, és kivonják az aktuális egyenlegedből. Ami marad, az a reálhozam.
Egy másik fórumra is beírtam, de ennek a topicnak is ugyanaz a témája, hát ide is elküldöm.
Egyszerűsítve, nézzük a következőt (és a végén felteszem a kérdést):
Tegyük fel, hogy a boltban van egy TV 100.000,-ért.
Tegyük fel, hogy a pénzem is megvan rá (100.000,- Ft).
Tegyük fel, hogy inkább beteszem a bankba, mondjuk 10 %-os kamatra.
Ezek után csak a pénz felvétele után tudom megvenni a TV-t .
Bemegyek a bankba, boldogan felveszem a 110.000,- Ft-ot.
Ezzel a pénzzel boldogan bemegyek a TV-boltba, és megveszem a TV-t.
Igen ám, de 1 év alatt az infláció miatt a TV ára 105.000,- Ft lett. Azaz, a 10.000,- Ft kamatból csak 5.000,- Ft marad.
Ezzel azt akartam megmutatni, hogy egy befektetés során már attól is elszenvedem az inflációt, hogy a kamatozási időszak alatt inflálódtak a termékek. De ezt NEM a bank vonja le tőlem, hanem kifizeti a 110.000,- Ft-ot, és csinálok vele amit akarok.
Én úgy gondolom, hogy a manyup is egy olyan pénzintézet, ami az általam befizetett pénzből többet csinál.
És most a kérdés. A hírek szerint a reálhozamot úgy számolják ki, hogy a teljes hozamot lecsökkentik a megfelelő időszakok inflációs rátájával. A fenti példával összevetve ez hogyan lehet? A teljes hozam vásárlóértéke már eleve rosszabb, mint a megelőző időszakokban volt, azaz eleve kevesebbet tudok belőle vásárolni, épp ezért nem értem, milyen alapon vonja le tőlem a különbözetet még a manyup is. Így duplán szenvedem el a pénzromlást, nem? És hogy hová kerül ez a különbözet, az is jó kérdés. Marad a manyupnál? Vagy azt is elviszi az állam? Csak megjegyzem, egy kollégám a 202.000,- Ft teljes hozamból (tehát a hozamból, nem a teljes befizetésből) 8.000,- (!) reálhozamot kap (amint azt a nyugdíjpénztár alkalmazottja telefonon elmondta neki). Kié lesz az a 194.000,- Ft? És főleg, miért nem a kollégámé?
Más.
Ez lehet, hogy hülye kérdés lesz, lehet, hogy fordítva ülök a lovon, de én egyelőre nem látom a logikai bukfencet az okoskodásomban (vagy nem értem a manyup működését).
Ismert tény, hogy az exportőrök (itt azok a termelők, akik devizában szerződnek külföldi megrendelőkkel, de itthon forintban költik el a bevételüket), akkor járnak jobban, ha GYENGE a forint, hiszen akkor az elvégzett munka devizában kifejezett értéke Ft-ra átszámolva magasabb lesz.
Hasonlóan a pénzátváltás esetében, a befektető akkor jár jobban, ha akkor vett devizát (azaz fektetett be), amikor erős volt a forint, és akkor váltja vissza Ft-ra, amikor gyenge a forint, hiszen nagyobb számmal kell megszorozni a birtokában lévő devizaösszeget.
A manyup hozamoknál pedig azt mondják, hogy most azért alacsony a hozam, meg minden más, mert a gyenge árfolyamból ez következik. De hiszen a forint most gyenge. Nem pont most lenne annak az ideje, hogy a hozam és bármi hozadék többet jelentsen Ft-ban kifejezve? Hiszen fordított esetben (amikor ÉN veszek fel hitelt egy banktól), a bank is akkor kap vissza többet, ha gyenge a forint (ld. lakáshitelek törlesztője).
Remélem vki végig bírta olvasni, és még okosat is tud rá mondani. Kösz.
Ha fix időre szóló járadékot kérsz, akkor azt örökölheti az örökös. Ha két életre szólót kérsz, azt is. Van többféle verzió, amire piaci igény van, azt - feltételezem - megcsinálják. Nyilván az életre szóló és nem örökölhető (állami nyugdíjhoz hasonló) változat fizet a legtöbbet, egy két életre szóló, az élettárs által tovább vihetőnél a havi járadék lényegesen kisebb lehet. Ha van egy 16 éves eltartott unokád, és szeretnéd, ha minimum 25 éves koráig mindenképpen kapna pénzt, akkor is, ha te meghalsz időközben, lehet kérni fix időre szólót, pl. 10 évre szólót, és akkor a kedvezményezett mindenképpen kapja havonta a pénzt.
Örökjáradék esetén az aktuáriusok kiszámolják, hogy kb. mennyi ideig kell folyósítani. Ha kevesebb ideig éltél, akkor a maradványösszeget megkapja a kockázatközösség. Ebből kap hosszabb ideig az, aki átlag feletti. Megfelelően nagy kockázatközösség esetén elég jól számolható.
Pénzügyileg ezt úgy kell elképzelni, hogy ha mondjuk van egy millió forintod, és azt beteszed a bankba évi 10%-os kamatra, akkor neked ez az egymillió forint egyenértékű egy évente 100 ezer forintot fizető örökjáradékkal.
Én úgy tudom, hogz egyösszegben akkor veheted fel, ha 180 hónapnál rövidebb ideig voltál pénztártag. Ha hosszabb ideig, akkor már csak járadékszolgáltatást kérhetsz. Persze nem vennék mérget arra, hogy ez a szabály változatlan marad.
Örökölni a felhalmozási időszakban lehet. A járadékszolgáltatási időszakban tudtommal nem. (Pontosabban van olyan járadékforma, amelyben, ha korán meghal a tag, akkor a kedvezményezett kapja tovább a járadékot.) Persze nem vennék mérget arra, hogy ez a szabály változatlan marad.
Ugye jól tudom, hogy ha kötelező magánnyugdíj-pénztári tag maradok, akkor nyugdíjazásomat követően a pénztárnál lévő megtakarításomat egy összegben is felvehetem majd, valamint hogy a megtakarítás örökölhető függetlenül attól, hogy adott esetben mikor halok meg?
Teljesen reális a reálhozam, ezt mindenki tulremélte. És ez még csökkenni is fog, naponta fog változni, hiszen az MNYP-k nem ugy szállnak ki a papírjaikból, ahogy tervezték, plusz a tőzsde és más papírok piaca ( pont az esetleges beváltások miatt ) is lenyomja a reálhozamot. Ez egyébként nem az ő hibájuk vagy működésük kritikája, ez a beszántásuk bejelentésének hozománya.
Sziasztok tud valamit valaki az Évgyűrükről ???kinek van ott pénztára??mert én ott vagyok ésegy hete nem érem előket márirtam nekik hogy feljelentemőket!!nem tudom mivan pénzemmel mit tegyek ha továbra sem érem előket??
2009. január 1-jén átváltották az egyenlegeket befektetési egységekre (az OTP-nél és az ING-nél korábban) úgy, hogy 1 Ft = 1 befektetési egység. Azóta ezeknek az egységeknek az árfolyama változik, ez mutatja meg, hogyan teljesít a portfólió.
Kb. úgy működik, mint a részvényárfolyam, pl. 1 forint a névérték, az árfolyam meg lehet több és kevesebb is.
A reálhozamodat ebből nem lehet kiszámítani, hiszen a korábban elért hozam+tőke együttesen lett beváltva 1 forintos befektetési egységekre, az azóta befizetett pénzből pedig nem 1 forintos, hanem mindig az aktuális értéken vásároltál befektetési egységeket.
Azt javaslom, hogy válaszd valamelyik nagyot, ahol többféle portfólió van, azokat profin kezelik, és ha változtatni szeretnél a kockázaton, házon belül megteheted. Ha fontos, hogy naponta lásd az árfolyamot, akkor olyat válassz, amelyiknél azt is közlik. Ezek azok: http://apps.pszaf.hu/penztarfolyam/DailyList.aspx?penztartipusid=1
(Lehet, hogy a Honvéd zárt kassza, és ha nem vagy katona vagy hozzátartozó, nem tudsz majd belépni.)
Az, hogy a belépésnél vállalsz valamekkora havi befizetést, csak egy formaság, később akkor és annyiszor változtathatsz, ahányszor csak szeretnél. Írj be pl. havi 5 ezret, és kész. Semmi jelentősége ennek, úgyis annyit fizetsz minden hónapban, amennyit jónak látsz. Ha a minimumot beteszed, ez 1-2-3 ezer forint havonta, akkor nincs gond. Ha nem teszed be, akkor előfordulhat, hogy elkezdenek pénzt vonni a működésükre a felhalmozott hozamból, esetleg kizárnak a pénztárból.
Azt szeretném kérdezni, hogy mennyire lehet azzal számolni amit az interneten találtam a magánynyugdíjszámlámon?
Allianz nál vagyok, növekedési portfólión és 2011. 01.01. -én az áll , hogy napi egyenleg 802.193 db (mert a befektetési egység db. számban van megadva) - forintban pedig 1.101.269. ft. Most ez mit jelent pontosan? A kettő különbsége az a reálhozamom és kb. ezt foglyák kifizetni? Mert én kaptam egy levelet még tavaly decemberben a mny-tól amiben viszont az állt, hogy az " ön egyenlege dec. 15-én . 1.072.139. ft . Az Ön reálhozama október 31-én 81.766 Ft (amely a kifizetés időpntjáig változhat a pénztári hozamok és az infláció függvényében) Na már most ez a 81.766 ft - az nagyon kevés szerintem! 12 éve vagyok tag több mint 1. mó ft-nak csak ennyi lenne a kifizethető hozama, vagy az amit jelen pillanatban a neten látok. Mert ugye az majdnem 300.000 ft jelen pillanatban az már egy kicsit jobban hangzik. Telefonon hiába érdeklődöm órák alatt sem veszik fel a telefont. Ki ért ehez?
önkéntes nyugdíjpénztárba szeretnék belépni (indok: kapok némi pénzt, amit vagy ide teszek, vagy nem kapom meg:)).
melyik pénztárt javasoljátok? néztem a pszáf-os oldalt,próbáltam kutatni a fedezeti százalékokat, és a működési költségeket, de nem nagyon jutottam előre.
a másik problémám, hogy belépéskor meg kell mondani, hogy mennyi havi befizetést vállalok. ez miylen hosszú időre szól? ha év közben munkahelyet váltok és már nem lesz lehetőségem önkéntes nyugdíjpénztári befizetésre, akkor ezen lehet változtatni?
Középiskolákban 2000 óta szerepel a gazdaságismeret modul a társadalomismeret tantárgyon belül. Igaz, ez alapvetően csak a gimikban van és csak nagyon kicsi óraszámban, de az általad, általatok felsorolt fogalmak a tananyag részei. Bár és ez is igaz, sok helyen csak papíron.
Abban egyetértek, hogy sokkal komolyabb pénzügy oktatás kellene. Az, hogy ennek a bankok és más pénzügyi szolgáltatók tényleg örülnének-e, abban nem vagyok biztos. Ugyanis az ismerethiánynak ők jelenleg szerintem haszonélvezői.
Ami a konkrét esetet illeti:
- értem, hogy a nettó befizetésen számolt hozammutató az jelzi pontosan az alapkezelő teljesítményét, de engedtessék meg, hogy mint tagot engem az összesített teljesítmény érdekeljen elsősorban.
- egyébként pedig, ha azonosak a levont díjak, akkor ugye a buttó költségekkel számolt mutató is remekül alkalmas az alapkezelők összehasonlítására.
- Az, hogy azonosak a levont díjak, az egyébként a manyup rendszer egyik anomáliája volt, mert a törvényhozók naiv elvárása az volt, hogy a díjak mértékében majd versenyezni fognak a pénztárak. Ehelyett egy-két kivétellel mindenki szemrebbenés nélkül levonta a törvényi maximumot.
Mivel egyseges volt a levont dij, es a lenyeg egyreszt az egyes manyup-ok kozti osszehasonlithatosag (az megvolt), masreszt meg a befektetesi hozamat a befektetett penzbol szamolva tudjuk csak realisan masik befekteto teljesitmenyevel osszehasonlitani (jo-e az alapkezelo, aki nem a manyup maga), ezert ez jelen esetben teljesen megfelelt. Bar ertem mit mondasz, egyet nem ertek. [Ha csak siman ertekpapirszamlat nyitsz eyg bankban, annak siman van nem is kicsi koltsege, es akkor me'g nem is segitenek hogy hogyan lesz jobb befektetned.]
Egyszeruen nagyon hianyzik a penzugyi oktatas, mar altalanos iskolatol kezdve. Nalunk anno kulon otost kapott aki tortenelembol az ujkornal megmondta, hogy mi a profit es a mehrwert kozott a kulonbseg, ami pont ugyanezt feszegeti: mas a munkavallalo es mas a munkaado szemszoge, es a sajat szempontjabol meg azt is mondhatjuk hogy mindkettonek igaza van (bar ott is a m.vallalonak kevesbe). Sok-sok ilyet kene latni, meg penzugyi fogalmakat magyarazni, mar alsoban is.
Nézd, a bankoknak az az érdeke, hogy a "papíron" jól mutassanak a hozamok, tehát ők természetesen olyan módon fogják ezeket számolni, hogy lehetőleg minél kevesebb költség legyen benne. Az ügyfélnek meg az az érdeke, hogy a költségek is "képben legyenek", mert az ő szempontjából az mutatja meg, hogy tényleg megéri-e a befektetés. (Gondolom, ha Te befektetsz pénzt, Téged is a teljes befizetésedre vetített hozam érdekel, nem?) Az, hogy az állam miért hagyja, hogy a sztandard mutatók inkább a bankok szájaíze szerint legyenek definiálva, az egy messzire vezető kérdés.
Egyébként meg, ahogy Te is mondtad, a bank az egy tészta (sok termék, sokfajta szolgáltatás), a nyugdíjpénztár meg egy másik (egy nagyon jól definiált, körülhatárolt szolgáltatással). Az előbbinél többé-kevésbé megértem és elfogadom a bonyolult díjstruktúrát (bár ott is az olyan bankokat preferálom, amelyek kevesebbet "trükköznek"), az utóbbinál viszont ezt nem tartom indokoltnak. Itt szerintem elég egyértelmű, hogy a tag szempontjából a bruttó költségekre számolt hozam mutatja meg a pénztár tényleges teljesítményét.
Persze ez mellékszál, mert a poszt mondanivalója az, hogy az eredetileg a tag hátrányára belőtt szabály kivételesen a visszájára fordult. Avagy "aki másnak vermet ás...", ugye. Bár az egész sztorit tekintve ez azért sovány vigasz.
Ez csak latvanyilag van igy, ahogy mondod (lasd meg a bank szerepe mint standardizalt termekeken keresztul kozvetites a kolcsonfelvevok es befektetok kozott), de csak latvanyilag fizetsz "ezert" vagy "azert". Tok mind1, hogy most alacsony kamatot ad (onnan veszi le a sapot), vagy szamlanyitasi dijat fizettet, vagy havonta fizetsz, a lenyeg az, hogy az osszes bentlevo penzre vetitve a koltsegei es nyeresege ki vannak fizetve. Aztan vannak akik a nyertesei, vannak akik vesztesei a rendszernek (pl. hitelkartya kesedelembe esok vs. a visszaterites miatt netto nyeresegben levok). Igy is bonyolult a dijrendszeruk, mert valamennyire igazsagosnak kell erezzek az ugyfelek is. A manyup-ban viszont 1 fele termek van, azt lehet egyfelekeppen sapolni. A mertekkel lehet vitatkozni, de hogy a dijat nem kell a hozamba szamolni, az mindenhol adott (az EBKM-ben sincs benne...)
Persze, eletbiztinel is ezt csinaljak (csak ott nagysagrendekkel durvabb a levonas, az adokedvezmeny alig hozta vissza, csak me'g garancia se volt ra). A brutto befizetesre nezve nyilvan negativ a legtobb realhozam, de ez a legegyszerubb bankszamlara (lekotott betetre) is igaz, mert ott meg (altalaban) szamlavezetesi dijat kell fizetni...
