Köszi.. már kideritettem a neten rákerestem a típusára. ma ki mentem a rendőrséggel,jegyzőkönyv stb.. értesitették a tűzszerészeket. kb 1 hónap mire kijönnek mert nem közvetlen lakóköenyezetben van. addig mi lesz vbele? ott vannak most is érintettlenül, egy rendőrségi szalaggal körbevéve. Esetleg ha valaki arra jár ellopja,vagy a gyerekek el kezdik dobálni,stb.. még bele gondolni is rosz:(
"Több mint 650 sírt tártak fel eddig, ami lehetővé tett bizonyos pontosításokat korábban már megfogalmazott elméletekhez. Ti. most már a kutatott temetőrésznél három populáció egyidejű temetkezése különíthető el: az avar, a „táglás” és egy keresztény népesség is."
...
"Külön problémakört nyitott az a 70 darab római agyagtégla-töredék, amelyen rávésett menóraábrázolások, illetve egyéb zsidó(-nak vélt) jelképek (sófár, etrog, luláv, illetve néhány írásjel is) voltak. Mivel a temetőnek ez a része különösen megbolygatott volt, lehetetlen volt a tégladarabok primáris, síron belüli helyzetét megállapítani. In situ a 21-es sírban 3, a 230-as sírban 1, a 231-esben 1, a 256-os sírban két ilyen tégladarab volt, a többit szétszórva találták meg, illetve feldúlt sírokban."
...
"Bár a csontvázak antropológiai vizsgálata eddig csak az avar részre terjedt ki, a felületes összehasonlítás arra engedett következtetni, hogy a néhány in situ talált téglatöredékhez rendelhető csontvázak antropológiai szempontból különböznek az avartól. Utóbbinál az észak-mongolid rassz dominált (bár nem jellegzetesen avar, de hát tudjuk, hogy az avar sem volt etnikailag homogén népesség)."
Szemétszedés közben különös leletekre akadtak az erdőpásztorok a Sóstói-erdőben. Természetesen azonnal értesítettük a Jóska András Múzeum régész szakértőit. Csakhamar kiderült: nem akármilyen leletekről lehet szó!
Az általam linkelt cikkben is voltak képek. Mivel olvastam a cikket és láttam a képeket nem kell bizonygatnod a menórás falazótéglák létét, de mivel több egymást követő népesség is temetkezett a helyen, nehéz egyértelmű képet alkotni arról, hogy kik is használhatták ezeket a téglákat.
Sajnos erről többet nem tudok, így egyelőre elfogadom az Altheim által leírtakat.
Pontosítok. Azt, hogy Taima 300 körül romokban hevert, tehát a VI. században élt arab költő Imrul Kaisz nem járhatott ott, Uwe Topper írta, nem Altheim.
Én csak annyival tudok többet, hogy 2009-ben cikk jelent meg Taima 4-6. századi régészeti leleteiről, tehát Topper felvetése alaptalannak tűnik. Bár a cikk szövegét nem találtam, de hátha te ügyesebb leszel: :)
"Ricardo Eichmann: Archaeological Evidence of the Pre-Islamic (4th to 6th cent. A.D.) Period at Taymā’. In: J. Schiettecatte & Ch. Robin (eds.), L’Arabie à la veille de l’Islam. Bilan clinique. Actes de la table ronde tenue au Collège de France les 28 et 29 aout 2006. Paris: 55–69."
(Egyébként nem véletlen névazonosságról van szó. Az elismert régész tényleg Adolf Eichmann fia.)
Oké, de akárhogyan is nézem ezt a táblázatot Honorius neve előtt akkor is 1-es áll.
Ha viszont a Honorius előtti császárok nevei előtt álló számokat összeadom, akkor 107, ha az utána lévők nevei előtt álló számokat összesítem, akkor pedig 17 adódik. Dereng már milyen hibára akartam utalni? :)
Topper Altheimre hivatkozva ezt írta. Többet nem találtam...
Az lehetséges, mint más esetekben is, hogy egy odahagyott települést újra "használatba vesznek", ekkor viszont kimutatható úgy az előzmény, mint az üresség, és az utódlás. Sajnos erről többet nem tudok, így egyelőre elfogadom az Altheim által leírtakat.
Heribert Illig, Klaus Weissgerber: Magyarok a kitalált középkorban
121. oldal
"Huszár a lelőhelyek szerint ábécé-sorrendbe rendezte az érméket és etnikailag meghatározott minden sírhelyet (szarmata, germán, avar és honfoglaláskori sírok). Ezen érméket az etnikailag meghatározott sírok császárok szerinti időrendben adjuk közre.
....
A császárnevek elé a feleségek érmeszámát is tartalmazó összegeket írtunk, itt figyelmen kívül hagyva, hogy Huszár néhány esetben több érmét is megadott."
Több mint 650 sírt tártak fel eddig, ami lehetővé tett bizonyos pontosításokat korábban már megfogalmazott elméletekhez. Ti. most már a kutatott temetőrésznél három populáció egyidejű temetkezése különíthető el: az avar, a „táglás” és egy keresztény népesség is.
Lényege, hogy a korábbi Imrul Kaisz költő is volt.
Az első Imrul Kaisz költőségéről nem tudok. Az való igaz, hogy állítólag mindketten egy jemeni törzsből származtak, de ennél azért több kellene az azonosság igazolására. (A VI. századig uralkodó Lakmida-dinasztiának egyébként volt még egy másik Imrul Kaisz nevű tagja is, az első Imrul Kaisz unokája.)
Ugyanígy a második is ott halt meg. [Mármint Bizáncban.]
Az első Imrul Kaisz állítólag II. Constantius segítségében bízva lett keresztény és Szíriában, Damaszkusztól 100 km-re délre találták meg a síremlékét 1901-ben francia régészek.
A VI. századi költő állítólag megfordult Bizáncban Justinianus császár támogatását keresve, a híradások azonban halála helyét Ankara környékére teszik.
A VI. századi költő állítólag barátja volt a Taimában uralkodó zsidó királynak, viszont a város kb. 300-tól romokban hever.
Taimában nem uralkodott semmiféle zsidó király, bár zsidó közösség létezett és a költő Imrul Kaisz állítólag tényleg megfordult az oázisban.
Ki szerint hevert romokban Taima 300-tól? Az utazó és történetíró al-Bakri a XI. században még úgy írja le mint fallal körülvett vagyonos helyet.
A nevek előtti számok a feleségek érmeszámát mutatják a leírás szerint. Maga a táblázat kissé zavaros amúgy, viszont a további leírás egyértelműen arról szól, hogy az avarnak tulajdonított sírokból került elő 109 Honorius érme, és csak 17 az őt követő időszakból. Weissgerber a Huszár-féle Münzkatalogból vette az adatokat. (Látni kéne...)
------------
Egyszerű a magyarázat.
Nagyon sokszor hamis (az avarok részére kísebb értékű) pénzzel vagy érvénytelen pénzzel fizették ki a kagánokat.
Ha nem így lenne akkor nem kerültek volna a sírokba. Ugyanis kereskedelmi forgalomban nem tudták felhasználni, mert nem fogadták el.
"Kb. 70 sírban római kori eredetű, másodlagosan fölhasznált falazótéglát találtak, amelyekbe egy-egy, a zsidók vallási szertartásaihoz használt hétágú kandelábert, úgynevezett, menórát' karcoltak. A jelentés írója késő avar kori temető részének tartja a dunacsébi sírokat."
A kérdés itt is az: hogyan lehetne avar sír, amikor a kazárok vezetői a 8. század második felében vagy a 9. század elején vették fel a judaizmust, az avarok pedig már a 6. században itt voltak?
Persze a régész, tudása alapján belövi a sírokat avarnak, a témában szereplő furcsaságok ellenére, mert olyan jelleget mutat.
--------------
:-))
Zsidó kereskedők már a rómaiak idejében is és nemcsak akkor voltak a Kárpát- medencében.
A kereskedelem akkor is az ő kezükben volt.
Még biztosító társaságot is létrehoztak itt a Kárpát- medencében a római katonák számára.
Topper leírja a pénz feliratának jelentését. Ugyanilyen érme van fenn a neten, az amit bemutattam. Igaz, ahhoz képest hiányos.
Talán megtaláltam azt az érmetípust, amit Topper is leírt.
Michael L. Bates Roman and Early Muslim Coinage in Africa c. tanulmányában (más tanulmányokat is hozhatnék!) áttekinti és rendszerezi az Észak-Afrikában fellelt korai muszlim pénzleleteket és bemutatja azok fokozatos átalakulását a kezdetben későrómai és bizánci érméket alapul vevő érmékből sajátosan iszlám pénzekké.
Elolvastam és továbbra sem látom be, hogy ez ebben foglalt magyarázat és időrend miért ne lehetne elfogadható.
A hamisítvány a Herakliosz pénz, azt igyekszik utánozni. Ezen nincs olyan felirat, mint a másikon.
Miért lenne hamisítvány a Herakliosz-pénz?
Egyrészt vannak autentikus bizánci Herakliosz pénzek => másrészt vannak olyan korai iszlám pénzek, amelyek egyértelműen ezen pénzek kisebb módosításával (kereszt eltávolítása) készültek => majd mire az iszlám hódítás eljut Észak-Afrikába a bizánci figurák is lassan eltünedeznek az érmékről és maradnak az Allah mindenhatóságát hirdető szövegek. Melyik ezek közül a hamisítvány? Ki és miért hamisította?
Ebben a folyamatban semmi olyan kiáltó anomáliát nem vélek felfedezni, ami időugrásra utalna. Egyáltalán nem furcsa, ha egy új hatalom nem veret rögtön a korábban használatosakkal gyökeresen szakító érméket, és ha kezdetben a korábban széles körben forgó és elfogadott pénzekre épít.
Az arab-szakértő Topper Altheimtől idéz (Literatur und Gesselschaft im ausgehenden Altertum, I. kötet 115. old.)
Lényege, hogy a korábbi Imrul Kaisz költő is volt. Mindketten a jemeni Kinda törzsből származtak. Az első, a perzsa I. és II. Bahram vazallusaként uralkodott, majd Bizánc oltalma alá helyezte magát, keresztény lett. Ugyanígy a második is ott halt meg.
A VI. századi költő állítólag barátja volt a Taimában uralkodó zsidó királynak, viszont a város kb. 300-tól romokban hever. (Uwe Topper, 99. old.)
"1972-ben Dunacséb határában (ma Jugoszláviához tartozik) egy temetőre bukkantak. "Eddig 268 sírt tártak fel, amelyből 16 lovassír volt. Kb. 70 sírban római kori eredetű, másodlagosan fölhasznált falazótéglát találtak, amelyekbe egy-egy, a zsidók vallási szertartásaihoz használt hétágú kandelábert, úgynevezett, menórát' karcoltak. A jelentés írója késő avar kori temető részének tartja a dunacsébi sírokat."
A kérdés itt is az: hogyan lehetne avar sír, amikor a kazárok vezetői a 8. század második felében vagy a 9. század elején vették fel a judaizmust, az avarok pedig már a 6. században itt voltak?
Persze a régész, tudása alapján belövi a sírokat avarnak, a témában szereplő furcsaságok ellenére, mert olyan jelleget mutat.
