Egy nyugodt kisváros, nem pedig poros, mint ahogy azt egyszer egy TV(!) műsorban mondták. Nekem jó így. Ami kell azt elérem 30 km-s körzetben, ami a mai modern világban nem is távolság. Várpalotán pedig beülünk valahová a haverokkal, vagy megyünk 1 kört a városba, vagy bármi. Minden kis jónak örülni kell, nem pedig csak állandóan a rosszat kereseni...
bocs de erre is reagálnom kell.csatlakozzunk Fehérvárhoz.Öreghegy is nyugodt városrésze Fehérvárnak,Palota is az lesz.megspórolunk egy polgármesteri hivatalt,intézményeket,majd a Warvasovszkyék tudják a dolgukat aztán fejlesztik "Székesfehérvár Várpalota városrészét".sőt,a városközpont 26km-re lesz,még csak 30km-ert se kell menni.a mai világban a München-Várpalota 750km se távolság,Pest is 45perc kocsival.minden jónak örülni kell: mondjál nekem egy jót.egy példát.
nem kell állandóan a rosszat keresni: nem kell azt keresni,van az itt bőven,szinte kiabál.
én ezt irtam:"Shell egy valamit mondj,ami ötlet,amit fejlesztésre javasolsz! vagy bontsuk le Várpalotát,költözzünk be Fehérvárra,ha már úgyis ott kell dolgzni,ha már úgyis ott a multiplex,ha már úgyis ott költjük a pénzünket.irjuk ki: Várpalota élt 1350-2006,béke poraira"
ezt irtam,nem azt hogy költözz be Fehérvárra.sajnálom hogy magadra vetted.én 87 óta Fehérváron tanultam,dolgoztam.néha úgy mondom hogy Vár-Fehérvári vagyok.lehet hogy onnét ragadtam rám,hogy Palotát meg kell menteni mig el nem süllyed.15éve süllyed,és már nem sokáig marad a felszinen lépni kell.mindenkinek.balosnak és jobbosnak,mindenkinek egy az érdeke,hogy Palota fejlődjőn! sajnálom hogy Neked nem az.irod hogy itt születtél,palotai vagy.én is.nekem büszkeség hogy a családom 1696ban bizonyithatóan itt volt.ezért is gondolom úgy,hogy lépni kell.le arról az útról amin 1990 óta van a város.ez nem út.ez szakadék.
"Nem kérek a fideszes kavarásból, ami a városban és az országban is folyik."
ezt ugyan nem nekem irtad de én is reagálok rá.pedig nem vagyok fideszes.aki a fejlődést akarja Palotán lehet bármilyen:fideszes,szoci,komcsi,szdszes,keresztény és ateista,muzulmán és buddhista.mindegy milyen.egyet akarjon: élhető várost csinálni,ami fejlődik.Mór tudod miért fejlődik kedves Shell? mert félretették a pártellentéteket,és a fideszes polgármestert még a szocialisták is támogatják!
és a mszp-nél meg a fidesznél is nagyobb együtt a Mór Város Jövőjéért Egyesület
szava a képviselőtestületben.
ezt kéne végre megértenie Palotán mindenkinek.
amúgy még mindig várom a fejlesztési ötleteidet....
Köszönöm szépen reagálását az általam felvetettekre. Valóban nincs Lukács képviselő, ezért elnézését kérem mind Önnek, mind pedig Vámosi képviselőnek. Szerintem ne mossunk össze semmit Katona Úr! Nem kérek a fideszes kavarásból, ami a városban és az országban is folyik. Az enyém, az egy szubjektív vélemény a sok közül, még ha fájó is! Semmilyen információm nincs arra, hogy Ön, vagy Önök csak a pénzre mennének, vagy csak a hatalomra. Ez úgy együtt igaz, hogy pénz+hatalom(+?). Minden politikus mozgatórugója a hatalomra törekvés.
KEdves Exxon!
Írtad, hogy mért nem költözöm Székesfehérvárra vagy Veszprémbe? A válaszom nagyon egyszerű: Mert szeretem Palotát. Itt ismerem az emberek, itt élnek a rokonaim, itt élnek a barátaim, ismerőseim, itt születtem, ez az ÉN VÁROSOM. A maga módján. Egy nyugodt kisváros, nem pedig poros, mint ahogy azt egyszer egy TV(!) műsorban mondták. Nekem jó így. Ami kell azt elérem 30 km-s körzetben, ami a mai modern világban nem is távolság. Várpalotán pedig beülünk valahová a haverokkal, vagy megyünk 1 kört a városba, vagy bármi. Minden kis jónak örülni kell, nem pedig csak állandóan a rosszat kereseni...
azt tudom pl hogy Tés esetében a Balatonfelvidéki Nemzeti Park illetékese nem engedélyezte a szélerőműparkot.minden egyéb engedély megvolt.remélem előbb utóbb felelősségre lesz vonva az az illető,akin megbukott a tési szélerőműpark.
nonszensz,hogy egy nemzetiparkon bukik meg egy környezetvédelmi beruházás.
Az inotai is csak azért van,mert a Bakonyi Erőmű Rt. saját területén áll.oda nem szólhat bele senki.
hát ha csak ez lenne a legkisebb baklövés Palotán......
szélerőművekről mi a véleményed Ancsa? én 50-100db-ot eltudok képzelni Palotán,4-5db pl simán megtermelné a közvilágitás+fűtőmű+a közintézmények áram szükségletét
Persze, nem is úgy gondoltam, hogy mekkora buli kínai üzletet csinálni, hanem az, hogy mekkora baklövés volt nekik adni 10 évre. A régi bérlőket meg jól kidobták (pl. Pintér Fotó).
elolvastam:) nekem az jön le,hogy nem igazán frissitik az oldalt.a gazdája,tulaja,aki megvan bizva a honlap fejlesztésével.50000forint bér,mikor 62500forint a minimálbér.
nekem a www.mor.hu oldal tetszik és követendő példa.számtalanszor leirtam de ott tudnak valamit
Exxon! Ajánlom figyelmedbe a http://vippark.hu/ oldalt, különösen a Tulajdonosok, Bérek és az Ipari hagyományok fejezeteket. Remélem, minél többen elolvassák, és elgondolkodnak egy kicsit. Feketén-fehéren le van írva, hogy a városvezetés kívül érzi magát a munkahelyteremtés problémáján. AZ már csak hab a tortán, hogy törvénytelen összegű bért kínálnak, amiért fel is lehetne jelenteni őket.
nézd Ancsa,ennyi munkanélkülivel,ennyi kevés pénzű ingázóval nem is csodálom hogy becsődöl néhány üzlet.
a helyi vállalkozások megerösődésének útja pedig úgy menne,mint egy fehérvári ismerösőmé: 93-ban elkezdte épitgetni a maga kis takaritó bt-jét.először voltak 4-5-en,aztán 15-en,25-en,stb.aztán már önállóan el tudtak vállalni egy nyugati céget a Sóstói Ipari Parkban.aztán már kettőt.jelenleg 200 alkalmazottja van.
igy képzelem el itt is a helyi vállalkozások megerősödését: ha idetelepitünk 5-10 közepes gyártócéget,azoknak szüksége lesz takaritó,örzővédő,kommunális,elektromos-gáz,épületgépészeti,kertészeti beszállitókra.
Palotán nincs bevásárlóközpont, ez kétségtelen. Annyira azért szerintem toleránsnak kell lenni, hogy nem kívánjuk meg a laikus emberektől a szakszerű definíciók ismeretét. Persze, nem helyes bevásárlóközpontnak nevezni az üzletközpontokat, de a legfontosabb a tény: Palotán sem az egyik, sem a másik nincs.
Apropó: mit szóltok ahhoz, hogy a Táncsics utcai kínai megválik egy-két üzletétől? Falussy úr sikertörténetként tálalta a 10 évre bérbe adást, aztán tessék, már be is fuccsolt Jing-Jang barátunk. Bezzeg a palotai vállalkozók felújíitották volna az épületeket - igaz, valamivel kevesebb pénzt kínáltak tíz évre. A város vezetőinek semmi érzéke a jó értelmben vett pozitív diszkriminációhoz. HELYZETBE KELL HOZNI A PALOTAI VÁLALKOZÓKAT, HOGY MINÉL TÖBB PALOTAINAK ADHASSANAK MUNKÁT! HÁNY PALOTAI VÁLLAKOZÓ VESZ RÉSZT A RÁCZ-FÉLE KÓRHÁZ ÉPÍTÉSÉBEN?
Ancsa a mai Naplóban éppen a leendő sümegi plázáról van cikk.véleményem szerint nem fantazmagória egy pláza Palotán,főleg ha az EU és magyar "plázaátlagot" összehasonlitjuk.az EU-ban 4000 pláza van,Magyarországon 25.az EU átlag dollár/négyzetméter 45dollár,a magyar 110dollár/négyzetméter.ez a vásárlók költését jelenti/négyzetméterenként.az USA átlag 37dollár.tehát még van mit épitkezni:)
néha nincsenek Palotán tisztában a kereskedelmi fogalmakkal,és ezért "bevásárlóközpontokat" emlegetnek.
akkor nézzük a bevásárlóközpontok fogalmát:
"A kiskereskedelmi üzleteket számos tényező, pl. az eladótér és a funkciók alapján is lehet kategorizálni, definiálni. Az eladótér területe alapján is sokféle kategorizálás képzelhető el az adott terület jellemzőitől függően. Egy lehetséges csoportosítás a következő:
Kis élelmiszerbolt (100 m2-nél kisebb eladóterű, általános élelmiszerüzlet)
- garázsbolt (50 m2-nél kisebb eladóterű, főleg élelmiszer kereskedelemmel foglalkozik) - kényelmi üzlet (éjjel-nappal, hétvégén is nyitva tartó, lakóhelyhez közeli) - élelmiszer szaküzlet (valamire specializálódott, pl. tejbolt, pékség) Szupermarket (100-2500 m2 közötti eladóterű, általános élelmiszerüzlet) - kis szupermarket (100-200 m2 közötti eladóterű, részben önkiszolgáló, általános élelmiszerüzlet) - közepes szupermarket (200-400 m2 közötti eladóterű, elsősorban önkiszolgáló jellegű, általános élelmiszerüzlet) - nagy szupermarket (400-2500 m2 közötti eladóterű, háztartási cikk, vegyi áru is) Hipermarket (2500 m2 feletti eladóterű, élelmiszer mellett jelentős arányban nem élelmiszer jellegű termékeket is forgalmaz)
Funkciók alapján a következő sajátos bolt típusokról, diszkontokról beszélhetünk:
- hard vagy kemény diszkont (raktárszerű, költségtakarékos forma, gyűjtőcsomagolások, szűk választék, azaz kb. 600-1000 cikk, korlátozott friss áru, pl. Penny Market, Profi) - soft vagy puha diszkont (szélesebb választék, 1000-2000 árucikk, friss áru is, igényesebb berendezés, magasabb árak, pl. Plus, Jééé boltok) - Cash-and-carry (Alapvetően nagykereskedelmi értékesítési forma, "fizess és vidd", nagykereskedelmi cégek találták ki a hatékonyság növelésre. A kiskereskedelem, illetve más felhasználók, nagyfogyasztók számára teremt egyszerű körülmények közötti, nagy raktárból, széles áruválasztékból történő beszerzési lehetőséget.)
Az is megkülönböztetheti az egyes üzleteket, hogy milyen árakat alkalmaznak a vevők "oda-édesgetésére". Kétféle árazási stratégia említendő a szuper- és hipermarketek, üzletláncok esetében: - magas-alacsony árazás (termék árérzékenység, keresztfinanszírozás), illetve - EDLP (every day low pricing - mindennap alkalmazott alacsony árak, elkötelezett kemény diszkontáló, szigorú költség kontroll).
A nagyméretű kereskedelmi láncok és az óriási bevásárló- és szórakoztató központok társadalmi megítélése összetett és sokféle. A köztudatban sokszor keveredik az üzletlánc, hiper- és szupermarket, valamint a bevásárlóközpont fogalma, pedig gazdasági szerepük és versenypolitikai értékelésük eltérő. A bevásárlóközpontok olyan (egyes meghatározások szerint 6000 m2-t meghaladó) nagy alapterületű, sok és sokféle üzlethelység kialakítására alkalmas létesítmények (általában kb. 20 %-os élelmiszer részlegek aránya), amelyek egy vagy több tulajdonosa, befektetője, beruházója az üzlethelyiségeket bérbe adja, ritkábban eladja. A nagyméretű, multinacionális kiskereskedelmi vállalkozások gyakran jelen vannak ezekben a központokban, és mellettük sok más "kisebb" kiskereskedő, sőt számos szórakoztatóipari vállalkozás is. Bár a látogatók, illetve a vásárlók szemében népszerű komplexumokban folyamatosan növekszik az üzlethelyiségek iránti igény, egyre több a probléma, az érdekellentét a bérleti szerződések feltételeivel kapcsolatban, valamint a telítettségi, kihasználtsági jellemzők miatt. A bevásárlóközpontokat az angolszász standardok alapján városi (kb. 10-20 ezer m2), nagyvárosi (legalább 70 üzlettel, 30 ezer m2 alapterület felett) és regionális modellekre lehet felosztani."
Igen, tényleg a fideszes honlap cikkei vannak a BF-ben részben. Viszont az újságban semmi pártpolitika, semmi ,,szociosztás". A leírtak szerintem igazak. A városvezetés eredménytelensége TÉNY.
Kedves Ancsa!
üdvözöllek a fórumon!:)
a nyelvtudás téma akkor merült fel,amikor Palota jövöjével kapcsolatban fejtegettük,hogy az új városvezetésben szükség lesz nyelveket beszélő emberekre,akik akár
végiglátogatják Németország 33 ipari vásárát,expoját,hogy ide cégeket csábitsanak.
és felmerült,hogy a jelenlegi városvezetés hogy áll nyelvekkel kapcsolatban.nem a nyelvvizsgák számára vagyunk kiváncsiak,mert az még nem jelent feltétlen nyelvtudást.
Örülök, hogy van egy ilyen felület, ahol PAlota jövője a téma. Még akkor is, ha vannak ,,úgyselesszjobb-hívők" is :-)
Olvastam ShellSporttól, h Megyó-Fletó sok nyelven beszél, Orbán meg angolul dadog. Hogy ennek mi köze van Palotához, arra nem sikerül rájönnöm. A három úr közül valamelyik palotai talán? Vagy?
Gyapay Zoltán autóbalesetet szenvedett, melynek következtében hosszabb kórházi tartózkodásra kényszerült. Most már csaknem teljesen meggyógyult, dolgozik. Hamarosan visszatér a nyilvánosság elé, és természetesen készül a harmadik képviselői ciklusára.
www.mor.hu lehet olvasgatni,meg tanulni hogy kell várost fejleszteni.
"MÓRI ÉSZAK-NYUGATI IPARTERÜLET
1./ Iparterület kiterjedése: 48 ha ( 12 ha bővítési lehetőség)
jelenlegi kihasználtsága: 80 %
AFL HUNGARY Kft.
LEAR CORPORATION HUNGARY Kft.
HAMMERSTEIN Bt.
SEWS Hungary Kft.
ESMAR HUNGARIA Kft.
VIENNAPLEX Kft.
2./ Közművesítettség foka: összközmű (víz, szennyvíz, gáz, szilárd burkolatú út, csapadékvíz-elvezetés, közvilágítás) elektromos ellátást az ÉDÁSZ építi ki.
A városi önkormányzat döntése értelmében 2001. évtől kezdődően a négyzetméterár befektetőknek 3500 Ft/m2.
3./ Kizárólag környezetkímélő beruházás valósulhat meg.
A városban félezernél több a helyi vállalkozás, az északnyugati ipari zónában pedig német, amerikai, japán és spanyol cégek telepedtek le, s építettek fel a jelenleg már ötezer család megélhetését biztosító üzemeiket. (A munkavállalók fele móri lakos.)
A településrendezési terv által kijelölt 60 hektáros iparterületre részletes rendezési terv készült, mely alapján az önkormányzat több ütemben valósította meg a zöldmezős beruházások infrastruktúra fejlesztését.
(víz, gáz, szennyvíz, közvilágítás, úthálózat és csapadékvíz-elvezetés)
A 81-es számú főút Mór, Nemes utcai csomópontjának átépítésével a terület megközelít-hetősége megoldódott, közlekedési kapcsolata kifejezetten jónak mondható.
A területet nyugatról a Székesfehérvár-Komárom vasútvonal határolja, mely lehetőséget biztosít az igény szerinti vasúti kapcsolat kialakítására is.
A kijelölt területből 41 ha tulajdonosra talált, melynek 2/3-a már beépült, nem kevesebb mint 40 milliárd forint értékű beruházás valósult meg.
Elsőként 1992-ben az egykori német MICHELS Kábelkonfekcionáló Bt. (jelenleg AFL Hungary Kft.) vásárolt az önkormányzattól kedvezményesen 3,7 hektáros terü-letet a zöldmezős beruházásához, vállalva 800 munkahely megteremtését.
1993-ban a személygépkocsik üléshuzat gyártását célzó munkahelyteremtő beruházá-sához vásárolt a Keiper Recaro Hungary Kft. (később Lear Co.) közel 2 hektáros terü-letet.
Ugyanebben az évben szerzett tulajdont több mint 2 hektárra a Hammerstein Bt., aki autóalkatrészek, üléstartozékok készítésével foglalkozik.
A cég 2 alkalommal bővítette területét 3,5-3,5 hektárral.
1996-ban valósította meg az AFL a 3,2 hektárral, 1999-ben további 2 ha-ral bővített területen a kábelkonfekciónáló cég közép-európai logisztikai központját. A cég jelenleg közel 3.500 főt foglalkoztat.
Az üzemek építésének sorát 1999-2000. évben a SUMI-IMAG (jelenleg SEWS Kft.), valamint a számítástechnikai alaplapokat készítő spanyol ESMAR cég folytatta.
A móri ipari zóna fejlesztése folytatódik. Az értékesítésre előkészített 6.5 hektáros területen túlmenően, további 10 hektárnyi (még nem önkormányzati tulajdonú) szabad terület áll olyan munkahelyteremtő beruházások rendelkezésére, amelyek tovább öreg-bíthetik a város jó hírnevét."
"Székesfehérvár elkezdte a felkészülést az Európai Unió következő tervezési időszakára a 2007-2013 közötti időszakra.
„Székesfehérvár Megaprojekt 2007-2013” címmel Warvasovszky Tihamér polgármester és Schultz György kabinetigazgató szerdán délelőtt mutatták be a nagyszabású terveket tartalmazó gazdasági programot. Schultz György kiemelte, hogy ebben az időintervallumban várhatóan 15 000 milliárd forintnyi támogatás érkezhet az országba. A város fejlesztési elképzeléseiben 144,4 milliárdos beruházást fogalmazott meg, aminek az alapja a város 2001-ben elfogadott településfejlesztési koncepciója –hangsúlyozta a város polgármestere.
Székesfehérvár 2015-ig szóló Településfejlesztési Koncepciója és a tavaly elfogadott két évre szóló Gazdasági programja alapján határozta meg a beruházások céljait, ami a Székesfehérvári regionális Vállalkozási Alapítvány közreműködésével dolgozott ki. A beruházások tervezett költsége 144,4 milliárd forint, ami döntő részben EU-s forrás. Ezen beruházásokat tartalmazza a „Székesfehérvár Megaprojekt 2007-2013” című szerdán bemutatott tanulmány.
A technológiák városa
Székesfehérvár innováció-orientált gazdasági erőcentrum kell, hogy legyen. A Technopolis és a Campus oktatási központ létrehozásával egy olyan központot hozhatna létre Székesfehérvár, amivel olyan várossá válhat, ami a lakosság igényeit kielégíti.
A jólét, a minőségi élet városa
Parkok és zöldfelületek, sport és egészség, a gondolatkör célja. Fejlesztené a város a Bregyó közi sportcentrumot és a Sóstó környékét. Rendezvényközpont épülne. Otthonosabbá, szebbé tennénk környezetünket. A közutak és a középületek akadálymentesítése megtörténne.
A kapcsolat városa
Regionális közlekedési gócponttá válna Székesfehérvár, létrejönne az Alba Airport és egy Regionális Közösségi Közlekedési Központ. A települések közötti közműveket fejlesztenék és a vásárváros megépülése is a tervek között szerepel.
A királyok városa
A projekt negyedik része az idegenforgalom fejlesztését tűzte ki célul. Szeretné a város befejezni a Hiemer ház felújítását, kidolgozzák a Magyar Királyok Panteonja projektet, a Belváros pedig mind építészeti, mind pedig közlekedési szempontból megújulna.
A város polgármestere Warvasovszky Tihamér annak érdekében, hogy a város fejlesztési stratégiája minél inkább a lakosság igényeihez mérten valósulhassanak meg a várost szerető szakemberekhez fordul dolgozzon az élet bármely területén. Kéri, hogy a Székesfehérvár Megaprojektben megismert gondolatokat megismerve mondják el, írják le, hogy milyen Székesfehérvárt szeretnének 2013-ban. A következő hónapok során a munka összefogására a városban ismert szakembereket kér majd fel. Cél, hogy minél több gyerek, fiatal felnőtt véleményét megismerje és ebből a közös gondolkodásból Székesfehérvár profitáljon a következő években.
Az ötleteket és javaslatokat, észrevételeket a polgarmester@szekesfehervar.hu címre várja a város!"
25kmre legalább terveznek valamit........
Autóúton a régióban - a tervek szerint halad a csóri elkerülő építése
Tavaly májusban kezdődött a Csórt elkerülő út kivitelezése és a tervek szerint idén szeptemberben adják át az utat, ami annyit jelent, hogy a Közép-Dunántúli Régió két legnagyobb város Székesfehérvár és Veszprém között csaknem végig kétszer két sávon lehet majd közlekedni a várpalotai szakaszt kivéve. Molnár István a Magyar Közút Kht. fejér megyei területi igazgatója elmondta, hogy végeztek a feltöltéssel, az útalap elkészítésével és a műtárgyak alapja is elkészült már. A tervek szerint halad a munka és jövőre ősz elején átadhatják az utat a forgalomnak.
Csóron is végre nyugalmuk lehet a főút mellett lakóknak, ugyanis mára elviselhetetlené nőtt a forgalom. Az 5 kilométeres elkerülő mintegy 5 milliárd forintba kerül, amit európa banki hitelből finanszíroznak.
Megnehezíti az építést, hogy Csór alatt tőzeges a terület, így jelentősen erősebb útalapot kell építeni. Eredetileg tervezték az útba építeni az inotai ipari hulladék minősülő pernyét is, azonban ezt a környezetvédelmi hatóság nem engedélyezte. Lesz 5 híd a csóri elkerülőn és hasonló útelválasztókat is építenek, mint amilyen a Csór és Fehérvár közötti felújított 8-as főúton van. Információink szerint a 8-as főút várpalotai elkerülőjének a tervei is készen vannak, azonban pontos kezdési határidő még nincs.
Elkerülő a 81-es főútig
A tervek szerint ha elkészül a fehérvári és a csóri elkerülő, akkor elkezdődik a fehérvári 62-es elkerülő bővítése is, ez utóbbi ugyanis a város határában található Pajor benzinkútnál csatlakozik majd a 8-as főúthoz és megy majd tovább Iszkaszentgyörgy és Moha között a 81-es főútig. Tervben van a 81-es út szélesítése is, azonban pontos határidők még nem ismertek.
szia Egyinotai!
amit irsz jogos és aktuális,mert január 1-én életbelépett a tv,mely szerint minden állami szerv,hivatal,önkormányzat köteles felpakolni a dolgait a netre.volt is a tévében,hogy pl Tárnokon ez gyakorlat már vagy 2éve,de valamit elcsesztek évvégén a tv alkotók,mert rövid ideje maradt az érintett hivataloknak,stb átvariálni,feltenni a honlapjaikra a dolgaikat.
gondolom majd utolérik magukat és fennlesz
