Ugye jól tudom, hogy ha kötelező magánnyugdíj-pénztári tag maradok, akkor nyugdíjazásomat követően a pénztárnál lévő megtakarításomat egy összegben is felvehetem majd, valamint hogy a megtakarítás örökölhető függetlenül attól, hogy adott esetben mikor halok meg?
Teljesen reális a reálhozam, ezt mindenki tulremélte. És ez még csökkenni is fog, naponta fog változni, hiszen az MNYP-k nem ugy szállnak ki a papírjaikból, ahogy tervezték, plusz a tőzsde és más papírok piaca ( pont az esetleges beváltások miatt ) is lenyomja a reálhozamot. Ez egyébként nem az ő hibájuk vagy működésük kritikája, ez a beszántásuk bejelentésének hozománya.
Sziasztok tud valamit valaki az Évgyűrükről ???kinek van ott pénztára??mert én ott vagyok ésegy hete nem érem előket márirtam nekik hogy feljelentemőket!!nem tudom mivan pénzemmel mit tegyek ha továbra sem érem előket??
2009. január 1-jén átváltották az egyenlegeket befektetési egységekre (az OTP-nél és az ING-nél korábban) úgy, hogy 1 Ft = 1 befektetési egység. Azóta ezeknek az egységeknek az árfolyama változik, ez mutatja meg, hogyan teljesít a portfólió.
Kb. úgy működik, mint a részvényárfolyam, pl. 1 forint a névérték, az árfolyam meg lehet több és kevesebb is.
A reálhozamodat ebből nem lehet kiszámítani, hiszen a korábban elért hozam+tőke együttesen lett beváltva 1 forintos befektetési egységekre, az azóta befizetett pénzből pedig nem 1 forintos, hanem mindig az aktuális értéken vásároltál befektetési egységeket.
Azt javaslom, hogy válaszd valamelyik nagyot, ahol többféle portfólió van, azokat profin kezelik, és ha változtatni szeretnél a kockázaton, házon belül megteheted. Ha fontos, hogy naponta lásd az árfolyamot, akkor olyat válassz, amelyiknél azt is közlik. Ezek azok: http://apps.pszaf.hu/penztarfolyam/DailyList.aspx?penztartipusid=1
(Lehet, hogy a Honvéd zárt kassza, és ha nem vagy katona vagy hozzátartozó, nem tudsz majd belépni.)
Az, hogy a belépésnél vállalsz valamekkora havi befizetést, csak egy formaság, később akkor és annyiszor változtathatsz, ahányszor csak szeretnél. Írj be pl. havi 5 ezret, és kész. Semmi jelentősége ennek, úgyis annyit fizetsz minden hónapban, amennyit jónak látsz. Ha a minimumot beteszed, ez 1-2-3 ezer forint havonta, akkor nincs gond. Ha nem teszed be, akkor előfordulhat, hogy elkezdenek pénzt vonni a működésükre a felhalmozott hozamból, esetleg kizárnak a pénztárból.
Azt szeretném kérdezni, hogy mennyire lehet azzal számolni amit az interneten találtam a magánynyugdíjszámlámon?
Allianz nál vagyok, növekedési portfólión és 2011. 01.01. -én az áll , hogy napi egyenleg 802.193 db (mert a befektetési egység db. számban van megadva) - forintban pedig 1.101.269. ft. Most ez mit jelent pontosan? A kettő különbsége az a reálhozamom és kb. ezt foglyák kifizetni? Mert én kaptam egy levelet még tavaly decemberben a mny-tól amiben viszont az állt, hogy az " ön egyenlege dec. 15-én . 1.072.139. ft . Az Ön reálhozama október 31-én 81.766 Ft (amely a kifizetés időpntjáig változhat a pénztári hozamok és az infláció függvényében) Na már most ez a 81.766 ft - az nagyon kevés szerintem! 12 éve vagyok tag több mint 1. mó ft-nak csak ennyi lenne a kifizethető hozama, vagy az amit jelen pillanatban a neten látok. Mert ugye az majdnem 300.000 ft jelen pillanatban az már egy kicsit jobban hangzik. Telefonon hiába érdeklődöm órák alatt sem veszik fel a telefont. Ki ért ehez?
önkéntes nyugdíjpénztárba szeretnék belépni (indok: kapok némi pénzt, amit vagy ide teszek, vagy nem kapom meg:)).
melyik pénztárt javasoljátok? néztem a pszáf-os oldalt,próbáltam kutatni a fedezeti százalékokat, és a működési költségeket, de nem nagyon jutottam előre.
a másik problémám, hogy belépéskor meg kell mondani, hogy mennyi havi befizetést vállalok. ez miylen hosszú időre szól? ha év közben munkahelyet váltok és már nem lesz lehetőségem önkéntes nyugdíjpénztári befizetésre, akkor ezen lehet változtatni?
Középiskolákban 2000 óta szerepel a gazdaságismeret modul a társadalomismeret tantárgyon belül. Igaz, ez alapvetően csak a gimikban van és csak nagyon kicsi óraszámban, de az általad, általatok felsorolt fogalmak a tananyag részei. Bár és ez is igaz, sok helyen csak papíron.
Abban egyetértek, hogy sokkal komolyabb pénzügy oktatás kellene. Az, hogy ennek a bankok és más pénzügyi szolgáltatók tényleg örülnének-e, abban nem vagyok biztos. Ugyanis az ismerethiánynak ők jelenleg szerintem haszonélvezői.
Ami a konkrét esetet illeti:
- értem, hogy a nettó befizetésen számolt hozammutató az jelzi pontosan az alapkezelő teljesítményét, de engedtessék meg, hogy mint tagot engem az összesített teljesítmény érdekeljen elsősorban.
- egyébként pedig, ha azonosak a levont díjak, akkor ugye a buttó költségekkel számolt mutató is remekül alkalmas az alapkezelők összehasonlítására.
- Az, hogy azonosak a levont díjak, az egyébként a manyup rendszer egyik anomáliája volt, mert a törvényhozók naiv elvárása az volt, hogy a díjak mértékében majd versenyezni fognak a pénztárak. Ehelyett egy-két kivétellel mindenki szemrebbenés nélkül levonta a törvényi maximumot.
Mivel egyseges volt a levont dij, es a lenyeg egyreszt az egyes manyup-ok kozti osszehasonlithatosag (az megvolt), masreszt meg a befektetesi hozamat a befektetett penzbol szamolva tudjuk csak realisan masik befekteto teljesitmenyevel osszehasonlitani (jo-e az alapkezelo, aki nem a manyup maga), ezert ez jelen esetben teljesen megfelelt. Bar ertem mit mondasz, egyet nem ertek. [Ha csak siman ertekpapirszamlat nyitsz eyg bankban, annak siman van nem is kicsi koltsege, es akkor me'g nem is segitenek hogy hogyan lesz jobb befektetned.]
Egyszeruen nagyon hianyzik a penzugyi oktatas, mar altalanos iskolatol kezdve. Nalunk anno kulon otost kapott aki tortenelembol az ujkornal megmondta, hogy mi a profit es a mehrwert kozott a kulonbseg, ami pont ugyanezt feszegeti: mas a munkavallalo es mas a munkaado szemszoge, es a sajat szempontjabol meg azt is mondhatjuk hogy mindkettonek igaza van (bar ott is a m.vallalonak kevesbe). Sok-sok ilyet kene latni, meg penzugyi fogalmakat magyarazni, mar alsoban is.
Nézd, a bankoknak az az érdeke, hogy a "papíron" jól mutassanak a hozamok, tehát ők természetesen olyan módon fogják ezeket számolni, hogy lehetőleg minél kevesebb költség legyen benne. Az ügyfélnek meg az az érdeke, hogy a költségek is "képben legyenek", mert az ő szempontjából az mutatja meg, hogy tényleg megéri-e a befektetés. (Gondolom, ha Te befektetsz pénzt, Téged is a teljes befizetésedre vetített hozam érdekel, nem?) Az, hogy az állam miért hagyja, hogy a sztandard mutatók inkább a bankok szájaíze szerint legyenek definiálva, az egy messzire vezető kérdés.
Egyébként meg, ahogy Te is mondtad, a bank az egy tészta (sok termék, sokfajta szolgáltatás), a nyugdíjpénztár meg egy másik (egy nagyon jól definiált, körülhatárolt szolgáltatással). Az előbbinél többé-kevésbé megértem és elfogadom a bonyolult díjstruktúrát (bár ott is az olyan bankokat preferálom, amelyek kevesebbet "trükköznek"), az utóbbinál viszont ezt nem tartom indokoltnak. Itt szerintem elég egyértelmű, hogy a tag szempontjából a bruttó költségekre számolt hozam mutatja meg a pénztár tényleges teljesítményét.
Persze ez mellékszál, mert a poszt mondanivalója az, hogy az eredetileg a tag hátrányára belőtt szabály kivételesen a visszájára fordult. Avagy "aki másnak vermet ás...", ugye. Bár az egész sztorit tekintve ez azért sovány vigasz.
Ez csak latvanyilag van igy, ahogy mondod (lasd meg a bank szerepe mint standardizalt termekeken keresztul kozvetites a kolcsonfelvevok es befektetok kozott), de csak latvanyilag fizetsz "ezert" vagy "azert". Tok mind1, hogy most alacsony kamatot ad (onnan veszi le a sapot), vagy szamlanyitasi dijat fizettet, vagy havonta fizetsz, a lenyeg az, hogy az osszes bentlevo penzre vetitve a koltsegei es nyeresege ki vannak fizetve. Aztan vannak akik a nyertesei, vannak akik vesztesei a rendszernek (pl. hitelkartya kesedelembe esok vs. a visszaterites miatt netto nyeresegben levok). Igy is bonyolult a dijrendszeruk, mert valamennyire igazsagosnak kell erezzek az ugyfelek is. A manyup-ban viszont 1 fele termek van, azt lehet egyfelekeppen sapolni. A mertekkel lehet vitatkozni, de hogy a dijat nem kell a hozamba szamolni, az mindenhol adott (az EBKM-ben sincs benne...)
Persze, eletbiztinel is ezt csinaljak (csak ott nagysagrendekkel durvabb a levonas, az adokedvezmeny alig hozta vissza, csak me'g garancia se volt ra). A brutto befizetesre nezve nyilvan negativ a legtobb realhozam, de ez a legegyszerubb bankszamlara (lekotott betetre) is igaz, mert ott meg (altalaban) szamlavezetesi dijat kell fizetni...
Én is sokáig azt gondoltam, hogy nem lesz jelentős összeg nemrég számolgattam egy kicsit ( hozamgarantált tőke és "reálhozam" ) és szerintem nem is lesz olyan kevés: úgy tűnik ugyanis, hogy a hozamgarantált tőkét a nettó befizetésekből számítják, így pedig jóval alacsonyabb a határ, amit el kell érni az egyenlegednek ahhoz, hogy rálhozamod legyen.
2. A munkáltató a késedelem miatt késedelmi pótlékot fizet, amelyet a manyu az érintett dolgozók között kell, hogy felosszon. Tök felesleges egyből ügyvéddel előhozakodni.
1. Igen, betudható a munkáltató hibájának is, 2008 kivételével az OTP
2. Szerintem perelheted, de kérdezz meg erről egy ügyvédet. Ha a felvehető reálhozam miatt csinálod, akkor nem biztos, hogy megéri, mert az csak a töredéke lehet a hozamnak.
Az össz befizetésem közel 2.600.000Ft ebből a hozam "csak" ~370.000Ft.A munkáltatóm elég rendszertelenül fizette a tagdíjjat pl:2002 februári díjjat 2006-ban fizette be.Jelen pillanatban rendezve van minden.A kérdésem a következő:
1.A kevés hozam betudható-e a késedelmes fizetéseknek-amik 2001től 2009ig rendszeresen előfordult- vagy simán ennyit buktam a rossz pénztár(OTP) választással.
2.Ha a munkáltató miatt következett be a hozam kiesés akkor perelhető-e a munkáltatón az elmaradt összeg?
Egy-két ismerősömnek is ekkora befiz. van,de nekik 8-900.000Ft a hozam.
Van egy ilyen mondat is a mnyp-ban, ami most megint elvette a kedvem a maradástól:
"Az egyösszegű kifizetésre kizárólag akkor kerülhet sor, ha a pénztártag a nyugdíjkorhatár eléréséig a különböző magánnyugdíj pénztárakban megszerzett tagsági viszonya a 180 hónapot nem éri el, 180 hónap tagság után az egyösszegű kifizetést nem lehet választani. "
180 hónap 15 év, ami nekem bőven meg lesz nyugdíjig. Ha meg onnan is csak járadékot fognak adni, akkor meg lehet havi plussz pár ezer forintért nem éri meg arra spekulálni, hogy nem fogsz Mo-on többet dolgozni.
(én is hasonló cipőben, csak kicsivel több pénzzel és férjhez megyek külföldre)
