Minden elismerésem az agyagon gazdálkodóknak !
Nálunk a feketeföld 4 ásónyomnyi vastag, utána következik a sárgaföldnek nevezett agyag.
Nálunk egy kézzel is lehetne ásni, sőt én használok lemezből préselt ásót is, nem görbül el, élezni szerintem még nem is éleztem.
Zalában nőttem fel, ismerem az irtókapát, irtó jó vele dolgozni :)
A cipőtalp védelmére jobb gazdaboltokban kapható egy ásónyélre húzható "lábító" ami szélesít és kicsit mélyebbre lehet lebökni...már ha bírjuk.
Kedves Tibor, a talajod lazításával, feljavításával nem akarsz megpróbálkozni?
Frint
- Alap ásásánál használatos még a csákány, azzal lazítva, majd lapát :). Eddig nem akadt méltó ellenfele :). (Tarack kivétel, mert ha sok van, arról visszapattan, viszont volt irtó kapánk, annak nem tudott ellenállni :)
- Nekünk sem mindig sikerült 1-1 sárgarépát kiszedni, de a folyamatos öntözés határozottan javított a helyzeten. OBIban vettem legkisebb (legolcsóbb) acélásót (azt hiszem, gyerek vagy női ásó megjelöléssel volt), mivel a teteje is acél, így már 3 cipőm odalett (elvágta a talpát). Pár ezer Ft-al drágábban volt ugyanez az ásó, a tetején egy kis csővel (védi a cipő talpát), csak akkor nem volt rá pénzünk, megcsinálni meg nem sikerült (meg gyanítom, ha egyszer lejön, akkor 5 lépésenként lehetne visszarakni, a'la balta, fejsze és azok ékelése, viaszolása :((( )
Nálunk fekete, ártéri agyagos a föld. A répás időben egy vendégünket elküldtem, hogy szedjen már pár szál répát a gulyáshoz. Férfiember, de nem tudta lenyomni az ásót. Jobbra-balra, 2-3 döntésre félig megy le nekem ősszel. (54 kg)
A nyáron többen is építettek ezt-azt. A pesti emberek nem tudták kiásni pl. egy ház alapját. Nálunk is két helyi ember segített, valami spéci éles és erős ásóval dolgoztak.
> tavaszi ásása azért nehézkes ...
- hát igen, a 95kg-os testsúlyomnak azért nem csak hátrányai vannak :), bár ásót 2-3 évente cserélünk (nyélről nem beszélve). Most ősszel az egész kertet felástuk (betrágyáztuk, és nem tudtuk, mikor érhet hozzánk a tsz traktora), tavasszal inkább csak robizni szoktam, bár a mi földünk nem tiszta agyag, hanem 'csak' erősen agyagos, amelynek színe erősen sárga (mert tudtommal a vörös agyagos földből több található, amúgy előtte a homokos földhöz voltam szokva, ásó-kapa élezéséről nem is hallottam :)
- sárgarépához van célszerszámunk, olyan hosszú, mint az ásó, de csak 8-10 cm széles, és 3-5 cm vastag, szerintem öntöttvasból van, vagy békebeli acélból (talán ásóbot lehet a neve?). Most ilyennel törtük a jeget (az alatta levő betonnal együtt :( ). Sárgarépa szedésnél egyébként lestük az esőt (amely végülis odaért), de különben szedés előtti este jól belocsoltam volna a földjét, hogy legyen esélyünk egyben kiszedni
Sziasztok!Az ősziásás szerintem is a legjobb,úgy megválasztani,hogy a talaj nedvessége jó legyen,nehogy szalonnáshantok legyenek.Tavaszra marad a kapálás,ha rög maradt,gereblye,mert így megmarad a nedvesség,tehát lezárjuk.Nagyüzemekben 4 évenként végeznek mélyszántást,akkor olyan növényt is vetnek,ami ezt igényli,máskor csak tárcsáznak,így megint másfajtát vetnek a vetésforgó szerint.Agyagos talajt biztos lehet lazítani ezekkel az anyagokkal.Nyáron nálunk is nagy repedések voltak ott,ahová nem tettünk fűnyesedéket,ahol volt, még kapálni sem kellett,olyan baba volt a föld.Az is igaz,hogy ahol meghagytam a gyomot virágzásig,védte a féltett növénykét.
Tibor,ássál nyugodtan,estleg kapálhatsz is nem szeretnélek lebeszélni!Tozatu
A lazítás biztos jó módszer, de nagyobb területnél szerintem anyagilag szinte lehetetlen. A saját készítésű komposzt 10 év alatt nekem csak arra volt elég, hogy a frissen ültetett növények alá tegyek.
Ami legjobban zavar, hogy nyáron, nagy szárazság idején árok mélységben reped meg a talaj. Sok növényem úgy ment tönkre, hogy mire észrevettem, kiszáradt.
Tibor, az agyagos föld tavaszi ásása azért nehézkes mert a nedves, agyagos föld úgy rátapad az ásóra, hogy kihúzni sem tudom. Ősszel meg kőkemény.
A kapálás szinte nem is lehetséges, ha nincs robizva, sikít a kapa. Olyan, mintha vason húznám.
Az első években volt veteményem. Olyan sárgarépák nőttek, hogy minden kertész megirigyelhette volna. Ősszel, mikor fel akartam szedni, előtte 1 hétig esett az eső. Ez után a répa a földben maradt, mert nem lehetett az agyagos sarat leválasztani a nagy nehezen kivájt répáról. Ekkor adtam fel.
A föld egyébként csodákra képes. A tanyaszomszédunk 90 éves bácsi volt és Ő mesélte, hogy a testvérének a mi földünk helyén volt konyhakertje. Abból élt, hogy piacra termelt, öntözni ott volt a Holt-Kőrös. Állítólag mindig szép volt a veteménye.
Biztos, hogy érteni kell az agyagos földhöz, és akkor jó, csak pl. a Spektrumon bemutatott földhöz képest ez szikla.
Szóval az agyagos talajt legalább két módon lehet lazítani. Homokkal és tőzeg/komposzt bevitelével. Lehet, hogy őrültség, de én biztos, hogy mindkettőt bevetném, ha agyagos lenne a földem. Bizony itt mázsaszám kellene a homokot belerotálni a talajba...A falevelet, fenyőforgácsot, istálótrágyát összekomposztálva szintén nagy mennyiségben és hosszú éveken át szorgosan beleforgatva lehet javítani a talaj szerkezetén. Én a saját kertembe már legalább 2 köbméter homokot és sok köbméternyi vegyes trágyát, faforgácsot ástam, rotáltam bele. A változás érezhető, és hát folyamatosan csinálom...
Kedves Tibor, bizony én már csináltam rögtörő hengert és a magam lóerejével húztam-vontam a kertben egy rögösebb tavaszon...(Füvet PÓTOLNI lehet tavasszal, de TELEPÍTENI csak ősszel szabad, mert a tavaszi telepítés versenyre kel a gyomokkal és a gyom a biztos befutó!!! Többször ki lett próbálva.)Hogy miféle kerben kell/nem kell ásni? A virágoskertnek is hasonló feltételek kellenek szerintem, mint a zöldségesnek, oda is lesz vetve aprómag, kerül oda palánta is, gumós is.
Kedves Áfony, én is az őszi ásás mellet vagyok, de a lumbágóm végett ez már nekem nem megy, a kiszemelt ember meg nem jött...tavasszal kell ásnom, ahogy ereszt a fagy, aztán rotálás jön, lehet, hogy kétszer is. Merrefelé van a kerted?
Üdv:Frint
Irigylem is az agyagos földön gazdálkodókat + nem is. Az agyag, bár nehezen "idomítható" morzsalékossá, ásása, kapálása, gereblyézése agyrém, (Zalai születésű vagyok, sok szőlőt kapáltam, ismerem "földközelből" a helyzetet)de sok zöldség és virág kifejezetten a kötött, vízet jól tároló, ásványi anyagokban gazdag agyagos talajban érzi jól magát. Én relatíve könnyen vagyok a magam feketeföldjével, már ami a mechanikai munkákat illeti, de ennek a földnek is komoly hátrányai vannak. Rosszul tartja a vizet,kivált a legfelső réteg, hajlamos a szikesedésre, és a lóbogár is remekül érzi magát benne. Azt tudom tanácsolni, hogy kezdjétek el feljavítani a talajt, persze csak ha van kedvetek/lehetőségetek rá. Rögvest folytatom.
> Hogyan ásod föl a kőkemény agyagot ősszel?
- akkor ásd fel tavasszal :), de bő öntözés után (vagy inkább esők után) sikerülni szokott. Ha nagy a szárazság, akkor több vödör vízzel beáztatjuk a talajt, megvárjuk míg megszikkad (nálunk 1-2 óra, de máshol lehet, hogy fél nap, 1-2 nap). Ha a felső 5-10 cm kőkemény is, alatta a talaj puha marad (a kiszáradt agyag jó vizzáró hatása miatt). Nem mondom, hogy könnyű ásni, de megoldható. Sárosan sem rámenni, sem ásni nem szabad, azzal csak tönkretennéd a földet!
> a füvesítés is azért maradt el ősszel
- füvesítéshez nem kell ásni! Ha jól rémlik, májusban szoktunk füvet pótolni, a magot elszórjuk, majd beletapossuk a földbe (ez mintha a fűmag zacskójára is rá lenne írva). Ha előtte felásnád, akkor szórás előtt is taposd le a földet! A szükségesnél 2x-3x többet szoktunk szórni, mivel a madarak (verebek) erősen rájárnak.
> a rögökkel nem tudnánk mit kezdeni.
- csinálsz nehéz hengert, és addig húzod-tolod (bottal), míg nem marad rög (kötél nem jó, mert a guriga a lábodra szaladhat)
- fagurigára raksz nyelet, és mehetsz vele hantot (vagy hordós káposztát :) döngölni :)
- Kertészkedni nejem kertészkedik, enyém a házikert művelése, amely szintén erősen agyagos.
- A virágos kertben nem jellemző az ásás, inkább csak az áskálódás :) (kerti kis kapa, kis gereblye, ásóvilla biztos jó lenne, de olyanunk még nincs :)
- Házikertben eső után egy-két nappal lehetséges az ásás, most ősszel ez sikerült is. Tavasszal kerti kapálógéppel járom fel, mielőtt a böjti szelek kiszárítanák (ne maradjanak nagy hantok). Ha veteményezés előtt szükséges (általában igen), akkor még egyszer feljárom. Egyik szomszédnak van nagy sziklája, ő azt húzza-vonja, ezzel nyomatja szét a hantokat. Másik szomszédnak kicsit modernebb kézi borona-féléje van, ő azzal veri szét a hantokat (mivel az eszköz nem nagyon nehéz, ezért nem annyira hatékony, mint akinek a köve van :)
- Tudomásom szerint az őszi mélyszántás lenne a legfontosabb talajmegmunkálás, hogy a föld a tél folyamán minél több nedvességet tudjon összeszedni. Ezt tavasszal illik lezárni, hogy a nedvességet tartsa is meg. Ha elmaradt az őszi szántás, akkor sem szabad tavasszal mélyen szántani. Ehhez képest hangzott el egy másik topic-ban, hogy ásni sem szükséges, amely vélemény magyarázatára kicsit bővebben kiváncsi lennék, hogy ez most házikertre is igaz-e, vagy csak virágoskertre?
Sziasztok!
Áfony, én is agyagban kertészkedem. Már odáig jutottam, hogy csak fák, bokrok vannak, kevés virág, nincs ásás.
Hogyan ásod föl a kőkemény agyagot ősszel? Érdekelne, mert szeretnék igényesebb növényeket is, a füvesítés is azért maradt el ősszel, mert a rögökkel nem tudnánk mit kezdeni.
Szia Frint!
Én az őszi ásásra szavazok, mert nálam olyan agyagos a talaj, hogy csak a hó és a fagy teszi tavaszra vetésre alkalmassá. 2000 őszén nem tudtam az egészet felásni, a fele tavaszra maradt.
Hát abból a rögből falat lehetett volna épiteni. Nem is tudtam bele ültetni semmit. Én ugyan tudnám locsolni, de azon még az sem segitett volna. Ezért én ősszel felástam az egészet, és alig várom már a tavaszt, hogy mehessek turkálni benne. :)))))
Áfony
Ébresztő talajológusok!
Rögtön itt a tavaz - csak még néha havaz...(bocs).
Szóval lesz itt napsütés, kell is, mert a felső 30-35 cm-es réteg mmasszívan át van fagyva. Palántázni most csak csákánnyal...
Szóval ásni v. nem ásni, ez itt a kérdés. Egyszer megkérdeztem, azt mondta a szakember, hogy millió oka van annak, hogy ősszel felássuk, felszántjuk a talajt, kevéssé ismert ok az, hogy a talajkolloidok az eső és az öntözés hatására lejjebb "csúsznak" és ezt hozzuk fel ásáskor. E kolloidoknak a tápanyagmegkötésben van szerepük, ha jól mléxem. Ma beszélgettem egy öreg traktorossal, azt mondta, hogy ilyen kemény tél után a tavaszi ásás is porhanyóssá teszi a földet, persze a mi feketeföldünk amúgy is laza. Ti milyen talajon gazdálkodtok?
Termesztőoszlopot ki próbált már ki?
Frint, a kis(sé)gazda.
A dolog lényege, hogy a talajt, ha intenziv termesztés folyik rajta, mindenképp mútrágyázni kell. Az őszi NPK nem elhanyagolandó. Sokan azt hiszik elég a tavaszi N, a többi úgyis bent van a talajban. Hát...
Ha kisebb területet kell trágyáznod figyelmedbe ajánlom a Huminite Kft. barnaszén jellegű termékét. A Műtrágya hatást is megdobja, sőt műtrágyával együtt is árulják. Ha további részletek érdekelnek irj. Figyelem! Cserepes növényekre alkalmazható változata is kapható!
Üdv,
aagrarium.terasz.hu és disznoveny.terasz.hu
A fórumjain is kérdezhetsz.
Szia! Az AK értékre visszatérve: ez a terület adottságaiból kihozható termést próbálja számszerűsíteni...egy szikes talajon édesmindegy mi volt ott korábban, mivel tápláltad, a kihozható termés egy bizonyos tonna/hektár fölé nem megy.
Az oszlop középvonalába egy kilyuggatott PVC csövet kell elhelyezni, ennyi a titka az egésznek.Ha lesz több időm, írok róla részletesen, remek dolog.
Frint
A magyarázatot köszönöm, amit sem azelőt, sem most nem értek az az, hogy annak a szegény földnek a termőképessége azon is múlik, mikor trágyázták (és mivel), meg mit termeltek rajta a búza előtt. Na, mindegy, nem kell nekem mindenhez érteni (mint egy kétkezi pesti sztárügyvédnek...).
A termesztő- és díszoszlopokról bizony még nem írtál. Hogy lehet őket megvédeni a kiszáradástól?
Kezdek irigykedni Rád...szőlősgazda vagy? És egy ilyen kitűnő helyen?
Az aranykorona érték (remélem jól emléxem)azt mutatja meg, hogy 1 kataszteri hold termőföldön termett búzának mennyi az értéke, értelemszerűen koronában. Jól bevált mérőszám, amely az eltérő minőségű magyarországi talajokat hasonlítja össze. Búzában áll is az összehasonlítás, általában gabonafélék termesztésekor releváns. Szőlő, erdő esetén talán nem érdemes róla beszélni. A kárpótlás (Dr.T.)kapcsán jött be a hétköznapokba ismét e mérőszám. A 20 AK felett földek már jónak számítanak, a 10 alatti...és hát mint említettem mifelénk 40 AK-s földek vannak.
Más. A termesztő és díszoszlopokról írtam már?
Frint
Balaton északi partján több éves szőlőművelési tapasztalatot volt szerencsénk szerezni. A kapa állandóan csengett-bongott a köveken, mégis remekül termett minden. Tudniilllik a kövek (különösen a vulkáni eredetűek) málladéka kiváló mikroelem-utánpótlás. És ne feledkezzünk meg a helyi klímáról, a tóról visszaverődőtt napsugárzásról sem. Az a vidék mediterránnak számít (csak kissé északra kóborolt).
Egy szárazon rakott kőfal tetején olyan gyönyörű zsálya-levendula-izsóp sövényem volt, hogy minden arrajáró megcsodálta.
Tehát ezeket tényleg nem kell földdel kényeztetni. Napsütéssel kell!
Ui. és remélem nem off: az aranykorona számítás mindig egy talány volt a számomra. Írnál erről valamit?
Szerintem keverj homokot a virágföldhöz 50-50% arányban.én 3 éve ültettem ki a kertbe füszernövényeket (kakkukfü,oregano,édeskömény,citromfű stb)az abszolut tápanyagmentes kecskeméti homokba és azóta is vigan vannak még téli takarás nélkül is.
Röstellem de még öntözni sem szoktuk a szerencsétleneket.Ugyanakkor cserepetem virágföldbe ( jó minőségűbe)citromfüvet amely jól el is pusztult.
Kösz, az nagyon jó volna, főleg ha egy tel.számo is tudnál szerezni,mivel vidéken lakom. Itt az a fő problémám, hogy nincs állandó ellátás jó minőségű virágföldből ill. az üzletek össze-vissza rendelnek ,ezért képtelen vagyok egy azonos fajtáju terméknél megállapodi.A növényeimről már nem is beszélve.. A vidéki kertészeti árudák viszont olcsóbbak (általában) mint a pestiek.
