A jkovacs levelezőtársam által feltett rendkívül érdekes térképpel kapcsolatban eszembe jutott egy-két érdekesség. (Úgy emlékszem, lehet, hogy rosszul, hogy ez a térkép van kitéve a Türr István Múzeum földszinti, a 300 éves Baja c. állandó kiállításán.)
A Ferenc-csatornával kapcsolatos témával a közelmúltban úgy kerültem ismét kapcsolatba - majd 3 évtized múltán, amikor a vízügynél dolgoztam - , hogy Szabadkán megjelenik egy rendkívül színvonalas folyóirat, melynek Bácsország a címe. Idén készül két "vizes" száma, melynek szerkesztője Hovány Lajos, neves mérnök-tudós, főiskolai tanár, számos vízrajzi tárgyú könyv szerzője. A tőle kapott megbízással élve - az idei Türr-évfordulóval kapcsolatban - a Ferenc-csatorna, jelesül a baja-bezdáni tápcsatorna témát dolgoztam fel a folyóirat számára. Itt meg kell említenem, hogy a Ferenc-csatornának könyvtárnyi irodalma van. Baján jelenleg is vannak kitűnő kutatói, - Vörös Béla vízügyi osztályvezető, dr. Faludi Gábor ny. főiskolai tanár - Türr István szerepének vagy például a Deák Ferenc-zsilipnek.
A Sugovica a betorkollástól kezdve része volt a Türr által kivitelezett Ferenc-csatorna rekonstrukciónak, az ezzel kapcsolatos tápcsatorna építésnek. (A tápcsatorna nevében hordozza feladatát.) A térképen jól látható, hogy a Sugovica torkolat nem az 1933-ban mélyített ún. simuló torkolat, és nem a jelenlegi helyén, hanem mintegy 500-550 méterrel feljebb volt. Valami okból a torkolatot nem az eredeti terv szerint építették ki akkor, hanem a Duna folyásirányával megegyezően, és ez a feliszapolódás miatt rendkívül hátrányosnak bizonyult. A munkálatok részét képezte a meder mélyítésen kívül - már ami a tápcsatornát illeti - a Türr-átvágás, a Deák Ferenc- és a bezdáni Sebesfoki-zsilip.
Nagyon köszönöm a térképet, nem ismertem, nagy kincs számomra a helytörténethez, sok érdekesség van rajta (pl. Kenderes, Vajas nyomvonala, intézmények stb). És nagyon jó, hogy ilyen nagyfelbontású, jól nagyítható képek. Köszönöm még egyszer!
1999-ben Bács-Kiskunban rendezték meg a 40. Hídmérnöki Konferenciát. A megye hídjairól egy könyv is készült, melynek egy kis részével, a bajai és Baja környéki hidak leírásával engem bíztak meg. Így a könyvben szerepel egy általam készített reprodukció is a Vörös-hídról, ifj. Éber Sándornak az Éber Gyűjteményben található festményéről. A Vörös-híd 1830-ban épülhetett. 1934-35-ben megszélesítették. Ekkor került ide Miskolczy Ferenc festőművész Pecáló fiú című szobra. A híd nyílása 5,4 m volt, 10 m a híd szélessége, 20 m a hossza. Valóban az 1956-os árvíznek esett áldozatul. Ott állt, ahol most az árvízi emlékmű van, a Szentjánosi úton - ma Bajcsy-Zsilinszky út -, tehát a piac vonalában, a Sugovicából a Deszkás utca alá vezető vizen. A Türr István Múzeumban található róla egy fotó, amelyet Nagy András készített. A fotó hátoldalán Nagy András részletesen ír a hídról. Azt szerényen nem említi, hogy a szélesítési és átépítési munkálatok éppen az ő tervei szerint készültek. Mivel a híd felrobbantásáról több féle nézetet hallhatunk, álljon itt éppen Nagy Andrástól a leghitelesebb: "A Vörös-hidat az 1956-os árvíz elrombolta, majd maradványait felrobbantották az árvízvédelmi szervek, helyét betöltötték."
Tisztelettel: Gál Zoltán
U. i. Wilde Viktorra szeretettel emlékezem úgy 40 év előttről. Ha ő az akkori kisfiú, úgy szeretettel köszöntöm.
Nagyon köszönöm mindkettőtöknek a tájékoztatást. A szerb templom a legújabb képen nagyjából orientál is (merthogy a görögkeleti az orientális...). De milyen vizet hidalt át? Én csak mocsárra emlékszem a piac mellett, lehet, hogy annak volt egy kifolyása a Sugóba? Igaz, régi térképeken a Vajas (talán a mai csatorna) nem kanyarodik a Dunába a Zuhogónál, hanem jön tovább egyenesen és a mai piacnál éri el a Sugót. És hadd mutatkozzam be utólag: Ex-bajai vagyok, 49 éves, szeretek családtörténettel, települések történetével és temetőkkel foglalkozni.
Kedves Helytörténész Kollégák, Tud-e valaki abban segíteni, hogy régi (mondjuk, 1860-as) bajai helyrajzi számok melyik mai háznak felelnek ma meg? Magyarul - van-e ilyen térkép valahol? Köszönettel: Viktor
Ismét megörvendeztet bennünket Kozma Róbert kollégám három szép képeslappal. Talán nem mindenki tudja, hiszen, akik még láthatták, már idős emberek, hogy a kápolna a Miasszonyunk Szegény Iskolanővérek iskolájának - a mai Tóth Kálmán ÁMK-nak - az udvarán állt.
Felhívom figyelmüket egy nagyon szép könyvre, mely Üdvözlet Bajáról régi képeslapokon címmel jelent meg 1996-ban. Becherer Károly és Kovács András neves gyűjtők munkájában nagyon sok bajai képeslap között szerepel például a Polgári Fiú Iskola vagy az előbb ide feltett képek közül a református templomnak itt szereplő képe. (Ha tévednék, elnézést kérek, csak emlékezetemre hagyatkozom, most nincs időm megkeresni a könyvben.) Inkább a kiadványra szerettem volna felhívni a figyelmet, hiszen rengeteg dolgot mesélnek el Bajáról a régi képeslapok. A Baja város szép helyen van kezdetű dal nem kifejezetten bajai. Sok más helyen éneklik ma is a településük nevét behelyettesítve az elejére.
A Profila árverésén árulják ezt a régi fotót (potom 9000,- Ft-ért): A bajai kikötő a Vörös-híd nyugati oldala felől fényképezve. Szerintük 1880 körül készült. (A színeket egy kicsit módosítottam.)
Nem merem állítani, hogy az elmúlt néhány percben módom volt már tüzetesen tanulmányozni a Tóth Kálmán emlékét méltón bemutató kiállítást. Most csak örömömnek szeretnék kifejezést adni. E kitűnő összeállítást készítője nagyszerű munkát végzett, nemes ügyet szolgált.
Meghatottan olvastam, hogy két kitűnő helytörténész, Flach Pál és Bárdos Ferenc kutatásai is szerepelnek. (Megemlítem, hogy a bajai Ady Endre Városi Könyvtárban működő helytörténeti klubot Bárdos Ferencről neveztük el. A klubban a 100. éve született Flach Pálról - Blága Borbála elnöknőnk felkérésére - a közelmúltban előadást tartottam.)
Bárdos Ferenc minden esztendőben elzarándokolt Tóth Kálmán sírjához. Egyébként elnöki tisztét töltötte be az egykor volt Tóth Kálmán Társaságnak.
Magyar Árpád értékes figyelemfelhívása arra buzdít bennünket, hogy Baja nagy szülöttjét, a költő emlékét méltóképpen ápoljuk.
szeretném felhívni a figyelmet a Tóth Kálmánt bemutató virtuális kiállításra, ami a költő születésének 175., halálának 125. évfordulójára készült, tavaly (hogy volt-e valamilyen más "élő" megemlékezés róla, nem tudom...).
Szándékom az volt, hogy "népszerűsítsem" valamennyire Tóth Kálmánt, mert azt vettem észre, hogy még itt Baján is igen kevesen ismerik. A másik: az Interneten alig akad a költővel kapcsolatos oldal, ismertető, az arcképekről nem is beszélve.
A költő életrajza, közéleti és irodalmi tevékenysége kapta a fő hangsúlyt, de érdekes kultusztörténeti rész is olvasható, a költő szobrának felállításával kapcsolatban. Mindez eredeti dokumentumok, forráskutatás alapján. A kiállítást képtár egészíti ki; prózai kötete teljes terjedelemben olvasható és néhány verse is felkerült az oldalra.
Szívesen fogadom a véleményeket, akár a javítással, bővítéssel kapcsolatban is. Egyelőre egy szegedi szerveren érhető el, itt.
