Hol reked meg a pára? Ez a fólia természetesen ún. párazáró fólia, ami egyszerűen nem engedi át a párát, az összeillesztéseknél pedig átlapolni kell, és összeragasztani, és ezt azért nem olyan nehéz elképzelni. A pára pedig alatta marad, és majd kimegy más úton a házból, pl. szellőztetéssel.
Hogy a boltban mire gondoltak azt nem tudom, csak sejtem. Pl. a padlónál az általános rétegrend alulról felfelé: beton-vízszigetelés-hőszigetelés(ami lépésálló cell)-fólia-beton-burkolat. A fólia azért kell, hogy a felső betonrétegben lévő építési nedvességet ne szívja magába az alatta lévő polisztirol hab hőszigetelés (a ...cell). De ugye ez egy más eset.
mindez rendben, de akkor hor reked meg a para ha alul van a folia? vagy telitodik az a par mm legreteg a folia es a salakozott fodem kozott es utana nem diffundal tovabb?
(mellesleg a fole folia verziot egy olyan helyen mondtak, ahol az elado allitolag 1000 ilyet csinalt mar)
A födémen lévő szigetelésről és a fóliáról: a szigetelés alatt szobahőmérséklet van, felette pedig minuszok. Ebben az esetben a szigetelés egyféle anyag, ezért kimondhatjuk, hogy az aljától a teteje felé arányosan egyre hidegebb. A gond ott van, hogy valahol a belsejében, ahol már elég hideg van ehhez, a pára kicsapódik és víz lesz belőle. Na ennek a gyapot nem örül, és lehetséges, hogy valamennyi víz elpárolog, de a tetejére fóliát rakni különösen rossz döntés. Tehát mindenképpen meg kell akadályozni, hogy alulról pára kerüljön belé.
Na akkor nezzuk eddig mi gyult ossze a peneszesedes mellett, ha van meg otlet irjuk bele, aztan esetleg kifejthetjuk melyik mit is jelent, es mit tehetunk ellene.
Szerkezeti elemek:
1. alulról vizesedő falak
2. túl jól záró ablakok
3. hohidak a falszerkezetben/fodemben
Kornyezeti elemek:
1. állandó ruhaszárogatás
2. rossz szellőztetési szokások
3. adott helyiségben a fűtés hiánya
4. még építési nedvesség
5. folyamatos főzőcskézés
6. novenyek
7. emberek fokozott jelenlete
Most nezem volt egy felbehagyott mondat:
A mosas elotti es utani szelloztetest... szoval a teregetes elotti es utani szelloztetest mi is alkalmazzuk ujabban, mondjuk -20 fokon nem tudom mi lesz a kotta.
Koszi a kommentet. Ugy latom a szelloztetes is egy kulon tudomany, azert is fontolom a CFS fele vetillatoros megoldast mert az folyamatosan friss levegot biztosit, nem igenyel macerat az ablak ajto nyitogatasokkal, es lenyegeben egy perc komfortnelkuli idot se okoz, mert valljuk be azert egy ketperces keresztszelloztetes ket kisgyerekkel mar szervezestani problema is, nem beszelve a szobanovenyekrol, ahol mar egy kedvenc palmank aldozatul esett a nyitott ablak melletti letnek. A hocserelos rendszer meg meg tutibb, szerintem uj haznal ha az ablakok fele ez miatt fix akkor mar bejon az ar egy jo resze, de ezt mondja meg a szaki. Vissza a szellozteteshez, mert egyelore ez az egyetlen megoldas. Amit irsz az egybecseng azzal a netes cikkel amit hasznosnak talaltam:
http://www.szakilap.com/cikk/szelloztetes.htm.
A WC nekem is "belul" van, a felujitas soran egy rabicolt kb 3m-es csovon nyomja ki a levegot, de ahhoz sajnos tul hangos, h ezzel oldjam meg az idoszakos szelloztetest. A furdoszobat en is tulradiatoroztam, ez es a kamra az a ket helyiseg ahol nem jelentkezett penesz eddig. A konyhai elszivo ugyancsak igen hangos, a felesegem sajnos nem is hasznalja tul sokat. A mosas elotti es utani szelloztetest
A korabban emlitett "atlagos" dolgokon gondolkodtam es mondjuk nalunk az nem atlagos, h egy nap atlag 22-23 orat vki mindig van otthon es hat az emberek is gyartjak a parat, bar ez nem tudom mennyire szamit.
Én azt tapasztaltam, hogy a kereszthuzatos szellőzés hatékonyabb. Így ugyanis NAGYON rövid idő alatt kicserélődik a huzat útjába eső levegő, és ezalatt a 2 PERC alatt nem hülnek ki a belső falak meg a többi, energiaigényes cuccok. A lehűlt levegő felmelegítéséhez pedig nagyon kevés energia is elég!
Rossz tapasztalatom van a hosszú időre nyitvatartott EGY ablakról. A környezetében még a falak is kihülnek, pl. 10 perccel a becsukás után még hideg a szék, meg az asztal!
Mielőtt teregetni kezdek, mindig csinálok egy kereszthuzatot. Annyiban szerencsés a helyzetem, hogy körbezárt belső WC-m van, kötelezően ventillátorral. Annak ilyenkor megbillentem a ventillátorkapcsolóját (ez maga a WC villanykapcsoló). Ez a ventillátor ZÚG 2 percig, mikor csend lesz, akkor észbekapok, hogy szellőzés elég volt: becsukom az ablakokat.(Különben elfelejteném:-))))
Egy órányi majd kétórányi ruhaszárítás után megismétlem a szellőzést.
Nagyon jól leírták itt előbb a penész lehetséges okait. Nálam nincs penész, nem folyik a víz az ablakon! Mindent megtettem és megteszek annak érdekében, hogy ne legyen! (Pl. azért IS tettem a WC-met a ház közepébe, hogy KELLJEN hozzá ventillátort tennem, és annak a szívóhatása ne egy WC-ablakon szívja be az utánpótlást, hanem a lakás teréből. Amikor otthon vagyok, persze hogy párát termelek. De kisdologra is mennem kell néha, és abban a pillanatban indul a szellőzés (ilyenkor nem MINDIG nyitok ablakot, de bízom benne, hogy nem hermetikusak a nyílászáróim!)
Azért (IS) tettem alul-felül másfél centi réssel rendelkező un. gardrobe-os ajtót a fürdőszobára, hogy zuhanyozáskor kinyomulhasson a pára a réseken, hogy nagyobb légtér álljon rendelkezésére.
A fürdőszobát túlradiátoroztam. Az ablak alatt is van, meg törölközőszárítós is. Nemcsak dizájn miatt, hanem így próbálom biztosítani a fürdőszobafal magasabb hőmérsékletét. Rosszul szigetelt ajtaján aztán kidőlhet a meleg az előszobába, rásegítve a lakás hőmérsékletére.
A konyhát nemcsak azért terveztem 14 m2-resre, hogy elférjünk vacsorázni. Férjen el a gőz is a légtérben. Persze levesfőzésnél azért megyeget a páraelszívó is.
No és csattanó: egyéb szempontok miatt (IS) lesüllyesztettem a konyhapadlót 26 centivel, így megnöveltem a légterét 10 %-kal az eredeti elképzeléshez képest.
A többit nem mondom el, mert belefáradtam...:-(((
Noazért még egy: a fürdőszobát a szélárnyékos déli oldalra tettem!
Koszi a legyujtest, nezzuk sorban:
állandó ruhaszárogatás - ezzel nincs mit tenni nem vagyunk tisztasagmaniasok, de mosunk megis ezerrel, itt legfoljebb egy erosebb centrifugaju gep, v egy szaritogep segithet
alulról vizesedő falak - ez mint irtam jatszhat de nem tudom a mikentjet hogyan gyozodjek meg rola, gyanus jel, h a labazaton saletromos kivalasok vannak (mar ha jol fogalmazok)
túl jól záró ablakok rossz szellőztetési szokásokkal - minden szobaban maradt a regi fa nyilaszarokbol, asszony sokat szelloztet, igaz nem kereszthuzatosan
adott helyiségben a fűtés hiánya - nalam mindenhol van futes
még építési nedvesség - ez mar nincs
folyamatos főzőcskézés - ha nem is folyamatos de egy husleves azert kis gozzel jar hiaba van nyitva mellette az ablak
novenyek - hat ebbol is akad jopar
En is a tul sok paraban latom a gondot persze ez csak talalgatas, maholnap veszek egy rel paratartalom merot meg homerot amivel falhomersekletet is tudok merni.
Paradiffuzio:
A nyeregteton mint emlitettem 0 foliazas van, a szelemeneknel is vannak resek ugyhogy a tetoter jol "szellozik". Akkor pedig ugy gondoltam nem kell folia es ami a fodemen atdiffundal az tovabbdiffundal az uveggyapoton is. Szoljatok ha teves az elmeletem.
Bocs, hogy közbeszólok, csak néhány futó gondolatot tennék hozzá.
Mivel a páradiffúzió általában belülről kifelé megy, a fóliát a födémen a gyapot alá kellett volna tenni, a tetőnek pedig alapvető feladata, hogy ne ázzon be.
Nem kell agyonszigetelt passzívházban gondolkodni ahhoz, hogy ne legyen párakicsapódás a falon. Néhány nagyon rosszul hőszigetelt házon kívül, általában valami plusz pára - vagy vízterhelés is fennáll, aminek konkrét oka lehet pl.:
állandó ruhaszárogatás, alulról vizesedő falak, túl jól záró ablakok rossz szellőztetési szokásokkal, adott helyiségben a fűtés hiánya, még építési nedvesség, folyamatos főzőcskézés stb. Ezek mind elősegítik, hogy a pára végül megtalálja azt a helyet ahol kicsapódhat, de felszáradni nem tud soha, ezért ott penészedni fog. De: nagyon sok átlagos házban átlagos életvitelű emberek nem ismerik ezt a gondot, ezért ki merem jelenteni, hogy egy alapvetően rendben lévő, átlagos házban ezek a gondok nem szoktak előfordulni. Érdemes a fenti felsoroláson elgondolkodni, és minél többet kizárni az okok közül.
Vegigolvastam a passzivhaz topikot (az ostopikot nem), kapisgalom ki lehet az "ember":) A fo problemam a hazzal az, h igazabol mindig csak belekapunk valamibe de nincs igazan kikristalyosodott koncepcio, ill. nehez kisgyerekek mellett akarmilyen felujitasba beleugrani. Azt mar latom, h tobbet artok ha nem az egesz szerkezeti es gepeszeti rendszert atgondolva csak egy ponton fogok atalakitasba. A hoszigetelest fogom, mielott a kulso fal felujitasaba belefogok egyszer biztos lesz meg jopar centi hungarocel v kozetgyapot, ill. a tetofelujitasnal a jelenlegi lecen cserep konfignal is erosebbet gondolok minden szempontbol. A vizszigetelesrol egy ujsagcikk az ossztudomanyom ami alapjan sirosra vettem a figurat (a lejtes miatt az egyik pincefal csaknem teljes egeszeben a fold alatt van, az utcaban a csapadekvizelvezetes siralmas, viszont a haz elotti jardat iden terkoveztettem le). Itt igazabol nem is tudom mekkora a problema, meg h hogyan is lehetne ezt megvizsgalni.
A foliaban akkor vegigfuttattunk minden verziot :) Az uveggyapot ideiglenes megoldas majdan a terdfalak moge gyomoszolom be ha be lesz epitve a tetoter, addig meg a 30000+ gazszamlam csokkeneset varom tole (110m2 haz).
Koszi a hozzaszolasokat. Ez valoban egy komplex "tudomany" sajnos eddig mindig csak reszigazsagokkal, meg a sajat keseru tapasztalatommal talalkoztam. Esetemben egy 1986-os gazszilikat szerkezetu hazrol van szo, ahova tavaly koltoztunk be, a pince-szuteren szerintem rosszul, vagy sehogy van vizszigetelve, bar lehet hogy meg mindig az a nedvesseg van a hazban, ami a rossz csapadekvizelvezetes miatt befolyt (!!!). A teraszt azota atalakitottuk, h ne a haz fele lejtsen, ugyhogy ez a nedvessegforras kizarva. Az ablak amit kicsereltunk tragikusan el volt vetemedve, ertsd ki lehetett latni a resen. A tobbi ablak az 1986-ban beepitett fa, igaz utolagosan betettunk szivacs hoszigetelo csikokat a durvan szelelo ablakok melle. A gardrob egy rossz dontesnek bizonyult, a leghidegebb falra tettuk igy meg tovabb csokkentettuk a belso falhomersekletet ami egyenesen vezetett a paralecsapodashoz. A konyha peneszesedeseert a nagy paratartalom mellet az is bejatszott, h a teto sajatossagai miatt ez egyik oldalon kb fel meter szelesen semmilyen szigeteles nem volt a belestest fodemen. A szobak sarkaiban most megjelent peneszert az ajtocsere mellett a hibas fodemszigetelest okolom. VB gerenda-belestest fodem volt kb ket centi vastag salakkal, es szakertoi tanacsra 10cm uveggyapotot teritettunk le. Es most jon a szakertoi polemia: Egyik azt mondta tegyek nejlont ala, hogy ne nedvesedjen be alulrol, masik mondta tegyek nejlont fole, mert ha esetleg (a tenyleg utolso eveit huzo) teto beazik az megvedi a viztol. Szerencsere ez utobbi mellett dontottunk mert ezt egyszerubb lesz leszedni es kidobni a francba. Tegnapelott felmentem szetnezni es azt tapasztaltam, h komoly mennyisegu kondenzviz keletkezett a belso feluleten, ha lesz egy lyukasoram a PVC foliat leszedem.
A hypozas reszemrol is csak egy fejezet lezarasa, mindenkeppen valami vegleges szelloztetorendszerben gondolkodom, orommel olvastam h ez egy bevalt bar kevesse ismert techonlogiaval mar egy kiprobalt dolog. Paraszti esszel gondolkoztam rajta hogyan lehetne megoldani a hocseret, h mondjuk a kilepo levego futene a bejovot a Trabant futes mintajara :), ill. hova lenne celszeru helyezni a nyilasokat (alulra-felulre-sarokba stb). Az igazi persze az lenne ha ezt egy olyasvalaki csinalna akinek nem ez az elso, ezert ha ismertek ilyen ceget lecci osszatok meg velem. A neten lattam higroszabalyozos szellozoket is, bar ezt igazabol csak a konyhaban latom celszerunek alkalmazni, mivel itt impluzusszeru a parakibocsatas, a tobbi helyisegben egy idoszakos szelloztetes szerintem megfelelo. Megnezem a passzivhaz topikot is de azert pls itt is valaszoljatok. Szerencsere az egesz haz alapincezett, van egy nem hasznalt kemenyem es a nyeregteto sarkaiban is van hely a gepeszetnek.
Bocs, nem okoskodni akarok, de rosszul emlékszel, ellenőrizheted az MSZ 140/2-ben. Példával szemléltetném. Ha mondjuk kint 0 fok van, akkor a külső telitési páranyomás 610 Pa. Ha bent mondjuk 20 fok van, akkor ott a telítési páranyomás 2338 Pa. Ahhoz, hogy a páranyomás gradiens megforduljon, ahhoz bent 26 % alá kell menni a belső relatív páranyomásnak, ami esetleg egy szaunában van.
A hely ahová kellett a páramentesítés egy olyan szigeteletlen pince volt, ahol a tulaj ragaszkodott ahhoz, hogy számítógépet szervizeljen. A falat teljesen nem lehetett szigetelni, meg nem is akartuk, csak vízzáró vakolatot alkalmaztunk, így számolni kellett a kipárolgással de így nem emelkedett a falban a nedvesedési szint. A helyiséget ezért géppel kellett szellőztetni és a frisslevegő utánpótlásnál ügyelni kellett arra, hogy ne juttasson a szellőzőrendszer nedves levegőt a helyiségbe. Erre a gépész kolléga egy olyan filtert tervezett be, ami a külső és a belső nedvességtartalmának a függvényében a friss levegőt páramentesítette. Én a szigetelését terveztem, meg a szerkezetet tudtommal jól működik a légcsereszám is elfogadható lett.
Amúgy hasonló gondokkal pl. lehet számolni egy hűtött térnél is, mondjuk hűtőház.
Teljesen igazad van abban, hogy a szellőzést már tervezéskor ki kell találni és sajnos ezzel a kollégák jó része nem foglakozik. Egy megjegyzést tennék az írásodhoz. Kint hideg és nedves idő, bent fűtés, akkor befelé irányuló páravándorlás igen kis belső relatív páratartalom esetén fog kialakulni, gyakorlatilag soha. De ha akkor szellőztetsz, jelentős mennyiségű nedvességet vihetsz a belső térbe. Volt módom ilyen helyzetre tervezni, pont a külső nedvesség miatt a szellőzőrendszerbe filtert kellett építeni. Tehát a szellőzéssel, szellőztetéssel azért óvatosan, a kézi szellőztetés az mindig jó.
Egyik baratom hivott ki szakertot es 30 rugoert mikroszkoppal megvizsgalta a gombakat es irt par oldalt hogy kell a gomba irmagjat is kipusztitani. Igaz ez konnyezo gomba volt ami nehezsulyu ellenfel mar ha ertitek mire gondolok.
Magamra visszaterve vettem egy gombaolo spret am elso korben levitte a nagyjat, majd meg a sarkokat megint befujom es ezuttal at is torlom, akarcsak a komplett gardrobot. A netrol letoltottem egy franko harmatpont tablazatot ami megadja h x szobahomersekletnel y falhomersekletnel z paratartalom mellett csapodik le a viz. Eloszor megprobalok a paratartalom csokkentesevel jatszani, aztan lehet h bele kell fognom a kulso falszigetelesbe de ez nem 2 filler es iden mar uccse kezdek bele. Azert probalom inkabb kidobni a kukaba a gardrobajtokat elobb, a mosogatogep parajat kivezetni, ill vmi atomra szarito centrifugas mosogepre cserelni ha a paratartalom a ludas. Ja es a csladban van egy csomo epitesz csak mar faj a fejem tole, h mindegyik bolcsen bologat, h hohid, meg tulzott leszigeteltseg es tarsai. Csak epp az nem vilagos h akkor a mienkez hasonlo sztenderd hazak tucatjai miert nem peneszesednek. Vagy csak frankon nem beszel rola senki. Azota mar betegesen kuksizom a sarkokat masok lakasaban egy baratomnal mar fel is fedeztem hasonlo lakotarsakat pedig ott padlofutes van, amire mindenki azt mondja, h na az szarit ezerrel.
Nekem is ilyen gondjaim vannak, most egy éve költöztünk be az uj Ytong házunkba, és még mindíg naponta 2x kelle komplett kereszthuzatot csinálni az egész lakásba, hogy az ablakokon ne legyen 4-5 cm pára és a menneyzet sarkai ne kezdjenek penészedni.
22-23 fok van, de szellőztetés nélkül 3 helységnél is megindult(t) a penész a plafonon a sarokba.
Kérdésem, meddig szárad ki építkezés után a lakás teljesen ?
Illetve hogyan lehet kizárni/megerősíteni a hőhid-problémát ?
Honnan lehet szerezni/kölcsönözni ilyen hőmérőt/hőtérkép akármit ?
Igen, a mérés fontos. Amúgy a felületi hőmérsékletekből, a külső és belső hőmérsékletekből egészen jól ki is lehet a "k" értéket számolni helyileg.
Ha valaki méri a felületi belső hőmérsékletet, csak tájékoztató jelleggel, lakószobában 14 fok, fürdőben 16 fok alatt a fal hőszigetelő képessége már javítandó, van esély a felületi párakicsapódásnak és a penésznek. Persze kihangsúlyozom, hogy más tényezők is szerepet játszanak, ez egy első közelítés.
Örülök hogy egyre többen szolnak hozzá a tropikhoz!
Még egy pár gondolatot!
Kihivtam egy szakit aki a szigetelésbe mellette építész, épületgépész stb szakmálya van!
Én általában olyan vagyok, ha különbözik az elgondolásom mint amit a szaki mond,akkor minden erőmmel azon vagyok hogy bebizonyítsam hogy nekem van igazam!
Ha ész érvet mond egy másik szaki és ugyanazt mint az előző akkor elhiszem!
Nálunk annyit mondott a penészedésre hogy uj az épület vizes nyugodjak bele!
Hozam egy lézeres höméröt és elkészítettem a fal hőtérképét. Meglepő modon azt tapasztaltam hogy 10-15 fok külömbségek vannak!
Ugye azt nem is kell mondanom hogy a pára mindig a hideg(ebb) felületen csapodik le mert alacsonyabb hőmérsékleten a levegő kissebb nedvességet tud felvenni!
kiderült hogy rossz a szigetelés is! A gipszkarton az gyorsan kiszárad annak nem kell 2 év csak a téglának! Visszajött a szaki és azt mondta: Jé igazad van én el is felejtettem mondani!
Ha bárki kihív valaki szakembert akkor mindig késziten egy hőtérképet ebből 100%-ban a szigetelésre lehet következtetni!
Végignéztem a topicot és hezitáltam, hogy hozzászóljak-e? Ennek az az oka, hogy tapasztalatom szerint hiába sújt valakit a penész probléma mégsem hajlandó elfogadni, hogy a megoldás összetett feladat és nem lehet egyéni ötletekkel eredményt elérni. Az összetett feladat megoldása némi szakértelmet igényel és átfogalmazva Murphy törvényét - hozzáértőt csak akkor hívunk, ha már minden más kísérlet kudarcot vallott. Addig pedig sok pénzt lehet kidobni az ablakon és a bizalom is elmegy, mert azok a kóklerek, akik tanácsot adtak, mind szakértőként mutatkoztak be. A szakértő címre jogosította öket pl. az, hogy már hallottak a dolgról. Úgyhogy tanácsot nem adok, hanem röviden összefoglalom, hogy mi a fő oka a penésznek.
1. Első feltétel,hogy a felületen a nedvesség kicsapódjon. A kicsapódást fizikai szempontból a következők határozzák meg:
- a külső léghőmérséklet,
- a külső relatív páratartalom,
- a belső léghőmérséklet,
- a belső felületi hőmérséklet,
- a belső térben keletkező nedvesség terhelés, ami a keletkező(forrás) és a távozó nedvesség különbsége.
Ezek ismeretében meghatározható a helyiségben megengedhető relatív páratartalom értéke, vagy pont ennek méréses ismeretében meghatározható a szükséges szellőzés mértéke, vagy lehet arra következtetni, hogy a forrás nedvesség mértéke mekkora, ha ismerjük a légcserét.
Feltételezve, hogy a fal más úton nem kap nedvességet (jó a szigetelés) ki lehet választani azt az optimális belső léghőmérséklet, felületi hőmérséklet, légcsere értéket, ami mellet a helyiség rendeltetés szerűen használható és nem lesz nedvesség kicsapódás. A technikai megoldás is több dolog kombinációja. Csak egy példa. Lehet, hogy a belső felületi hőmérsékletet elég emelni a fal utólagos hőszigetelésével, de lehet, hogy ez kevés , mert a nedvesség terhelés túl nagy és növelni kell a szellőzés mértékét elszívóval. Az is lehet megoldás adott esetben, hogy helyileg érdemes felületi fűtést alkalmazni. Ezek eldöntése tervezési kérdés.
Más a helyzet, ha a fal valójában a hibás vízszigetelés miatt nedves. A légállapot mérésekből erre is lehet következtetni, ill. vannak falnedvesség mérési módszerek.
2. Legyen gombafertőzés. A gombákhoz én nem értek, csak azt tudom mondani, amit hozzáértők nekem is mondtak.
- A gomba a költözködéssel is terjedhet, vagyis, ha valakinek már előző lakhelyén volt, magával viheti.
- Meg tudja változtatni a felület nedvesedési viszonyait, vagyis képes a nedvességet gyűjteni.
Számomra ebből az következik, hogy érdemes hozzáértőt megkérdezni, hogy milyen módon, milyen szerrel lehet kiírtani.
Röviden ennyit, talán sikerült érzékeltetnem, hogy nem a "barkácsolás" témaköre.
De jo, h van ilyen topik is. Az tudja csak igazan milyen atok dolog a peneszesedes aki megelte. Elso lakasunk egy felsoszinti panel volt, kisbaba miatt futes, parasitas ezerrel a hohidakon (ami a teljes falfelulelet jelentette) megjelent a penesz, mi meg frankon hipoztuk 2-3 havonta.
Uj lakas mar egy csaladi hazban, gazszilikat fal gondoltuk itt mar elbucsuzunk vegre ezektol az atok gombaktol. Elso telen az eszaki sarkokban megmutattak magukat, de mennyisegileg komolytalan volt. Iden a fodemet leszigeteltuk, az egyik iszonyat huzatos nyilaszarot kicsereltuk, ez eleg volt ahhoz h elkepeszto mennyisegben es helyen usse fel a fejet a gomba, dacara az asszony egyebkent is maniakus szelloztetesi szokasainak. Legdurvabb az egyik falra epitett gardrobszekreny volt ahol a cipok vastagon peneszesek lettek, a ruhak szagan pedig erezni, h azok is kaptak nemi sporat. A gardrobajtot rendszerint nyitva tartjuk ugyhogy itt sem erhet minket a rossz szelloztetes vadja.
Most itt tartunk, valami paraszabalyozo rendszeren torom a fejem (resszellozteto, vmi magikus vizetmagabaszivo csodakristaly es tarsai), moso-szaritogep vasarlasan gondolkodom, ill. a mosogatogep parajanak hazon kivulre vezetesen. A szuteren eleg dohos volt, de folyamatosan nyitvatartott ablakkal ez minimalizalodott, gyanitom, h talan nedvesedhet a fal (mivel lejt a telek, a szuteren egyik fala lenyegeben teljesen a felszin alatt van) de fogalmam sincs hol es kivel lehetne ezt a sejtest meressel igazolni.
Szoval minden otlet johet, kinek mi jott be.
Persze, a szellőztetés a legjobb, de egy kb. 8 méter hosszú szakaszt nem túl egyszerű végigszellőztetni (jól nézne ki a 10-20 venti:))
Ha meg már penészes, akkor mielőtt bármit tennél, először mindenképp le kell mosni, mert szárazon a spórák elkezdenek szállni, és azt nem igazán előnyös belélegezni....
Penészesedés nálam is volt a konyhában, természetesen csak a külső falon és ott is a fal alsó részén, főleg ott ahol nem volt légmozgás pl szekrény miatt. Ez tökéletesen eltűnt és minden száraz mióta a központifűtés visszatérő csöve (20éve készült, 6/4") ott megy. Ez azonkívül, hogy fűti azon részeket és nem engedi a lecsapódást, ilyen helyeken a levegőt is sokkal jobban mozgatja. Érdemes elgondolkozni akár egy vékonyabb fűtéscső végigfuttatásán az ilyen kényes helyeken. A másik pedig forszírozott légmozgás pl. számítógépventillátorral végigszellőztetni, többet ér mint a tömény hipó.
Én pár éve hasonló cipőben járok. Az alattam lévő lakást nem lakják, és ráadásul szélső lakás, északra néző fallal, ami tömör tégla. Így télen hiába fűtöm fel a levegőt 23-25 fokra, a padlószinten kb 17-18 fok van, az aldalfalat meg jobb nem is tudni. Ezérthát a fal alsó sarkában szépen meg is jelenik a gomba.
Legjobb és legolcsóbb tüneti kezelés: kb 5l forróvízbe öntesz egy flakon hipót (vagy ha illatosat akarsz, domestost), és gumikesztyűt húzva egy ronggyal, szivaccsal jól ledörzsölöd a penészes részt. Utána száradás és bútor vissza.
Véglegesen csak úgy szabadulsz meg tőle, ha az okát megszünteted (külső hőszig. vagy vizesedés megszünt.)
Nálunk nincsen eladva az alsó lakás és éppen ezért nincs fütve! Sajnos! Ezért a viz jöhet felfele! Próbálj egy nedves szivacsot eggyik felét hűteni a másik felét fűteni. Ugyanugy viszonyul az ytong is.
A múltkor k2 néven futottam. Lespréztem a penészfoltokat és le is festettem, a festékbe kevertem penész elleni szert, 1 hét múlva megjelent a penész, először a falnedvesedés tűnt fel, majd a penész.
Fa ablakok vannak, amit utólag szigeteltek valami csíkokkal, ha azt leszedem, elképzelhető, hogy megszűnik a penészedés, tuti a kicspódás a hibás, mert az ablakok szinte egész nap párások.
Szóval szedjem le az ablak szigetelését, vegyek páraelszívót, vagy szellőzőberendezést szerezzek, esetleg más megoldás?
Ha van valaki aki szakértő, vagy sikerült megoldania hasonló problémát az segítsen plíz.
